Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

1979. március 29. NÉPÚJSÁG 3 Társadalmi közös fogyasztás A költségvetés forrása a nemzeti jövedelem OTP-társasház Az idén elkészülnek, a terv szerint, Paks városközpontjában, a Táncsics utca elején az első központi fűtéses lakások. A feltűnően szépnek ígérkező OTP-társasházat a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet készíti, a fűtésszerelés kivételével. Az épület földszintjén ABC-áruház, tejivó, papírbolt lesz. Fotó: Komáromi Egy diák — egy könyv Egy akció lehetőségei Talán humorosan hangzik, de nem az; egy bírói ítélet­nek is vannak költségei. A tolvajra kiszabott büntetés meghozatalának „ráfordítá­sai” közé tartozik a tárgyaló­terem fönntartása, a nyo­mozóhatóság, az ügyészség, a bíróság tagjainak munkabé­re, a tanúként megidézettek utazási költségének megtérí­tése, s így tovább. A társa­dalomnak érdeke, hogy véd­je magát a tolvajoktól; a társadalomnak kell fedeznie a védekezés kiadásait. S te­szi ezt annak a sokféle ele­met magába foglaló költség- vetési résznek a terhére, amelyet a társadalmi közös fogyasztás leköt. Azaz: az utóbb említett fogalom a fo­gyasztási alapnak egy, nem csekély súlyú darabja. A társadalom, mint szerve­zet él, működik; igazgatni kell, rendet, jogbiztonságot tartani, kellően ellátni a véd­erőt, azaz a hadsereget. S igencsak meglepődnék az ál­lampolgár, ha a folyón való átkelés előtt hídvámot kér­nének tőle, azaz az előbb említettek csupán szerény részei a társadalmi közös fo­gyasztásnak. Az utak, hidak fönntartása, a közvilágítás za­vartalansága szintén ide tar­tozik, ahogy a társadalmi kö­zös fogyasztáshoz sorolódik a gyógyszerekhez adott nagy­mértékű árkiegészítés, a gyó­gyítás és a közoktatás ingye­nessége mögött rejlő sokféle — közös — anyagi kötelezett­ség. Két fő terepen szemlélőd­hetünk tehát: a társadalom, mint szervezet működési költ­ségei helyezkednek el az egyiken, a másikon pedig azok az egyéni szükségletek, ame­lyeket az államnak — a kö­zösségnek — kell kielégíte­nie, illetve amelyek kielégí­tését vállalja. A Földvár Gumiipari Szö­vetkezetben Dunaföldváron évről évre növelik a terme­lést. A jó minőség biztosítá­sának alapvető feltétele a rendszeres ellenőrzés. Ezt végzik a szövetkezet labora­tóriumában, ahol minden adag elkészített gumikeve­Nem a bakafántoskodás fo­galmaztatta meg az előbbie­ket, a kell, s a vállalja kife­jezések közötti határozott kü­lönbségtevést. Azt, például, hogy — a szocialista! —■ tár­sadalom magára veszi a mun­kaképtelenek, a rokkantak, a született fogyatékosok gond­ját, joggal sorolhatjuk a „kell” típusú 'teendők közé. Az is kézenfekvő: az igazga­tási munkát szintén nem le­het másként, mint föl nem bontható, azaz közös, társa­dalmi feladatként kezelni. Ezzel szemben viszont nem kikerülhetetlen kötelessége a közösségnek az oktatási ki­adások vállalása; ha megte­szi, egyszerre szolgálja jól felfogott érdekeit — jövője megalapozása ez a beruházás —, s a társadalmi igazságos­ságot, hiszen függetleníti a családok anyagi helyzetétől a továbbtanulás lehetőségét. Sok irányban tagolt, s egy- egy irányon belül ezerféle részre bomló kötelezettsé­geinkről talán mond valamit, ha leírjuk: a közösségi ösz- szes fogyasztás ma már hat- vanmilliárd