Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 87. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. április 14., szombat Mai számunkból NÉPFRONT (3. old.) KISVÁLLALATOK AZ ÉPÍTŐ­IPARBAN (3. old.) IREGSZEMCSEI FAJTAKÍSÉRLETI ÁLLOMÁS (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT KEDVEZMÉNYES TÜZELÖAKCIÓ (3. old.) A tanácsok és az idegentorgalom Ma már nem feltétlenül szükséges, hogy sta­tisztikai adatokkal, különböző felmérésekkel bizo­nyítsuk, milyen nagyot fejlődött az utóbbi évek­ben az idegenforgalom, a turisztika Magyarorszá­gon. Nagyobb lett a külföldi és a hazai érdeklődés szép tájaink, üdülőhelyeink és műemlékeink iránt, s a személygépkocsik rohamosan növekvő száma és a javuló vonatközlekedés is mind több lehetőséget kínál az egészséges kikapcsolódásra, a megérde­melt pihenésre, szülőföldünk alaposabb megisme­résére. Mindez azonban az örvendetes jelenségnek csak az egyik oldala, a másikon azok a sürgető kö­vetelmények állnak, amelyek megteremtése nélkül aligha biztosítható a bel- és külföldi vendégek, ki­rándulók, üdülők zavartalan ellátása. Az idegen- forgalom nem csupán a különböző központi és me­gyei szervek közreműködését igényli, hanem a he­lyi tanácsoktól is megkülönböztetett figyelmet, tervszerű munkát követel. Kiváltképp az üdülő- és a kirándulóhelyek tanácsaitól. Mert hiába a legpompásabb hegyoldal, a gyö­nyörű kilátás, a tiszta levegőt árasztó erdő, a kel­lemes tó- vagy folyópart, ha maga a település nél­külözi a kulturáltság, a korszerűség jegyeit, s a vendégek legelemibb igényeit sem képes kielégí­teni. Ha a tanács elhanyagolja az úgynevezett inf­rastruktúra fejlesztését, nem gondoskodik idejében a közművek, a település útjainak, kereskedelmi és szolgáltató hálózatának kiépítéséről, a vendéglátó- helyek szaporításáról, a község vagy város külső arculatának szépítéséről, rendezéséről. Az ilyen elhanyagolt helyekre legfeljebb egy­szer látogatnak el a turisták, aztán többé feléjük sem néznek! Pedig hát ennek épp az ellenkezője a célunk, ami szívós és következetes igyekezettel előbb- utóbb meg is valósítható. S ennek már a különbö­ző fejlesztési tervek elkészítésénél jelentkeznie kell. Vitathatatlan, hogy a tanács ilyenkor szükségsze­rűen mindenekelőtt a helyi lakosság érdekeit, kí­vánságait, javaslatait tartja szem előtt, emellett azonban — ha valóban komolyan veszi az idegen- forgalom fontosságát —, a testületnek minden esz­tendőben adódik lehetősége arra, hogy javítson a vendéglátás körülményein. Ez egyben a lakosság helyzetén, ellátásán is sokat könnyít, arról nem is beszélve, hogy a fellendülő turistaforgalom általá­ban egyéb anyagi hasznot is — lakáskiadás, áru­sítás, stb. — jelenthet a számára. Az idegenforgalmat illetően a szokásosnál ösz- szetettebb az „ellátás” fogalma. Nem elég, ha a vendégnek szállása van, villannyal és vízzel ellát­va, ha a legszükségesebb árucikkeket megvásárol­hatja, s jóízűen ehet, ihat a vendéglátóhelyeken — manapság ennél már jóval többet kell nyújtani. Kulturált körülményekről aligha beszélhetünk ott, ahol az utcák piszkosak, bűzös szemétkupacok ék- telenítik az árkokat, az üres telkeket. Ahol elha­nyagoltak a házak, a kertek, a parkokkal, fákkal senki sem törődik, s arról se gondoskodik a tanács, hogy autóparkolók álljanak az érkezők rendelke­zésére. A legtöbb turista azonban nem csupán a szép tájra kiváncsi, hanem sportolási, testedzési lehető­ségeket is keres, vagy egyszerűen csak jól akar szórakozni — erre is tekintettel kell lennie