Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-06 / 80. szám
1979. április 6. ^PÜJSÄG Lázár György Moszkvába érkezett Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke Alek- szej Kosziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön Moszkvába utazott. Kíséretében van Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese. a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács el- nökhelyetese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Lázár György Marjai József kíséretében csütörtökön Moszkvába érkezett. A kormány elnökét a szovjet főváros vnukovói repülőterén Alekszej Koszigin és Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, valamint más hivatalos személyiségek üdvözölték. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. (MTI). Kivégezték Bhuttót A pakisztáni belügyminisztérium szerdán hivatalos közleményben jelentette be, hogy kivégezték Zulfikar Ali Bhutto volt miniszterelnököt. Bhuttót szerdán hajnalban, a rawalpindi börtönben akasztották fel, majd holttestét a volt kormányfő földbirtoka közelében lévő temetőbe szállították és délelőtt eltemették. A temetésen Bhutto felesége és leánya nem vehetett részt, mert a hatóságok mindkettőjüket háziőrizetben tartják. Islamabadban és Rawal- pindiben szerdán délután több százan tiltakoztak Zulfikar Ali Bhutto kivégzése ellen. Tüntetésekre került sor Larnakában és Lahoréban is. Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár mély sajnálkozással értesült Ali Bhutto kivégzéséről és rosszallásának adott hangot amiatt, hogy Ziaul Hak figyelmen kívül hagyta az ő és sok más vezető politikus lépését, amellyel kegyelmet kértek Bhutto számára — mondotta Waldheim szóvivője. Valéry Giscard d’Estaing francia elnök a francia kormány rendes heti ülésén „mély megrendülésének” adott hangot Bhutto kivégzése miatt. Párizsban szerdán nyilvánosságra került, hogy az elnök kedden az esti órákban másodszor is felkérte Ziaul Hak tábornokot, a pakisztáni katonai kormányzat vezetőjét, hogy kímélje meg Bhutto életét. James Callaghan brit kormányfő „mély sajnálattal” értesült az ítélet végrehajtáPakisztán több részén tiltakozó megmozdulások voltak azután, hogy szerdán kivégezték Ali Bhuttót. Képünkön: az egykori miniszterelnök több száz híve tartott emlékimát Rawalpindiben. (Képtávírónkon érkezett.) sáról, adta tudtul egy hivatalos nyilatkozat, amely egyben rámutatott: Callaghan három ízben kért kegyelmet Bhuttónak, utoljára kedden este. Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke részvéttáviratot intézett a szerdán kivégzett Zulfikar Ali Bhutto volt pakisztáni kormányfő családjához. „Felháborodással és megdöbbenéssel fogadtam testvérem és barátom, az immár mártírrá vált pakisztáni vezető, Ali Bhutto halálhírét” — hangoztatta Arafat távirata. Iránban szintén rendkívül negatív visszhangot váltott ki a halálos ítélet végrehajtása, a volt pakisztáni miniszter- elnökön. Sariat Madari aja- tollah, az egyik legtekintélyesebb vallási vezető, méltatta Bhutto érdemeit Pakisztán fejlesztésében. Annak a nézetének adott hangot, hogy Bhutto kivégzésének „nem volt megfelelő jogi alapja”. Jasszin Vatu, a korábban Bhutto vezetése alatt állott Pakisztáni Néppárt ügyvezető főtitkára felhívást intézett Pakisztán népéhez, hogy csütörtöktől kezdve negyven napos gyász keretében emlékezzen meg a párt mártírhalált halt vezetőjéről. Irán Bazargan tv-beszéde A legfrissebb jelentések szerint az Irán észak-keleti részén fekvő és türkmének lakta Gonbad-i Kalvusban fokozatosan normalizálódik a helyzet. Az iráni belügyminisztérium szerdán közzétette az elmúlt hét végén megtartott és az ország jövőbeni államformájáról dönteni hivatott, kétnapos referátum hivatalos végeredményét. Eszerint 22 800 000 szavazásra jogosult (16 éven felüli) szavazópolgár közül 20 288 021 járult az urnák elé. Az iszlám köztársaság mellett „igen” szavazattal 20 147 055 szavazó foglalt állást, míg 148 966 volt a „nem” szavazatok száma. Együttműködésre a forradalom vívmányainak megvédésére szólította fel az ország lakosságát szerda esti 'televízióbeszédében Mehdi Bazargan, az iráni iszlám köztársaság ideiglenes kormányának elnöke. A gazdasági élettel összefüggésben