Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
8 1979. március 11. sw " Világszerte keresettek a várnai Georgi Dimitrov Hajógyár termékei. A világhíres gyárat 1908-ban alapították, egy hét fős hajóépítő kis üzem utóda ként. Ma már több, mint 2000 fős kollektívájával az elért munkaeredmények alapján, a bolgár nagyipar egyik legjelentősebb gyára. Harminc és ötvenezer tonnás teherszállító tengeri hajói szovjet, svéd, lengyel, norvég, román zászlók alatt szelik a habokat, s rangos helyet biztosítanak a világ többi hasonló gyára között. Atomfűtés a Csukcs-félszigeten Új földgáz- távvezetékek Köztudomású, hogy Csehszlovákia nem tartozik a jelentősebb kőolaj- és földgáz- kinccsel rendelkező országok közé, így e fontos energia- hordozókat, vegyipari nyersanyagokat importból kénytelen beszerezni, öt esztendő óta egy 417 kilométer hosszú távvezetéken át érkezik az országba a földgáz a Szovjetunióból, nemcsak a csehszlovák felhasználók, hanem tranzitként az NDK, Ausztria, az NSZK és Franciaor. szág számára is. Az eddigi fő tranzitvezeték mellé egy „ikertestvér”, egy 1200 milliméter átmérőjű második vonal is épült, és készen áll a távvezeték új, 438 kilométeres, déli szárnya is. A régi és az új vezetékszakaszok mentén még ebben az évben elkészülnek a továbbításhoz szükséges kompresszorállomások is, majd elkezdődik a további — szintén nemzetközi jelentőségű és használatú — 860 kilométer hosszú vonal építése is. A vezetékes földgázszállítás teljesítményének növelésére tett csehszlovákiai erőfeszítések nemcsak az egyre növekvő földgázfogyasztással függnek össze. Földrajzi fekvésénél fogva Csehszlovákia — akárcsak hazánk — fontos szerepet tölt be a közlekedési és szállítási átmenő forgalom lebonyolításában, s ezt a helyzetét most hasznosítja a távvezetékes földgáztovábbításba való bekapcsolódás révén is. Jelentős haszna származik abból, hogy több tőkés ország is érdekelt a területén át történő nagy arányú földgázszállításban. Hol a termésnövelés halára? A világgazdaság szakértőinek számításai szerint a mezőgazdasági termelés évi 4 százalékos növekedése tehetné a világ élelmezési helyzetét kiegyensúlyozottá, pontosabban nagyobb zavaroktól mentessé. Ez bizony nem csekély követelmény, tudva azt, hogy a föld mezőgazdasága — hosszú időre visszatekintm ve — évente még 3 százalék többletermelést sem nyújt a világ népességének. A sokszor tragikus méretű élelmiszerhiány különösen a fejlődő országokban észlelhető, de esetenként még a tehetősebb ipari országok élelmezésében is keletkeznek átmeneti zavarok. Az elmaradott mezőgazdaságú országokban már sok évvel ezelőtt meghirdették a „zöld forradalmat”. Ennek lényege a nagy termőképességű, új gabonafajták gyors elterjesztésében állt volna. A törekvés eleinte látványos sikereket hozott, az új gabonafajtákkal bevetett területek növekedtek, a hozamok emelkedtek, általában valamelyest mérséklődött az élelmiszerhiány. 1970 után azonban a „zöld forradalom” lendülete megtört, s ma ott tartunk, hogy meglehetősen reménytelennek látszik a mezőgazdasági termelés évi 4 százalékos növekedésének a biztosítása. Pedig az élelmiszertermelés biológiai lehetőségei még közel sincsenek kihasználva. A tudósok azt vallják, hogy a hektáronkénti 100 mázsás búzatermés nem illúzió a jelenlegi 50—80 mázsa helyett. A kukorioatermesztés fejlesztésében még ennél is nagyobb lehetőségek vannak, megháromszorozható lenne a terméseredmény, ha hektáronként sikerülne 200 mázsás átlagot elérni, ami a szakemberek szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen. fi uarnaí Hajógyár A sarkkörön túl néhány évvel ezelőtt üzembe helyezett bilibinói atomerőmű „megolvasztotta” az örökké fagyos talajt. Az erőmű közelében új lakónegyedek épültek. A múlt év végén számos család költözött be az első, négyemeletes panelházakba. Átadták rendeltetésének a kerületi postáközponBenépesülnek az erdősávok Sok fajta madár és vad ütött tanyát a Zelenoborszkij szovjet állami gazdaság területén. Korábban nem éltek itt ezek az állatok. A gazdaság ugyanis 145 hektáron mezővédő erdősávokat telepített — topolyafából, nyírből és szibériai vörösfenyőből. A szibériai vörösfenyő a legértékesebb faféleségek közé tartozik. Természetes feltételek között egyáltalán nem nő errefelé — Kelet- Szibériából telepítették a gazdaság területére. Az erdősávok nemcsak javítják a mikroklímát, több havat tartanak a mezőkön és védik a földeket a talajeróziótól, de — íme — számos madárnak és vadnak is otthont adnak. Az újonnan telepített erdőkben fürjek, harkályok, seregélyek, cinkék, mezei verebek, galambok, varjak, szarkák élnek. Az erősávokban nyulak, rókák és vakondok rendezkedtek be. APN — KS tot, az új kultúrpalotát, épül a bevásárlóközpont és a fedett uszoda is. rr r~ .