Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-14 / 87. szám
u Képújság 1979. április 14. Gémeskút és szárítóüzem Előgyártás az atomerőműnek Valamikor gépállomás volt az a kitűnő kis üzem, amely Bölcske szélén található és tavaly óta a paksi atomerőmű építését szolgálja. A gépállomásból gépjavító lett, mint a többi hasonló, lét- fontosságú intézmény, azután átváltozott gépgyártó üzemmé, mint a MEZŐGÉP vállalat gyáregysége. Ettől a vállalattól megvette az üzemet a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, azzal a céllal, hogy az atomerőmű építésénél végzendő munkáját segítse, bizonyos vasszerkezetek készítésével, előgyártással. A gyáregység már külsejében sem nagyon hasonlít az egykori gépállomáshoz. Megnőtt, újabb épületek, csarnokok készültek, amelyek gyári méretű termelést szolgálnak. A legutóbbi változás előtt cukorrépa-betakarító gépeket készítettek itt, mégpedig keresett cikkeket, külföldre is jutott belőlük. Mindebből következik, hogy jól felkészült munkásgárda tartozik a gyáregységhez, s vele együtt a műszaki irányító csoport is „megedződött” az újabb és újabb követeiméMadocsai táncokat tanul 20 bölcskei iskolás gyerek 1977 decembere óta, Földesi János irányításával. Rövid idő alatt szép sikereket ért el az ifjúsági tánccsoportnak nevezett kis együttes. Ezüst oklevelet kapott a járási úttörő kulturális szemlén, továbbjutott a megyei verr senyre. De már tavaly, az első évben is jól táncoltak a gyerekek, jó nyék maradéktalan teljesítése közben. Pelcz István, a gyáregység főmérnöke adott tájékoztatást jelenlegi helyzetükről, az atomerőmű-építkezést a GYGV-nél kiszolgáló, újszerű munkájukról. A vállalatnak az első telepített, tehát nem „vándorló” gyáregysége a bölcskei. Az állandóság követelmény lett a paksi szerelésekhez, olyan nagyarányú és hosszan tartó tevékenység vár a GYGV-re. A bölcskei gyáregység átállása a régi munkákról egészen hamar végbement, tavaly a második félév elejétől már gyártottak beépíthető vasszerkezeteket. A főmérnök azt mondja, csőelőgyártás a fő feladatuk, vagyis különböző méretű kész csövek átalakítása, vágása, és összehegesztése sokféle formában. Természetesen sokat tanultak az elmúlt évben, például minősített hegesztőket kellett képezni és egyéb követelmények is vannak. Az átállás első szakasza, sikeres, érdekes és nagyon biztató: így látják a helyzetüket. A pénzük is nagyobb, hát érthető az optimizmus. Tánccsoport - iskolásokból tanítványnak bizonyultak Földesi János keze alatt. Részt vehettek a kalocsai nemzetközi íolklóríesztiválon. Szereplésüket levélben dicsérte meg a megyei tanácselnök. Érdekes és nagyon jó dolog, hogy a népi táncok színvonalas előadására nemcsak Madocsán nevelődik utánpótlás, hanem a szomszédban is. Az állatorvos gyűjteménye Dr. Bállá Miklós állatorvos 1951-ben került a községbe. Negyedszázada gyűjti Bölcske és Madocsa régészeti leleteit, néprajzi használati tárgyait. Lakása valóságos kis múzeum. Gyűjteményében található kőbalta — ami egy háziasszony vasalójából került elő — marokkő —, melyet istennyilának neveztek, s varázserőt tulajdonítottak neki. Azt állították, ha a követ a felpuffadt állat hasához nyomják, meggyógyul. Van még halotti urna, kelta karperec bronzból és még ki tudná felsorolni, hogy mi minden. Építkezéseknél, talaj- munkáknál