a helyi tanácsnak. Sőt, ha arra megfelelő adottságokkal rendelkezik a település, nemesebb kulturális prog­ramokkal is szolgálhat vendégeinek; bemutathatja történelmi emlékeit, nevezetességeit, népi hagyo­mányait, s ha van, falumúzeumát. A tanács tehát az ilyen jellegű „szolgáltatásokért” is felelős, úgy is, mint a város vagy a község „állami gazdája”. A magyaros vendégszeretet és vendéglátás vi­lágszerte közismert. S ezt a jóhírünket csak öreg­bíteni szabad, nem feledkezve meg természetesen a magyar turisták, üdülők millióiról sem. NÉMETH GÉZA Szojuz—33 A szovjet-bolgár űrpáros rendkívüli teljesítménye A Szojuz—33 nemzetközi legénysége, a bolgár Ivanov (jobbra) és Rukavisnyikov (középen) röviddel a sikeres leszállás után. Melettiik Leonov szovjet űrhajós. (Kép­távírónkon érkezett) A legnagyobb elismerés hangján méltatja pénteken a szovjet sajtó a Szojuz—33 űr­hajó kéttagú nemzetközi sze­mélyzetének, Nyikolaj Ruka- visnyikovnak és az első bol­gár űrhajósnak, Georgi Iva- novnak teljesítményét: rend­kívül nehéz körülmények kö­zött álltak helyt, olyan hely­zettel birkóztak meg, amit a szovjet űrkísérleti program során eddig senki sem próbált ki. „Az űrhajósok ezerféle rendkívüli helyzetre is felké­szülnek, de mindig bekövet­kezhet az ezeregyedik variá­ció is” — írja az egyik kom­mentár, s mint a jelentések­ből kiderül, ezúttal ezzel ke­rültek szembe a nemzetközi űrexpedíció tagjai. Az alapvető probléma a hajtóművek működésében ke­letkezett. Míg a repülés első szakaszában a hajtóművek kifogástalanul működtek és pontosan hajtották végre a pályamódosításhoz szükséges műveleteket, az űrhajó és az űrállomás közelítésének befe­jező szakaszában, amikor a két objektum már látótávol­ságban volt, s alig három és fél kilométer választotta el őket egymástól, a személyzet s velük együtt a földi irányí­tás szakértői hibát fedeztek fel az egyik közelítőhajtómű működésében: nem megfele­lően működött, nem fejtett ki megfelelő tolóerőt. így a ma­nővert menet közben leállí­tották, a két objektumot eltá­volították egymástól és a föl­di szakértők az űrhajósok bevonásával megtárgyalták, mit lehet tenni. Bár a Szo­juz—33 személyzete igénybe vehette volna a tartalék haj­tóművet, a földön a kísérlet ellen döntöttek, mert ez a be­rendezés a leszállás során is szükséges. A döntés helyességét iga­zolta, hogy a berendezés mű­ködtetésére szükség is volt a leszállás során a fékezési ma­nővert az űrhajósok csak a tartalék hajtóművel tudták megvalósítani. A leszállás előtt a személy­zet hosszabb pihenőt kapott, majd a legapróbb részletekig megtárgyalta a földi irányító központtal a leszállási manő­vert. Nagyon nagy szereppe volt a pontos végrehajtásban an­nak, hogy Rukavisnyikov, a legképzettebb űrhajósok egyi­ke, kitűnően ismeri a külön­böző szerkezeti megoldásokat és az űrhajó irányításának manővereit. A szakértők egy­öntetűen hangsúlyozták azt is, hogy a bolgár űrhajós, Georgi Ivanov minden tekin­tetben méltó partnere volt, a rendkívüli helyzetben érett megfontoltságról tett tanúbi­zonyságot, hidegvérűen, nyu­godtan dolgozott és igaz part­nere volt tapasztaltabb társá­nak. A leszállásra teljes sötét­ségben került sor, de a gon­dos előkészítés eredménye­ként a két űrhajósnak nem kellett sokáig várakoznia. Már a manőver utolsó szaka­szában, amikor a Szojuz—33 visszatérő fülkéje még ejtő­ernyőn ereszkedett a Föld felé, létrejött a rádiókapcso­lat a keresőszolgálat helikop­terei és a kabin között, s a leszállás után nem egészen tíz perccel a