{íii (•“* ylftt, Fenyőnevelés - fóliával A fenyőpalánták kiültetéséhez három évre van szükség. Az erdőgazdasági szakemberek számára ez túl hosszú idő. Szovjet kutatók fóliasátor alatt, gyorsított fe. nyőpalánta-nevelési eljárást dolgoztak ki. E módszert alkalmazva a nekouzi erdő- gazdaság eredményesen teljesíti telepítési tervét. Az idén ily módon telepített tűlevelűek már 80 ezer hektárt foglalnak el a gazdaság területén. APN — KS Bilibinóban a lakóházakat, kórházakat, iskolákat és üzemeket az atomerőmű melegével fűtik. Ilyen módon oldják meg a mintegy 20 ezer négyzetméteres üvegház fűtését is. APN — KS Az egyik lengyelországi kutatólaboratóriumban a gabonatermesztés intenzívebbé tételével foglalkoznak. A búza és a rizs keresztezéséből született gabona magvából nyert liszt dagasztás közbeni viselkedését az itt látható készülékkel, a farinogr áffal vizsgálják Hatalmas teljesítményű kompresszor összeszerelése, amelyet a földgáz-távvezetékek számára készít a lutini SIGMA-gyár. Mennyit ér a munkaidő? statisztikával kimutatS ható, mennyit kell egyik vagy másik orli __Iszágban dolgozni, ha ■ *valaki ezt vagy azt vásárolni akar magának. Ezt a statisztikai módszert leginkább ■az amerikai közgazdászok alkalmazzák annak bizonyítására, milyen ” magas az Egyesült Államokban a munka értéke, s egységnyi munkaidőre mennyi anyagi javat llehet ínegszerezni. E számítások szerint egy átlagos amerikai munkás alig néhány hónapi keresetéből vehet gépkocsit, nem egészen egy hónapéból színes tv-ké- szüléket, néhány óra munkájával vásárolhat egy jó minőségű öltönyt. Az élelmiszerek néhány perc munkával megvásárolhatók. Való igaz, hogy az amerikai munkás fizetése magasabb, mint a szovjet munkásé, de mindkettőjüket valójában nem a munkabér ösz- szege érdekli, hanem az, mennyi jut belőle igényeik kielégítésére. Hasonlítsuk össze ily módon az amerikai és a szovjet munkás bérét. ADÓK. A washingtoni Parade című folyóirat szerint az átlag amerikai 124 napi bérét fizeti be egy évre szövetségi, helyi és városi adó gyanánt. Ha számításba vesz- szük, hogy egy évben alig van több 250 munkanapnál, kiderül, hogy az amerikai munkás csaknem fél éven át az adóra keres. A Szovjetunióban ezeket a kiadásokat negyedannyi idő alatt ki lehet egyenlíteni. Az emberek csak jövedelemadót fizetnek, s ez a munkabérnek legfeljebb 13 százalékát teszi ki. A parasztoknál ilyen adóforma nincs, csak a háztáji után fizetnek úgynevezett mezőgazdasági adót a terület nagyságától függően. Az Oroszországi Föderáció nem fekete földű övezetében 0,5 hektár után ez 1,50—2 rubel, amit mindössze 2—3 órás munkával megkeres a földműves. LAKÁS. Az átlag amerikai család költségvetésében a lakbér és a kommunális díjak átlag 30 százalékot -jelentenek, egy dolgozóra számítva 80 nap keresetét. A Szovjetunióban,, mint köztudomású, az állam építteti a lakásokat, a kiutalás ingyenes, s a lakbér a kommunális díjakkal egy átlagos család jövedelmének 4—5 százalékát teszi ki, vagyis kétszobás lakásra számítva az összeg havi 2—2,5 napi munkabért. Nem olcsóbb-e a családi ház az Egyesült Államokban? A Newsweek adatai szerint ma egy átlagos családi ház 19 ezer dollárba kerül. Vegyük számításba, hogy a statisztika szerint egy átlag amerikai évente 10—12 ezer dollárt keres. Ha ebből levonjuk az adót, az élelmezési költségeket és más szükségletek kielégítését, legalább 20 év kell egy ház megvételéhez, különösen, ha a magas, általában évi 8 százalékos kamatot is tekintetbe vesszük. A Szovjetunióban családi házat elsősorban falun építenek vagy vásárolnak. Egy jó állapotban lévő ház 10—12 ezer rubelbe kerüli Az a parasztember, aki házat épít, vagy vásárod, kedvező feltételekkel kap állami hitelt a ház értékének 80 százalékára, évi 1 százalékos kamattal. A parasztember így 3—4 évi munkával ki tudja fizetni a házát, s ebbe nem számítottuk bele a háztájiból adódó jövedelmet. ORVOSI ELLÁTÁS. A legegészségesebb család is évente 3—4 alkalommal orvosra szorul. Hogyan lehet ezt a munkaidővel kifejezni? A Szovjetunióban sehogy, mert az orvosi ellátás — a legbonyolultabb műtéteket is beleértve — ingyenes. Az Egyesült Államokban egy vizit körülbelül 15 dollár, a kórházi ápolás még sokkal drágább. Egy hét kórházi költsége egy munkásnak csaknem a félhavi fizetését elviszi. A nem árucikkekre költött kiadások terhei összezsugo- irítják az amerikai munkás fizetését. Vagyis devalválódik egy, munkában eltöltött óra vásárlóképessége, hiába magas a nominális érték. ’’"'V Szovjetunióban ezzel É ellentétes folyamat érvényesül. Az alacsony i- i t adók és lakbér, az ingyenes orvosi ellátás, az oktatás minden formájának térítésmentessége, a kedvezményes szanatóriumi és üdü- lőbeutadók növelik a társadalmi termelésben foglalkoztatott emberek munkaidejének értékét. ALEKSZANDR GYEGYUL APN—KS