a kormányfő áldozatos munkára szólított fel. Bazargan élesen bírálta azokat a csoportokat, amelyek nem vettek részt a referendumon. Úgy nyilatkozott, hogy ezek az erők tevékenységükkel a kormány munkáját akadályozzák. A miniszterelnök ezután arra szólította fel a népet, hogy felejtse el a bosszúállás szellemét. Hangoztatta, hogy nem minden vezetőt kell félretenni, felelősségrevonni csupán azért, mert a megbuktatott császári rezsim alatt dolgozott. A miniszterelnök beszédének további részében a hadsereg jelentőségét hangsúlyozta. RAN®RÁMA az 1979. április 3-án megtartott március havi lottó-jutalomsorsolásról, melyen a 10. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk : a = vásárlási utalv. (1000 Ft), b = Moszkvics 1500 tip. személygépkocsira utalvány, c = Lada 1200 tip. személy- gépkocsira utalvány, d = szerencseutalv. (30 000 Ft), e = színes tv I. (28 000 Ft), f = színes tv II. (22 300 Ft), g = zenesarok-utalv. (20 000 Ft), h = otthon lakberendezési utalv. (15 000 Ft), i = ismerje meg a Szovjetuniót, az 1980. évi olimpiai játékok országát (14 000 Ft), j = televízió (10 000 Ft), k = vásárlási utalv. (10 000 Ft), 1 — vásárlási utalv. (9000 Ft), m = vásárlási utalv. (7000 Ft), n = vásárlási utalv. (5000 Ft), o = vásárlási utalv. (3000 Ft). A nyertes szelvényeket 1979. április 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy Posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Az alábbiakban a baranyai körzetben vásárolt, nyertes szelvények számát közöljük. 2 386 483 j, 2 402 392 k, 2 412 998 k, 2 428 907 k 2 434 210 k, 2 439 513 j, 2 444 816 e, 2 450 119 j, 2 460 725 f, 2 471 331 n, 2 476 634 1, 2 481 937 n, 2 492 453 m, 2 513 755 O, 2 519 058 n, 2 529 664 i, 2 534 967 d. 2 545 573 i, 2 550 876 k, 2 556 179 j, 2 557 391 g, 2 597 300 k, 2 598 603 k, 2 603 906 k, 2 609 209 m, 2 641 027 O, 2 656 936 k 2 662 239 k, 2 667 542 1, 2 678 148 0, 2 683 451 o, 2 694 057 k, 2 699 360 k, 2 704 663 O, 2 709 966 k, 2 715 269 k, 2 731 178 k, 2 736 481 k, 2 741 784 k, 2 747 097 m. 2 752 390 m, 2 757 693 k, 2 768 299 d, 2 773 602 k, 2 810 723 h, 2 816 026 e, 2 826 632 j, 2 831 935 k, 2 842 541 k, 2 847 844 k, 2 853 147 1. 2 863 753 j, 2 869 056 d, 2 874 359 k, 2 879 662 k, 2 884 965 k, 2 890 268 e, 2 900 874 k, 2 906 177 n, 2 937 995 k, 2 953 904 g, 2 959 207 g, 2 975 116 m, 2 980 419 1. 2 996 328 m, 62 008 112 j, 62 013 415 m, 62 018 718 o, 62 024 021 k, 62 029 324 m, 62 034 627 m, 62 039 930 j, 62 045 233 e, 62 061 142 k. 62 066 445 1, 62 077 051 m, 62 098 263 e, 62 108 869 i, 62 114 172 c, 62 124 778 k, 62 130 081 l, 62 135 384 k, 62 140 68 m, 62 145 900 k, 62 151 293 d, 62 167 202 k, 62 177 808 m, 62 183 111 k, 62 188 414 n, 62 193 717 i, 62 204 323 m, 62 209 626 k, 62 220 352 e, 62 225 535 j, 62 236 141 k, 62 241 444 k, 62 246 747 n, 62 252 050 n, 62 262 656 n, 62 267 959 1, 62 289 171 n, 62 299 777 o, 62 305 080 e, 62 320 989 o, 62 336 898 a 62 368 716 k, 62 384 625 m, 62 395 23l h, 62 416 443 k, 62 432 352 1, 62 4 37 655 f, 62 448 261 h, 62 464 170 k 62 469 473 h, 62.480 079 k, 62 490 685 k, 44 571 848 o, 44 577 151 k, 44 582 454 k, 44 593 060 m, 44 831 695 1, 55 570 270' m, 55 580 876 o, 55 591 482 m, 55 835 420 k, 55 840 723 O. BUDAPEST II. János-Pál pápa dr. Pas- kai László címzetes püspököt, veszprémi apostoli kormányzót megyéspüspökké, dr. Ba- gi Istvánt, a Pápai Magyar Intézet igazgatóját esztergomi segédpüspökké, dr. Szakos Gyula sárvári plébánost székesfehérvári segédpüspökké, Marosi Izidor címzetes apátot, kecskeméti esperes plébánost váci segédpüspökké nevezte ki. A kinevezésekhez a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. számú törvényerejű rendelet alapján az előzetes hozzájárulást megadta. PHNOM PENH A kambodzsai hírügynökség (SPK) csütörtöki jelentése szerint a forradalmi kambodzsai fegyveres erők március 27-én nagyszabású támadást indítottak Pol Pót híveinek a Phnom Ta San hegységben levő főhadiszállása ellen. A helyi lakosság által erőteljesen támogatott akció során Pol Pót több mint ezer fegyverese elesett, megsebesült vagy fogságba került. Maga Pol Pót és néhány híve Thaiföldre menekült. Szovjet kormánynyilatkozat Peking felmondta a barátsági