Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-22 / 93. szám
P® 1_ ! I ? UlÄmlI W s M S wíeíf ;wj> í$£ :'*"■?■ 8S / y^r^jBpflpBgBK~~ > •• í ; [J NÉPÚJSÁG 1979. április 22. Vasút-automatizálás „Gőzkazán” a föld méhében Az ónkohászat és a tudomány Szovjetunió Az ón az egész világon hiánycikk, pótlását részben a gazdaságosabb előállítással, illetve más anyagokkal való helyettesítéssel igyekszenek megoldani. Régebben az ónnak az edénygyártásban volt nagy szerepe,' később a csomagolástechnikában. Ma a legtöbb ónt az ónozottlemez- gyártás (fehér bádog) fogyasztja. Az ónozott lemez mindkét oldalán ón bevonatú finom acéllemez, amelyet elsősorban a csomagolóipar, főleg a konzervgyártás használ fel. Tűzi ónozáskor a pácolt felületű lemezeket ónfürdőbe mártják, s eközben mindkét oldalukra ónréteg rakódik. Az elektrolitos ónozással a pácolt szalagtekercseket látják el ónozással. Sok ónt fogyaszt az ötvözetgyártás is csapágyfémek, forraszok. ónbronzok, vörösötvözetek, betűfémek formájában. Az ón legfontosabb ásványa az ónkő, vagy kasszite- rit; ezek az ércek 70 százalék óntartgjomig is dúsíthatok. A földkéregben ritka elemnek számít, gyakorisága sorrendben a 39. Európa ónérclelőhelyei (Anglia, Cseh- Szász Érchegység) gyakorlatilag kimerültek. A világ legjelentősebb ónérc-előfordulá- sai Malaysiában, Indonéziában, Nigériában, Kongóban és Bolíviában vannak. A világ ónércszükséglete jóval nagyobb, mint a bányászott ércek óntartalma, s ezért előállításában egyéb közbenső és hulladéktermékeknek is jelentősége van. Ilyenek például a Harris-salakok, a lúg- zási maradványok, szállóporok, stb. Érceiből általában aknás kemencében, nagy hőmérsékleten vonják ki. Az érceket meddőtartalmuktól ércelőkészítő és kohászati műveletekkel igyekeznek megtisztítani. A nyersón szennyezője az arzén, az ólom, a réz, a biz- mut, az antimon, a hulladék ón pedig vasat is tartalmaz. Az ón finomítását rendszerint csurgatókemencében vagy üstben csurgatással végzik. Az így tisztított ónból a legtisztább fémet elektrolízissel állítják elő. A Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiája Termésére Kutató Intézetének egyik fő témája annak a kutatása, hogy minél több ónt nyerjenek a természetes ércből. A KGST-n belül az intézet az óntermelés kutatásának a koordinálója. A zvorniki timföldgyár A jugoszláviai Zvornikban üzembe helyezték a „BIRAC” timföldgyárat. A nagyüzem arról a partizánosztagról kapta nevét, amely a városban és környékén harcolt a második világháború idején a fasiszta megszállók ellen. A Bosznia-Hercegovina köztársaságban létesített gyár szovjet—jugoszláv együttműködés eredménye. A gyár teljes kapacitással, évente az alumíniumgyártáshoz szükséges 600 ezer tdnna timföldet Jermel majd. Ez nemcsak e köztársaság, hanem az egész jugoszláv gazdaság számára is nagy fejlődést jelent. A legkorszerűbb technikai eredmények felhasználásával létesített üzemet az óriási bauxitlelőhelyek mellé telepítették. A tervek és a berendezések egyaránt szovjet intézetekben, illetve üzemekben készültek. Leningrádból és Penzából, Szverdlovszkból és Kramatorszkból, Volgográd- ból és Dzerzsinszből bonyolult gépek és gépi berendezések érkeztek, és több kilométer hosszú gyártó vonalakba sorakoztak itt, ahol a bauxitból a fehér timföld születik. A gyártás technológiája a legmodernebb. Az egész termelés zárt ciklusban folyik. A melléktermékek speciális tárolókba kerülnek, így a gyár egyáltalán nem károsítja a környezetet. Zöldségtermesztés a sivatagban A ma embere a sivatagot is hasznosítja. Példa erre a Góbi-sivatag, amelynek déli részében az egyik kerületben kísérleti zöldség-, gyümölcs- termesztést kezdtek. Az első dinnye-, paradicsom- és uborkatermést tavaly szüretelték a kísérleti táblákon. A mongol kutatók más módon is igyekeznek a sivatag előnyeit kihasználni. Kísérleteket folytatnak a Góbi-sivatagot égető napsugarak energiaként való hasznosítására. Képünkön egy 5000 kilowattos geotermikus erőműnek a telepítése, amelyet a kam- csatkai Pauzsetka folyó völgyében építenek. A feltörő forró gőzt közvetlenül a turbinákba vezetik, a kondenzátorok hűtésére pedig a folyó hideg vizét használják. A Szovjetunióban már készen vannak az 50—70 000 kilowatt teljesítményű