Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 68. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. március 22., csütörtök Kádár János fogadta Megemlékezések megyeszerte Mai számunkból SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) FOGLALKOZÁSUK: FILMSZÍNÉSZ (4. old.) FIATALOK (5. old.) . MÉG EGYSZER A VASÁRNAPI MÉRKŐZÉSEKRŐL (6. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) Romesh Chandrát Mai küzdelmünk 1919 folytatása Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első folytattak a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről/ és a Nagygyűlés Szekszárdon a Tanácsköztársaság évfordulóján titkára szerdán a KB szék­házában fogadta Romesh Chandrát, a Béke-világto- nács elnökét, aiki a nemzet­közi demokratikus szerveze­tek vezetőivel folytatott kon­zultációra érkezett hazánk­ba. Kádár János és Romesh Chandra véleménycserét béke világmozgalom tevé­kenységéről. A baráti légkö­rű találkozón jelen volt Be- recz János, az MSZMP KB osztályvezetője, Sebestyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács elnöke, a BVT el­nökségének tagja és Laukó Károly, a BVT magyar titká­ra. (MTI) Moszkvába érkezett a thaiföldi kormányfő forradalmi vívmányok meg­védésére és továbbvitelére. — És volt ilyen erő. 1918. november 24-én Budapesten a baloldali szociáldemokra­ták, a forradalmi szocialisták, az Oroszországból hazatért forradalmárok megalakítot­ták a Kommunisták Magyar- országi Pártját. A munkások legjobbjaival megerősödött párt harcba szólította az egész magyar proletariátust, a szocialista forradalomért, a kizsákmányolás megszünteté­séért, a Tanácsköztársaságért. 1919. március 21-én bekö- vetkezet a nagy történelmi sorsforduló, a proletariátus átvette a hatalmat, kikiáltot­ták a Tanácsköztársaságot. Ezután a Tanácsköztársaság 133 napjának eseményeit, eredményeit, küzdelmeit méltatta a szónok. Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt, ötnapos, hivatalos látogatásra megér­kezett Moszkvába, a szovjet kormány meghívására Kri- angszak Csamanand thaiföldi miniszterelnök. A kormány­fő megbeszéléseket folytat a szovjet kormány vezetőivel- a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, az időszerű és mindkét felet érintő nemzet­közi kérdésekről. Csamanand ellátogat Leningrádba és Volgográdba is. A kormányfőt a két ország zászlóival feldíszített repülő­téren Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter és más hivatalos szovjet szemé­lyiségek fogadták. „A szovjet emberek re­mélik, hogy a most kezdődő látogatás hozzájárul a két állam jó kapcsolatainak és együttműködésének fejlesz­téséhez, népeink s az egész világ békéje biztosításának javára” — hangsúlyozza a Pravda a thaiföldi minisz­terelnök látogatását köszönt­ve. (MTI) K. Papp József fogadta testvérmegyéink pártküldöttségét Megyénk vendégei, a test­véri Tambov és Karl-Marx- Stadt megye pártküldöttsé­geinek tagjai szerdán dél­előtt dr. Rúzsa Jánosnak, a szekszárdi városi pártbizott­ság első titkárának kíséreté­ben városnézésen vettek részt. Megtekintették Szek- szárd nevezetességieit, az épü­lő új lakótelepeket. Délután látogatást /tettek az MSZMP Tolna megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságán, ahol Hornyák László igazgató fo­gadta és tájékoztatta vendé­geinket az intézmény mun­kájáról. Ezt követően a me­gyei pártbizottság épületében K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára fo- gádta és tájékoztatta szov­jetunióbeli és NDK-beli test­vérmegyénk küldöttségét Tol­na megye politikai, gazdasá­gi, társadalmi életéről, ered­ményeinkről, az előttünk álló feladatokról. Az elvtársi, ba­ráti beszélgetésen, amelyen kölcsönösen kicserélték ta­pasztalataikat, értékelték a látogatás eredményeit, részt vettek: dr. Gyugyi János, Horváth József, dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, dr. Rúzsa János, a szekszárdi városi pártbizottság első tit­kára. Az elvtársi, baráti beszél­getés után vendégeink a Szekszárdon rendezett ko- szorúzási ünnepségén vettek részt. A küldöttségek koszo­rút helyeztek el a tanácsköz­társasági és a feliszabadulási emlékmű talapzatán. A ko- szorúzási ünnepség után ke­rült sor Szekszárdon, a Ba­bits Mihály megyei művelő­dési központban a Tanács- köztársaság 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi gyűlésre. Az ünnepi nagy­gyűlésen mindkét küldöttség vezetője fölszólalt. (Erről részletesen az ünne­pi nagygyűlésről közölt tudó­sításunkban számolunk be. Szekszárdon, a