Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

e Képújság 1979. április 18. Ökölvívás Megyénk ökölvívói Pécsett a Baranya-kupán az I. osz­tályú versenyen, valamint Budapesten a Fradi-kupán szerepeltek. Pécsett a Ba­ranya-kupán a Paksi SE ver­senyzője Szujó J. váltósúly­ban a döntőben a Steinmetz SE versenyzője, Nagy ellen kiütéses győzelmet aratott, így első lett. Testvére, Szujó L., aki a Szekszárdi Dózsa színeiben versenyez, pehely­súlyban az elődöntőben a ta­valyi bajnok Dankóval ke­rült össze. Szujó L. két és fél meneten át kitűnően el­lenállt, csak az utolsó egy percben került ellenfele fö­lénybe, ezzel Szujó L. vesz­tett, így harmadik lett. A Fradi-kupán a paksiak két versenyzővel képviseltet­ték magukat. Az ifjúságiak­nál könnyűsúlyban Péter- hegyi Ferenc második lett. A felnőtteknél a paksiak he­lyezése: nagy váltósúlyban Kalcsu Károly, váltósúlyban Kajtár László, kisváltósúly- ban Pollák Attila, félnehéz­súlyban Balázs Zoltán egy­aránt harmadik lett. Kosárlabda NB II Pét—Dombóvári VSE 86-64 (38-26). A Dombóvári VSE együttesében a következő já­tékosok szerepeltek: Ruzics- ka (8), Acs (11), Tahi (10), Tölgyes (10), Kollár (10). Cse­re: Bálind (—), Tamási (—), Szakács (2), Tálján (13). Az indiszponáltan játszó DVSE megérdemelten szenvedte el első vereségét. A vasutas­csapatban egyedül Taliáh nyújtott elfogadható teljesít­ményt. Április 19-én, csütörtökön a DVSE csapata hazai pá­lyán a Fűzfő együttesét fo­gadja. Kezdés: 16 órakor. Labdarugó Felszabadulási kupa Hatodszor került sor a lab­darúgó Felszabadulási kupá­ra, ezúttal öcsény, Zomba, Sióagárd és Bogyiszló csapa­ta mérkőzött egymással — két fordulón át. Az első mér­kőzések április 4-én voltak, ahol a döntőbe jutást a Zom­ba és a Bogyiszló csapata harcolta ki. A döntőn a Zomba csapata a Bogyiszló ellen gól nélküli döntetlent ért el, így büntetőrúgásokra került sor, melyben a Zomba bizonyult jobbnak és szerezte meg — egy évre — a kupát. A harmadik-negyedik helyért az őcsényi csapat játszott a Sióagárd ellen. Ezt a talál­kozót egy büntetőből szerzett gól döntötte el az öcsény javára. Az idei nagypályás felszabadulási labdarúgó- torna végeredménye: 1. Zom­ba, 2. Bogyiszló, 3. öcsény 4. Sióagárd. . A mérkőzések öcsényben voltak, ahol a helybeli ter­melőszövetkezet, illetve an­nak sportköre a részt vevő csapatok játékosait vacsorán látta vendégül a művelődési házban. A játékosok a fehér asztal mellett jól szórakoz­tak, további barátság alakult ki közöttük. Asztalitenisz Bolyán NSZK-bajnok Wolfsburgban rendezték az NSZK ifjúsági asztali­tenisz-bajnokságát, melyet a külföldi versenyzők rész­vétele nemzetközivé ava­tott. A Magyarországot kép­viselő fiatal versenyzők ki­tűnően szerepeltek, a lá­nyok a csapatverseny meg­nyerése után az egyesben és a párosban is sikeresen helytálltak. A magyar csa­patban helyet kapott Bol- vári Ildikó, a Tolnai VL asztaliteniszezője, aki ma­gabiztos játékkal nyerte a leány egyes versenyszámát, míg Urbán II. oldalán a párosok küzdelmében a Wenzel, Olschewski nyugat­német páros mögött a má­sodik helyen