Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-21 / 92. szám
1979. április 21. NÉPÚJSÁG 3 Élten a szocialista nemzeti egység! ...... Szekszárdi Skála Egy hónappal a nyitás előtt Műszaki átadás április 28-án Úgy tapasztaljuk, hogy a Szekszárdi Skála Áruház esetében is úgy jár a kivitelező meg a beruházó, hogy az utolsó hetek nagy kapkodása nem maradhat el, mint ahogy így jártunk a Gemenc- szálló és a szekszárdi művelődési ház építésével is. Ámbár azt mondják a szakemberek, legyen az a határidő bármilyen jól megállapított, az utolsó hetek mindig kapkodással telnek. A szekszárdi áruház három éve épül, s idén május 19-én megnyitja több mint hetvenmillió forintot érő árukészlete előtt kapuját a vásárlóknak. Naponta több millió forint értékű áru érkezik a depóraktárakba — többek között a kendergyár épületeibe az iparcikk áruk —, s a jövő hét elején a ruházati osz- ' tályra — a harmadik szintre is megkezdik az áruk felhordását —, úgy tűnik ezt is kézben. A Ganz-MÁVAG a lift gyártója, kiadta a szerelési munkát a Villgép Pécsi Ipari Szövetkezetnek, amelynek mindössze két embere dolgozott itt a múlt héten, s nem csoda, ha a lift még nem üzemképes. A március 30-i határidőn túl vagyunk rég... S így kénytelenek voltak az áruház dolgozói háton felhordani a különböző szintek polcait, állványait — több száz mázsa súlyt. Nem valószínű, hogy az április 28-i műszaki átadásra elkészül a lift, annak ellenére, hogy minden alkatrésze hónapok óta itt van, sőt a motor a helyén, de a liftajtók, korAz áruházban már a polcokat, gondolákat szerelik látok, vezetősínek még nincsenek felszerelve. A pécsi szövetkezeten sok múlik, hogy legyen műszaki átadás — és május 19-i áruháznyitás. Egyébként csütörtöki látogatásunk során is, mint egy hónappal ezelőtt teljes felfordulás fogadott bennünket, hiszen mint fentebb írtuk, ez így szokás az átadás előtti hetekben. Az viszont elgondolkodtató, hogy a lépcsőházak korlátbetétje, a színes üveg még nem érkezett meg! Valószínű valamiféle rétegelt lemezzel pótolják az üveget! Néhány tucat négyzetméterre nem jutott egyfajta mozaiklapból — most futkosnak utána. Ha nem tudnak ilyent vásárolni, akkor más fajtával burkolják az áruháznak egyik raktári-kiszolgáló részét. A gondok sokasága közé tartozik az is, hogy néhány falrészen még nincs burkolat, máshova meg a tervtől eltérőn nem is tesznek — nagyon helyesen, legalább valahol egy kis megtakarítás is adódik. Mert mondani sem kell, hogy a beruházás tartalékalapját felemészti a sok plusz munka, a rohamtempó. Az áruház földszinti részén lesz az élelmiszer-osztály, itt kész az álmennyezet, a hangosítók helyükön, a világítótestek szintén felszerelve. A lépcsőház melletti gyermekjátszó burkolása, berendezése van hátra, meg a gondolák, polcok felszerelése. A mozgólépcső innen indul, kipróbálásra kész. De nincs áram, nem tudják „beüzemelni”, kipróbálni a biztonsági szemlét megtartani, így a lépcsőt sem tudják áruszállításra használni. A DÉ- DÁSZ többszöri ígérgetését nem tartja, talán a jövő héten lesz áram, s akkor ki tudják próbálni a klímaberendezést is. meg a mozgólépcsőt is. Egyébként az építkezést szolgáló ideiglenes vezetéken is sokszor akadozik az áramellátás, ezért sötét van, nem tudnak dolgozni a szinteken. Egyébként itt válaszolunk több olvasónknak: azért nincs természetes . világítása az áruháznak, tehát nincs ablaka, mert így több polcot, és árut tudnak elhelyezni. A második szinten az iparcikk árukat helyezik el. Minden polc a helyén van. A lépcsőház üvegezése van hátra, litt a hét végén már takarítani lehet. A harmadik szinten a ruházati részleg raktáraiba meg is kezdhetik a berakodást, de az e’adótérre még nem, hiszen itt is dolgoznak az építők. A jövő héten a Gelka is felvonul és néhány nap aiaitt elvégzi a tájékoztató berendezés szerelését. Az oktató kabinet, a dolgozókat kiszolgáló öltözők, fürdők készen vannak. Úgyszintén az irodákba is lehet majd települni, amint a lépcsőházi munkát elvégzik, és a lift is működik. Egyébként ezen a szinten van néhány ablak, amely természetes fényt enged az áruházba. A negyedik szinten lesz az ételbár, egy konyha, és a A gyulaji