Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfo'yam, 76. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. március 31., szombat KÖZLEMÉNY A KGST V. B. 89. ÜLÉSÉRŐL (2. old.) TAKARÉK­SZÖVETKEZETEK, LAKÁSÉPÍTÉS (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A VONAT MÄR ELMENT­ÉS AKI LEMARADT (3. old.) Szilárdan, kiegyensúlyozottan A nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi te­vékenységéről szóló jelentést, valamint a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről előterjesztett tájékozta­tót vitatta meg és fogadta el a Központi Bizottság már­cius 28-i ülésén, adja tudtui az a közlemény, amelyet a lapok pénteki számukban hoztak nyilvánosságra. A vezető párt- és állami testületek nemzetközi tevékeny­ségét, annak irányvonalát jóváhagyva a Központi Bi­zottság megkülönböztetett hangsúllyal mutatott rá: az enyhülést akadályozó tényezők elhárításában, a nemzet­közi légkört mérgező törekvések visszaszorításában meghatározó szerepe van a szocialista országok együttes fellépésének. Hazánk aktív résztvevője a szocialista or­szágok közös erőfeszítéseinek, Helsinki szellemében a nemzetközi enyhülést, a békés egymás mellett élést szolgálva. Kiemelkedő jelentőségűnek ítélte a vezető párttestü­let Kádár János és Leonyid Brezsnyev márciusi talál­kozóját, ahol a tárgyaló felek mind a nemzetközi kér­désekben, mind a gazdasági együttműködés tovább­fejlesztésének szükségességében és gazdag lehetőségei­ben azonos álláspontot foglaltak el. A nemzetközi hely­zet eseményeit áttekintve a Központi Bizottság nagy jelentőségű tényként értékelte Kambodzsa népének győzelmét, hazánk lakossága nevében is elítélte Kína világbékét veszélyeztető kalandorpolitikáját, a Vietnam elleni fegyveres agressziót. A nemzetközi helyzetről szóló jelentést elfogadva a Központi Bizottság megálla­pította: népünk üdvözli az iráni forradalmi változáso­kat, míg az egyiptomi—izraeli különbékéről úgy véle­kedett, hogy az állandósítja a feszültséget a Közel- Keleten. A nemzetközi helyzet bonyolultsága, a makacs feszültséggócok keltette veszélyek is indokolják pár­tunk azon törekvését, hogy óhajtja és a maga eszközei­vel elősegíti a testvérpártok közötti kapcsolatok fej­lesztését, erősítését. Belpolitikai életünk egyes időszerű kérdéseit elemezve a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, a párt vezető szerepe érvényesül, s ez legfőbb biztosítéka annak, hogy a további haladás feltételeit megteremthessük. Ezeknek a feltételeknek a korábbiak­nál célszerűbb kialakításához adott nagy segítséget a testület 1978. április 19—20-i ülésének — a XI. kong­resszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól — szóló határozata. A Központi Bizottság mostani ülése hangsúlyozta: az áprilisi határozatban foglaltak végre­hajtása — összhangban a XI. kongresszus határozatai­nak megvalósításával — megfelelő úton halad, a cse­lekvés egységét, célratörését, ritmusát és hatásosságát azonban némely területen javítani kell. Ezt elsősorban a gazdasági tevékenységre, valamint az állami élet fejlesztésére érthetjük, vonatkoztathatjuk. A Központi Bizottság ismételten aláhúzta: szocialista épí­tőmunkánk legfontosabb terepe ma a gazdaság, s azon belül is első helyen most az 1979. évi népgazdasági terv­ben foglaltak végrehajtása, a tervcélokkal egyező ága­zati, vállalati cselekvés áll. Az idei népgazdasági prog­ram kezdete — amint azt a közleményben olvashatjuk — megfelelő munkáról tanúskodik. Éppen emiatt kell fölfigyelni arra a tapasztalatra, hogy nem mindenütt értik világosan — az iparcsoporti, iparági irányításban éppúgy, mint a termelőhelyeken — az új követelmé­nyeknek megfelelő gazdasági tennivalókat, s ezért a célszerű cselekvés is késik a termelőtevékenység né­mely részterepén. A minőségi, hatékonysági követelmé­nyek előtérbe állítása — amire egvebek mellett módot