forintnál tart. 1970-ben 34 milliárdot tett ki csupán. S ez a társadalmi kö­zös fogyasztásnak csak egyet­len tétele! Hiszen azt a pénz­beli juttatások és az intéz­ményi szolgáltatások együtte­sen alkotják, azaz — egysze­rű példával élve — a gyer­mekgondozási segély is. a ter­hesgondozói rendelés is egy­aránt beletartozik, ám az előbb említett 60 milliárdban költsége nem szerepel. Ha most már ennek tudatában mérlegelünk, laikus és köz­napi felfogásunk számára meghökkentően nagy össze­geket rakhatunk a kiadások serpenyőjébe. Az oktatási, kulturális feladatokra fordí­tott summa például 1970 és 1978 között megkétszerező­dött, s közeledik a 30 milliárd rékből mintákat vesznek, melyeket szakítással, kopta­tással, ha szükséges, hajlító­gépen vizsgálnak. Emellett ellenőrzik az olaj vagy sav­álló gumik műszaki paramé­tereit, valamint a speciális munkaruházati textíliák víz­áteresztő-képességét. forinthoz. Idén egy lakosra számítva, 2900 forint e társa­dalmi résztevékenység költ­sége, amiben ezer más mel­lett az is benne van, hogy 1979-ben a napközis tanulók száma 23 ezerrel növekedhet, mert elhelyezésük, felügyele­tük, ellátásuk pénzbeli fede­zete ott szerepel a társadal­mi közös fogyasztás hét te­rületének egyikénél, a szo­ciális és kulturális ágazat költségvetésében. Ezzel lényegében kimond­tuk azt is, hogy mindezen kö­telezettségek fedezete a köz­ponti és a helyi költségvetés, némelykor — így az üzemi bölcsőde, óvoda fönntartásá­nál •— a vállalati pénztárca egyik rekesze. S mert a költ­ségvetés forrása a nemzeti jövedelem, kézenfekvő: a tár­sadalmi közös fogyasztás úgy növekedhet, ahogyan érték­alkotó munkánk eredményei, s vele a nemzeti jövedelem gyarapodik. Ismét aláhúzzuk: meghökkentően nagy össze­gekkel számolhatunk. Idén 60 milliárd forint — egy lakos­ra számítva 6000 — a társa­dalombiztosítási kiadások értéke, s persze, eleget kell tenni az igazgatás követelmé­nyeinek is, ami ötmilliárd forintot emészt fel. bár igaz ami igaz, a költségvetési szervek kiadásaiban ez a leg­csekélyebb tétel, minden száz forintból 3,80-at köt le. Pénzbeni juttatások és in­tézményi szolgáltatások bo­nyolult szövevénye alkotja a társadalmi közös fogyasztás gazdasági, szociális és kultu­rális, egészségügyi, védelmi, igazgatási, rend- és jogbizton­sági, valamint pénzügyi le­bonyolítási ágazatát. Azt a hét területet tehát, amelyek­nek léte, folyamatos műkö­dése nélkül a társadalom nem létezhetne. Falugyűlések (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Két községünkben, Sió- agárdon és Harcon március 26-án megtartottuk a falu­gyűléseket. Mindkét helyen megtelt a művelődési ház nagyterme. A gyűlésen a ta­nács adott számot 1978. évi munkájáról és az 1979. évi tervekről, s a helyi tsz kép­viselője a háztáji gazdasá­gokat segítő tevékenység eredményeiről és annak to­vábbfejlesztésére tett intéz­kedésekről. Részint az elő­adott témák körében, részint más közérdekű témában több hozzászólás, bejelentés hangzott el, ezekre a jelen­lévő vezetők válaszoltak. Részt vettek a falugyűlésen a szekszárdi járási hivatal, áz MSZMP járási bizottsága és a Szekszárd—Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ képviselői. A gyűlésen a községi Ha­zafias Népfront-bizottság titkárai „érdemes