szolgálat tagjai már az űrhajósok mellett álltak. A Szojuz—33 személy­zetét a helyszínen rövid orvo­si vizsgálatnak vetették alá, s ennek eredménye bizonyítot­ta: a rendkívül nehéz munka, a nagy megterhelés ellenére teljesen egészségesek. Máris megkezdte a beszá­moló elkészítését a szovjet— bolgár űrpáros. Nyikolaj Ru­kavisnyikov és Georgi Iva­nov még a csütörtök esti órákban a bajkonuri központ­ba érkezett, ahol igen gondos orvosi vizsgálaton estek ke­resztül. Rukavisnyikov és Iva­nov pénteken már sétára in­dult, majd a szakértőkkel együtt megkezdte a tapaszta­latok gondos elemzését. Erre feltétlenül szükség van ah­hoz, hogy pontosan megálla­pítsák a hiba forrását, amely­nek következtében nem sike­rült befejezniök az összekap­csolási manővert és kényte­lenek voltak visszatérni a Földre. A község egyik főutcáján készült felvételünk. Mint látható, széles az utca, lehetne raj­ta parkosított sáv, akár mindkét oldalon, de csenevész fát is alig találni. Ráadásul a középen húzódó vizesárok teljesen gondozatlan, a széleit nem nyesték le, hogy leg­alább nyílt csatorna formája legyen. A gyerekek még tovább rontják a kedvezőtlen képet: beledobálnak mindent, amit úsztatásra alkalmasnak vélnek. Nyilván nem okozna különösebb gondot a fásítás, de még az árok karbantartása sem, ha társadal­mi munkát szerveznének hozzá. Az ilyen feladatok rendszerint nem pénzes munkák. Vannak Bölcskén szebb utcák, utcarészek is, de a fotóriporternek ez tűnt fel, nem az, ami természetes. Apró Antal a XI. kerületben Apró Antal, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja pénte­ken a főváros XI. kerületé­be látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság szék­házában Szatmári István első titkár és Grubics István tanácselnök fogadta, s tájé­koztatta Budapest legnépe­sebb, 220 ezer lakosú kerü­letének életéről. Ezt követő­en Apró Antal megtekintette az 1972-ben felépült Allende parki ifjúsági lakótelepet, valamint a várhatóan ez év végére elkészülő Fehérvári úti lakótelepet. A látogatás következő állomása a Kis­motor- és Gépgyár csaknem 900 embert foglalkoztató bu­dapesti gyára volt. A látogatás kerületi akti- vaüléssel fejeződött be, ame­lyen Apró Antal időszerű bel- és gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoz­tatót. Michael Manley elutazott a Szovjetunióból Michael Manley jamaicai miniszterelnök, aki a szovjet kormány meghívására ápri­lis 9-től hivatalos látogató- son járt a Szovjetunióban, pénteken Leningrádból a brit fővárosba utazott. Waldheim üzenete Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár elítélte a zambiai menekülttábor ellen végre­hajtott barbár rhodesiai tá­madást. A világszervezet szóvivője közölte, hogy Waldheim üzenetben együtt­érzéséről biztosította Ken­neth Kaunda zambiai állam­főt. A rhodesiai bombázók szerdán támadtak a Solwezi melletti táborra. A jelenté­sek szerint több, mint 120- an haltak meg, a sebesültek száma eléri a kétszázat. Izraeli támadás . palesztin menekülttábor ellen Az izraeli tüzérség és a jobboldali milíciák ismét ágyútüzet zúdítottak egy Na- batieh közelében fekvő pa­lesztin menekülttáborra. A támadás következtében két gyermek meghalt. Ezzel 12- re emelkedett azoknak a száma, akik az elmúlt három nap izraeli—falangista meg­torló akciók során életüket vesztették — jelentette a Wafa palesztin hírügynökség. Ugyancsak tüzet zúdítottak a Tyr kikötőváros közelében fekvő Rasidijeh-i palesztin menekülttáborra. Széles utca, csúnya árok

Next

/
Thumbnails
Contents