megyei művelődési központban tartott nagygyűlésen dr. Szabópál An­tal, a megyei párt vb tagja, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója alkalmából tegnap megye­szerte ünnepi megemlékezé­sekre került sor. Mindenütt megkoszorúzták ezekben a napokban a Tanácsköztársa­ság mártírjainak emléktáb­láit, többek között Dunaföld- váron Alpári Gyula, Bölcskén Halász Lajos, Gerjenben Vaj­da Ignác, Simontornyán Sán­dor József, Dunaszentgyör- gyön pedig Szabó Erzsébet emlékének adóztak az utódok. A megemlékezés koszorúit a párt, állami és tömegszer­vezetek vezetői, valamint a pártalapszervezetek képvise­lői helyezték el. A forradalmi ifjúsági napok keretében a KISZ-tagok és a fiatalok tisz­telegtek hős elődeik előtt. A pártalapszervezetekben ünnepi taggyűlésen emlékez­tek meg az évfordulóról. Az általános és középisko­lákban tegnap tartották meg az ünnepségeket, nem egy he­lyen ehhez kapcsolódva ve­télkedőre és kiállítás megnyi­tására került sor. Szekszárdon délután az alsóvárosi temetőben a Ta­nácsköztársaság mártírjainak emlékművének megkoszorú­zásával kezdődött az ünnep­ségsorozat. A megyei tanács­házán lévő emléktáblán a tanács, a vasútállomásnál lé­vő emléktáblán pedig a MÁV dolgozóinak, pártszervezetei­nek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit. Ez­után került sor a koszorú- zási ünnepségre a Magyar Tanácsköztársaság emlékmű­vénél. Este 6 órakor kezdődött a megyei művelődési központ színháztermében az ünnepi nagygyűlés. A Himnusz el­hangzása után dr. Rúzsa Já­nos, a megyei párt-végrehaj­tó bizottság tagja, a városi pártbizottság első' titkára megnyitotta a nagygyűlést. Köszöntötte a résztvevőket, köztük az elnökségben helyet foglaló K. Papp Józsefet, a megyei pártbizottság első tit­kárát, a két testvérmegye — Tambov és Karl-Marx-Stadt — küldöttségének vezetőit, majd felkérte dr. Szabópál Antalt, a megyei párt-végre­hajtó bizottság tagját, a me­gyei tanács elnökét ünnepi be­szédének megtartására. Dr. Szabópál Antal ünnepi beszéde — Vannak napok, amikor az emberek elfelejtik meg­szokott gondjaikat, amelyek életüket kitöltik és tágra nyílt tüdővel szívják be a történe­lem levegőjét. Ilyen ritka nap volt — 60 évvel ezelőtt — 1919. március 21-e, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak napja — mondta beveze­tőjében a megyei tanács el­nöke, majd Illyés Gyula „Megtisztul az ég” című visz- szaemlékezésének néhány mondatát idézte. — A magyar munkásosz­tály második volt a világon, amely létrehozta a proletár- diktatúrát. A Magyar Tanács- köztársaság közvetlen folyta­tása volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak és kifejezője volt a kapitaliz­musból a szocializmusba való világméretű átmenet objektív törvényszerűségeinek. Ezután a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának előzmé­nyeiről beszélt, 1848-ról, az első világháborúról, a forra­dalmi helyzet kialakulásáról, az őszirózsás forradalomról, amelyet a munkás- és ka­tonatömegek, az oroszországi példa nyomán megalakult munkás- és katonatanácsok vittek győzelemre, ám a ha­talomra jutott polgári kor­mány nem volt képes a fel­halmozódott társadalmi prob­lémák megoldására. Az or­szág, a nép további sorsa at­tól függött, van-e olyan tár­sadalmi erő, amely képes a — Százharminchárom cso­dálatos, keserves, harcokkal, tettekkel teli nap alatt a kommunisták vezetésével a fejlődés olyan magaslatára jutott a magyar nép, ami­lyenre előtte csak az orosz proletariátus vezette a népet. A proletártorradalom minő­ségileg többet jelentett, mint a korábbi forradalmak, sza­badságküzdelmek egyszerű folytatását. A Vörös Hadsereg honvédő harcairól beszélt a továbbiak­ban a megyei tanács elnöke. — Valamennyiünk előtt is­mertek a dicső Vörös Hadse­reg, de az egész magyar nép hősies küzdelmei, amit a pro­letárdiktatúra megvédéséért vívtak. A diadalmas északi hadjárat és számos más, fé­nyes győzelem ellenére az imperialista túlerő, a belső ellenforradalmi lázadások nyomán lehanyatlott a pro­letárhatalom lobogója Ma­gyarországon. Az ezután következő ellen- forradalmi vérengzésekről szólva elmondta, hogy meg­öltek közel ötezer embert, (Folytatás a 3. oldalon) Szekszárdon, a tanácsköztársasági emlékműnél a megyei, a városi és a járási pártbi­zottság koszorúját K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Rúzsa Já­nos, a városi pártbizottság első titkára és Tatár Lajos, a járási pártbizottság első tit­kára helyezte el.

Next

/
Thumbnails
Contents