Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-21 / 92. szám
A rtÉPÜJSÁG 1979. április 21. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke elég alacsony. Tavaly összesen 80 ezer forintot terveztek, amit a község lakossága — járda-, útépítés, játszótér karbantartása — teljesített is. Az idei évre tervezett 80 ezer forintot valószínűleg túlteljesítik, mivel egy park és egy játszótér építését tervezik. 1972-ben lebontották az állomás épületét, mert az új vágánypárt oda építették. Most az „állomás” egy tehervagon, ami időnként bizony szűknek bizonyul, arról nem is beszélve, hogy esztétikailag sem nyújt valami szép látványt. ÓVODA Hétezer malac visít A község fölötti dombtetőn van a kaposszekcsői Kossuth Termelőszövetkezet sertés- tenyésztő telepe. A tsz sertés- ágazatának háromszázötven kocája van a telepen. Évente több mint hétezer malacot nevelnek. A választás után a szövetkezet jágónaki, illetve kaposszekcsői telepeire szállítják őket, a hizlalás ott folyik. A telepen húsz ember dolgozik. A szövetkezetben pedig — más ágazatokban — közel másfélszáz tsz-tag dolgozik, aki csikóstőttősi lakos. Két éve alakították át az óvodának és az iskolának otthont adó épületet. Az iskolába csak alsó tagozatos tanulók járnak. Az ötven kisdiák ottjártunkkor éppen a tavaszi szünet utolsó napját élvezte. Harminckilenc gyerek jár a falu óvodájába. Az átalakításkor az óvoda szükségleteinél nagyobb konyhát építtettek és a háromszázötvenezer forintos átalakítás után más intézményeknek is itt készítik az ebédet. Franc Jánosné élelmezésvezető és a négy szakácsnő főz, a fogyasztók egybehangzó véleménye szerint jól és ízletesen. Innét kapják az ebédet a helyi öregek napközi otthonának lakói, a jágónaki öregek napközije és természetesen az óvodások, de ősztől itt főznek a szőlőhegyi óvodának is. Körmendi Józsefné vezető óvónő huszonkét éve végzi ezt a munkát, azóta már a harmadik épületben van az óvoda. Az óvoda konyhája Kézimunkából kirándulás A napokban érkeztek meg a húszezer forint értékben megrendelt díszcserjék, fák és rózsatövek. A faluban kevés a munka- lehetőség, illetve Dombóváron több van, így a fiatalok nemcsak munkát találnak a városban, hanem letelepedési lehetőséget is, így elköltöznek a faluból. Az itt maradók is építenek, külön otthont teremtenek maguknak. A-z eredmény, hogy vannak egyedül élő öregek. Három éve nyitották meg az öregek napközi otthonát. A jelenlegi épület régebben iskola volt. Tavaly átalakításokat végeztek az épületen. Háromszázötvenezer forintért vásároltak bútorokat, berendezéseket. Szociális helyiségeket és orvosi rendelőt is kapott az otthon, ez utóbbiban a kaposszekcsői orvos rendelésen látja el az otthon lakóit. Az ebédet az óvoda konyhájáról hozzák és az egyedül élő idős emberek — negyvenen — itt töltik napjaik jó részét. Kanzelmann Jánosné, az otthon vezetője elmondta, hogy sokat segítenek a má- gocsi Karbonüzem patronáló szocialista brigádjának tagjai, KISZ-esei. Legutóbb is társadalmi munkában hozták rendbe a kertet, az otthon udvarát. Az asszonyok kedvenc foglalatossága a kézimunkázás, hímzés. Térítőkét, lábtörlőket — csíkokra vágott tejeszacskókból — és faliszőnyeget varrnak. Ezeket aztán eladják — húsvétkor minden elkelt — és a befolyt pénzből a nyáron kirándulást szerveznek az otthon lakóinak. Ottjártunkkor kezdték meg az ültetésüket. Úgy tervezik, hogy május 1-re végeznek a munkákkal. Társadalmi munka CSIKÓSTŐTTŐSI Erzsébet, ifjabb királyné 1289-ben Micon fiainak és néhány nemesnek ajándékozta a területet hálából, mert nagy szolgálatot tettek neki akkor, amikor férje, László király a Nyúl-szigeti apácákhoz záratta. 1328-ban Rácz Tőttősnek nevezik a birtokot. Hogy a különféle hadak vonulásait elkerüljék, Tőttős lakói a mai Baranya-csatorna felé húzódtak, messze az országúttól. 1582—83-ban 13 ház volt a faluban. A török kiűzésének idején lakóit igen sokszor háborgatták. 