sok minden előkerül, s azt hozzák a falubeliek, s valamilyen ellenszolgáltatásért felajánlják a gyűjtőnek. — Nekem a gyűjtés a hobbim. Még nem jártam drága külföldi utakon. Számomra ez jelenti a szórakozást, a ki- kapcsolódást. Meg talán az a tudat, hogy az utánunk következő nemzedékeknek sikerül megmenteni valamit a régmúlt időkből. Szép kastélyban laknak András-pusztán a szociális otthon gondozottjai. A kastély valamikori uráról, aki nem volt arisztokrata, csupán dúsgazdag, érdekes történeteket hallottunk. Ezek a történetek reálisnak tűnnek, másrészt viszont távoliságuk miatt már inkább legendák. Elmondta a szociális otthon vezetője, hogy az illető eléggé szélsőséges indulatú ember volt, ezt mesélték róla egykori cselédei. Bánatában elherdált vagy kétezer holdat, mert grófi vagy bárói cím híján nem kapta meg egy imádott hölgy kezét. A nagy mulatozás után ezer holdja sem maradt, abból viszont mintagazdaságot teremtett. Hogy valójában mennyire volt ez mintagazdaság, ma már nehéz lenne kideríteni, nem is fontos. Inkább az, hogy szigorú, sőt kíméletlen fegyelmet tartott, amit egy- egy adakozással, néhanapi jó ebéddel aligha tudott ellensúlyozni. A lovai nagy becsben voltak: ha eső elől nem tudott beérni a kocsis fedél alá, tehát ha megázott a ló, az uraság büntette a hajtót. Méltóbb felhasználása talán nem is lehetne a kastélynak, mint hogy szociális otthonnak rendezték be. A monumentális tetőszerkezetet felújították néhány éve, a korhadó cserepeket felváltotta a szürke, időálló pala. Szép az épület. A megmaradt park is ápolt, öreg és újabb ülte- tésű fák díszlenek benne. Az otthonban 29 dolgozó látja el a csöppept sem köny- nyű feladatot, 70 ember gondozását. Az alkalmazottak többsége Bölcskéről jár ide, mégpedig télen-nyáron kerékpárral, mert a buszközlekedést nem sikerült megoldani. Nem tudták egyeztetni a váltásokat a tsz műanyag üzeméhez járó kocsi menetidejével. Négy dolgozó paksi, tehát ők még többet utaznak, fáradnak, mire kijutnak András-pusztára, a szép kastély rengeteg dolgának végzéséhez Tejbegyűjtő Szocialista brigádok Nagy múltra tekintenek vissza a bölcskei Rákóczi Tsz- ben a szocialista brigádmozgalom szervezői és megvalósítói. Az első brigádok 1964 óta tevékenykednek, ők a szakma kiváló brigádja címet is elérték,' öt évvel ezelőtt: a sertéshizlaló Kossuth brigád és a sertéstenyésztő Petőfi brigád. Szervezőjük, Fekete János már nyugdíjas, ő vezette annak idején a szövetkezet sertéstelepének munkáját. Jelenleg 16 szocialista brigád dolgozik a termelőszövetkezetben, 224 taggal, ez a dolgozó tagság fele a szövetkezetben. Az ifjúsági gépszerelő brigád most kapta meg a kitüntető címet. A létszámhoz viszonyítva a nődolgozók vesznek részt a versenyben legtöbben: a dolgozó nők 58 százaléka brigádtag. Ez négy brigádot jelent, kettő a vesz- szőfeldolgozó üzemhez tartozik, kettő pedig a műanyagüzemhez. Ritka látvány, de nem csupán a beállítás miatt. A régi és az új keveredése, illetve együttélése nagyon gyakori, főként faluhelyen. Itt a gémeskút önmagában ritkaságnak mondható, hiszen ép favödrét tartja még a nyílegyenes húzófa. Persze az a legszebb a felvételen, hogy a távolban eltörpülő — egyébként toronymagas — szárítóüzem odabújik a gémeskút sudara mellé. Óriási a távolság közöttük