Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-14 / 87. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 87. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. április 14., szombat Mai számunkból NÉPFRONT (3. old.) KISVÁLLALATOK AZ ÉPÍTŐIPARBAN (3. old.) IREGSZEMCSEI FAJTAKÍSÉRLETI ÁLLOMÁS (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT KEDVEZMÉNYES TÜZELÖAKCIÓ (3. old.) A tanácsok és az idegentorgalom Ma már nem feltétlenül szükséges, hogy statisztikai adatokkal, különböző felmérésekkel bizonyítsuk, milyen nagyot fejlődött az utóbbi években az idegenforgalom, a turisztika Magyarországon. Nagyobb lett a külföldi és a hazai érdeklődés szép tájaink, üdülőhelyeink és műemlékeink iránt, s a személygépkocsik rohamosan növekvő száma és a javuló vonatközlekedés is mind több lehetőséget kínál az egészséges kikapcsolódásra, a megérdemelt pihenésre, szülőföldünk alaposabb megismerésére. Mindez azonban az örvendetes jelenségnek csak az egyik oldala, a másikon azok a sürgető követelmények állnak, amelyek megteremtése nélkül aligha biztosítható a bel- és külföldi vendégek, kirándulók, üdülők zavartalan ellátása. Az idegen- forgalom nem csupán a különböző központi és megyei szervek közreműködését igényli, hanem a helyi tanácsoktól is megkülönböztetett figyelmet, tervszerű munkát követel. Kiváltképp az üdülő- és a kirándulóhelyek tanácsaitól. Mert hiába a legpompásabb hegyoldal, a gyönyörű kilátás, a tiszta levegőt árasztó erdő, a kellemes tó- vagy folyópart, ha maga a település nélkülözi a kulturáltság, a korszerűség jegyeit, s a vendégek legelemibb igényeit sem képes kielégíteni. Ha a tanács elhanyagolja az úgynevezett infrastruktúra fejlesztését, nem gondoskodik idejében a közművek, a település útjainak, kereskedelmi és szolgáltató hálózatának kiépítéséről, a vendéglátó- helyek szaporításáról, a község vagy város külső arculatának szépítéséről, rendezéséről. Az ilyen elhanyagolt helyekre legfeljebb egyszer látogatnak el a turisták, aztán többé feléjük sem néznek! Pedig hát ennek épp az ellenkezője a célunk, ami szívós és következetes igyekezettel előbb- utóbb meg is valósítható. S ennek már a különböző fejlesztési tervek elkészítésénél jelentkeznie kell. Vitathatatlan, hogy a tanács ilyenkor szükségszerűen mindenekelőtt a helyi lakosság érdekeit, kívánságait, javaslatait tartja szem előtt, emellett azonban — ha valóban komolyan veszi az idegen- forgalom fontosságát —, a testületnek minden esztendőben adódik lehetősége arra, hogy javítson a vendéglátás körülményein. Ez egyben a lakosság helyzetén, ellátásán is sokat könnyít, arról nem is beszélve, hogy a fellendülő turistaforgalom általában egyéb anyagi hasznot is — lakáskiadás, árusítás, stb. — jelenthet a számára. Az idegenforgalmat illetően a szokásosnál ösz- szetettebb az „ellátás” fogalma. Nem elég, ha a vendégnek szállása van, villannyal és vízzel ellátva, ha a legszükségesebb árucikkeket megvásárolhatja, s jóízűen ehet, ihat a vendéglátóhelyeken — manapság ennél már jóval többet kell nyújtani. Kulturált körülményekről aligha beszélhetünk ott, ahol az utcák piszkosak, bűzös szemétkupacok ék- telenítik az árkokat, az üres telkeket. Ahol elhanyagoltak a házak, a kertek, a parkokkal, fákkal senki sem törődik, s arról se gondoskodik a tanács, hogy autóparkolók álljanak az érkezők rendelkezésére. A legtöbb turista azonban nem csupán a szép tájra kiváncsi, hanem sportolási, testedzési lehetőségeket is keres, vagy egyszerűen