Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
12 ^ÉPÜJSÁG 1979. március 21, ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hímzőfonal özvegy Magyar Antalné Szekszárdrói arról panaszkodik, hogy nem lehet fehér gépi hímzőcérnát kapni.- Kérdése: miért nem gyártanak elegendő mennyiségben? Levelére Korsós István, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője az alábbiakat válaszolta: I „...A hímzőcérnák gyártása sajnos nem fedezi az igényeket, különösen a fehér gépi hímzőcérnából nem tud beszerezni a kereskedelem megfelelő mennyiséget. A kereskedelem állandó rendelésére az ipar csak ritkán szállít és a nagy kereslet miatt 1—2 óra alatt elfogy. Előre nem tudjuk megmondani, hogy mikor lesz az ön által keresett fehér gépi hímzőcérnából az üzletekben. Gépjárművezetési pótlék Többen is érdeklődtek szerkesztőségünkben a gépjárművezetési pótlékról, ezért ezzel bővebben kívánunk foglalkozni. Egyik olvasónk ezt írja: ....Jelenleg anyagbeszerzői b eosztásban dolgozom, s közben a gépkocsivezetői teendőket is ellátom, tehergépkocsin, amiért 700 forint plusz pénzt kapok. Ezt az összeget kevésnek találom. Kérem válasz i- kat, mennyi az az ossz* g, amelyre jogosult vagyok?.. A Magyar Közlöny 1979. évi 3. számában január 24-én jelent meg a munkaügyi miniszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter 2/1979. (I. 24.) MüM—KPM számú együttes rendelete, amelyből az alábbiakat idézzük: „1. Ha a szerv az adott közületi gépkocsin gépjárművezetőt nem foglalkoztat, a gépkocsit rendszeresen vezető dolgozó részére a gépjárművezetői feladatok ellátására fordított idővel arányos — 10—15 évi szakmai gyakorlati idő alapulvételével számított — gépjárművezetői alapbér fele, de a) személygépkocsi és 12 főnél nem nagyobb befogadó- képességű autóbusz vezetéséért legfeljebb havi 1000 forint, b) 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz, tehergépkocsi és vontató vezetéséért legfeljebb havi 1800 forint összegű pótlékot kell fizetni. 2. Ha a gépkocsit több dolgozó vezeti, közöttük a pótlékot a gépjárművezetői tevékenységük arányában fel kell osztani. , V 3. A dolgozó részére a gep- járművezetési pótlékon kívül egyéb — a gépjárművezetőket megillető — pótlék nem fizethető. 4. Vezető állású dolgozó részére közületi gépkocsi vezetéséért pótlékot fizetni nem szabad. A jogszabály tehát a gépjárművezetési pótlék alsó határát a gépjárművezetői alapbér felében, felső határát pedig az említett 1000, illetve 1800 forintban jelöli meg. Kihangsúlyozandó, hogy amennyiben a gépkocsit többen vezetik, a pótlékot közöttük, tevékenységük arányában, fel keli osztani. Bízunk benne, hogy a fentiek alapján meg tudja állapítani, hogy mennyi az önt megillető pótlék, ha pedig ezt nem kapja meg, javasoljuk, forduljon vállalata munkaügyi döntőbizottságához. Környezetvédelem Koppén Endre Tamásiból az alábbiakat írja: „...Környezetünk védelme nemcsak a jó érzésű emberek szívügye, hanem törvény is. Talán az elmúlt évben nem gondoltak erre a tamási DEDÁSZ szakemberei, amikor a Dózsa György utcában a hálózati vezeték alatt a terelést hozó diófát megcsonkították. Tudom, az ilyen ág- benövések nagy zavarokat okoznak a villamos hálózatban, sőt zavarják a műsorvevő készülékek használatát is. Hogy ne következzen be az elmúlt évi eset, javaslom, hogy a DÉDÁSZ illetékesei és a költségvetési üzem kertésze tartson szemlét az utcákban, jelöljék meg azokat a fákat, amelyek már elérték az elektromos hálózatot...” A továbbított panaszos levélre a Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat Üzem- igazgatóságának vezetője Siófokról a következőket válaszolta : „...Az Áramszolgáltató a 3 1967. (VI. 6.) NIM számú rendelet értelmében a szabad vezetékek körül rendelkezik egy biztonsági övezettel, melyen belül idegen tárgy csak szigorú előírások szerint nyúlhat be. A biztonsági övezetben az 1T967. (XII. 29.) NIM— MÉM számú együttes rendelet értelmében csak olyan fa telepíthető, mely növekedése során a 3 métert nem haladja meg, illetve a már telepített, 3 méternél magasabbra növő növényeket a kezelő tartozik túlnövés esetén kitermelni. Közterületen lévő fák esetén a tanács a kezelő szerv. Az energiaipar fontosságából adódóan az Áramszolgáltató érdekelt a fák legallya- zásában, ha nem is feladata. Az olvasó által javasolt kapcsolatfelvétel a tanács költségvetési üzeme, illetve a tamási kirendeltség között már megtörtént, s reméljük, ilyen irányú feladat nem hárul az Áramszolgáltató — nem kertész — szakembereire. Remélhetőleg a tanácsokkal való megegyezés után környezetünk nem szenved e téren