Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
1979. március 25. 1A Képújság Milyen eredmények várhatók? Dombóvári MSC—TÁÉV SK: A dombóváriak a Báta- széken elszenvedett vereségért a TÁÉV SK csapata ellen igyekeznek szépíteni, kiköszörülni a csorbát. Tippünk: 1. Tolna—Bonyhádi Itt az alkalom a tolnaiaknak, hogy megszerezzék a győzelmet és ezzel valamelyest javítsanak a táblázaton elfoglalt gyenge pozíciójukon. Tippünk: 1 vagy x. Pincehely—Gerjen: A Kis- dorog ellen szerzett pont (sőt majdnem győzelem) fellelkesítette a gerjeni csapatot és elképzelhető, hogy Pincehelyen is gyarapítják pontjaik számát. Tippünk: x. Kisdorog—Bogyiszló: A hőgyészi közönség jó mérkőzést láthat, de a kisdorogiak győzelmét csak akkor élvezhetik, ha jobb játékkal rukkolnak ki, mint az utóbbi két mérkőzésen tették. Tippünk: 1 vagy X. Nagydorog—Tevel: A tavaszi szezonban három mérkőzésen csak egy pontot tudott szerezni a Nagydorog, ennek ellenére várható, hogy a Tévéit legyőzik. Tippünk: 1. Paks—Fadd: A listavezető paksi csapatnak három—négy góllal kell nyerni a Faddal szemben, az elmúlt hetek eredményeit alapul véve. A faddiak a tavaszi szezonban még nem szereztek pontot. Tippünk: 1. Tengelic—Bátaszék: A kiesés ellen harcoló tengelici- eknek a Bátaszéktől feltétlen kell egy pontot szerezni, hogy nyugodtabban várhassák a soron következő fordulókat. Kérdés: mit szól ehhez a Dombóvár ellen nyertes bá- taszéki csapat. A találkozót háromesélyesnek ítéljük. Tippünk: 2, x, esetleg 1. Kisdobos- és úttörőfutóbajnokság Ideális terepen, Tolnán került sor a megyei kisdobos- és úttörő-futóbajnokságra. Eredmények: Kisdobos leány (1—2. osztály). 300 m: 1. Kruller Erika (Nagydorog), 2. Gulyás Ni- colette (Nagymányok), 3. Agócs Annamária (Iregszem- cse). Kisdobos fiú: (1—2. osztály) 400 m: 1. Nagy Tibor (Lengyel), 2. Baráth Gábor (Ozora), 3. Fábián József (Kakasd). Kisdobos leány (3—4. osztály) 600 m: 1. Si- pőcz Krisztina (Szekszárd II.), 2. Sántha Teréz (Tolna II.), 3. Fülöp Ildikó (Tengelic). Kisdobos fiú (3—4. osztály) 800 m: 1. Hadnagy Balázs (Szekszárd IV.), 2. Mar- czi Tamás (Szekszárd III.), 3. Illés Zsolt (Zomba). Csapatversenyben: 1. Szekszárd II. 52, 2. Nagymányok 52, 3. Szekszárd III. 63, 4. Iregszemcse 65, 5. Nagydorog 68, 6. Szekszárd IV. 78 ponttal. A csapatversenyben felajánlott serleget a jól felkészített egységes Szekszárd II. számú iskola nyerte. Kitűnően szerepelt még a nagy- mányoki, Szekszárd III. számú, iregszemcsei, nagydorogi, valamint Szekszárd IV. számú iskola csapata. Négy sportágban közel ötszáz gyerek Sokoldalú képzés a szekszárdi sportiskolában Aligha kétséges bárki előtt, hogy a sporteredmények javításában, egy-egy sportág fejlesztésében milyen döntő szerepe van az utánpótlás-nevelés hatékonyságának. Mert a sikerélmény hosszú távú tartósítása intenzív nevelő munka, a feltörekvő fiatalokkal való emelt szintű szakmai foglalkozás hiányában elképzelhetetlen. Az aratás mindig szorosan összefügg a vetéssel. Napfényben fürdik a szekszárdi ifjúsági sporttelep. A salakos futópályán fiatal lányok róják a köröket, távolabb Újvári Mihály edző a labdarúgók gyakorlását dirigálja. A délutáni edzés szereplői gyerekek, a sportiskola