társadalmi munkás” kitüntetéseket ad­tak át az elmúlt évben leg­több társadalmi munkát végzőknek. Mindkét község­ben öten kaptak ilyen kitün­tetést. VARGA SÁNDOR Szovjet turisták Hazánk felszabadulásának 34. évfordulójára több mint 5 ezer szovjet turista érke­zik az IBUSZ szervezésében Magyarországra, többségük részt vesz az április 4-i ün­nepségeken. Sokan a test­vérvárosokból látogatnak hozzánk ebből az alkalomból. A különféle programokban baráti találkozók is szerepel­nek üzemi dolgozókkal. Bármennyire is meglepő, a Kossuth Könyvkiadó me­gyei kirendeltségeinek mun­katársai is szocialista brigá­dot alkotnak, de mivel egy- egy munkahelyen kevesen vannak, több megye dolgozói tartoznak egy brigádba. Az elmúlt évben a dél­dunántúliak azt vállalták és teljesítették is, hogy növelik a politikai könyvek népsze­rűségét a mezőgazdasági la­kosság körében. Ebben az évben a megyék sajátossá­gainak megfelelően más-más célt tűztek ki maguk elé. Háhn László, kirendeltség­vezető tájékoztatása szerint Tolna megyében az idén, be­leértve a szakmunkásképző­ket is, a középfokú taninté­zetek diákjai és a pedagógu­sok körében fokozzák a ter­jesztést. Ezenkívül a Párt­élet példányszámának növe­lését vállalaták. Az akció, az „Egy diák, egy könyv” nevét viseli. Nem új dolog, más megyék­ben már csinálták. Sajátos­ságaink közé tartozik, hogy felsőoktatási intézmény csak egy van. középiskola sem sok, legalább is a többi me­gyéhez képest. Mégis, ott, ahol lelkes a terjesztő, és a pártszervezet is szívén viseli a politikai irodalom népsze­rűsítését, jelentős eredmé­nyeket értek el. Tolnán, az üzemekben is szépek az Mert a téesz vezetőségének tagja, hát oitt elmondta, mert párttag, a taggyűlésen is el­mondta, mert küldött, hát a küldöttgyűlésen, s mert ál­lattenyésztő, hát a munka­helyi megbeszélésen is el­mondta még zárszámadás előtt a véleményét, kifogá­sait Badics Sándor a bölcs­kei téesz tagja. A szövetke­zetben 25 éve dolgozó ember a zárszámadó közgyűlésen is szeretett volna felszólalni: erről azonban a téesz két ve­zetője lebeszélte. Barátilag. Badics Sándor azonban nem maradt nyugton: levelet írt a Népszabadságnak, amely­nek keddi lapszámában ol­vashattunk :az esetről. Eset? S vajon egyedi? Ezt most mi megmondani nem tudjuk. De néhány naigyon- nagyon fontos jelenségre fel­hívja a figyelmet, illetőleg megerősíti azokat, akik hosz- szabb-rövidebb ideje úgy vélik: némely szövetkezetben eredmények, ugyanígy a gimnáziumban. Kiemelkedik a bonyhádi szakközépiskola is. Senkiben nem akarunk vérmes reményeket kelteni, annak közlésével, hogy is­mét megjelenik a Bibliai Kislexikon, mert biztosan nem lesz belőle elegendő példány, csupán a terjesztői munka lehetőségeit bizonyít­juk azzal, hogy a szakközép- iskolában már 300 példány­ra jelezték az igényt. Számít a kiadó a KISZ-re is, annál is inkább, mert a Művelt ifjúságért akciójába kitűnően beilleszthető a poli­tikai, történelmi műveltség gyarapítása, sőt egyenesen részét képezi. A megyei KISZ-bizottság akcióprog­ramjában szerepel is az ..Egy diák — egy könyv” mozga­lom. Természetesen senki nem kifogásolja, ha több is lesz belőle. A tervek között szerepe] „A marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyv­tára” sorozat népszerűsítése. Akinek