csak jól akar szórakozni — erre is tekintettel kell lennie a helyi tanácsnak. Sőt, ha arra megfelelő adottságokkal rendelkezik a település, nemesebb kulturális programokkal is szolgálhat vendégeinek; bemutathatja történelmi emlékeit, nevezetességeit, népi hagyományait, s ha van, falumúzeumát. A tanács tehát az ilyen jellegű „szolgáltatásokért” is felelős, úgy is, mint a város vagy a község „állami gazdája”. A magyaros vendégszeretet és vendéglátás világszerte közismert. S ezt a jóhírünket csak öregbíteni szabad, nem feledkezve meg természetesen a magyar turisták, üdülők millióiról sem. NÉMETH GÉZA Szojuz—33 A szovjet-bolgár űrpáros rendkívüli teljesítménye A Szojuz—33 nemzetközi legénysége, a bolgár Ivanov (jobbra) és Rukavisnyikov (középen) röviddel a sikeres leszállás után. Melettiik Leonov szovjet űrhajós. (Képtávírónkon érkezett) A legnagyobb elismerés hangján méltatja pénteken a szovjet sajtó a Szojuz—33 űrhajó kéttagú nemzetközi személyzetének, Nyikolaj Ruka- visnyikovnak és az első bolgár űrhajósnak, Georgi Iva- novnak teljesítményét: rendkívül nehéz körülmények között álltak helyt, olyan helyzettel birkóztak meg, amit a szovjet űrkísérleti program során eddig senki sem próbált ki. „Az űrhajósok ezerféle rendkívüli helyzetre is felkészülnek, de mindig bekövetkezhet az ezeregyedik variáció is” — írja az egyik kommentár, s mint a jelentésekből kiderül, ezúttal ezzel kerültek szembe a nemzetközi űrexpedíció tagjai. Az alapvető probléma a hajtóművek működésében keletkezett. Míg a repülés első szakaszában a hajtóművek kifogástalanul működtek és pontosan hajtották végre a pályamódosításhoz szükséges műveleteket, az űrhajó és az űrállomás közelítésének befejező szakaszában, amikor a két objektum már látótávolságban volt, s alig három és fél kilométer választotta el őket egymástól, a személyzet s velük együtt a földi irányítás szakértői hibát fedeztek fel az egyik közelítőhajtómű működésében: nem megfelelően működött, nem fejtett ki megfelelő tolóerőt. így a manővert menet közben leállították, a két objektumot eltávolították egymástól és a földi szakértők az űrhajósok bevonásával megtárgyalták, mit lehet tenni. Bár a Szojuz—33 személyzete igénybe vehette volna a tartalék hajtóművet, a földön a kísérlet ellen döntöttek, mert ez a berendezés a leszállás során is szükséges. A döntés helyességét igazolta, hogy a berendezés működtetésére szükség is volt a leszállás során a fékezési manővert az űrhajósok csak a tartalék hajtóművel tudták megvalósítani. A leszállás előtt a személyzet hosszabb pihenőt kapott, majd a legapróbb részletekig megtárgyalta a földi irányító központtal a leszállási manővert. Nagyon nagy szereppe volt a pontos végrehajtásban annak, hogy Rukavisnyikov, a legképzettebb űrhajósok egyike, kitűnően ismeri a különböző szerkezeti megoldásokat és az űrhajó irányításának manővereit. A szakértők egyöntetűen hangsúlyozták azt is, hogy a bolgár űrhajós, Georgi Ivanov minden tekintetben méltó partnere volt, a rendkívüli helyzetben érett megfontoltságról tett tanúbizonyságot, hidegvérűen, nyugodtan dolgozott és igaz partnere volt tapasztaltabb társának. A leszállásra teljes sötétségben került sor, de a gondos előkészítés eredményeként a két űrhajósnak nem kellett sokáig várakoznia. Már a manőver utolsó szakaszában, amikor a Szojuz—33 visszatérő fülkéje még ejtőernyőn ereszkedett a Föld felé, létrejött a rádiókapcsolat a keresőszolgálat helikopterei és a kabin között, s a