Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-29 / 74. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 71. szám. Mai számunkból TÁRSADALMI KÖZÖS FOGYASZTÁS (3. old.) A TELEFONOS KISASSZONY BELESZÓL A TÖRTÉNELEMBE (4. old.) NŐK A KÖZÉLETBEN (5. old.) MÁTÓL: SZEMLE ÖCSÉNYBEN (6. old.) Az üzem hagyományai Örömmel mondotta egy fiatal párttag a beszámoló taggyűlésen: mekkora élményt jelentett neki és társainak a pártszervezet által összehívott találkozó az üzem negyvenötös kommunistáival. Ez a találkozó emberközelbe hozta a fiatal kommunisták számára azokat a küzdelmeket, amelyeket a város, az üzem munkásai a fel- szabadulást követő esztendőkben folytattak. Az élmény eleven, átható erejét tükrözte, hogy — noha ez a hangvétel manapság már nem szokás pártéletünkben — a felszólaló szó szerint megköszönte a vezetőségnek a ta- ' lálkozó megrendezését. Időről időre történnek felmérések, melyek azt tudakolják. mennyire ismerik egyik vagy másik üzem fia- tál, pályakezdő dolgozói munkahelyük múltját, törté- ? netét. A vizsgálódások többnyire kedvezőtlen eredményeket szoktak felmutatni, az ismeret olykor meghökkentően hiányos, csekély. Igaz, akadnak ellenkező példák is. Van üzem. amely gondos munkával létrehozott gyártörténeti múzeumába invitálja új dolgozóit, hozzátartozik ez is a munkahely megismertetéséhez. Mint például a Bonyhádi Zománcgyár, ahol az ebédlő egyik falát teljes hosszában elfoglalja az a vitrin, amely tele különféle dokumentumokkal, termékekkel a hetven évvel ezelőtti gyáralapítástól máig. Mégis egészében véve ebben a tekintetben több baráti országban is előbbre járnak, ez a tevékenység ott jóval sokrétűbb, erőteljesebb, mint nálunk. Vajon nem is lenne erre szükségünk? Aligha lehetne a kérdésre önmagunkat nyugtatgató feleletet adni. Hiszen mennyi panaszt hallani arról, hogy a fiatalok nem éreznék kötődést munkahelyük iránt, hogy pár forintnyi béremelésért készek odahagymi, másik válla- | lattal felcserélni. Bizonyos, hogy e kötődést elsősorban olyan kézzel fogható tényezők befolyásolják, mint a kereseti ehetőségek, a munkakörülményék, a szakmai- munkaköri előrehaladás perspektívái, a munkahelyi légkör, a vezetés stílusa, a társak segítőkészsége és így tovább. De lehet szerepe a hagyományok ismeretének is. Hiszen tapasztalatilag igazolt tudományos igazság, hogy valódi közösség nem alakulhat ki elfogadott- átérzett közös tradíciók nélkül. A közösség hatóereje, belső kapcsolatainak intenzitása pedig természetszerűen kihat az egyén értelmi és érzelmi állásfoglalására is. S a dolog lényege éppen ebben van. Nem a kiindulásként emlegetett munkaerőgazdálkodási szempontokban, hanem abban, hogy a hagyományok ápolása, tudatosítása előmozdítója lehet a munkaközösségek kikovácsolásának, belső életük szocialista tartalma kibontakozásának. Jól értették meg ezt azok az üzemi mozgalmi szervezetek, szocialista brigádok, amelyék ezekben a hetekben, hónapokban az 1918/19-es események jubileumairól való megemlékezést összekapcsolják a helyi történések felkutatásával. Számba veszik és propagálják, miként vettek részt az adott gyár vagy bányavállalat munkásai az akkori megmozdulásokban, a tanácshatalom építő tevékenységében. De nemcsak a politikai-mozgalmi harcok emléke lehet éltető forrása a mai cselekvésnek. Hiszen ha hazánk ipara egészében véve nem is haladt éppenséggel a műszaki fejlődés élvonalában, voltak ágazatai, gyárai, amelyek egy-egy szakaszban világméretekben is az élenjárók közé tartoztak. Kétségtelenül ellentmondásos örökség ez. hiszen a gyár műszaki-gazdasági felfuttatása tőkés viszonyók között