geotermikus erőművek tervei is. Szibériában 3—4 kilométerrel az örök fagy rétege alatt húzódik o világ legnagyobb termálvízmedencéje, amelynek hőfoka eléri, sőt meghaladja a 100 Celsius fokot. — Ennek, a föld alatti vizekben felhalmozódott hőmennyiségnek az ipari hasznosítása legalább annyira szükséges, mint a szibériai kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázása — állapította meg Kamii Mangusev, a műszaki tudományok doktora. — A Szovjetunió Állami Tervbizottsága mellett működő, a fűtő- és energetikai problémák komplex kutatásával foglalkozó intézetben az ő vezetésével dolgozták ki azt a programot, amely a föld mélyében rejlő hőenergia széles körű népgazdasági hasznosítására irányul. KAMCSATKA KINCSE A legnagyobb figyelmet a termálvízzel működő villamos erőmű távlatai érdemlik. 1965-ben kezdte meg működését Kamcsatkán az első, a pauzseti geotermális villamos erőmű. A tudósok véleménye szerint a föld mélyében rejlő hőmennyiség segítségével megoldható Kamcsatka teljes villamosenergiaigényének a kielégítése. Ezen a félszigeten egyébként 29 működő vulkán és több mint ezer természetes termálforrás található. A tíz legnagyobb forrás által naponta a felszínre hozott hőmennyiség 200 ezer tonna kőszén elégetésekor felszabaduló hővel egyenértékű. A termálvízzel fűtött kamcsatkai melegházakban évente 1200 tonna zöldséget termesztenek, termálvíz fűti Paratunka falu lakónegyedét, több szanatóriumot, üdülőt és fedett uszodát. tízszer olcsóbb A föld mélyének melegét a Szovjetunió más körzeteiben is sikerrel hasznosítják. 1969- ben a grúz főváros. Tbiliszi közelében földgáz után kutattak a geológusok. 2500 méteres mélységben elakadt a fúrófej, amelynek kiemelését követően forróvízsugár tört a magasba. Tbiliszi egyik lakótelepének fűtését ennek a melegvíz-forrásnak a segítségével oldották meg. Ásványi- anyag-tartalmát, lágyságát és más jellemzőit tekintve is, ezek a források többszörösen felülmúlják az ivóvízét. Ennek az egyetlen termálkút- nak az eddigi, nem egészen hatéves üzemeltetése körülbelül 65 millió köbméter gáz, kilencmillió kilowatt-óra villamos energia és hárommillió köbméter ivóvíz megtakarítását tette lehetővé, ötezer lakos és az 1100 ágvas központi klinika fűtését, illetve melegvíz-ellátását oldja meg. A tizedik ötéves terv (1976 —1980) során Grúziában ösz- szesen 10—12 új, 3500 méteres kút fúrását irányozták elő, amelyek beruházási ösz- szege kevesebb, mint négy év alatt megtérül. A termálvizekből nyert egyetlen kilokalória önköltsége tizedrészre csökken. Ehhez még hozzátehetjük a megtakarított gázt, villamos energiát és ivóvizet. Tisztább lesz a városok levegője is, kevesebb korom és por szennyezi. Az elmúlt tíz év alatt « köztársaságban 40 millió köbméter geotermális vizet hasznosítottak, ami egymillió tonna fűtőanyag megtakarítását eredményezte. MAGMAENERGIA Hamarosan újabb energetikai ágazat jelenik meg a Szovjetunióban, amely a működő és kihűlt vulkánok magmájának hőtartalékait kívánja hasznosítani. Egyedül az Avacsinszki vulkán (Kamcsatka) 3—5 km mélységben található magmájában olvan mennyiségű hő gyülemlett fel, amely 500 évig elég lenne egy 5 millió kilowatt teljesítményű villamos erőmű üzemeltetéséhez. Jelenleg már dolgoznak azon a speciális berendezésen és különleges technológián, amelyek segítségével el kívánnak jutni a vulkán központjáig. Ha a kísérlet sikeres lesz és a hőmennyiségre vonatkozó előrejelzések beigazolódnak, a következő lépés nagv teljesítményű hőerőmű felépítő! se ,.a magmaenergia” hasznosítására. Ezeknek a villamos erőműveknek a felépítése azonban a távoli jövő feladata. Ma még nehéz lenne megmondani, milyen helyet foglal majd el a geotermális energetika az ország fűtőanyag-háztartásában. A tudósok véleménye szerint jelentősége már a közeljövőben megnő és nagy szerepet kap az ország északi és északkeleti területeinek gazdasági kiaknázásában. JURIJ FAJBISENKO APN—KS 1979-ben mintegy 18 millió dolgozó kap fizetésemelést a Szovjetunióban. A fizetések és bérek emelése tervszerűen történik annak a szociális programnak a keretében, amelynek végrehajtását a szovjet állam az 1976—1980- as időszakra tűzte ki. A következőket mondja erről Borisz Szuharev professzor, a munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó állami bizottság elnökhelyettese: — Az idei, 1979-es év folyamán emelkedni fog a nem termelő ágazatokban foglalkoztatott, közepesen megfizetett dolgozók bére. Ez annyit jelent, hogy 18 millió dolgozó és alkalmazott átlagban 18 százalékkal magasabb fizetést fog kapni. Ezzel lezárult a 10. ötéves terv egyik kiemelkedő szociális vállalkozása. amelynek végrehajtását 1976-ban kezdték meg, s egészében 31 millió embert érint. Hasonló intézkedések a Szovjetunióban már korábban is voltak. így például a 9. ötéves terv idején (1971— 1975) a termelő ágazatokban 55 millió dolgozó bérét emelték. Rajtuk kívül 5 millió tanár, orvos, óvónő és csecsemőgondozó nő kapott fizetésemelést. Akárcsak a korábbi intézkedések, a mostani is egy szakasza a hosszú távú programnak, amelynek célja a bérezési rendszer tökéletesítése. A nem termelő vagy szolgáltató ágazatokban a mostani intézkedésig a bérek alapjában változatlanok voltak. Innen eredt az az ellentmondás, hogy az azonos foglalkozású, azonos munkakört betöltő, de eltérő ágazatokban foglalkoztatott dolgozók bérezése egyenlőtlen a termelő ágazatok dolgozói javára. Ennek az ellentmondásnak a feloldása, a helyes bérarányok kialakítása elvben elősegíti a túlzott munkaerőáramlás kiküszöbölését is. Emelik például a tervező- irodákban dolgozó mérnökök fizetését átlagban 10. a technikusokét 31 százalékkal. A kórházi alkalmazottak fizetése átlagban 27—30 százalékkal lesz magasabb, a mozigépészek 33 százalékkal kapnak majd többet, mint eddig. Jobban igazodnak egymáshoz a városi és a vidéki dolgozók bérei, különös tekintettel a vidéki értelmiség képviselőire, a vidéki kultúrházak, könyvtárak vezetőire, akik szintén ott vannak a fizetés- emelésben részesülendők listáján. A katowicei vajdaság nem minden ok nélkül kapta „a lengyel ipar szíve” elnevezést. A vajdaság területén — vagyis alig 6600 négyzetkilométeren — az ország területének 2,1 százalékán a lakosság 10 százaléka él, több mint 3 és fél millió ember. A katowicei vajdaságban körülbelül 650 nagy ipari létesítmény működik, amelyek az ország ipari termelésének majdnem egyhatodát adják. A vajdaságból származik a lengyel kőszén 98 százaléka, a kohászati termelés 46 százaléka, az egész lengyel cinkés óntermelés — utóbbiakat itt is dolgozzák fel. Katowice területén zajlik a vasúti áru- szállítás egyharmada. Az elmúlt években egész sor ipari létesítményt adtak át. Közéjük tartozik a szovjet segítséggel épült, s évi négymillió tonna acélt termelő Katowice Kohászati Kombinát, az évi 200 ezer kis fogyasztású személygépkocsit gyártó üzem, több korszerűen felszerelt nagy szénbánya, amelyek termelése révén ebben az évben a lengyel népgazdaság 192 millió tonna kőszenet kap, továbbá erőművek, kutatóközpontok. A Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa határozatainak szellemében 1974-ben fogadták ei a vajdaság szociális és gazdasági fejlesztésének programját, és a közelmúltban hagyták jóvá az 1990-ig szóló távlati fejlesztési tervet. A programban a központi helyet a lakásépítés foglalja el — tervek szerint több mint 1 millió lakás épül fel a vajdaságban. Csak a jelenlegi tervidőszak végéig több mint 220 ezer lakásba és 35 ezer családi házba költöznek be az új lakók. Ugyancsak jelentős figyelmet fordítanak a környezet- védelemre, ezért a városokban működő hőerőművek csak minimális kéntartalmú fűtőanyagokat használhatnak fel. A környezetet szennyező üzemek körül pedig úgynevezett védőövezeteket létesítenek. A feladatok közé tartozik a zajszint csökkentése is. Tervbe vették végül a közúti és vasúti hálózat, valamint a vízi utak fejlesztését. Az áruszállítások nagy részét az olcsó vízi utakon akarják lebonyolítani. A Wislán létesítendő vízlépcsők hozzájárulnak majd az energiaellátás, valamint a vajdasági vízellátás megoldásához. A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán a kutatómunka egyik fontos témája a tömegközlekedés fejlesztése. A közlekedésautomatikai osztályon a vasúti jelző- és biztosítóberendezések üzem közbeni önműködő vizsgálatára műszercsa iádot fejlesztettek ki. Képünkön: a freiburgi (Karl -Marx-Stadt megye) intézet munkatársai az ón tisztaságát ellenőrzik műszerekkel.