végzett. Kerekpör Öt nap - 830 kilométer Amikor elkészült a Pannó- nia-kupa versenykiírása, ki­derült, hogy milyen útvona­lon kell öt napon át hajtani a versenyzőknek, Schneider Konrád a Szekszárdi Sparta­cus kerékpárosainak edzője örömmel állapította meg: — Egy új kezdeményezés, mely­ből remélhetőleg kialakul a majdani dunántúli körver­seny. Igen, a kaposváriak első­sorban az ottani egyesület, a Kapos-Plast vezetői nagy fel­adatba kezdtek, amikor vál­lalkoztak az ötnapos verseny rendezésére. Kezdeményezé­süket csak a legmagasabb fo­kon lehet dicsérni még akkor is, ha menetközben akadtak kisebb hibák, gondok. öt nap, 830 kilométer. Aki nem hajtott ekkora távon, fo­galma sincs milyen fáradtsá­got, megterhelést jelent már a megtétele is. De milyen fel­adat annak, aki nemcsak vé­gighajtja a távot, hanem az élen végez? Mert a szekszár­diak általában jól szerepeltek, kitűnően helytálltak és ezt még tetézte Halász Zoltán összesített eredménye alap­ján szerzett első helye. Szombaton kora délután Kaposvárott nagy érdeklődés előzte meg a kerékpárosok érkezését. Az előző napi ered­mények alapján már tudták: Halász Zoltánnak hat má­sodperc előnye van az auszt­riai Popp Reinhardttal szem­ben. Ennek tudatában termé­szetesen megkezdődött a la­tolgatás : sikerül-e a szekszár­di fiúnak megtartani előnyét vagy az első dunántúli kör­versenyen osztrák győztes lesz az egyéni számban. Titkon reménykedtünk, hogy Halász Zoli a legjobb 3-4 között érkezik célba. Nem így lett, mert egy BVSC-s, majd egy csepeli versenyző hajtott át először, majd őket követte a kaposvári fiú Far­kas László. Halász Zoltán a nagy bollyal érkezett, de nem sokkal utána kiderült, nincs vész, mert azonos idő­vel hajtott át a célon az el­lenlábas Popp Reinhardt és Halász Zoltán két klubtársa, bátyja László, valamint Lis- ka Pál Pálinkás Csaba egy nappal korábban már „ki­dőlt” a versenyből, gépe ösz- szetört, már nem lehetett megjavítani. Schneider Konrád gratu­lált elsőnek versenyzőjének, majd egymást követték a kü­lönböző klubok versenyzői, A dobogó közepén Halász Zoltán, balról az osztrák Popp, jobbról Szemethy (MÁV DAC). Az előtérben az első helyezettnek járó tiszteletdíj: a kerékpár. hogy kezet szorítsanak a győztessel. Mindössze néhány perc és indultak a fürdőbe egy kicsit felfrissülni, átöltöz­ni. A Kapos étteremben együtt ebédeltünk, ahol a fi­zetőpincér már várta a szek­szárdi csoportot: — Gratulálok gyerekek, nagy és szép teljesítmény volt. Gyertek, itt a főhelyen kaptok helyet. Mindjárt ho­zok egy üveg francia pezsgőt. Alig lehetett lebeszélni a francia pezsgőről, ezzel szem­ben néhány perc múlva az asztalon volt vagy 10 üveg ás­ványvíz. Aztán következett az ebéd: húsleves, ebből még merítettek a gyerekek, aztán a sült hús rizzsel. Ezt már in­kább csak kóstolgatták. — Ilyenkor nem tudok en­ni — mondta — a mellettem ülő Halász Zoli, de mindjárt hozzátette — estére rendbe jövök és majd otthon bepó­tolom. Most inkább a folyadé­kot kívánom. Körülnéztem és az ásvány­vizes üvegek már üresek vol­tak, a fiúk kiitták. — Igen, ez így