Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

1979. március 7. \ NÉPÚJSÁG 3 Jól érnek a borok A szekszárdi borvidéken ezekben a napokban a szakemberek megkezdték a tavalyi ter­més értékelését. A Szekszárdi Állami Gazdaság, mint a megyei borügyek gazdája, pin­cészetében felülvizsgáltatja a borérlelést, -kezelést, és meghatározzák a szállítások rend­jét. A Tolna megyei, tehát a szekszárdi borok jó minőségűek, a kék szőlőkből és a fe­hér szőlőkből jó minőségű borokat készítettek. Az idei termés elszállítása a felhaszná­lókhoz megkezdődött. De minden szállítmányt gondosan megvizsgálnak. Képünkön Kanczler Istvánné laboráns a borok vastartalmát és a kékderítés fokát ellenőrzi. (Fotó: Czakó) A Tanácsköztársaság 60. évfordulója Tudományos ülés az Akadémián A lakó- és utcabizottságok újjáválasztása A Magyar Tanácsköztársa­ság létrejöttének körülmé­nyeivel, szocialista gyakorla­tával, sikereivel és kudarcai­val mindmáig tanulmányo­zásra és tanulságokra érde­mes elméleti, tapasztalati anyagot nyújtott a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galomnak. Ily módon tanul­ságai nemcsak a honi, hanem a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom politikai és elméleti tárházába is beépül­tek — hangsúlyozták egye­bek között az Akadémián kedden kezdődött tudomá­nyos ülésszakon. A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója vaslatot, ötletet természete­sen mem lehetett elfogadni. Ezek ,egy része egyébként egymásnak is ellentmondott, voltak, akik a humán, mások pedig a reál műveltség ja­vára akarták lényegesen megváltoztatni az arányokat. Végül is a tantervekben a társadalmi és a természettu­dományi ismeretek aránya lényegesen nem változott, a viták tanulságaként is az ala­kult ki, hogy e két nagy tan­tárgycsoport feladatát nem helyes szembeállítani. Csakis együtt tudják kialakítani a társadalmi élet, benne a gaz­daság 'követelményeinek megfelelő emberi tulajdonsá­gokat és a szükséges tudást. Ugyanakkor azonban mind a humán, mind a -reál tárgyak tartalma korszerűbb lett. Jobban figyelembe veszik a tudomány mai állását, fej­lettségét, különösen vonatko­zik ez a matematikára, és az anyanyelvi oktatásra. A tör­ténelem és az irodalom tan­anyaga nagyobb figyelmet fordít a hozzánk közelebb álló korokra, s elmélyültebb tanulmányozásra ad lehető­séget. Mindez a világnézeti nevelés szempontjából is alapvető. Az általános isko­la 8. osztályában bevezetik az állampolgári és társadalmi ismeretek oktatását, amely segíti, -hogy a tanulók megis­merjék hazánk társadalmi életét, a szocialista építést, a közösségek, a lakóheLy, a ta­nács, az állami tevékenysé­get. Az általános iskolákban és a gimnáziumi oktatásban új tantárgy, a „technika” váltja fel a korábbi gyakor­lati foglalkozásokat. Az 1963- as óratervekkél szemben je­lentős változás az is, hogy alkalmából a Magyar Tudo­mányos Akadémia, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, Társadalomtudomá­nyi Intézete, a Politikai Fő­iskola, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem és a Hadtör­téneti Intézet által — rende­zett tudományos emlékülést Szentágothai János, az MTA elnöke nyitotta meg. Ezt kö­vetően Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének igazgatója tartott előadást az 1919-es szociális, ta forradalomról, nemzeti történelmünk kiemelkedő ál­lomásáról, Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtu­dományi Intézetének igazga­növekedett a testnevelési