Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-24 / 70. szám

A 1979. március 24. A község jelenlegi területén a honfoglaláskor már lakott település volt. Az írott feljegyzések név szerint 1332-ben említik első ízben Zakch, Sakch néven, de előfordul Zeke néven is. 1388-ban Zakch néven kap mezővárosi rangot. A török megszállás alatt 24 családra csappan a község lélekszáma. 1652-ben rácok és sokácok települnek be, de a meglévő kis létszámú magyarság kiszorítja őket. 1690-ben faluként említi az írás. 1702-ben magyarokkal települ be újra, 1727-ben lélekszáma eléri a 400 főt, 1767-ben viszont már az 1405-t. Ismételten mezővárosi rangot kap, 1795-ben. Lélekszáma 1887-ben 3264-re növekszik. A lakosság teljesen mezőgazdasági foglalkozású, zömmel a környéket akkor már uraló Eszterházy-nagybirtokon dolgoztak. 1842-ben a nagyközségi sátust kapja, mivél a mezővárosi címmel és kötelmekkel járó terheket nem tudja viselni. A közigazgatási szervezet kiépítése óta önálló közigazgatási székhely. Lélek­száma 1900-ban 3324. Jelenleg 376 lakóházban 1751-en laknak. Nincs szünnap Lakásépítő kölesül Dr. Faust Mátyás, a terme­lőszövetkezet főkönyvelője szerint a lakásépítési köl­csönre tervezett 120 ezer fo­rintot akár 500 ezerre is eme­lik, ha arra igény van. A cél: a községben' a szakem­berhiány megszüntetése, le­telepíteni mindazokat, akik hajlandók hosszú távon a községiben maradni, a téesz- ben dolgozni. Átlag harminc­negyven ezer forint kölcsönö­ket adtak eddig, de nincs akadálya annak sem — ha indokolt —, hogy nagyobb összeget is felvehessenek a téesz pénztárából. A községben — a megyé­ben harmadikként — meg­történt az oktatási és közmű­velődési intézetek összevoná­sa. A művelődési ház nagy­termében reggel. 8-tól dél­után 5-ig az általános iskolá­sok tartják *a testnevelési órát, a sportfoglalkozást, utá­na a labdarúgók, vagy éppen az asztaliteniszezők veszik birtokukba a termet. Heten­ként háromszor 7 órától — mozielőadás van, de amikor ez befejeződik — legtöbbször ismét folynak a pingpong­csaták, vagy az egyéb hason­ló szabad idős tevékenység. A művelődési ház ad ott­hont a lengyelt mezőgazda- sági szakiskola kihelyezett osztályának, ahol húsz hall­gató tanul rendszeresen an­nak érdekében, hogy szak­munkás-bizonyítványt sze­rezzen. A termelőszövetkezet vezetősége azok számára, akik megszerzik a szakmun­kás-bizonyítványt, béreme­lést helyez kilátásba. Az alagsorban találni az úttörő­szobát, az ifjúsági klubot, sőt még jut hely arra is, hogy az általános iskolások — ami­kor testnevelési órára jön­nek — itt öltözzenek. A mű­velődési ház minden szem­pontból kihasznált, jól szol­gálja a célt: oktatni, műve­lődni, szórakoztatni. A köz- művelődési intézetek igazga­tója Gungl Ferenc, helyette­se Nagy Lajos. A termelőszövetkezet 630 hektár területet bocsájt a tagok rendelkezésére háztá­jiként. Tavaly a termelőszö­vetkezeten keresztül 17 mil- Mó forint értékű árut értéke­sítettek. Csak a háztájiból 350 ezer liter tejet, 1700 ser­tést, 1200 mázsa napraforgót, ezenkívül nagy mennyiségű tojást és babot vásároltak fel. A téesz a tagok részére másfél millióért kukoricát, 600 ezierért kenyérgabonát, 920 ezerért takarmánygabo­nát adott el, a tápon és a szé­nán kívül. Tökmoghímző Ritka időtöltésnek hódol Brányi Juliska néni. Sok tü­relemmel és kiváló kézügyességgel színeket hímez a tökmagra és ezekből ajándéktárgyakat készít. Sport Közlekedés A községnek nincs vasútállomása, a legközelebbi Ko- csolán van, hét kilométerre. Ennek inkább a teherszállí­tás szempontjából van jelentősége, mert általában az autóbuszt használják utazás céljára. Naponta nyolc járat van Dombóvárra és vissza. A kocsolai elágazásnál mindössze öt percet kell várni a Dombóvár—Dunaföld- vári járatra. Van egy közvetlen járatuk is, mellyel a megyeszékhelyre lehet utazni. Miért tökmagosok? Dr. Horváth Árpád — aki gyermekéveinek egy részét Szakcson töltötte — megírta a mezőváros történetét, me­lyet a községi tanács 1500 példányban kinyomatott. Eb­ből a könyvből kiderül, hogy a szakcsiak a sertések takar­mányozására termesztettek tököt, de sok helyen a mag­jáért is termelték, amiből olajat sajtoltak, de feltörve is sokan ették. A szakcsi le­gények zsebében mindig akadt pár szem tökmag, in­nen ered a jelző is: „szakcsi tökmagos”. A 200 ezer forintos költ­ségvetéssel dolgozó termelő­szövetkezeti sportkör tekézői négy év óta az NB Ill-ban szerepelnek. Labdarúgóik a járási bajnokságban több-ke­vesebb sikert érnek el. A fiatalok részt vesznek a kü­lönböző tömegversenyeken, például sakk és asztalitenisz sportágban. Az általános is­kola tanulói az elmúlt hét évben sok szép sikerrel ör­vendeztették meg a község lakóit, az iskola testnevelőit. Először Zdrcen két első, egy második és egy negyedik he­lyet szereztek. Sátoraljaújhe­lyen egy első, egy harmadik, Gyöngyösen öt első, Kősze­gen egy első, Ziircen egy első egy második, két tizedik, Bükkszentkeresztesen hete­dik helyet szereztek az úttörő­olimpia országos döntőn. 1978-ban Gyöngyösön a kis­dobosok az előkelő harmadik helyet, az első korcsoporto­sok a negyedik helyet mond­hatták magukénak. Bikák exportra Kiváló téeszdolgozó A terv kész Téglagyár Az Uj Élet Termelőszövet­kezeté a téglagyár, de a kör­nyező Lakott területek is in­nen kapják a téglát. Az igény lényegesen nagyobb, mint a termelés, amely alig haladja meg évente az egy­milliót Tavaly néhány gépet vásárolt a termelőszövetke­zet, de ez sem oldotta meg a gondokat. Ezek közül talán a legnagyobb: kevés a munkás­kéz, bár a kereset a tégla­gyárban a 3—4 ezer forintot is eléri, egyeseknél megkö­zelíti az ötezret is. A téesz vezetősége most döntés előtt áll: vagy újabb dolgozókat kell1 beállítani — és ez a ne­hezebb —, vagy gépesíteni, A híres szakcsi négyes fogat A községi tanács vezetői­nek a legnagyobb feladatot a község jó ivóvízzel való ellá­tása jelenti. A szomszédos Nakon 2,6 millióért vízmü­vet építettek, ebből egymil­liót a téesz magára vállalt. Várongon a téesz úgyszólván saját költségen építtetett víz­müvet a tanács százlezer fo­rinttal járult hozzá. Szakcson más a helyzet. A vízben sze­gény környéken van két kút- juk, de ennek vízhozama nem elég A terv már elkészült, jóváhagyták, 18 millióba ke­rül a vízmű. A termelőszö­vetkezet egymilliót ajánlott fel és ha mindent egybevet­nek, négymillió még hiány­zik, így egyelőre a társulás sem alakulhatott meg. A község vezetői a megyei ta­nácstól, valamint a termelő- szövetkezettöL várnak anyagi segítséget, hogy a társulás megalakulhasson, a munka megkezdődhessen. Ezt a kitüntetést és a vele­járó 2000 forint jutalmat kapta a téesz zárszámadásán Pintér Béláné, Horváth La­jos, Csík Pál, Fülöp Endre és ifj. Karácsony Ferenc. Ve­zetőségi dicséretben és ezer forint jutalomban részesült: Sziabó Lászlóné, Buglavecz Sándor, ifj. Sárdi János, Kí­gyós Lajos, Horváth János, Mayer József, Takács Zol­tán, Túrós Gyula, ifj. Balogh Sándor és Szekeres János. Testnevelési órák a nagyteremben Az általános iskolások a testnevelési óráikat a műve­lődési ház nagytermében tartják Szakcsi magazinunkat összeállította Nyakas Ist­ván, Pordán Jánosné és Gottvald Károly. Munkatársaink legköze­lebb, március 26-án Grá- bócra látogatnak. A községből évente 4—500 hízott bika kerül exportra — főleg az olaszok vásárolják. Képünkön a termelőszövetkezet állatgondozói a bikákkal. jobb technikát biztosítani. Az idő sürget, egyre több tégla kell az építkezésekhez, a fel­újításokhoz. A szakcsi Uj Élet Termelőszövetkezet négyes fogata már sok szép sikert ért el. A területi és országos ver­senyekről értékes helyezésekkel, díjakkal tértek haza.

Next

/
Thumbnails
Contents