Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-08 / 56. szám
1979. március 8. NÉPÚJSÁG 3 Atomerőmű-építkezés A népi ellenőrzés vizsgálata A nőpolitikái határozat megvalósulása a megye üzemeiben Az elmúlt év végén utó- vizsgálatot tartott a népi ellenőrzés, melyben részt vett a megyei, a dombóvári, a bonyhádi, a Szekszárd városi-járási és a tamási járási NEB. A vizsgálat harmincegy vállalatra, szövetkezetre, intézményre, vállalati gyáregységre, telepre terjedt ki. Mint a vizsgálat megállapította, 1971 óta szinte minden területen jelentős fejlődés történt, ami kifejezésre jut a nők megváltozott társadalmi szerepében, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésében, munkakörülményeik és szociális, egészségügyi helyzetük javulásában, az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének érvényesülésében. Sikerült előrelépni a nők képzése, továbbképzése területén, ennek következményeként ma jóval több nő dolgozik vezető beosztásban. A harmincegy egységnek mintegy fele készített a kormányhatározat végrehajtására intézkedési tervet, a többinél — főkéht a fővárosi vállalatok, szövetkezetek itteni gyáregységeiben, telephelyein — csak központi terv van. Pedig szükség lenne a helyi adottságokat, lehetőségeket, feladatokat tartalmazó intézkedési tervre is. Több helyen más tervekbe építették be a nőpolitikái feladatokat, szerepelnek ezek a kollektív szerződésben is. A nők helyzetének javítása gyakorta szerepel a különböző fórumokon, a vezetőket beszámoltatja rendszeresen a pártszervezet, a szakszervezet és megszabja a feladatokat. Külön figyelmet érdemel a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács gyakorlata, a hatáskörébe tartozó üzemeket, intézményeket beszámoltatta a határozat végrehajtásáról. Néhány, ezekben a különböző dokumentumokban rögzített intézkedésekből: A Simontornyai Bőrgyárban nemcsak külön pótszabadságot kapnak a kisgyermekes és egyedülálló anyák, hanem a törzsgárdajutalom a férfiaknál 30, a nőknél 25 év után jár. A tízéves munka- viszonnyal rendelkező, 45. életévét betöltött munkásnők nyugdíjazásukig 10 százalékos törzsgárdapótlékot kapnak. A legtöbb helyen a több műszakos üzemekben kismamaműszakot szerveztek, külön juttatást kapnak a gyesről visszajött anyák. Jelentős intézkedések történtek a fizikai munka köny- nyítésére, az egészségre ártalmas munkahelyek körülményeinek javítására gépesítéssel, elszívó, és a zajártalmat csökkentő berendezések beépítésével, a gyakoribb, kötelező orvosi vizsgálattal, más munkahelyre való átirányítással. A legtöbb helyen megszüntették a nők nehéz fizikai munkahelyen való foglalkoztatását. Csupán egy üzemben végeznek a nők nehéz fizikai munkát, a Tolna- némedi Kendergyárban, az elavult gépek miatt. A két, illetve három műszakban dolgozó nők aránya meghaladja az országos át: lagot. A hőgyészi kötöttáruüzemben a harmadik műszakban nem foglalkoztatnak nőket. Ahol erre mégis szükség van — mint a Simontornyai Bőrgyárban — a három műszakban dolgozó nők az üzemi konyháról vihetnek haza ebédet a családnak. Jelentős előrelépés történt a nők képzése, továbbképzése terén. A Bátaszéki Fémipari Szövetkezetben dolgozó 78 nőnek fele végzi az általános iskolát, a BHG szekszárdi gyáregységében sok a nyolc osztályt nem végzett nő dolgozó, ezért kihelyezett tagozatot szerveztek. Kezdeti eredmények vannak a gyesen lévők továbbképzése terén, de ma még csak kivétel a Bonyhádi Cipőgyár, ahol a gyesen lévők közül 38-an tanulnak, közülük 36 szakközépiskolába jár. A megyei NEB javasolja, hogy másutt is szervezzenek kihelyezett általános iskolai tagozatot és a gyesen lévők képzését is szervezzék meg. A munkahelyek többsége a jogszabályok által előírtakon túlmenően is különféle kedvezményeket biztosít, támogatást ad a továbbtanulóknak — mint többlet-munkaidőked- vezmény, utazási, szállás-, tandíj- és tankönyvköltségek megtérítése, ingyenes korrepetálás, tanulmányi segély. Nőtt a vezetői — főként