órák száma, a fiatalok test­kultúrájának, fizikai edzett­ségének fejlesztése érdeké­ben. Bár tudjuk, hogy az új tantervek, tananyagok szem­léletükben is, tartalmukban is jobbak, korszerűbbek a ré­ginél, alkalmasak az oktatá­si, nevelési célok színvonalas megvalósítására, mégsem gondoljuk, hogy hibátlanak, tökéletesek. Bevezetésük ta­pasztalatait gondosan kell elemezni, a gyakorlat próbá­ja alapján a szükséges kor­rekciókat is meg kell majd tenni. Az új tamtervek bevezetése a pedagógusoknak nagy fel­adatot jelent. Nemcsak ami­att, mert az ismeretanyag, a tananyag változik, hanem azért is, mert új módszerek kialakítását — az eddiginél nagyobb önállóságot — kíván tőlük a reform. Az új tananyagok, tan­könyvek bevezetése a szülők számára is gondot jelent. Egyik-másik olyannyira eltér a hagyományostól, az általuk tanulttól, hogy gyermekeik otthoni segítése nehezebb lesz. A pedagógusok persze azt szeretnék, ha a gyerekek az iskolában mindent meg­értenének és otthon csak az ismeretek tételes megtanulá­sa, gyakorlása lenne a fel­adat. Ez azonban nem min­dig van így. Ezért türelmet kérünk és támogatunk min­den olyan kezdeményezést, ami az új tananyagok szülők közötti megismertetését szol­gálja. A közoktatás tartalmi fejlesztésének egyik légié­tója pedig a munkásosztály hatalmának és a demokrá­ciának a viszonyáról beszélt. Liptai Ervin, a Hadtörténeti Intézet parancsnoka a fegy­veres erők szerepét értékelte a proletárforradalomban, Köpeczi Béla, az MTA fő­titkárhelyettese pedig a Ta­nácsköztársaság kulturális politikájáról szólt. A plenáris ülésen részt vettek a szocialista országok testvérakadémiáinak képvise­lői, valamint több nyugat­európai kommunista párt küldöttei. Délután szekcióülésekkel folytatódott a tudományos emlékülés. (MTI) nyegesebb eleme a közép­fokú képzés, s annak ösz- szehangolása a népgazda­sági igényekkel. Hogyan fejeződik ki ez a követel­mény oktatáspolitikai gya­korlatunkban? A középfokú iskoláknak a szülők és gyermekek tanulás iránti igényét úgy kell ki­elégítenünk, hogy az össz­hangban legyen a népgazda­ság szükségleteivel és lehető­ségeivel. A 70-es évék fejlődését át­tekintve megállapíthjuk, hogy a középfokú oktatás tu­lajdonképpen már általános­sá vált, hiszen ma már az ál­talános iskolát befejezők több mint 90 százaléka to­vább tanul. Ezzel párhuza­mosan a középfokú oktatás belső arányai — céljainknak megfelelően — a szakmai képzés javára módosultak. Ebben a tanévben már az el­ső osztályos tanulók 53 szá­zaléka szakmunkásképzőbe, 27 százaléka szakközépiskolá­ba, 20 százaléka gimnázium­ba jár. Ezek az arányok már jobban megfelelnek az egyé­ni törekvéseknek és a társa­dalmi igényeknek egyaránt, mint a korábbiak. Most a fő feladat itt is a tantervi reform megvalósí­tása, a középfokú iskolák képzési céljainak, tartalmi munkájának korszerűsítése. A gimnáziumokban beve­zetik a fakultatív oktatási rendszert, s ez lehetővé te­szi a tanulók számára, hogy a harmadik osztálytól kezdve Metszési bemutatók A gyümölcsfák és a szőlő metszésének divatja is állan­dóan változik; ezt a divatot természetesen a szakembe­rek, kertészek diktálják. Igen hosszú, sokszor több évtize­des munka van a metszőolló egyetlen mozdulata mögött; nem mindegy, hogy a külön­böző fajtájú, kondíciójú és művelésmódú gyümölcsfa és szőlőtőke ágaiból, vesszeiből hol, melyiket hagyjuk meg. A tavasz közeledtével a nagyüzemekben lassan befe­jezik, a szőlőskertekben, a gyümölcsösökben pedig