elválaszthatatlanul összefonódott a munkások kizsákmányolásával, s akik személyükben hordozói-kezdeményezői voltak az előbbinek, az utóbbi miatt nemritkán váltottak ki jogosam keserű indulatokat a munkások tömegeiből. A közvetlen osztály ütközések múltba tűrutével azonban ezt az ellentmondásos örökséget is mindinkább a maga valódi helyére tudjuk tenni. Megértve, hogy nem feltétlenül szükséges utólagosan indokolatlanul is haladó politikai gondolkodásúvá átrajzolni a jelentős műszaki elmét, mert enélkül is besorolható méltánylandó hagyományaink sorába. Felvetődhet, hogy számos üzemünk — s természetesen valamennyi mezőgazdasági szövetkezetünk — nem rendelkezik nagy tradíciókkal teli múlttal. Ám az azóta eltelt idő sem csekély ívet fog át: a szocialista iparosítás kezdetén létesült üzem jelenleg már három évtizedes múltra tekinthet vissza. Ez a három évtized is gazdag hagyományokkal teli történelem, melynek megismertetése erőforrás is lehet, tanulságokkal is szolgálhat. Hogy csak egyet említsünk: az idei nehezebb feladatok teljesítéséhez bátorítást adhat annak felidézése, hogy az eltelt évékben éppenséggel nem is egyszer birkózott már meg nehéz feladatokkal az adott üzem kollektívája. Tudunk üzemről, ahol helytörténeti szakkör működik, másutt pályázatokkal, megbízatásokkal késztettek az üzem történetének megírására. Kiadványok is lát- tak-látnak erről napvilágot, csillogóan díszes vagy hétköznapján egyszerű köntösben. A lényeges, hogy ne porosodjanak olvasaitlanul a szekrényben, hasznosuljanak a pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ-, és a munkahelyi vezetés politikai tevékenységében, segítsenek a ma tennivalóinak megoldásában. GY. L. Sajtótájékoztató az ÉVM-ben Egymillió új lakás Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. március 28-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, és Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről. Az ülésről közlemény jelenik meg. Huszár István hazaérkezett Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke hazaérkezett Havannából. Tárgyalásokat folytatott Humberto Perez miniszterelnök-helyettessel, a Kubai Köztársaság központi tervbizottságának elnökével a két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseiről. A tárgyalások során áttekintették az 1981—85. évi tervkoordinációban eddig végzett munkát. Kiejlölték a gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosabb területeit, meghatározták a tervkoordináció befejezéséhez szükséges feladatokat és jóváhagyták a munkák ütemtervét. Kubai tartózkodása során Huszár István találkozott és megbeszélést folytatott Var- los Rafael Rodriguez-zel, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával, az államtanács és a minisztertanács elnökhelyettesével, továbbá Osvaldo Dor- ticosszal, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával, az államtanács tagjával, a miniszter- tanács elnökhelyettesével és Jósé Ramon Fernandez miniszterelnök-helyettessel, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság kubai tagozatának elnökével. Huszár Istvánt fogadta Field Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Kubai Köztársaság államtanácsának elnöke, a minisztertanács elnöke. Kiválasztották 130 város és község új lakásépítési területét, amelyen a második 15 éves tervben kereken egymillió új lakás építésével 2,6 millió ember juthat korszerű otthonhoz — jelentette be Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes az ÉVM-ben rendezett szerdai sajtótájékoztatón A 130 településből jelenleg 96 a város, a többi pedig olyan nagyközség, amely várhatóan az ezredfordulóig ugyancsak várossá fejlődik. Az új lakóterületek kiválasztását széles körű vizsgálatok előzték meg. A helykiválasztásban nehézségeket okozott, hogy a települések nagy részében már beépültek a leggazdaságosabban igénybe vehető területek. E kényszerűségből most majd mély fekvésű, korábban mocsaras részeket, vagy a dombvidéken a mere- dekebb lejtőket is fel kell használni lakásépítésre, ami növeli a költségeket. Az 1990-ig felépülő összes lakásnak átlagosan 78, Budapesten és más nagyvárosban pedig csaknem 90 százaléka épül modern lakótelepen. A hosszú távú program második felében számolni kell azzal is, hogy a korábbinál nagyobb arányban korszerűsítsék a városközpontok régi, elavult lakóterületeit, s így mintegy 300 000 lakás lebontásával készítik elő az új lakóházak helyét. A több generációs családok együttélési lehetősége érdekében tervezik mozgatható válaszfallal ellátott, több szobás lakások építésétől, s ezzel párhuzamosan az egyedülállók vagy a nyugdíjasok igényeinek megfelelő, kisebb lakásokkal berendezett házak építését is. A széles körű vizsgálatokkal felmérték az új lakótelepek infrastrukturális és közműellátásának feladatait is. Egyebek között a lakótelepek határain belül 1100 kilométer hosszú új utat, 1400 kilométeres vízvezeték-, több mint 1000 kilométeres szenny-- vízcsatorna-hálózatot kell építeni. A települések komplex fejlesztésével összefüggésben az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítéseket igényel a régi lakóházak megfiatalitása is. A tervek szerint 340 ezer régi lakás felújítására kerül sor. Ezen belül mintegy kétszázezret korszerűsítenek, s az egyszobás lakások egy részének összevonásával nagyobb családok számára alkalmas otthonokat alakítanak ki. (MTI) Koordinációs értekezlet A szekszárdi járás vendé- 'ge volt tegnap a budapesti XX. kerületi pártbizottság első titkára, Csillik András, valamint dr. Szabó Imréné, a FOKI — Fonalkikészítőgyár — vezérigazgatója. A vendégeket Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára tájékoztatta a járás politikai, gazdasági és kulturális életéről. A megbeszélésen áttekintették a FOKI bátaszéki üzemének vállalaton belüli helyét és szerepét, valamint meghatározták a további feladatokat. A vendégeket fogadta dr. Gyugyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára is. Hetente két szint... A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat házgyár rában évente 1000 lakást készítenek. A tél folyamán tető alá került az üzem, így folyamatosan naponta négy lakást tudnak gyártani. A házgyár rekonstrukciójával egyidőben a vizesblokk — fürdőszoba — is üzemi körülmények között készül. A szokatlan tél azonban hátráltatta a szerelési munkákat, így mintegy 100 lakás vár jelenleg szerelésre Szekszár- don a telep „raktárában”. A jó idő beálltával a TÁÉV építkezésein is nagyobb iramra kapcsoltak, így Pakson, Komlón és Szekszárdon meggyorsult a szerelési ütem. Látogatás az Izzóban Az Indonéz Köztársaság képviselőházának az ország- gyűlés meghívására hazánkban tartózkodó küldöttsége — amelyet Sastrodinoto Kar- tidjo, a képviselőház alelnö- ke vezet — szerdán az Egyesült Izzóba látogatott. Az Egyesült Izzó és Indonézia kapcsolatai régi keletűek: az ottani elektronikai ipar fejlesztésében évek óta jelentős szerepet vállal a magyar vállalat. Jelenleg fényforrásgyárat telepítenek az izzó szakemberei a sziget- országban. A küldöttség programjában részt vett Imrad Indris, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete. A Béri Balogh Ádám utcai építkezésen hetente két szín tét szerelnek össze Szállításra várnak az erkélyek