középvezetői — munkakörben foglalkoztatott nők aránya és a nők megfelelő arányban szerepelnek a káderutánpótlási tervekben. Ami a nődolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését illeti, e téren is jelentős az előrehaladás az utóbbi években. Csaknem mindenütt nagyobb mértékben növekedett a nők átlagbére, mint a férfiaké, a meglévő bérszínvonal-különbség a férfi dolgozók javára abból adódik, hogy férfiak végzik a nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő és az egészségre ártalmas munkát, több túlórát teljesítenek, a nők között alacsonyabb a szakképzettek aránya. Ám ahol azonos munkakörben dolgoznak, néhány üzemben a nők átlagbére a magasabb, éppen a nagyobb teljesítmény eredményeképpen. Például a Szekszárdi Bútoripari Vállalatnál és a Bátaszéki Fémipari Szövetkezetnél magasabban teljesítik a normát. Ez okból száz forinttal magasabb a nők átlagbére a Csavaripari Vállalat dombóvári gyárában. Sokféle segítséget kapnak a gyesen lévő kismamák. Csaknem mindenütt rendszeres a kapcsolat velük, különböző juttatásokban részesülnek, segélyt kapnak, üzemi konyháról vihetnek haza ebédet, akik kérik, mint a Tolnai Selyemgyárban, biztosítják a természetbeni juttatást számukra ugyanúgy, mint a munkában lévőknek, gondoskodnak visszatértük után a zavartalan munkába állásról, bérüket távollétükben is emelik és visszatértük után nem kerülnek hátrányos helyzetbe. A nők munka- és életkörülményeinek javítására sokféle intézkedés született a szolgáltatások terén. Ma már természetes, hogy — ahol erre mód van — saját jogon is kapnak lakásépítéshez támogatást. Fejlődés következett be az üzemegészségügynél, ám hiányzik a nőgyógyászati szakrendelés. Több helyen szerveztek rendszeres onkológiai vizsgálatot. Közismert, hogy az üzemek, intézmények, szocialista brigádok összefogásának eredményeképpen szinte ugrásszerű fejlődés következett be a megye gyermekintézmény-hálózatában. A vállalatok, szövetkezetek jelentős pénzösszegeket adnak át e célra, a munkáskollektívák társadalmi munkával segítik az építkezéseket. És ma már nemcsak azok, ahol a dolgozók többsége nő. Ma még gond, hogy a gyermekintézmények szombati zárása nem igazodik a munkaidő befejeződéséhez. Összegezésként megállapíthatta a meqyei népi ellenőrzési bizottsógjvhocjy a nőpolitikái határozat végrehajtásában jelentős fejlődés következett be az elmúlt években. A dolgozó nők. anyák védelme, segítése mindinkább részévé »ált a gazdasáqi munka egészének. Az előrehaladás differenciáltan történt, a iövöbeni feladat, hoqy ahol többet tettek, úiat kezdeményeztek. azoknak az üzemeknek, intézményeknek tapasztalatait. avakorlatát vegyék át a többiek is. E célra fogadta el a megyei NEB az egyes intézményekhez, vállalatokhoz. szövetkezetekhez „címzett" ajánlásait. J. J. (Fodor Gáspár szerint a közösség teszi brigáddá a brigádot. Ettől jobb a munka, ennek hatására érzi az ember munkahelynek a műhelyt, társnak a többieket. A fiatalember a Szekszárd —paksi Vízitársulat nehéz-. gépjavító műhelyében dolgozó Zalka Máté szocialista brigád vezetője. Ezt a tisztséget néhány hónapja tölti be, előtte Bonyhádon a MEZŐGÉP gyáregységében tíz évig volt szocialista brigádnak tagja. Hogy miért őt választották? „Szókimondó vagyok, tisztelnek érte.” — Ez a közösség megfoghatatlan — mondom a brigádvezetőnek. — Nehézgépeket javítunk, mi, kilencen. T—100-asokat. hidraulikus kotrókat. A legkisebb alkatrész is 10—15 kilogramm, egyedül ki tudná beszerelni a gépbe? — kérdéssel válaszol a kérdésre. — Brigád nélkül is menne! — Menne, de hogy? Egymásnak könyörögnénk; segíts már! Miért? Mert akkor egyénenként osztanák el a feladatot. így a brigád kapja a munkát, természetesen segítünk egymáson. — Ezzel elintézhetjük a kérdést? — Nem. Mondok példát; 15 brigád dolgozik szerte a megyében. Szükségük van öltöző-étkező-fürdő helyiségre. Eddig az volt a szokás, más Jenő, Rickert Sebestyén és Fodor Gáspár megint egy kis közösség. Förrai