Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-29 / 74. szám
1979. március 29. NÉPÚJSÁG 3 Társadalmi közös fogyasztás A költségvetés forrása a nemzeti jövedelem OTP-társasház Az idén elkészülnek, a terv szerint, Paks városközpontjában, a Táncsics utca elején az első központi fűtéses lakások. A feltűnően szépnek ígérkező OTP-társasházat a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet készíti, a fűtésszerelés kivételével. Az épület földszintjén ABC-áruház, tejivó, papírbolt lesz. Fotó: Komáromi Egy diák — egy könyv Egy akció lehetőségei Talán humorosan hangzik, de nem az; egy bírói ítéletnek is vannak költségei. A tolvajra kiszabott büntetés meghozatalának „ráfordításai” közé tartozik a tárgyalóterem fönntartása, a nyomozóhatóság, az ügyészség, a bíróság tagjainak munkabére, a tanúként megidézettek utazási költségének megtérítése, s így tovább. A társadalomnak érdeke, hogy védje magát a tolvajoktól; a társadalomnak kell fedeznie a védekezés kiadásait. S teszi ezt annak a sokféle elemet magába foglaló költség- vetési résznek a terhére, amelyet a társadalmi közös fogyasztás leköt. Azaz: az utóbb említett fogalom a fogyasztási alapnak egy, nem csekély súlyú darabja. A társadalom, mint szervezet él, működik; igazgatni kell, rendet, jogbiztonságot tartani, kellően ellátni a véderőt, azaz a hadsereget. S igencsak meglepődnék az állampolgár, ha a folyón való átkelés előtt hídvámot kérnének tőle, azaz az előbb említettek csupán szerény részei a társadalmi közös fogyasztásnak. Az utak, hidak fönntartása, a közvilágítás zavartalansága szintén ide tartozik, ahogy a társadalmi közös fogyasztáshoz sorolódik a gyógyszerekhez adott nagymértékű árkiegészítés, a gyógyítás és a közoktatás ingyenessége mögött rejlő sokféle — közös — anyagi kötelezettség. Két fő terepen szemlélődhetünk tehát: a társadalom, mint szervezet működési költségei helyezkednek el az egyiken, a másikon pedig azok az egyéni szükségletek, amelyeket az államnak — a közösségnek — kell kielégítenie, illetve amelyek kielégítését vállalja. A Földvár Gumiipari Szövetkezetben Dunaföldváron évről évre növelik a termelést. A jó minőség biztosításának alapvető feltétele a rendszeres ellenőrzés. Ezt végzik a szövetkezet laboratóriumában, ahol minden adag elkészített gumikeveNem a bakafántoskodás fogalmaztatta meg az előbbieket, a kell, s a vállalja kifejezések közötti határozott különbségtevést. Azt, például, hogy — a szocialista! —■ társadalom magára veszi a munkaképtelenek, a rokkantak, a született fogyatékosok gondját, joggal sorolhatjuk a „kell” típusú 'teendők közé. Az is kézenfekvő: az igazgatási munkát szintén nem lehet másként, mint föl nem bontható, azaz közös, társadalmi feladatként kezelni. Ezzel szemben viszont nem kikerülhetetlen kötelessége a közösségnek az oktatási kiadások vállalása; ha megteszi, egyszerre szolgálja jól felfogott érdekeit — jövője megalapozása ez a beruházás —, s a társadalmi igazságosságot, hiszen függetleníti a családok anyagi helyzetétől a továbbtanulás lehetőségét. Sok irányban tagolt, s egy- egy irányon belül ezerféle részre bomló kötelezettségeinkről talán mond valamit, ha leírjuk: a közösségi ösz- szes fogyasztás ma már hat- vanmilliárd forintnál tart. 1970-ben 34 milliárdot tett ki csupán. S ez a társadalmi közös fogyasztásnak csak egyetlen tétele! Hiszen azt a pénzbeli juttatások és az intézményi szolgáltatások együttesen alkotják, azaz — egyszerű példával élve — a gyermekgondozási segély is. a terhesgondozói rendelés is egyaránt beletartozik, ám az előbb említett 60 milliárdban költsége nem szerepel. Ha most már ennek tudatában mérlegelünk, laikus és köznapi felfogásunk számára meghökkentően nagy összegeket rakhatunk a kiadások serpenyőjébe. Az oktatási, kulturális feladatokra fordított summa például 1970 és 1978 között megkétszereződött, s közeledik a 30 milliárd rékből mintákat vesznek, melyeket szakítással, koptatással, ha szükséges, hajlítógépen vizsgálnak. Emellett ellenőrzik az olaj vagy saválló gumik műszaki paramétereit, valamint a speciális munkaruházati textíliák vízáteresztő-képességét. forinthoz. Idén egy lakosra számítva, 2900 forint e társadalmi résztevékenység költsége, amiben ezer más mellett az is benne van, hogy 1979-ben a napközis tanulók