meg­kezdik a metszést. A kert­barátkörök, szakcsoportok sorra rendezik a korszerű metszésmódot ismertető be­mutatókat, aminek egész biztosan meglátjuk majd a nyomát az üzletek polcain, s a fürttől roskadozó szőlő­tőkéken. A szekszárdi kert­barátkor metszési bemutató­ján a száznál több érdeklő­dőnek dr. Domonyai Péter, a szekszárdi Aranyfürt Tsz kertészeti ágazatvezetője tar­tott előadást és bemutatót a korszerű szőlőmetszésről. Brigádok Bölcskéről A bölcskei Rákóczi Tsz dolgozóinak közel fele ösz- szesen 244-en, dolgozik szo­cialista brigádban. Az el­múlt év elején alakult az if­júsági brigád, amely az év végére elnyerte a szocialista brigád címet. A szövetkezet­ben évről évre egyre több a brigádmozgalomban részt ve­vők és a brigádok száma. A brigádok 1977-ben 5114, 1978- ban pedig 4374 órát dolgoz­tak társadalmi munkában. Különösen sok társadalmi munkát végzett a magtárban dolgozó Aranykalász, vala­mint az Ifjúsági szocialista brigád. A brigádtagok közül sokan tanulnak, illetve to­vábbképző tanfolyamokon vesznek részt. A szövetkezét elmúlt évi jó termelési ered­ményeiből a szocialista bri­gádok tevékenyen kivették részüket. érdeklődési körüknek meg­felelően egy-íkét tantárgyat: elmélyültebben tanuljanak, illetve a gyakorlati életben jól hasznosítható ismeretekre tegyenek szert. Az ipari és mezőgazdasági szakiközépiskolák képzési célja megváltozott, a tanulók az érettségi mellett szak­munkás-képesítést is kap­nak, s felkészítik őket a szakirányú továbbtanulásra. A szakmunkásképző isko­lákban a szélesebb szakmai alapozás, a konvertálhatóbb képzés érdekében az egymás­hoz közelálló szakmákat ösz- szevonják, számuk 190-ről mintegy 130-ra csökkent. A 80-as évek elejétől térnek át az új szakmajegyzék szerin­ti képzésre. Mindent egybevetve el­mondhatom, hogy az utóbbi években egy nagyszabású és átfogó folyamat kibontákozá- sánák lehetünk tanúi. Ez nem egyszerűen a mennyi­ségi viszonylatokat érinti, hanem sokkal inkább a köz­oktatás tartalmi jegyeit. A korszerűség követelményei­vel szoros összhangban kez­deményezzük, szorgalmazzuk ezeket a változásdkat Lépé­seinket behatárolják mind az objektív, mind pedig a szub­jektív feltételek. Ezekről so­hasem szabad megfeledkez­ni, megteremtésükért össze­fogott és széles körű társa­dalmi együttműködésre van szükség. RÁKOS IMRE A lakó- és utcabizottságok fogalma eléggé közismert, ám sokan nem ismerik munkáju­kat. Nem munkabizottságok, melyeknek tagjai valamilyen elméleti kérdésen viztatkoz- nak, valamilyen ügyben ál­lást foglalnak. Igen fontos közügyet szolgálnak, a lakók érdekeit képviselik, a lakók tájékoztatását látják el köl­csönösség alapján. A lakó- és utcabizottságok között működésük tartamában nincs különbség, az elneve­zés különbözősége a lakások formai, földrajzi helyzetére vonatkozik. Többszintes bér­házak, társasházak lakói lakóbizottságot, családi há­zak településein élők utca­bizottságot választanak. Eddig is működtek lakóbi­zottságok. Ezek mandátuma 1978-ban lejárt. Ezért kell őket újjáválasztani. A váro­sokban új lakóterületek, új lakónegyedek, új _ bérházak épültek és épülnek folyama­tosan, így új lakóbizottságok választása is indokolt. A lakó- és utcabizottságok újjáválasztása jelentős társa­dalmi esemény: a lakóterüle­ti demokratizmus megnyil­vánulásának egyik közvetlen formája. A választások fő célkitűzé­sei: — A lakóhelyi életkörül­mények alakulását befolyá­soló pozitív tényezők erősíté­se; a szocialista