időben, rendeltetésben, emberhez való viszonyban. Mégis megférnek. A táj megőrzi azt, amit engednek neki, amit nem pusztít el az emberi igyekezet. • Csak észre kell venni az összetartozásokat. Mert azért itt is összetartozásról van szó. Az emberi lelemény terméke a gémeskút is, a gabonaszárító is. Másrészt pedig: régen, ősidők óta a gémeskút volt a falu egyik legjelképesebb eszköze, látványa. Ma ugyanez mondható el a szárító tornyokról, egy-egy község egészének sziluettet adó modern építményekről. Röviden — A gyermekek száma örvendetesen megnőtt az utóbbi néhány év alatt. Napközis csoport három volt ezelőtt három évvel, most hat csoportot tartanak nyilván, az óvodai csoportok száma pedig háromról hétre szapodott ez idő alatt. * — Az idei borversenyen, amely a 12. volt Bölsskén, 118 termelő indult a boraival. Hat díjat adott ki a megyei és járási szakemberekből álló zsűri. idős emberek ebédjeII A község története a legrégebbi korokra nyúlik vissza. Helyzeténél fogva az eddig feltárt és ismert régészeti adatok szerint a honfoglalás előtt Pannóniához tartozott. A Duna melletti fekvése miatt az itt élő lakosság elsősorban halászattal és állattenyésztéssel foglalkozott. A középkorban madocsai apátsági birtok. A mellette húzódó hadi út miatt ezen a helyen szalagtelepülés alakult ki. A tőrök hódoltság idején a lakosság nagy része elmenekült és helyükre vegyes nemzetiségű lakosság települt be. A századforduló idején vasútvonal és posta épült. A fel- szabadulás után két részben történt földosztás. 1960-ban vált a község termelőszövetkezeti községgé. 1963—65 között az úgynevezett vörösgyíri részen a Mezőgazdasági Múzeum részéről dr. Nováki Gyula feltárást végzett. Az anyagot még most dolgozzák fel, de már a múzeumban meg- szenesedett búzakalász és kosártöredék látható, amely arról tanúskodik, hogy ezen a részen már nagyon régen mezőgazdasági termelés folyt. A község lakóinak száma 3500. Bölcskei magazinunkat készítette: Géménél József, Bakó Jenő, Pordán Jánosné. Munkatársaink legközelebb, április 17-én kedden Csikóstőttősre látogatnak. A szociális otthon konyháján gondoskodnak 11 idős, magányos ember ebédjéről is András-pusztán. Nagy területen fekszik a puszta, hosszú úton viszi az éthordókat 111 Józsefné. Az öregekről való gondoskodás a községi szociális keret terhére történik. FAO-licenc alapján készült 1974-ben a tejbegyűjtő, ahol Kulbert Ferencné tejfelvásárló átlagban napi 1050 liter tejet vesz át a háztáji gazdaságoktól. Á falu 120 vonatat kap Az épülő paksi crosbar telefonközponthoz 120 vonallal kapcsolódik majd Bölcske, ezeknek a kiépítése már meg is történt, így tájékoztattak bennünket. Nagyon nagy segítség lesz valameny- nyi szervnek, intézménynek és a magánbeszélgetések lebonyolításához egyaránt. Valaki azt mondta, sokszor „fél nap alatt sem jön be” a szomszédban levő Dunaföld- vár. A termelőszövetkezetben külön kis központ létesült, az épület három vonallal csatlakozik ehhez a korszerű és nagyon várt hálózathoz. Amikor ott jártunk, egy helyen láttunk még az utcán telefonszerelő szakembert, hajtogatta a millió kis színes drótszálat, a kábel végén. Mindenesetre a munka nagyobb része megtörtént, ha nem is a teljes befejezés. Egy közepes nagyságú dunántúli községet összekötnek a világgal. A berendezett szobák egyike