száma 23 ezerrel növekedhet, mert elhelyezésük, felügyeletük, ellátásuk pénzbeli fedezete ott szerepel a társadalmi közös fogyasztás hét területének egyikénél, a szociális és kulturális ágazat költségvetésében. Ezzel lényegében kimondtuk azt is, hogy mindezen kötelezettségek fedezete a központi és a helyi költségvetés, némelykor — így az üzemi bölcsőde, óvoda fönntartásánál •— a vállalati pénztárca egyik rekesze. S mert a költségvetés forrása a nemzeti jövedelem, kézenfekvő: a társadalmi közös fogyasztás úgy növekedhet, ahogyan értékalkotó munkánk eredményei, s vele a nemzeti jövedelem gyarapodik. Ismét aláhúzzuk: meghökkentően nagy összegekkel számolhatunk. Idén 60 milliárd forint — egy lakosra számítva 6000 — a társadalombiztosítási kiadások értéke, s persze, eleget kell tenni az igazgatás követelményeinek is, ami ötmilliárd forintot emészt fel. bár igaz ami igaz, a költségvetési szervek kiadásaiban ez a legcsekélyebb tétel, minden száz forintból 3,80-at köt le. Pénzbeni juttatások és intézményi szolgáltatások bonyolult szövevénye alkotja a társadalmi közös fogyasztás gazdasági, szociális és kulturális, egészségügyi, védelmi, igazgatási, rend- és jogbiztonsági, valamint pénzügyi lebonyolítási ágazatát. Azt a hét területet tehát, amelyeknek léte, folyamatos működése nélkül a társadalom nem létezhetne. Falugyűlések (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Két községünkben, Sió- agárdon és Harcon március 26-án megtartottuk a falugyűléseket. Mindkét helyen megtelt a művelődési ház nagyterme. A gyűlésen a tanács adott számot 1978. évi munkájáról és az 1979. évi tervekről, s a helyi tsz képviselője a háztáji gazdaságokat segítő tevékenység eredményeiről és annak továbbfejlesztésére tett intézkedésekről. Részint az előadott témák körében, részint más közérdekű témában több hozzászólás, bejelentés hangzott el, ezekre a jelenlévő vezetők válaszoltak. Részt vettek a falugyűlésen a szekszárdi járási hivatal, áz MSZMP járási bizottsága és a Szekszárd—Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ képviselői. A gyűlésen a községi Hazafias Népfront-bizottság titkárai „érdemes társadalmi munkás” kitüntetéseket adtak át az elmúlt évben legtöbb társadalmi munkát végzőknek. Mindkét községben öten kaptak ilyen kitüntetést. VARGA SÁNDOR Szovjet turisták Hazánk felszabadulásának 34. évfordulójára több mint 5 ezer szovjet turista érkezik az IBUSZ szervezésében Magyarországra, többségük részt vesz az április 4-i ünnepségeken. Sokan a testvérvárosokból látogatnak hozzánk ebből az alkalomból. A különféle programokban baráti találkozók is szerepelnek üzemi dolgozókkal. Bármennyire is meglepő, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségeinek munkatársai is szocialista brigádot alkotnak, de mivel egy- egy munkahelyen kevesen vannak, több megye dolgozói tartoznak egy brigádba. Az elmúlt évben a déldunántúliak azt vállalták és teljesítették is, hogy növelik a politikai könyvek népszerűségét a mezőgazdasági lakosság körében. Ebben az évben a megyék sajátosságainak megfelelően más-más célt tűztek ki maguk elé. Háhn László, kirendeltségvezető tájékoztatása szerint Tolna megyében az idén, beleértve a szakmunkásképzőket is, a középfokú tanintézetek diákjai és a pedagógusok körében fokozzák a terjesztést. Ezenkívül a Pártélet példányszámának növelését vállalaták. Az akció, az „Egy diák, egy könyv” nevét viseli. Nem új dolog, más megyékben már csinálták. Sajátosságaink közé tartozik, hogy felsőoktatási intézmény csak egy van. középiskola sem sok, legalább is a többi megyéhez képest. Mégis, ott, ahol lelkes a terjesztő, és a pártszervezet is szívén viseli a politikai irodalom népszerűsítését, jelentős eredményeket értek el. Tolnán, az üzemekben is szépek az Mert a téesz vezetőségének tagja, hát oitt elmondta, mert párttag, a taggyűlésen is elmondta, mert küldött, hát a küldöttgyűlésen, s mert állattenyésztő, hát a munkahelyi megbeszélésen is elmondta még zárszámadás előtt a véleményét, kifogásait Badics Sándor a bölcskei téesz tagja. A szövetkezetben 25 éve dolgozó ember a zárszámadó közgyűlésen is szeretett volna felszólalni: erről azonban a téesz két vezetője lebeszélte. Barátilag. Badics Sándor azonban nem maradt nyugton: levelet írt a Népszabadságnak, amelynek