van, a fá­radtságtól nem kívánják az ételt, inkább folyadékra van szüksége a szervezetnek — magyarázta Schneider Kon­rád. A verseny „hőse” Zoli te­hát hamar befejezte az ebé­det, tudtunk beszélgetni. — Reménykedtél abban, hogy első leszel? — Igen, bíztam, remény­kedtem. Szoros verseny volt és mindenki a péntek délutá­ni szakaszra várt. Jól tudtuk, aki a hegyek közt megállja a helyét, annak esélye van a győzelem megszerzésére. Mi jól ismerjük a Szekszárd— Pécs közötti utakat, sikerült nyernem és ezzel átvettem a vezetést is. Az osztrák Popp volt az ellenlábasom. Péntek este kiderült, amennyiben ő hat másodperccel jobb időt tud hajtani a pécs—kaposvári útvonalon, akkor ő győz. Szerencsémre csak azonos idővel ért velem célba, tehát maradt a hat másodperc elő­nyöm. Az utolsó öt kilomé­teren az osztrák fiú nagyon hajtott, megkísérelte hátrá­nyát ledolgozni, de Liska és én szereltem szökési kísérle­tét. Nekem az egész verseny­ben az tetszett — jegyezte meg nevetve —, hogy egymás közt elneveztük sorompós versenynek, mert az öt napon át ha nem volt húsz sorompó, akkor egy sem. — És az edző hogyan látta az ötnapos versenyt? — kér­deztük Schneider Konrádtól. — A Szekszárd—Pécs útvo­nalon volt igazi nagy küzde­lem, ahol lényegében eldőlt a végső sorrend is. Utána már lényegtelen változások történtek a sorrendben. Ver­senyzőink jól bírták a terhe­lést, ezt legjobban igazolja, hogy csapatunk a 3. helyen végzett. — Most lesz egy kis pihe­nés a fiúknak? — Ebben a sportágban iga­zi pihenésről nem beszélhe­tünk, bár ez viszonylag köny- nyű hét lesz. Utolsó edzésün­ket csütörtökön tartjuk, ad­dig úgy négyszáz kilométert kell hajtani, készülni a szom­bat, vasárnapi versenyre, mely Budapesten lesz, a BVSC rendezi. Nyolc-tíz ver­senyzővel képviseljük egye­sületünket. — Na, menjünk gyerekek az eredményhirdetésre, a díjkiosztásra, — és ezzel fel­állt az edző, jelezvén az idő mindnyájunkat sürget. — Ny — A Videoton egyik versenyzője gratulál Halász Zoltánnak a célba érkezés után. Balról jobbra: idős Halász, Halász L., a háttérben Schneider edző, előtérben Halász Z. és Liska. A területi lovasbajnokság eredményei Nagy érdeklődés mellett került sor Mélykúton a te­rületi lovasbajnokság első fordulójára. Ezúttal ismét a Kiskunhalasi Határőr Dózsa vonultatta fel a legtöbb lo­vat és vele a lovasokat. Ez természetesen magával hozta, hogy a versenyszámok több­ségében a kiskunhalasiak ki­tűnő helyezéseket értek el. örvendetes, hogy ezúttal a két Tolna megyei együttes — Dalmand és Simontornya — kitűnően szerepelt. A Tolna megyeiek helyezései: Díjugratásban (második verseny szám): 1. Szabó Sán­dor (Dalmand) Decsinos, .. .3. Kanizsai László (Dalmand) Szerencsés, .. .6. Plank Fe­renc (Simontornya) Didó, 7. Kovács József (Simontor­nya) Elixir nevű lován. Az ötödik versenyszámban: 1. Horváth Béla (Simontornya) Flipper, 2. Kecskeméti József (Dalmand) Ekna, 3. Kovács Mihály (Dalmand) Encén ne­vű lovával. A hatos verseny­számban a simontornyai Du­dás Károly a Buján 4. he­lyen végzett. Csapatverseny­ben, mely a hetedik verseny­szám