leszállás után nem egészen tíz perccel a szolgálat tagjai már az űrhajósok mellett álltak. A Szojuz—33 személyzetét a helyszínen rövid orvosi vizsgálatnak vetették alá, s ennek eredménye bizonyította: a rendkívül nehéz munka, a nagy megterhelés ellenére teljesen egészségesek. Máris megkezdte a beszámoló elkészítését a szovjet— bolgár űrpáros. Nyikolaj Rukavisnyikov és Georgi Ivanov még a csütörtök esti órákban a bajkonuri központba érkezett, ahol igen gondos orvosi vizsgálaton estek keresztül. Rukavisnyikov és Ivanov pénteken már sétára indult, majd a szakértőkkel együtt megkezdte a tapasztalatok gondos elemzését. Erre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy pontosan megállapítsák a hiba forrását, amelynek következtében nem sikerült befejezniök az összekapcsolási manővert és kénytelenek voltak visszatérni a Földre. A község egyik főutcáján készült felvételünk. Mint látható, széles az utca, lehetne rajta parkosított sáv, akár mindkét oldalon, de csenevész fát is alig találni. Ráadásul a középen húzódó vizesárok teljesen gondozatlan, a széleit nem nyesték le, hogy legalább nyílt csatorna formája legyen. A gyerekek még tovább rontják a kedvezőtlen képet: beledobálnak mindent, amit úsztatásra alkalmasnak vélnek. Nyilván nem okozna különösebb gondot a fásítás, de még az árok karbantartása sem, ha társadalmi munkát szerveznének hozzá. Az ilyen feladatok rendszerint nem pénzes munkák. Vannak Bölcskén szebb utcák, utcarészek is, de a fotóriporternek ez tűnt fel, nem az, ami természetes. Apró Antal a XI. kerületben Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja pénteken a főváros XI. kerületébe látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székházában Szatmári István első titkár és Grubics István tanácselnök fogadta, s tájékoztatta Budapest legnépesebb, 220 ezer lakosú kerületének életéről. Ezt követően Apró Antal megtekintette az 1972-ben felépült Allende parki ifjúsági lakótelepet, valamint a várhatóan ez év végére elkészülő Fehérvári úti lakótelepet. A látogatás következő állomása a Kismotor- és Gépgyár csaknem 900 embert foglalkoztató budapesti gyára volt. A látogatás kerületi akti- vaüléssel fejeződött be, amelyen Apró Antal időszerű bel- és gazdaságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Michael Manley elutazott a Szovjetunióból Michael Manley jamaicai miniszterelnök, aki a szovjet kormány meghívására április 9-től hivatalos látogató- son járt a Szovjetunióban, pénteken Leningrádból a brit fővárosba utazott. Waldheim üzenete Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár elítélte a zambiai menekülttábor ellen végrehajtott barbár rhodesiai támadást. A világszervezet szóvivője közölte, hogy Waldheim üzenetben együttérzéséről biztosította Kenneth Kaunda zambiai államfőt. A rhodesiai bombázók szerdán támadtak a Solwezi melletti táborra. A jelentések szerint több, mint 120- an haltak meg, a sebesültek száma eléri a kétszázat. Izraeli támadás . palesztin menekülttábor ellen Az izraeli tüzérség és a jobboldali milíciák ismét ágyútüzet zúdítottak egy Na- batieh közelében fekvő palesztin menekülttáborra. A támadás következtében két gyermek meghalt. Ezzel 12- re emelkedett azoknak a száma, akik az elmúlt három nap izraeli—falangista megtorló akciók során életüket vesztették — jelentette a Wafa palesztin hírügynökség. Ugyancsak tüzet zúdítottak a Tyr kikötőváros közelében fekvő Rasidijeh-i palesztin menekülttáborra. Széles utca, csúnya árok