keddi lapszámában olvashattunk :az esetről. Eset? S vajon egyedi? Ezt most mi megmondani nem tudjuk. De néhány naigyon- nagyon fontos jelenségre felhívja a figyelmet, illetőleg megerősíti azokat, akik hosz- szabb-rövidebb ideje úgy vélik: némely szövetkezetben eredmények, ugyanígy a gimnáziumban. Kiemelkedik a bonyhádi szakközépiskola is. Senkiben nem akarunk vérmes reményeket kelteni, annak közlésével, hogy ismét megjelenik a Bibliai Kislexikon, mert biztosan nem lesz belőle elegendő példány, csupán a terjesztői munka lehetőségeit bizonyítjuk azzal, hogy a szakközép- iskolában már 300 példányra jelezték az igényt. Számít a kiadó a KISZ-re is, annál is inkább, mert a Művelt ifjúságért akciójába kitűnően beilleszthető a politikai, történelmi műveltség gyarapítása, sőt egyenesen részét képezi. A megyei KISZ-bizottság akcióprogramjában szerepel is az ..Egy diák — egy könyv” mozgalom. Természetesen senki nem kifogásolja, ha több is lesz belőle. A tervek között szerepe] „A marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára” sorozat népszerűsítése. Akinek még nem került a kezébe, elmondjuk, hogy szép sötétvörös műanyag bevonatú, borítójú füzetekről van szó. Alig van közöttük 10 forintnál drágább kötet, viszont tartalmazza a — a Tőkén kívül, de az úgysem középiskolásoknak való olvasmány — szinte az öszszépítgetni szeretnék a dolgokat. Nem ismerem Badics Sándort, de feltételezem, hogy bármennyire is gyakori felszólaló, ezt nem púszta szereplésvágyból, exhibicionizmusból teszi. Inkább az a fajta ember lehet, aki szereti néven nevezni a dolgokat, aki azoknak is meg akarja mondani, akik nem tudják, hogy az a bizonyos „néhány hektár” elgyomosodott és felszántott borsó pontosan 14 hektár. S lehet, megkérdezte volna azt is, hogy ugyan melyik az a „valamelyik minőségvizsgáló intézet”, ahonnan „valami ok” miatt nem érkezett meg az általa is kifogásolt siló minősítése, — amit egyébként a gazdaság szakemberei etetésre alkalmasnak találtak. Nem biztos, hogy éppen ő, meglehet a szövetkezet más tagja tette volna fel a logikai menetrend szerint következő kérdést: ha jó volt a siló, miért etettek helyette a télen kukoricadarát? szes „alapműveket”. Ki-ki választhat belőle. Az érettségihez sem árt, a politikai érettség megszerzéséhez viszont nélkülözhetetlen egy- kettőnek ismerete. A továbbtanulóknak a három kötetből álló Marx—Engels, illetve Lenin-válogatást ajánlják a terjesztők. A terjesztői hálózat teljes egészében társadalmi munkásokból áll, akik politikai munkának tekintik ezt a tevékenységet, már persze abban az esetben, ha valóban azokat bízták meg, akik szívesen csinálják és alkalmasak is rá. Ha a terjesztési munka csupán olyan pártmegbízatás, amit csak tessék- lássék, azért végeznek el, hogy ki lehessen pipálni — ilyen is van az alapszervezetekben —, elmarad az eredmény. A szervezés pillanatnyilag még csak elkezdődött, a párt- és a KISZ-bizottságok keresik, van ahol már meg is találták azt az embert, aki ezért felelős, vagy csinálni fogja. Az előrejelzés szerint az idén 258 mű jelenik meg a kiadónál, összesen 5 millió 666 ezer példányban, ebből történelmi tárgyú 48, egymillió, 123 ezer példányban. Választék tehát lesz bőven. Nos hát, ha az elmaradt felszólalás helyett kerekedett újságcikkben megírt dólgok- nak alaposan utánagondolunk, megtud hatunk olyan dolgokat, amelyeket kívülállóknak nemigen illik észrevenni. Sejthető, hogy a „baráti” lebeszélés is ezért történt; elvégre egy zárszámadási közgyűlésen vendégek is megjelennek. Sokszor nem is kevesen. No de nézzük csak: a silókukoricát meghagyták szemesnek, a vízállásos helyen termesztett siló — Badics Sándor szerint — nem volt más, mint fcakas- iábfű, vadmuhar, és másféle dudva. Ezek a termelés módszerbéli dolgai, amiről alkailmiasiimt az ellenőrző bizottságnak is illenék tudnia. És még egy fontos tanulság: a szövetkezeti demokrácia egyetlen fóruma sem azonos a zárszámadással, az évi egyetlen alkalommal, amikor is mód van arra, hogy egyszerre és együtt közösen mindenki végiggondolja, és megbeszélje a sokszor bizony kínos igazságokat is. D. VARGA M. * Szakítógépen vizsgálják a gyártás során felhasznált gumi mechanikai tulajdonságait Fotó: Sz. L. VERESS TAMÁS Szakítópróba IHÄROSI Egyedi az eset ?