Antal, Proszt János, Csehák Ferenc és Parrag József pedig mindenkivel szívesen dolgozik. Két jó barát: Rickert Sebestyén és Tamás Jenő. — Itt, a műhelyben, ugyanolyan munkatársam Sebestyén, mint a többi. Szabad időben vele már több időt töltök — mondja Tamás Jenő. — Ez az érdeklődési körtől, meg sok más apróságtól függ. — A brigádmozgalomnak három jelszava van. A munkáról beszéltünk, azzal minden rendben. De a másik kettővel mi van? — Tanulni? — kérdezi szinte magától Rickert Sebestyén. — Látom a homlokán a hegesztőszemüveget, ez a szakmája? — Nem. Lakatos vagyok, de itt természetes, hogy mindenki egy-'két dologhoz még pluszban is ért. Ügy tudom, tanfolyamot is szerveznek. Addig egymástól tanulunk. — A lakatos és a hegesztő ma már egy, nálunk mindkettőhöz kell érteni — vág közbe a brigádvezető. — Kitől tanult meg hegeszteni? — teszem fel a kérdést Sebestyénnek. — Az idősebbektől, főként Fodor Gáspártól. — A főnökségnek jobb vagy a munkásoknak, hogy van brigád? — Is-is. A vezetők jobban számíthatnak egy csoportra, mint egyénenként. Nekünk is jobb: többen többet érünk, nagyobb a szavunk — mondja Tamás Jenő. — Mitől több ez a brigád, mint a többi? — Nehéz lemérni. Ha egyforma a feladat, akkor egyszerű a dolog. Nálunk sokkal jobb az összetartás, nem piszkálódunk egymással, soksok apróság dönt a mi javunkra — mondja a brigádvezető. Mitől több a brigád? Nehéz megfogalmazni. Azt hiszem, azt a sok-sok apróság dönti el. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY KISZ-építkezés a paksi atomerőmű (nagy táblák is mutatják a 6-os út mellett, a bejáróknál), és ennek megfelelően tovább bővítik a KISZ-építőbrigád létszámát. Az ország valamennyi megyéjéből jönnek márciusban Paksra fiatal szakmunkások és műszakiak, a KISZ Központi Bizottságának felhívására. Az első csoport hétfőn, március 5-én állt munkába. A tavaly év elején érkezett fiatalok az üzemi főépülethez tartozó egészségügyi épület elkészítésén dolgoztak legtöbbet, egy idő után megkapták önálló munkaterületnek. Az idén jövő 200 fiatal folytatja az egészségügyi épület szerelését és egyéb munkáit. Természetesen máshol is tevékenykednék, ha ez a létesítmény nem. köti le a nagyra növő brigád erejét. Az egy évet már ledolgozott, de továbbra is Pakson maradó KISZ-es szakmunkásokkal együtt több mint 250- en lesznek az atomerőműnél, hathatós segítséget adva a nagy jelentőségű beruházás határidőre való elkészítéséhez. Fotó: Gottvald kel dolgozik az üzem. Ha valami elromlik, hamar kell javítani. Az egyénileg dolgozók ilyenkor mindig azt firtatják; miért én? A brigád összefog, rövid idő alatt elvégzi a sürgős munkát. Egy brigádban kialakulnak a baráti körök, azok között, 'akik szívesebben dolgoznak együtt. A vízitársulat szóban forgó kollektívájánál is így van. Csizolszky István és Csatári Sándor egy pár, TaA KISZ-es építők munkahelye számon. Parrag József kovácsmester 58 évével a rangidős. — Életkora nem éppen ifjúsági. — Nem zavar az engem, szeretek a fiatalok között dolgozni. — Az eredeti kérdésre ugyanazt válaszolja, amit a brigádvezető — A közösség. — Tudna erre példát mondani? — Hogyne. Értékes gépekhogy vett a társulat kiszupe- rált buszokat, 35 ezerért da- raaját, azt javítottuk fel úgy- ahogy. Ha vólt pénz, akkor 26o ezerért vettek lakókocsikat. Mindkettő költséges. A főmérnök' elvtárs tervezett egy étkezőkocsit: 26 ezerbe jön. Mi csináljuk. Hogy hányat és mikor, az a brigádon múlik. Kettőt átadtunk. Ez pedig attól függ, hogy állunk a munkához. A Zalka Máté szocialista brigádot ifjúságiként tartják Az 1970 februárjában hozott nőpolitikái párthatározatból következő tennivalókra, a nők gazdasági és szociális helyzetének megjavítására még 1970-ben kormányhatározat született. A következő évben a népi ellenőrzés az egész megyére kiterjedő vizsgálatot végzett. Szerelik az egészségügyi épület szerkezetét Parrag József Fodor Gáspár Tamás Jenő Rickert Sebestyén Wffli j h j itj n sWhw H&Tn^T* JfJíii