még nem került a kezébe, elmondjuk, hogy szép sötétvörös műanyag bevonatú, borítójú füzetek­ről van szó. Alig van közöt­tük 10 forintnál drágább kö­tet, viszont tartalmazza a — a Tőkén kívül, de az úgy­sem középiskolásoknak való olvasmány — szinte az ösz­szépítgetni szeretnék a dol­gokat. Nem ismerem Badics Sándort, de feltételezem, hogy bármennyire is gyako­ri felszólaló, ezt nem púszta szereplésvágyból, exhibicio­nizmusból teszi. Inkább az a fajta ember lehet, aki szere­ti néven nevezni a dolgokat, aki azoknak is meg akarja mondani, akik nem tudják, hogy az a bizonyos „néhány hektár” elgyomosodott és fel­szántott borsó pontosan 14 hektár. S lehet, megkérdezte volna azt is, hogy ugyan me­lyik az a „valamelyik minő­ségvizsgáló intézet”, ahonnan „valami ok” miatt nem érke­zett meg az általa is kifogá­solt siló minősítése, — amit egyébként a gazdaság szak­emberei etetésre alkalmasnak találtak. Nem biztos, hogy éppen ő, meglehet a szövet­kezet más tagja tette volna fel a logikai menetrend sze­rint következő kérdést: ha jó volt a siló, miért etettek he­lyette a télen kukoricadarát? szes „alapműveket”. Ki-ki választhat belőle. Az érett­ségihez sem árt, a politikai érettség megszerzéséhez vi­szont nélkülözhetetlen egy- kettőnek ismerete. A tovább­tanulóknak a három kötet­ből álló Marx—Engels, illet­ve Lenin-válogatást ajánlják a terjesztők. A terjesztői hálózat teljes egészében társadalmi mun­kásokból áll, akik politikai munkának tekintik ezt a te­vékenységet, már persze ab­ban az esetben, ha valóban azokat bízták meg, akik szí­vesen csinálják és alkalma­sak is rá. Ha a terjesztési munka csupán olyan párt­megbízatás, amit csak tessék- lássék, azért végeznek el, hogy ki lehessen pipálni — ilyen is van az alapszerve­zetekben —, elmarad az eredmény. A szervezés pillanatnyilag még csak elkezdődött, a párt- és a KISZ-bizottságok ke­resik, van ahol már meg is találták azt az embert, aki ezért felelős, vagy csinálni fogja. Az előrejelzés szerint az idén 258 mű jelenik meg a kiadónál, összesen 5 millió 666 ezer példányban, ebből történelmi tárgyú 48, egy­millió, 123 ezer példányban. Választék tehát lesz bőven. Nos hát, ha az elmaradt felszólalás helyett kerekedett újságcikkben megírt dólgok- nak alaposan utánagondo­lunk, megtud hatunk olyan dolgokat, amelyeket kívül­állóknak nemigen illik ész­revenni. Sejthető, hogy a „baráti” lebeszélés is ezért történt; elvégre egy zárszám­adási közgyűlésen vendégek is megjelennek. Sokszor nem is kevesen. No de nézzük csak: a silókukoricát meg­hagyták szemesnek, a vízállá­sos helyen termesztett siló — Badics Sándor szerint — nem volt más, mint fcakas- iábfű, vadmuhar, és másféle dudva. Ezek a termelés módszerbéli dolgai, amiről alkailmiasiimt az ellenőrző bi­zottságnak is illenék tudnia. És még egy fontos tanulság: a szövetkezeti demokrácia egyetlen fóruma sem azonos a zárszámadással, az évi egyetlen alkalommal, amikor is mód van arra, hogy egy­szerre és együtt közösen min­denki végiggondolja, és meg­beszélje a sokszor bizony kí­nos igazságokat is. D. VARGA M. * Szakítógépen vizsgálják a gyártás során felhasznált gumi mechanikai tulajdonságait Fotó: Sz. L. VERESS TAMÁS Szakítópróba IHÄROSI Egyedi az eset ?

Next

/
Thumbnails
Contents