volt: a Dalmandi MEDOSZ szerezte meg az el­ső helyet, a simontoínyaiak- nak a 6. hely jutott. A nyol­cas versenyszámban a nye­retlen lovak díjugratásában a dalmandi Szabó Sándor Bajadéron 2. lett. A kezdő lovak díjugratásában, a ki­lences versenyszámban a dal­mandi Kecskeméti József Eknán bizonyult legjobbnak. A simontornyai Plank Fe­renc Fáraón a 3., míg klub­társa Horváth Béla Flippe­ren 4. lett. A tizedik ver­senyszámban a simontornyai Dudás Károly Didón a 2., míg az ugyancsak simontor­nyai Németh Gábor a 4. lett. Ebben a versenyszámban Dudás Károly Buján is részt vett a versenyben, mellyel a 7. helyet szerezte meg. Kézilabda NB II Tovább tart a gyenge forma Veszprémi támadást hárít a szekszárdiak védelme Dombóvári Kesztyű—MTK VM 19-19 (8-5). Dombóvár, 200 néző. V.: Kaszap, Kere­kes. Dombóvári Kesztyű: Kecskés — Túri, Szili B, Ba­logh, Kolossá, Máyer I, Pata­ki. Csere: Deli, Máyer II,. A vendégcsapat kezdett jobban és a vezetést is megszerezte. A 12. percben 3-1-re már a dombóváriak vezettek, de a 17. percben az MTK. VM egyenlített. A félidő hajrája a hazaiaknak sikerült jobban és háromgólos előnyre tettek szert. Szünet után három perc alatt 8-8-ra egyenlített a fő- ,városi gárda. Ezután a kesz­tyűgyáriak maradtak táma­dásban és a 11. percben 12-8- ra elhúztak. Ezt az előnyt nemcsak tartották, hanem nö­velték is a dombóváriak. A befejezés előtt négy perccel biztos győztesnek látszottak, ekkor már 18-13-ra vezettek. A vendégek nem adták fel, óriási hajrába kezdtek és ki­használva a dombóvári védők megingásait, fordítottak. Sőt, az utolsó percben 19-18-ra átvették a vezetést is. Az utolsó pillanatban Kolossá gólja mentette meg az egyik pontot. Nagy lehetőséget en­gedett kicsúszni kezéből a dombóvári együttes. A hazai­ak gólszerzői: Kolossá 8, Má­yer I. 4, Balogh 3, Pataki 2, Túri, Kecskés. Jók: Kecskés, Kolossá, Balogh. Balaton Bútor—Szekszárdi Spartacus 14-11 (5-7). Szek­szárd, 100 néző. V.: Kisgadó, Kóczián. Szekszárdi Sparta­cus: Tóth — Katzenberger, Fritz, Bordi, Gaszler, Zsinkó, Vasadi, Csere: Varga, Kado­sa, Niki, Mérei, Engemayer. A veszprémi együttes szerez­te meg a vezetést, de Gasz­ler büntetőből, majd Katzen- berger akcióból lőtt góljával a- 4. percben a Spartacus ve­zetett. A 6. percben ismét a vendégek jutottak előnyhöz, Zsinkónak azonban sikerült egyenlíteni. A 18. percben 6-3-ra elhúztak a hazaiak, a veszprémi gárda nem adta fel, két gyors góljára a szek­szárdiak csak Gaszler révén válaszoltak. Szünet után Fritz és Gaszler büntetőből elért góljával tovább hőtt az előny. Ezt követően a vendégek vet­ték át az irányítást, a 10. perc­ben egyenlítettek: 10-10. A 17. percben Kadosa révén is­mét vezetéshez jutott a Spar­tacus, amit büntetőből ki­egyenlített a Balaton Bútor együttese. Az utolsó percek­ben három eladott labdából három gólt szerzett a vendég­csapat. A második félidőre erősen visszaesett hazai csa­pat megingásait jól használ­ta ki az ellenfél. A Spartacus gólszerzői: Gaszler 5, Katzen- berger, Kadosa, Vasadi, En­gemayer, Zsinkó, Fritz.

Next

/
Thumbnails
Contents