károsodást, mind a dolgozók, mind az ott lakók örömére...” Mi VÁLASZOLUNK Telefonszámunk: 129-01, 123-61. A közhasználatú parkok, sétányok, ligetek, gyermek- játszóterek a lakosság felüdülését, pihenését, a gyermekek játszási lehetőségét hivatottak biztosítani, rendeltetésüknek megfelelő használatukhoz tehát fontos közérdek fűződik. A tapasztalat szerint azonban a közösségnek ez az érdeke gyakran sérelmet szenved: többen a parkokat, játszótereket rendeltetésellenesen, meg nem engedett módon vagy célra használják, rongálják a felszerelési tárgyakat, kárt tesznek a növényzetben és gyakran lehet találkozni parkban sétáltatott kutyákkal is. Ez a körülmény teszi indokolttá, hogy felhívjuk a figyelmet a módosított 17/1968 (IV. 14.) Korm. sz. rendeletre, amely az egyes szabálysértésekről szól és a parkrongálás tekintetében a következőképpen rendelkezik: „Aki a) a közhasználatra szolgáló parkban, ligetben, sétányon, játszótéren, vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított zöldterületen a növényzetet elpusztítja, megcsonkítja, a padokat, illetőleg egyéb fel- szerelési tárgyakat megrongálja, b) a parkot, ligetet, sétányt, játszóteret meg nem engedett módon vagy célra használja”, pénzbírsággal 'sújtható. Megjegyzendő, hogy az ilyen szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. Utalunk arra, hogy a fenti jogszabályi rendelkezés alapján lehet felelősségre vonni azt, aki kutyáját — akár pórázon is — pl. gyermekjátszótérre viszi, hiszen nem lehet vitás, hogy a játszóteret nem a céljának felelően, hanem rendeltetés- ellenesen használja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valaki a kutyáját tilalom ellenére parkban, ligetben sétáltatja. Ugyancsak szabálysértést követ el és pénzbírsággal sújtható az, aki kutyáját kóborolni hagyja, vagy a város belterületén felügyelet nélkül bocsátja utcára, vagy nem pórázon vezeti, aki kutyát vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe vagy élelmiszer-elárusító üzletbe beenged, illetőleg bevisz. Szekszárd város Tanácsának a köztisztaság fenntartásáról szóló 5/1971. (IX. 27.) számú tanácsrendelete idevonatkozóan kimondja, hogy: „Ebeket élelmiszervendéglátó üzemekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, egészségügvi intézményekbe, strandra, iskolába, óvodába, bölcsődébe bevinni még pórázon sem szabad.’’ A köztisztaság fenntartása természetesen nem egyenlő a kutyák tartására vonatkozó szabályok betartásával. Jogszabály mondja ki, hogy szemetet és hulladékot csak e célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad bedobni, tilos közforgalom célját szolgáló útnak, utcának, térnek szeméttel, vagy hulladékkal való beszennyezése, épületnek közterületre nyíló ablakában portörlő ruhát kirázni reggel 7 óráig szabad, ha bármilyen szállítmány fel- és lerakásánál köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban megtisztítani, stb. A köztisztaság fenntartása valamennyiünk egészségügyi érdeke, annak előmozdításában tehát mindenkinek hathatósan közre kell működnie. A köztisztaság ellen vétőknek pedig számolniuk kell a felelősségre vonással. Az egyik országos környezetvédelmi konferencián hangzott el az a figyelemre méltó megállapítás, hogy „a környezet- védelem önvédelem”. És ehhez az önvédelemhez a hatóságok is megfelelő segítséget nyújtanak. DR. DEÁK KONRÄD a TIT városi-járási szervezetének elnöke A KISZ megyebizottsága és az Express utazási, iroda Tolna megyei kirendeltsége a hét végén Tamásiban rendezte az Aranyjelvényesek az olimpiára tömegsportakció megyei futópróbáját. A régi gimnázium udvarán négy női és huszonhét férfi résztvevő gyülekezett a reggeli órákban. Az indulásra várók között székesfehérvári, veszprémi és szegedi fiatalokat is találtunk, akik élve a lehetőséggel, ezen a próbán igyekeztek teljesíteni az előírt követelményeket. Rövid bemelegítés, majd a hangulatos megnyitó után a Tamási—Pári—Tamási útvonalon rajtolt a harmincegy főnyi mezőny. Ezen az útszakaszon a nők hét, míg a férfiak tizenöt kilométeres távolságon bizonyították felkészültségüket és rátermettségüket. A résztvevők közül csupán egy fiatal kényszerült a vetélkedő feladására, a többiek szintidőn belül sikerrel teljesítették a távot, ezzel együtt a futópróba előírt követelményét. A megnyitón egyeztették az útvonalat és a szintidőket Bemelegítés a rajt előtt I Ojncloldvő Együtt a mezőny az első kilométer után Napfény — fiatalság — vidámság. Ütban Pári felé. Fotó: Könye Iván \ SS:: S' Á fff »ft & * & Sör^ ft v JptLti a 7 g ■**? ** £ * d$SxSa$ l$8w njft. y 0 ^ ® w -fft? |. w j» Sl^S^ A