tanácsházán beszélgetünk Becker Sándorné tanácsi kirendeltségvézetővel. A községfejlesztési elképzelésekről mesél, amikor berobban a helyiségbe Horváth Elhagytam a hetvennyolcat István bácsi. Egyszerre nem lehet másra figyelni, csak rá. Lendületes, anekdotázása mindannyiunkat magával ragad. Elsüt néhány bókot, dicsérve a fiatalasszony ruháját, haját. — Magára mindig lehet számítani, ma is pontosan hozta a kimutatást — viszonozza a dicséretet Becker Sándorné. — Meséljen, mi újság? — kínálja széles mozdulattal a széket. — Hát az aztán van — igazít egyet a kucsmáján az öreg. — Tegnap elvoltam megnézni az újasszony- jelöltet. Fokozódik az érdeklődés. — Úgy néz ki, rendes, dolgos asszony — mesél tovább. — Biztos kijönnék vele, de hát még meggondoljuk. — Hány éves? — kérdezi Beckerné. — Elmúlt ötvennyolc. — Nem öreg az magához? — évelődik a fiatalasszony. Horváth István gondolkodik: — Majd elválik — simít hamiskásan egyet a bajuszán. — Meg aztán, ami igaz, igaz, én is elhagytam a hetvennyolcat. Persze a munkától ma sem ijedek meg. Arra nem mondhat rosszat senki. — Mit dolgozik — szúrom közbe a kérdést. — Apaállatgondozó — húzza ki magát az öreg. Aztán kiesik a pózból és már újra mesél. — Tudja, én eddig mindig azt hittem, hogy kanpásztor vagyok. Aztán a múltkor Döbröközben találkozók egy fiatal kislánnyal. Várjuk a buszt, beszélgetünk. Kérdezem mit tanul, mi az apja, aztán mondja, hogy apaállatgondozó. Elcsodálkoztam, kérdezem, az meg mi? Elmondta, erre gondoltam, hát én is azt dolgozom, nekem is kijár a cím. És lélegzetvétel nélkül új történetbe kezd. Fotós kollégám csattogtatja gépét, de erről az öreg tudomást se vesz. — Hallom, megint el akarnak vinni két kant. Nagyon szépen megkérem, ne engedje. Tavaly még volt hat, most már csak három. Jó lenne két fiatalabbat szerezni.' De hát úgy hallom, be akarják vezetni végképp a mesterséges megtermékenyítést. Nem lesz az jó kérem. Kipusztul az állomány, aztán a kurdiak honnét veszik a malacot. Nem mondom, a tehénnél megteszi, de a disznónak nem. Tudják itt még nagyon sok koca van. A múltkor összeszámoltunk százhetvenet, van ahol három anyadisznót is tartanak. Aztán csak elhajtják inkább az én kanjaimhoz, mert nagyobb a bizalom ezek iránt. — Igen. A gyulaji emberek még nem bíznak a mesterséges megtermékenyítésben — igazolja a tanácsi kirendeltség vezetője. — Ami a szarvasmarháknál húsz év óta elfogadott, attól a sertéstartók idegenkednek. Talán majd a holnap esti előadás valamit segít. Kiváló insze- minátorunk van, de az embereket még meg kell győzni, hogy a mesterséges megtermékenyítésé a jövő. Ezért szerveztünk holnap estére szakmai előadást erről. — Elmegyek én' is, meghallgatom, de nekem aztán beszélhetnek — veti közbe az öreg. — Hiába hoznak mindenféle füstöt, ilyen kis palackból a disznó orra alá nyomják, aztán azt hiszik, hogy olyan az az állatnak, mintha a kan mellé tennék. A füsttel nem tudja úgy megkábítani, hogy görögjön. — Pista bácsi gyulaji? — kérdezem. személyzet étkezdéje. A gépek, berendezések itt vannak, felszerelésük késik. Például az ételbárba nem tudnak beszerezni tíz (!) egyforma világítótestet! A nyitásig még rengeteg a tennivaló. Piroska Gergely műszaki ellenőr azonban abban bízik, mint ahogy Sánta Alajos építésvezető is, hogy április 28-án. lesz műszaki átadás és nyitás május í9-én. Eldőlt a szabadtéri mozi sorsa is, amely tíz éve már nem üzemelt: lebontják. Helyén parkosítanak; már megkezdték az áruház környékének rendezését, de a mozit csak augusztus tájékán tudja a vízitársuilat lebontani. Az áruház környékének forgalmi rendje, amely még felülvizsgálatra szorul, elkészült. Szó van arról, hogy a Sédet lefedik — de a nyitásig természetesen erről szó sem lehet, talán még az idén sem! A Szekszárdi Skála Áruház leendő létszámának mintegy 95 százaléka már a nyitás gondjával van elfoglalva. Körülbelül kétszáznyolc- vanan rendezik az árut, fogadják a nagykereskedelmi raktáriból naponta érkező tehergépkocsikat. dolgoznak az átmeneti raktárakban. Rövidesen elkezdik az áruk előkészítését a polcokra, tisztítás, árazás, stb.; s amiint telnek majd a napok, egyre nagyobb izgalommal várják a nyitást. Egyébként a fővárosi Skála Áruház ötven dolgozója a nyitás előtt és után egy-egy hétig segíti a szekszárdi kereskedők munkáját, ezenkívül a szekszárdi ÁFÉSZ, az áruház gazdája, vidéki üzleteiből is irányít eladókat a .nyitásra, illetőleg a nyitás utáni két-három hétre. Egyébként közölhetjük olvasóinkkal, hogy különleges áru a nyitásra éppen azért nem lesz, hogy „ne törjék az emberek magukat” —, a nyitókészletet is olyannak akarják összeállítani, mint amilyen. lesz majd később is az áruválaszték. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: BAKÓ JENŐ — Dehogy vagyok, kérem. Somogyi gyereknek születtem, még ha ötvennyolc óta itt is élek. Ság-pusztán láttam meg a napvilágot. Én kérem a Dőry Hugó méltó- ságos úrnál gazdaságvezető is voltam. Itt az emberek még mindig a „Sági istennek” neveznek. Egyszer felvittem Pestre négy amerikás csikót, hát én mondom, mindenki csodájára járt, olyanok csak Somogybán teremnek. Aztán dolgoztam én Pesten is. A budafoki menyecskék talán máig is megemlegetnek. Ha ugyan él egy is közülük. Aztán idejöttem, lóetető voltam a tsz-nél. Most meg már tizenkét éve nyugdíjas. Kapok ezernégyszázat, meg hatszázat a kanokért. Jó] megvagyok így is. — Most mégis nősülni akar... — Nem olyan biztos az, meggondoljuk háromszor is. — Hát azért az asszony jó a háznál. — Ide figyeljen fiatalember. Jut nekem asszony, ha akarom. Ma is el tudom még énekelni, hogy ..Legyen a Horváth-kertben Budán...” —■ és hangos istenhozzádot mondva kimegy. — ..Dógom van még, nem érek rá elbeszélgetni a naDot” — szól vissza az ajtóból. Az utcáról a nyitott ablakon behallatszik maga elé dünnyögött éneke: ....kicsike b abám hozzám simul.” TAMÁSI JÁNOS Fotó: CZAKÓ A népi ellenőrzés életéből Párhuzamosan több témával is foglalkoznak a népi ellenőrök a megyei bizottság két ülése között,. A közérdekű bejelentések és a magánpanaszok kivizsgálása, intézése természetesen folyamatos, hiszen akkor kell intézkedni, amikor a panasz érkezik. Legutóbbi ülésén hagyta jóvá a megyei népi ellenőrzési bizottság a fogyasztási szolgáltatások helyzete ellenőrzésének tervét. Időről időre sor kerül a szolgáltatások helyzetének a felmérése. Ezúttal nem vizsgálják a kereskedelmet és a vendéglátást, csalk az ipari szolgáltatások körét, ezen belül a közületi és a :1 ako ss á g i szó 1 gál t at ások at is. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az V. ötéves terv időszakában a szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatban hozott megyei határozatok és intézkedések hogyan valósultak meg. Megnézik a népi ellenőrök, hogy a kapott támogatásokat az egyes ipari szövetkezetek mennyiben vélték igénybe és aztán mire fordították ezeket az összegeket. A több profillal is rendelkező gazdasági egységekben vizsgálják, hogyan alakult a termelés és szolgáltatás aránya, ösz- szehasontítják a terveket a valósággal és megkeresik az esetleges eltérések Okait. Mem marad ki a sorból a hálózatfejlesztés és a nagyobb értékeit képviselő háztartási és a lakáskar- bamitartási szolgáltatás sem. Kíváncsiak arra a népi ellenőrök, hogy milyen intézkedések történték a hiányszakmák pótlására. A téma igazán sokrétű, csak néhány példával érzékeltettük, mi mindenre terjed ki a szolgáltatások ellenőrzése, hiszen nemigen akad család a megyében amelyik ne került volna már kapcsolatba vagy a Patyolattal, vagy a Gelká- val, esetileg az AFIT-tal. A kisipari szolgáltatásokkal is foglalkozik a népi ellenőrzés v i zsgá lata. Némely vizsgálat esetében, a népi ellenőrzés pár év után visszatér és megnézi, mennyiben változott a helyezet az előző felmérés óta. Kijavították-e a szóvá tett hibákat? Befejezés előtt áll egy igen fontos téma, az ifjúságvédelem helyzetének utóvizsgálata. Három évvel ezelőtt országos ellenőrzés része volt a megyei, *az idén saját hatáskörben tűzte napirendre a témát a megyei NEB. A közelmúltban az ifjúságvédelemmel is foglalkozó szerveknél — például a rendőrségnél, az ügyészséginél, a megyei tanács művelődésügyi osztályánál — tájékozódtak. Befejezés előtt áll a mezőgazdasági termelési rendszerek működését, hatékonyságát elemző vizsgálat is. IHÁROSI