versenyzői. Előbb a pályát övező csőkorlátnak támaszkodva szemléljük a szorgos munkát, aztán a házigazdák az irodába invitálnak bennünket. Lépő László igazgató és helyettese, Bojtos György társaságában beszélgetünk a Szekszárd városi Sportiskola tevékenységéről. — Valljuk meg őszintén, még a sportiskolások szülei között is akadnak, akik nem ismerik teljességgel az itt folyó munkát, az Sí célját és a követelményeket. A két vezető helyesel, s Bojtos György kimerítő felvilágosítással szolgál. — Az élsport teljesítményének állandó fejlődése, a hazai és nemzetközi verseny- sport egyre fokozódó követelményei az eddiginél is alaposabb törődést sürget a fiatal sportolókkal szemben. A tapasztalatok szerint 8—10 év gondosah megtervezett felkészülése szükséges ahhoz, hogy valaki egy sportág nemzetközi élvonalának teljesítményét elérje. Ezt. a felkészülést, a későbbi magas színvonalú sportteljesítmények megalapozását a sportiskolák végzik — mondja, majd rövid szünet után így folytatja. — A célkitűzés elérése érdekében a tagozatos iskolák a sportiskolákkal e^üttmű- ködnek. Kapcsolatukat nemcsak a központi előírások, hanem a gyakorlati tapasztalatokban jelentkező hiányosságok miatt kell kiemelni. Az iskola és a sportiskola célkitűzései és feladatai több szempontból különböznek, de mégsem ellentmondásosak. Továbbra is azt kell elérnünk, hogy a tanulást és a sportolást — az iskolai nevelőoktató munkát és a sportfelkészítést — összekapcsolva, a tanulókat olyan sokoldalú képzésben részesítsük, amely kiemelkedő sportteljesítmények elérése szempontjából kellő alapot biztosít, amelyre a sportági speciális képzés károsodás nélkül ráépíthető. Meggyőződéssel vallom: a tagozatos iskolák és a ráépülő sportiskolák a korszerű utánpótlás-képzés egyik legjobb formái. — Szekszárdon a Il-es és a III-as számú általános iskolákban folyik tagozatos képzés. A mi sportiskolánk e két tagozatos iskolára épül — kapcsolódik a beszélgetésbe Lépő László. — Az elvek érvényesülése érdekében már az általános iskola első osztályától kezdve emelt óraszámban és emelt szinten fotfjvári Mihály edző — háttal — dirigálja a labdarúgók edzését Sorsolás A dombóvári város környéki labdarúgó-bajnokság sorsolása: Március 25.: Szakos—D. Vasas, Döbrököz—Kaposszekcső, Kurd— Dalmand. Attala—Kocsola, Nak— Gyulaj. Április 1.: Gyulaj—Szakcs, Döbrököz—Nak. Kocsola—Kaposszekcső, Dalmand—Attala, Kurd —DMSC II.. 8.: DMSC II.—Attala, Kaposszekcső—Dalmand. Nak— Kocsola, Szakcs—Döbrököz. 15.: D. Vasas—Döbrököz, Kocsola— Szakcs Dalmand—Nak, Kaposszekcső—DMSC II., Attala—Kurd. 22.: DMSC II.—Nak, Szakcs— Dalmand. Kocsola—D. Vasas, Kurd—Kaposszekcső, Döbrököz— Gyulaj 29.: Gyulaj—Kocsola, D. Vasas—Dalmand. Szakcs—DMSC II., Nak—Kurd, Kaposszekcső— Attdld Május 6.: DMSC II.—D. Vasas. Dalmand—Gyulaj Kocsola—Döbrököz, Attala—Nak, Kurd— Szakcs. 13.: Döbrököz—Dalmand. Gyulaj—DMSC II., D. Vasas— Kurd, Szakcs—Attala. Nak—Kaposszekcső. 20.: DMSC II.—Döbrököz, Dalmand—Kocsola, Kaposszekcső—Szakcs, Attala—D. Vasas, Kurd—Gyulaj, 27.: Kocsola — DMSC II.. Kurd—Döbrököz, Gyulaj—Attala, D. Vasas—Kaposszekcső, Szakcs—Nak. Június 3.: DMSC II.