együttélés szabályai betartásának, a kö­zösségi szemlélet és maga­tartás elmélyítésének elősegí­tése; a meglevő gondok, ki­elégítetlen igények okainak meggyőző ismertetése; a la­kosság ösztönzése mindezek megoldásában való közremű­ködésre. — Az eredményes lakóterü­leti munka személyi feltéte­leinek biztosítása, a lákóbi- zottságok összetételének fel- frissítése; ■ — A lakóhelyi közélet élén­kítése. A lakóbizottságok általános választását a népfrontbizott­ságok javaslata alapján a he­lyi tanácsok tűzik ki. A vá­lasztások előkészítésének, szervezésének irányítása a megyei végrehajtó bizottság, a végrehajtása pedig az érin­tett helyi (városi) tanácsok végrehajtó bizottságainak és a népfrontbizottságoknak együttes feladata. A választá­si előkészületeket és a lebo­nyolítást mindenütt erre az alkalomra alakult operatív bizottságok irányítják, segí­tik. Ezekben részt vesznek a tömegszervezeti és társadal­mi szervek képviselői is. Kiemelt gondot kell fordí­tani a lakóbizottságok össze­tételére. Arra kell törekedni, hogy olyan személyekre te­gyenek javaslatot, akik a la­kóközösséget (50—150 lakás lakóit) megfelelően tudják képviselni és közmegbecsülés­nek örvendenek. A lakóbizottságokat az érintett (kijelölt) lakóépüle­tek lakói nyílt szavazással választják. A választás akkor érvényes, ha a jelen levő la­kók több mint a fele a jelöl­tekre adja szavazatát. A la­kóbizottságok (utcabizottsá­gok) tagjaira és elnökére a tanácstag, a lakók, a népfront­bizottságok és a tanácsszer­vek képviselői tehetnek ja­vaslatot. A megválasztott lakóbi­zottságok, utcabizottságok te­vékenységét a tanács és a népfrontszervek szoros együttműködése segítse. Nyújtsanak folyamatos se­gítséget a tömegmozgalmi jel­leg erősítéséhez, érdekvédelmi feladataik ellátásához. Kérjék közreműködésüket minden fontosabb, a lakóterületet érintő kérdések eldöntésében. Vonják be őket a lakóterüle­ti munkába a tanács, a nép­front és a lakosság közötti kapcsolatok erősítésében, a politikai és állami célkitűzé­sek végrehajtására való moz­gósításba. A megválasztásra kerülő új, és a legkisebb politikai egységként értelmezhető bi­zottságaink — a lakó- és ut­cabizottságok — nem lesznek egyedül, nem lesznek társ nélküliek, mert a tanácsi és a népfrontszervek együttesen éreznek felelősséget működé­sükért, feladataik ellátásáért. A lakóterületeken élő ál­lampolgárokat arra kérjük, hogy a lakóbizottságok és ut­cabizottságok újjáválasztása- kor jelenjenek meg és majd legyenek segítői saját bizott­ságaiknak, akik minden bi­zonnyal vállalják majd a kö­zösség érdekében történő gon­dolkodást, fáradozást, a cse­lekvésre irányuló mozgósí­tást. Munkájuk eredménye lesz majd a jobb lakóterületi közérzet, amelyre mindenki vágyik, és mindenkinek joga van. Ezen jog gyakorlásához a feltételeket közösen kell megteremtenünk. CSAJBÓK KÁLMÁN megyei népfronttitkár Hogyan fejlődnek a növények? A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agroké­miai Kutató Intézetének feladatai közé tartozik az opti­mális műtrágyafelhasználás kutatása, a gazdaságos talaj­erő-utánpótlás lehetőségeinek vizsgálata. Értékelik a növé­nyi tulajdonságokat, a talajt ápanyag-ellátást, a talajba adott tápanyagok hatékonyságát. Ezekre a kutatásokra módszertant is kidolgoznak. Az eredményeket az intézet publikálja, illetve a gyakorló szakemberek rendelkezésére bocsátja. A képen: A növények fejlődését ellenőrzik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents