Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-24 / 70. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 70. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. március 24., szombat AMIT AZ EMBER IGAZAN AKAR (3. old.) SZAKCSI MAGAZIN (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT (5—6. old.) f »f Í^J 60 ÉVE TÖRTÉNT (3. old.) A megrendelő közérzete Már jó előre borsódzik annak az autósnak a háta, aki kénytelen szervizbe vinni a kocsiját, de viszolyog az ember akkor is, ha villanyszerelőt, televízió-műszerészt, vagy más szolgáltatót kell igénybe vennie. Érthetetlen ez, mert ha meggondoljuk, az utóbbi években — az állam kiemelt támogatásával — minden tekintetben fejlődött valamennyi lényeges lakossági szolgáltatás. A gépkocsijavítás, a háztartási elektromos gépek és elektroakusztikai cikkek javítása, a textil- tisztítás és a lakáskarbantartás országos hálózatának kiépítéséhez, műszaki bázisának megteremtéséhez 1971 és 1975 között 3 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, s ennél is nagyobb összeget költ e célra ebben a tervidőszakban. S az állami támogatás csak kiegészíti az érintett vállalatok, szövetkezetek mintegy kétszer ekkora saját fejlesztési alapjait. A támogatások és más kedvezmény eredményeként a főbb szolgáltatások teljesítményértéke 1970 óta több mint kétszeresére nőtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az autós már úton-útfélen talál állami, szövetkezeti vagy magánszervizt, tudja, hogy a nagyobb műhelyekben korszerű diagnosztikai műszerekkel mérik, állítják be kocsiját, vizsonylag jó szakemberek orvosolják a hibákat, és nem is kell sokat várakoznia a javításra. Hasonló a helyzet, ha a Patyolatot vagy a Gelkát vesszük igénybe, hogy csak a legismertebb cégeket említsük — korszerű gépekkel, műszerekkel dolgoznak a viszonylag kiterjedt fiókhálózatban, s elfogadhatók a vállalási idők, jó minőségű a munka. Miért nem vagyunk mégis szívélyesebb, jobb viszonyban a szolgáltatókkal? Miért nem érezzük fejlődésüket? Lássunk egy példát az autójavítás területéről: a legtöbb szervizben a pénztárnál aláíratják velünk, hogy a javításhoz milyen típusú alkatrészeket,. milyen értékben használtak fel, hány munkaórába telt kocsink rendbehozása, s ezért mennyit vagyunk kötelesek fizetni. Tehát olyan dolgokat iratnak alá velünk, amelyekről fogalmunk sem lehet, de a szignálást nem tagadhatjuk meg, mert csak ennek fejében kapjuk vissza forgalmi engedélyünket és autónkat. Sőt, csak ezután próbálhatjuk ki a kocsit, s győződhetünk meg róla, hogy egyáltalán működik-e? Vagy itt a Patyolat. A megrendelő kevésbé érzékeli a textiltisztítás technológiájának korszerűségét, mint azt a tényt, hogy holmiját — a biztonság kedvéért — többnyire erősen használtnak, kopottnak, pecsétesnek minősítik, s ezeket az állítólagos tényeket fel is tüntetik a vállalási lapon. Aki háztartási gépét viszi szervizbe, az olyan vállalási lapot kap, amelyen irreálisan magas irányár szerepel. Rossz lesz a közérzete még akkor is, ha netán tudja, hogy a szolgáltató ezzel csupán bebiztosítja magát, mivel a javításra szoruló termék átvételekor nem képes gyorsan és egyszerűen megállapítani az alkatrész- és munkaidő-szükségletet, irányárat viszont köteles megjelölni. Ezek a felszíni jelenségek fedik el előlünk a lényeget: azt a tényt, hogy a lakossági szolgáltatások hosszú ideig tartott elmaradottságuk után ma már színvonalban, minőségben, kiterjedtségben megközelítik vagy elérik az igényeket. A sok támogatást élvező szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek, sőt, magánkisiparosoknak most azzal is többet kellene törődniük, hogy ne csak a munkadarab, hanem az ügyfél útja is gördülékeny legyen. Hogy ne csupán a szerszám, a műszer, hanem a hangnem, a bánásmód is korszerű legyen. GÄL ZSUZSA Korom Mihály látogatása Dombóvároo Gyuricza István, a dombóvári városi pártbizottság első titkára tájékoztatja Korom Mihályt, a Központi Bizottság . ' titkárát Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkára, aki csütörtökön érkezett megyénkbe munkalátogatásra, pénteken K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának és dr. Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének társaságában pénteken délelőtt Dombóvárra látogatott. A Központi Bizottság titkárát a városi pártbizottság épületében Gyuricza István, a dombóvári városi pártbizottság első titkára és Vidóczy László, Dombóvár város tanácselnöke köszöntötte és tájékoztatta arról: milyen tapasztalatokat szereztek a városkörnyéki közigazgatási modell bevezetése óta eltelt időszakban. Mindkét tájékoztató megerősítette: a modell bevált. A városban és a város környéki 15 községben mintegy 38 ezer ember él. E közigazgatási modell bevezetése óta lényegesen nagyobb fejlődés tapasztalható mind Dombóváron, mind ' a hozzá tartozó városkörnyéki községekben. Megszűnt az erők elaprózása. Korábban, amikor még város és járás volt, külön-külön történtek a fejlesztések. Dombóvár is arra törekedett, hogy helyben foglalkoztassa az embereket, a járás is, hogy a községekben oldja meg a foglalkoztatást. Közben Dombóváron kialakult az ipari park, üzemek települtek ide, a környező községekből viszont nem tudtak munkaerőhöz jutni. Ráadásul a természetes vonzáskörzetükbe tartozó baranyai, illetve somogyi községekből Pécsre, illetve Kaposvárra vitték dolgozni az embereket. Ma már ilyen problémák nincsenek. Kezdetben mindenkinek furcsa volt ez a modell, de ma már mindenki meggyőződéssel vallja: bevált. A városi tanácson nem hoztak létre külön kis járási hivatalt. Az itt dolgozók egyszerre látják el az elsőfokú és a másodfokú igazgatási feladatokat. A városi tanács közelebb került a városkörnyéki községekhez, mint a korábbi járási hivatal. A város vezetői rendszeresen megjelennek a városkörnyéki községekben, részt vesznek a falugyűléseken, a városi tanács vb- és tanácsülésein együtt tárgyalják a város és a városkörnyéki községek problémáit. Ez a modell növelte e terület politikai, gazdasági, társadalmi hatását. E modell bevezetése után például 15 éves kereskedelmi, szolgáltatási tervet lehetett kidolgozni, lehetőség nyílt az ipar, a mezőgazdaság arányainak jobb kialakítására. Korom elvtárs sok kérdést tett fel a város vezetőinek. Többek között megkérdezte: mit tesznek a fiatalok érdekében, hogyan gondoskodnak a gyerekekről? A kérdésre válaszolva a város vezetői elmondották: a városban épülő lakások 60 százalékát a 35 éven aluliak kapják. A negyedik ötéves terv időszakában társadalmi ösz- szefogással 400 óvodaférőhelyet építettek. Az ötödik ötéves terv időszakában újabb 150 férőhellyel bővül az óvodahálózat. Ez is társadalmi összefogással létesül. Dombóváron ugyanis a lakosság megszavazta: négy éven keresztül, minden évben egynapi fizetésüket erre a célra fizetik be. — Dicséretre méltóaik ezek az eredmények — álllapította meg Korom elvtárs. — És most már minden gyereket el tudnak helyezni óvodában, bölcsődében? (Folytatás a 3. oldalon) Budapestre érkezett Eanes elnök Hat község takarékszövetkezete Antonio dos Santos Ra- rmalho Eanes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására, pénteken — felesége társaságában —■, hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A Portugál Köztársaság elnökének kíséretében hazánkba érkeztet Joao de Freitas Cruz külügyminiszter, Rodrigo Manuel Sousa e Castro, a forradalmi tanács tagja, dr. Abel Repolho Correia kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. Fernando Delfim Maria Lapos Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete a magyar fővárosban csatlakozott az elnök kíséretéhez. A Portugál Köztársaság elnökének és kíséretének fogadtatására megjelent Losonczi Pál és felesége, Púja Frigyes külügyminiszter, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Bíró József külkereskedelmi miniszter. Markója Imre igazságügyminiszter, Szépvölgyi Zoltán’, a Fővárosi Tanács elnöke, Csaba Ferenc, magyarország lisszaboni nagykövete, továbbá az Elnöki Tanács több tagja, politikai, gazdasági, kulturális életünk sok más vezető személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Néhány perccel háromnegyed egy előtt tűnt fel a repülőtér fölött a portugál köztársasági elnök különgé- pe. A gépből kilépő vendégeket Losonczi Pál és felesége, Púja Frigyes és Csaba Ferenc üdvözölte. A díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a Portugál Köztársaság eltnökének, majd felcsendült a portugál és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a portugál államfő tiszteletére. Antonio dos Santos Ra- matho Eanes Losonczi Pál társaságában ellépett a díszfolytatás a 2. oldalon.) A takarékszövetkezet 1958-ban alakult Szakoson. A betét- állomány meghaladja a 35 millió forintot, 1978-ban négy és fél millióval emelkedett. A megye tizenhét takarékszövetkezete közül az előkelő 4. helyen állnak. A nagy forgalomra és a község lakóinak szorgalmára jellemző, hogy tavaly csak az állatforgalmi vállalattól 19 millió 600 ezer forint érkezett átutalásra a takarékszövetkezethez a felvásárolt állatokért. (Szakcsi magazinunk a 4. oldalon.) Fotó: Gottvald