—Dalmand, Nak—D. Vasas, Kaposszekcső— Gyulaj, Döbrököz—Attala, Kocsola—Kurd. GÓLTOTÓ 5. Gerjen—Aparhant (Végeredmény) A beküldő neve és címe: Beküldési határidő: március 30. Az atléták róják a köröket lyik a testnevelés oktatása. ~ — Kérem, mutassák be a sportiskolát. — 1971-ben alakult, jelenleg négy sportágban — atlé- tiká, labdarúgás, ökölvívás, súlyemelés — a négy évfolyamban 476 sportolója van. A sportiskola munkáját háromtagú, függetlenített apparátus irányítja, az irányító tevékenységben részt vesz a sportiskola tanácsa is. A négy sportág szakmai munkáját 28 edző irányítja, hárman főfoglalkozásban, tizenkilencen mellékfoglalkozásban, míg hatan társadalmi munkában. Éves költségvetésünk egymillió 400 ezer forint. — Hogyan történik a kiválasztás és a beiskolázás? — A kiválasztást olyan folyamatnak tekintjük, amelyben arról kívánunk meggyőződni, hogy a fiatal sportolójelölt milyen tulajdonságokkal rendelkezik általában a sport, a versenysport szempontjából, másrészt egy-egy sportág viszonylatában. Az I—IV. osztályokban általános képzést kapnak, valamint hetenként négy, tanórán kívüli foglalkozáson vesznek részt. Az V—VIII. osztályosok emelt szintű testnevelés mellett a sportiskola valamelyik szakosztályának edzésein vesznek részt. A tagozatos iskolák első osztályaiba történő felvételt az óvodákban végzett felmérés, óvónői javaslat, szülői kérelem, sportorvosi alkalmassági vizsgálat, felvételi vizsga és az igazgatói döntés előzi meg. A beiskolázás legfontosabb feladata tehát az alkalmasság megállapítása. A másik alapvető beiskolázási célkitűzés, hogy minél szélesebb területről, minél nagyobb létszámból történjen. Igazából nem lehet eredményes ez a tevékenységünk az oldalági beiskolázás nélkül. — Jelenleg hány minősített sportolójuk van? — Hetvenen szereztek minősítést. Atlétikában 52-en, súlyemelésben kilencen, ökölvívásban öten, míg a Dózsa egyesületének a közelmúltban átadott tornaszakosztályban négyen teljesítették a minősítési szintet. — Hol történik a sportiskolások rendszeres versenyeztetése? — Labdarúgásban öt csapatunk az országos és megyei szintű bajnokságokban szerepel. Az egyéni sportágakban a versenynaptár szerinti, korosztályuknak megfelelő versenyeken és bajnokságokon szerepelnek fiataljaink. — A sportiskolából kikerülő, „végzős” versenyzők egyesületbe igazolnak. — Igen. A Szekszárdi Dózsa négy minőségi szakosztályának utánpótlás-biztosítása képezi ez irányú feladatunkat. Ezért az általában 17 éves korban tőlünk kikerülő sportolók a szekszárdi egyesületben folytatják aktív pályafutásukat. Azért mondom, hogy általában 17 éves korban, mert akik az egyéni sportágakban aranyjelvényes minősítést szereznek, azok korábban kerülnek át a bázisegyesületbe — hangsúlyozza az igazgató. Arra a kérdésre, hogy milyen gondok foglalkoztatják az Sí vezetését, közösen válaszolnak. — Városunkban a testnevelési osztályok viszonylag későn, 1972-ben indultak. így a jelenlegi 476 sportiskolásból csupán 126-an kerültek hozzánk testnevelési osztályokból. Ennek a hátránya még évekig érezteti hatását az utánpótlás-nevelésben. Az indulás éveiben nem volt megalapozott a testnevelési osztályokba való kiválasztás. A szülők tájékoztatásának hiánya is közrejátszott abban, hogy több osztályba nem a legtehetségesebb fiatalok kerültek. Megköszönjük a beszélgetést. Kint a pályán izgalmas focicsata dúl, ám mégis a játékosság dominál. Hogy is fogalmazott Gorkij? A gyermekek a körülvevő világot elsősorban a játékban és játékkal ismerik meg... FEKETE LÁSZLÓ Fotó: Bakó Jenő Sport a képernyőn Mióta felfedezték a televíziót, többen néznek a képernyőről ‘ színházi előadást, filmet, divatbemutatót és természetesen sportot. Egy-egy futballmeccset vagy ökölvívómérkőzést azok is megtekintenek, akik eddig elkerülték a pályák és ringek világát. Sokukkal az unaloműzőként bekapcsolt készülék szerettette meg a sportot. Igaz, any- nyira nem, hogy ezentúl személyesen fáradjanak a helyszínre, de annyira igen, hogy a műsorból keressék az izgalmasnak ígérkező összecsapásokat. Otthon a zavaró körülményeket minimálisra csökkentve élvezhetik a gólokat, a szép mozdulatokat. Nem a kényelem a tévé egyetlen előnye. Az ügyes (szakmájához és a sportághoz egyformán értő) operatőr biztonsággal választja szét a lényegest a fölöslegestől. Követi a labdát, premier-plan- ban mutatja a verejtékező, küzdő játékost, büntetőrúgásnál „hozza” a kaput, s a gólokat, vagy vitatott eseteket visszajátssza. Ám ez az ismétlés kétélű fegyver; nemcsak az erényeket, a hibákat is felnagyítja. Műkorcsolyázóversenyeken már elfeledtük a kür elején „bemutatott” esést, amikor pontozás előtt lassított felvételeken a rendezők felidézik. Többször is láthatjuk az ökölvívók megrendítő ütését, a gólokat, vívóversenyeken a sorsdöntő találatokat. A visszajátszás gyakran cáfol egy-egy bírói ítéletet. A képernyő előtt ülő, a mozdulatok töredékre bontásakor világosan látja, hogy a labda túljutott-e a gólvonalon, hogy büntetőterületen belül történt-e a szabálytalanság, hogy jó volt-e a váltás. Néhány esztendeje a labdarúgó- MNK döntőjében a tv többször visszajátszotta az FTC játékosának 16-oson belüli kezezését. A bíró akkor nem fújt sípjába, mert (saját bevallása szerint) olyan szögben állt, ahonnan nem láthatta az esetet. Mindezek ellenére a televíziós sportközvetítések nem ártanak a játékvezetőknek — inkább összpontosításra serkentik őket. Pedig nincs semmi elítélendő abban, ha tévednek egy másodperc alatt lezajló esemény megítélésében, amit a helyszínen csak kevesen vesznek észre. Mindössze az elektronika leplezi le száz- százalékos pontossággal a látvány és a megítélés ellentmondását. A tévés sportközvetítések ismeretterjesztő funkcióját ritkán hangoztatják, pedig a közművelődési szándék itt is nyomon követhető. Az esemény vizuális megjelentetéséhez közérthető magyarázat járul. Még akkor is, ha időnként beszédhibával, pongyola mondatszerkesztéssel vádolják a televíziós sportriportereket. A televízió puszta létezésével segítheti és általában segíti is a sportágak fejlődését. A teniszt Magyarországon például a Király Kupában és másutt, elért sikerek mellett, a mérkőzések közvetítése is népszerűsítette. A televízióból követhetjük nyomon téli sportok rangos eseményeit. A képernyőn látható küzdelmek szórakoztatnak, gyakran élroényszerűek. Mindez addig rendjén való. ameddig a nézők kiszolgálása nem jár együtt a sportág kiszolgáltatottságával. horvAth kálmAn