szerződést A szovjet kormány szerdán nyilatkozatot tett közzé, amelyet az alábbiakban ismertetünk: A Kínai Népköztársaság kormánya 1979. április 3-án bejelentette, hogy nem szándékozik megújítani a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között 1950-ben megkötött barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelynek 30 éves érvényességi ideje 1980. áprilisában jár le — noha a szerződés előirányozza, hogy azt a felek egyetértésével meg lehet hoszabbítani. A kínai fél, igazolni próbálva ezt az ellenséges lépést, durva hamisításokhoz folyamodik és ez szükségessé teszi, hogy emlékeztessük a tényleges helyzetre. Ezt a szerződést olyan időszakban írták alá, amikor a kínai népnek rendkívül nagy szüksége volt segítségre és támogatásra forradalmi vívmányai megvédéséhez, a gazdasági és kulturális építés előtte álló feladatainak megoldásához. A Szovjetunió, híven internacionalista kötelességéhez lelkiismeretesen teljesítve a szerződésből származó kötelezettségeit az első pillanattól kezdve szilárdan és következetesen állást foglalt a nemzetközi küzdőtéren a KNK érdekeinek védelmében, hatékonyan segítette a fiatal népköztársaságot abban, hogy visszaverje az imperialista erők kísérleteit a belügyeibe történő beavatkozásra. Azok a szovjet katonai egységek, amelyeket a KNK kormányának kérésére küldtek Kína területére, megbízhatóan védelmezték meg az országot az ellenséges légierő berepüléseitől. Az a tény, hogy 1950-ben létrejött a szovjet—kínai szerződés, döntő szerepet töltött be abban, hogy 1950—53-ban, a koreai háború éveiben és az úgynevezett „tajvani válság” idején, 1958-ban megakadályozták a KNK elleni nyílt imperialista agressziót. Az együttműködés az új iparágak létrehozásában, á régiek rekonstrukciójában, a nyersanyagok feltárásában és kiaknázásában, a tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok fejlődése ugyancsak annak eredménye volt, hogy megvalósították az 1950. évi szerződés határoz- mányait, és ennek alapján megállapodásokat kötöttek a Szovjetunió és a KNK együttműködéséről különböző területeken. Ezt az egész világ tudja. A kínai fél mélységesen hálás volt ezért, nagyra értékelte ezt. Peking mostani egyoldalú lépése, az a bejelentés, amely szerint az 1950-ben megkötött szerződés érvényét megszűntnek tekinti, semmiképpen sem egyeztethető ösz- sze azzal a sokszor elhangzott kijelentésével, amely szerint kész normális államközi kapcsolatokat fenntartani a Szovjetunióval. Miután 1971-ben elutasította a Szovjetunió javaslatát arról, hogy kössenek szerződést az erő alkalmazásának eltiltásáról 1973-ban pedig azt a javaslatot, hogy kössenek meg nem támadási szerződést, a kínai fél arra hivatkozott, hogy nincs szükség ilyen szerződésekre, mivel a Szovjetunió és a KNK között érvényben van a barátsági, szövetségi és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés — most ez a szerződés kínai kezdeményezésre érvényét veszti. Mindez, a kínai vezetés más lépéseivel együtt, nyilvánvalóan arról tanúskodik, hogy tudatosan törekednek a szovjet—kínai viszony további bonyolítására, megrontására. Ez a tény szorosan összefügg a kínai vezetők politikai irányvonalának átformálásával. Ezt az irányvonalat mindinkább a nagyhatalmi, hegemonista törekvések, a más országokkal és népekkel szembeni lenézés határozza meg. Hogy a pekingi vezető körök politikája milyen kalandorpolitika lett, milyen mélyre süllyedtek, arról a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni kínai agresszió szolgáltatott bizonyítékot. A Szovjetunióban változatlanul fennmarad az a mély megbecsülés, amelyet a kínai nép, e nép történelme és kultúrája iránt érez. Nincsenek objektív okok arra, hogy a két ország népei elidegenedjenek egymástól, vagy különösen arra, hogy szembekerüljenek egymással. A szovjet fél kijelenti, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződés érvényének megszüntetéséért a teljes felelősség a kínai felet terheli. Harminc év tanulságai Két társadalmi rend - két szövetség Immáron harminc éve annak, hogy a nyugati hatalmak megindították Európában a katonai tömbök kialakításának folyamatát. Szántszándékkal használjuk a többes számot: a politikában, akár csak a fizikában érvényesül az akció—reakció elv, s a NATO megalakítása olyan tény volt, amely nem maradható« válasz nélkül. De nem fölösleges azt hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió, s azok az országok, ahol a szocialista ^ útválasztás akkor inkább cél volt még, mint befejezett politikai tény — mindent megtettek ennek megakadályozására. FULTONTÓL BRÜSSZELIG A tömbpolitika régebbi, mint a NATO, ami természetes: előbb vetik el a magot... Hirhedtté vált fultoni beszédét még 1946 márciusában mondta el Churchill — de már akkor világos volt, hogy a szocialista országok elleni kereszteshadjárat, s a fejlett tőkés világ katonai-politikai összekovácsolásának terve mögött az Egyesült Államok áll. Washington abból indult ki, hogy a világháború után kialakult helyzet különösen kedvező feltételeket teremt az amerikai világuralom számára, s a szocializmus elleni harcra. Hiszen az Egyesült Államok a legerősebb tőkés országként került ki a második világháborúból, emberveszteségei csekélyek voltak, s területére nem hullott egyetlenegy bomba sem. És Churchill mellett Truman ült Fultonban, az az amerikai elnök, aki zöld utat adott az atombombázásnak és bólogatott, amikor Churchill ő felé fordulva ezt mondotta: „Az Egyesült Államok most a világhatalom csúcspontján áll... A hatalmi elsőséggel együtt jár a tisztele- . tét keltő felelősség a jövővel szemben. Most itt van a világos és ragyogó alkalom országaink számára”. Ful- tonból egyenes út vezetett a belga fővárosba, ahol 1948 márciusában, tehát nem egészen három évvel a fasizmus felett aratott győzelem után jött létre Anglia kezdeményezésére a nyugat-európai országok >első katonai tömörülése a Szovjetunió, s a népi demokráciák ellen. Anglia, Franciaország, Belgium és Hollandia képviselői Brüsz- szelben állapodtak meg katonai szövetségük megteremtésében. Igaz, formálisan ennek a szövetségnek megteremtését még azzal próbálták indokolni, hogy a német agresszió ellen irányulhat. A létrehozott blokk igazi célját a szovjet kormány így jellemezte: „Ez magában rejti azt a veszélyt, hogy Németország nyugati felét az eljövendő agresszió stratégiai bázisává építik ki.” 1948. július 6-án Washingtonban tárgyalások indultak meg az amerikai külügyminisztérium, Kanada és a brüsszeli paktumhoz tartozó országok képviselői között. Ezeken megvetették az új, szélesebb körű katonai csoportosulás alapjait. A tárgyalások szeptember 9-én értek véget. A kiadott közös közlemény kollektív katonai szerződés megkötését ajánlotta a tagállamok kormányainak. AZ ENSZ-RE HIVATKOZTAK 1949. március 15-én hivatalosan meghívták azokat az országokat, amelyek 1948 decemberében nem vettek részt a szerződés szövegének kidolgozásában. Március 18-án nyilvánosságra hozták a szerződés tervezetét. A következő hónapban pedig — április 4-én — Belgium, Dánia, az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Iz- land, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország és Portugália képviselői Washingtonban aláírták az Észak-atlanti Szerződést. A NATO-szerződés szövege azzal kezdődik, hogy a résztvevők „kifejezik hitüket az Egyesült Nemzetek Szervezetének céljaiban és elveiben”. Valójában az ENSZ-re való ismételt hivatkozások sem tudták elfedni az objektív elemzés elől azt a tényt, hogy a NATO létrehozása ellentétben állt az ENSZ alapokmányával, s megkérdezője- lezte a világszervezet tevékenységének alapját is,' nevezetesen azt, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjainak egységesen kell fellépniök. PÉLDÁTLAN TÜRELEM A NATO-ban a legnagyobb erőfeszítéseket a részt vevő országok kezdettől fogva Nyugat-Németország bevonására tették: ez volt a NATO születésénél bábáskodók legfontosabb és Európa szempontjából a legveszélyesebb terve. Nyugat-Németország bevonása a NATO-ba az 1954. október 19-től 23-ig tartó párizsi értekezleten történt meg, ahol egy sereg dokumentumot írtak alá, amelyek a „párizsi szerződések” néven lettek ismertté, s lehetővé tették, hogy az NSZK 1955 tavaszán a NATO-ba belépjen. Ez súlyos helyzetet teremtett Európában. Az európai szocialista országok nem hagyhatták válasz nélkül a történteket, a párizsi szerződést. 1955. május 14-én a GYORSLISTA