1833-ban magyar és német ajkú település. A talaj termékeny, nagy legelők voltak ezen a részen, szőlőiben jó vörös bort termeltek, sokan méhészettel foglalkoztak. A község neve volt: Thyteos, Csikós Töttős, de Alsó-Csikó néven is említik. Nevét nem a csikósból, inkább a csík-ból kapta, ami nagyon sok volt a környék mocsaraiban. A települést többször árvízveszély is fenyegette, s a lakosság, hogy megvédje az esetleges katasztrófától, magas töltéseket épített. Feljegyzések tanúskodnak arról is, hogy akkoriban Töttésnek nevezték. A felszabadulás után, 1949-ben alakult az első tsz, Tartós Béke néven. A községben 340 házban 1300-an élnek. CSAK IFJÚSÁGI KLUB A községben a fiataloknak kevés lehetőségük van a szórakozásra, művelődésre. A mozit jelenleg tatarozzák, van egy könyvtár és az ifjúsági klub. Ez utóbbit látogatják azok, akik a presszóban nem vagy kevésbé szívesen időznek. Klesch Csaba, az ifjúsági klub vezetője és a falu KISZ-szervezetének titkára szerint hét végén huszonöt-harminc fiatal van a klubban. A fiatalok zöme eljár a faluból dolgozni — a KISZ-tit- kár is Dombóváron dolgozik, a tejüzemben tmk-s. Hét közben tehát a fiatalok ott keresnek lehetőséget a szórakozásra, kikapcsolódásra, ahol dolgoznak, így a programok hét végén zajlanak. A rossz állagú moziépületet helyrehozatja a megyei moziüzemi vállalat. A külső és belső tatarozás mellett korszerűsítik a villamos hálózatot, új székeket szerelnek a nézőtérre. Bár nem nagy a tőttősiek mozibajáró kedve, mégsem sajnálják a háromszázezer forintot- meghaladó felújítási összeget, mert azok, akik elmennek egy-egy előadásra, ezután kényelmes és barátságos körülmények között nézhetik végig az előadásokat. Szabó, a pék Szabó Dezső, a pékmester, a hét öt napián korán kel, vagy inkább le sem fekszik, hiszen ha süt, akkor éjfélkor megkezdi a liszt bekeverését. Három éve költözött a faluba és azóta akik hozzászoktak a jó minőségű kenyérhez, a házától elviszik a frissen sült árut. Feleségével naponta három mázsa fehér kenyeret süt és kuglófot is szokott készíteni, ezt a süteményt kedvelik a környéken. Az óvoda udvarát a szülők kétszázötven óra társadalmi munkával csinosították, és természetesen játékokat is felszereltek. A MAV-tól pedig egy kiselejtezett buszt kaptak a gyerekek, amin kedvükre — jegy nélkül — buszozhat- nak, játszhatnak. A községből négyszázan járnak el dolgozni, főként Dombóvárra a különböző üzemekbe, kevesen Komlóra, a bányába. Nem így vólit ez addig, amíg Dombóváron nem volt munkalehetőség. Jártak Pécsre, Kaposvárra. A legtöbben a buszközlekedést választják, ami nagyon jó. Az első járat reggel 5.05- kor érkezik, az utolsó este 10.25-kor. Dombóvárra például óránként el lehet jutni. A község lakóinak száma „stagnál”. Tizenöt év alialtt 25 házhelyet értékesített a tanács. Egy új utca épült, a Rákóczi. Jelenleg házhelyre szinte alig van igény, inkább a régi házakat hozzák rendbe. A törpe vízmű 1967-ben épülit. A fakóházak közöl körülbelül 150-ben van fürdőszoba. Megújuló mozi Pulyka a központban Fehér pulykakakasok Ha valakinek netán pulykakakasra fájna a foga, nem kell Debrecenbe mennie, mert közelebb is talál a megyében; például Csikóstőittő- sön. A háztáji gazdaságokban eddig sokan foglalkoztak nyúltaritással, hiszen a közeli Bikái a tenyésztés egyik központja, ahonnét könnyen be lehet szerezni a tenyész- anyagot, a tartáshoz szükséges berendezéseket és a takarmányt. Ez, úgy tűnik, kevésbé gazdaságos és a terjedő betegségek is néhány állományt megtizedeltek. Ezért — vagy ezért is — néhányan áttértek a pulykatartásra. Jelenleg heten foglalkoznak ennek a baromfinak a nevelésével, például Ferenc Károly is, aki MÁV-nyugdíjas és részint nyugdíjkiegészítésként, másrészt unaloműző foglalatosságként is tart pulykákat. Az előnevelt állományt öthetes korban kapják a közeli mágocsi tsz-től, ahonnét az alomnak használt szíjácsolt is beszerezhetik, illetve a speciális tápot is a szövetkezet szállítja. A hatvandekás csibéket kilenc hét alatt öt-hat kilósra hizlalják, ekkor a tojókat elviszik, a pulykakakasokat pedig tovább hizlalják tizenkét kilós átlagsúlyig. Csak megfelelő tartási körülmények között — az említetteken kívül — viszonylag állandó hőmérsékletű helyiségben és mesterséges fénnyel pontosabban napfénytől elzárva inkább félhomályban — kell nevelni az állományt, mert a kívánt gyors súlygyarapodás csak így érhető el. Csikóstőttősi magazinunkat készítette Steiner István, Cza- kó Sándor, Pordán Jánosné. Munkatársaink legközelebb, április 23-án Faddra látogatnak. ti' Parkosítás