kínál a termelésnövekedés visszafogottabb üteme, a folyó beruházásokra történő koncentrálás — nem be­látás kérdése, hanem szükségszerűség. A szigorúbb gaz­dálkodási feltételek ellenére közösségek sora bizonyí­totta. hogy megvannak, illetve előteremthetők a forrá­sok a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító cseleke­detekhez, fejlesztésekhez és termelési eredményekhez. Tág terepen vizsgálódott a Központi Bizottság bel­politikai életünk különféle összetevőit mérlegelve, hi­szen a szövetségi politika alakulása, a tömegek erősödő részvétele a közéletben éppúgy helyet kapott az értéke­lésben, mint a fegyveres testületek tevékenysége, az állami élet fejlődése, a kommunisták növekvő aktivi­tása a párt politikájának képviseletében és megvalósí­tásában. Ez a széles körű áttekintés egyben jelzője an­nak, hogy a vezető párttestület folyamatosan figyelem­mel kíséri a társadalmi-gazdasági életünk igazodását a változó követelményekhez, azaz nemcsak akkor foglal­kozik egy-egy kérdéscsoporttal, amikor abban esetleg gondok, nehézségek sűrűsödnek, hanem rendszeres és következetes ellenőrzést gyakorol éppen a párt vezető szerepéből származó felelősségérzettől vezérelve. Kiegyensúlyozott belpolitikai életünk alapköve a párt bevált politikája, s ezt a politikát a tömegek cselek­vőén támogatják. Ez éppúgy kedvező hatással van a szocialista demokrácia erősödésére, gazdagodására, mint ahogy serkentően hat arra a párttagság megnövekedett aktivitása is, s azon belül a kommunista példamutatás, a nehéz feladatok vállalása, a kezdeményezések föl­karolása. Hatalmas erő rejlik a cselekedni készek tábo­rának szüntelen gyarapodásában, s ezért nagy a cselek­vés egységének szerepe termelő- és lakóhelyen egy­aránt. A teendők lényegét a Központi Bizottság így fo­galmazta meg: „A fő feladat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az el­ért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fej­lődés feltételeinek megteremtése”. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Csütörtökön, Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége. A ta­nácskozáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Az el­nökség meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságá­nak .március 28-i üléséről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának javaslatát a Minisz­tertanácsban javasolt szemé­lyi változásról. AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet fogadott el, amely 1979. július 1-vel hatályba lépteti az új Büntető Törvénykönyvet, rendelkezik a szükségtelenné vált jogsza­bályok hatályon kívül helye­zéséről, továbbá a törvény- könyv végrehajtásával és ér­telmezésével kapcsolatos más fontos rendelkezéseket tartal­maz. Az új Büntető Törvény- könyv egyes rendelkezéseivel összhangban az Elnöki Ta­nács módosította a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvényt. Figyelemmel a Magyar Tu­dományos Akadémia megnö­vekedett és kiszélesedett fel­adataira, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újó­lag szabályozta az Akadémia jogállását és hatáskörét. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi ágazat területi ál­lami irányításának fejlesztése érdekében az Elnöki Tanács módosított néhány törvény­szintű hatásköri szabályt. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben dön­tött: Dr. Bíró József külkereske­delmi minisztert — érdemei elismerésével, nyugállomány­ba vonulása miatt — felmen­tette tisztségéből és Veress Pétert külkereskedelmi mi­niszternek megválasztotta. Bálint Józsefet felmentette államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencné dr-t állam­titkárnak kinevezte. Egyide­jűleg a Minisztertanács Bá­lint Józsefet — érdemeinek elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöki tiszt­ségéből, egyben Nyitrai Fe­rencné dr-t a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnökévé kinevezte. Az Elnöki Tanács Nagy Ti­bort büntetésvégrehajtási ve­zérőrnaggyá, az igazságügy­miniszter pedig a büntetés­végrehajtás országos parancs­nokává kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb, folyamatban lévő ügyekben döntött. * Az Elnöki Tanács dr. Bíró Józsefnek, a külkereskedelem­ben kifejtett eredményes te­vékenysége elismeréseként — nyugállományba vonulása al­kalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Veress Péter külkereske­delmi miniszter pénteken a Parlamentben letette a hiva­tali esküt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt Ká­dár János, az MSZMP KB el­ső titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. VERESS PÉTER ÉLETRAJZA Veress Péter 1928-ban szü­letett a Csík megyei Gyimes- középlakon. 1950-ben végez­te el a Külkereskedelmi Fő­iskolát, majd a külkereske­delemben dolgozott. Főként államközi kapcsolatainkkal foglalkozott. 1958 és 1962 kö­zött külkereskedelmi kiren­deltségeket vezetett, ezután főosztályvezető-helyettes­ként, illetve főosztályvezető­ként tevékenykedett a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban. 1964 óta több alkalom­mal képviselte hazánkat az ENSZ kereskedelmi és fej­lesztési alapjának (UNC­TAD) konferenciáin, az UNCTAD tanácsában és kü­lönböző bizottságaiban. 1971 és 1974 között külke­reskedelmi miniszterhelyet­tesként dolgozott. 1974 no­vemberében rendkívüli és (Folytatás a 2. oldalon.) Kitüntetési ünnepség a Barátság Házában Hazánk felszabadulásának közelgő 34. évfordulójáról ünnepségen emlékeztek meg pénteken a Barátság Házá­ban. Ábel László vezérőr­nagy, a BM Határőrség or­szágos parancsnokának he­lyettese, az MSZBT országos elnökségének tagja az évfor­duló jelentőségét méltatva szólt a hazánkat a Szovjet­unióhoz fűző testvéri kapcso­latokról, népeink barátságá­nak erősödéséről. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke 30 szovjet állampolgárnak nyújtotta át a társaság legmagasabb ki­tüntetését, az aranykoszorús jelvényt. Ebben a kitünte­tésben részesült a magyar— szovjet barátság elmélyítése érdekében kiemelkedően eredményes munkát végző Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete is. Az MSZBT aranykoszorús pla­kettjével tüntették ki a szov­jet déli hadseregcsoport köz­ponti művészegyüttesét. A kitüntetettek nevében Vla­gyimir Nyikolajevics Verjov- kin-Rahalszkij altábornagy mondott köszönetét. Részt vett az ünnepségen Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője, a társa­ság több alelnöke, valamint az állami és társadalmi szer­vek számos képviselője. Megjelent Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyaror­szági képviselője és Fedot Filipovics Krivda vezérezre­des, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Sajt- és citopánüzem Szekszárdon ■Hl Szekszárdon, a Keselyűsi úti ipartelepen 1982 végére el­készül a sajt- és citopánüzem. A beruházásról szóló doku­mentumokat tegnap délután Bucsi Élek a tejipari válla­lat (balról) és Villányi József, a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatója írta alá. (Cikkünk a 3. oldalon) Graboci tavasz Huszár István és Fock Jenő látogatása Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök- helyettese pénteken látoga­tást tett a főváros XXII. ke­rületében. A kerületi párt- bizottság székházában tájé­koztatták a vendéget az 50 ezer lakosú városrész politi­kai, gazdasági, társadalmi életéről és fejlődéséről. Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Veszprém megyében. Csütörtökön Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta 'a megye életé­ről. Ezután Balatonalmádi­ban felkereste a Bauxitkutató Vállalatot, majd Tapolcán a Bakonyi Bauxitbánya Válla­lat munkájáról hallgatott meg tájékoztatót. s Völgykatlanban búvik meg a kis falu. (Magazinunk a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents