Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

2*ÉPÜJSÁG 1979. március 3. A Szovjetunió célja a tartós béke és az együttműködés a világ minden országa között Leonyid Brezsnyev beszéde a moszkvai választási nagygyűlésen II (Folytatás az 1. oldalról). Ugyanakkor azonban eb­ben az időszakban az im­perializmus legreakciósabb erői, a fegyvergyárosok és a militaristák a hidegháború hívei és csatlósaik vagy ön­kéntes kiszolgálóik egyesí­tett erővel széles körű kam­pányba kezdtek az enyhülés és a leszerelés, a népek fel­szabadító harca ellen. Az ál­taluk kitalált „szovjet fenye­getésre” hivatkozva mind több anyagi eszközt követel­nek háborús célokra, mind nagyobb romboló erejű fegy­verfajták létrehozására. Erő­vel akarják elnyomni a né­pek felszabadítási mozgal­mát, beavatkoznak más or­szágok belügyeibe. Kína vezetőinek politikája mindinkább egybeesik az im­perializmus ilyen politikájá­val — mondotta az SZKP főtitkára. — Peking mostani vezetői a szomszédos kisebb ország, a szocialista Vietnam ellen indított példátlanul ar­cátlan, gonosz támadásukkal végképp leleplezték az egész világ színe előtt nagyhatalmi politikájuk alattomos, ag­resszív lényegét. Most min­denki látja, hogy jelenleg a világon ez a politika veszé­lyezteti a legnagyobb mér­tékben a békét. Ma minden eddiginél világosabb, milyen veszélyes bármilyen formá­ban is támogatni ezt a poli­tikát. — A szovjet nép a világ minden békeszerető népével együtt követeli, hogy hala­déktalanul vessenek véget a Vietnam ellen indított kínai agressziónak, az utolsó kato­náig vonják ki a vietnami területről az intervenciós csapatokat. Barátságunkat a testvéri Vietnammal sok éven át a gyakorlat bizonyította. Most, amikor a vietnami nép nehéz órákat él át, teljes mértékben szolidárisak va­gyunk vele. Senki számára sem lehet kétséges, hogy a Szovjetunió hű a két országot összekapcsoló barátsági és együttműködési szerződéshez. A Vietnami Szocialista Köz­társaság igazságos, nemes harcot folytat. Oldalán áll a világ minden becsületes, bé­keszerető embere. Ezért győzhetetlen Vietnam ügye, ezért van kudarcra ítélve az agresszor minden terve — jelentette ki Leonyid Brezs- nyev. Beszéde további részében rámutatott: a Szovjetunió maximális erőfeszítéseket tesz azért, hogy fejlessze az együttműködést a béke, a szabadság és a haladás erői­vel, meghiúsítsa az agresszív erők terveit, fenntartsa és elmélyítse a feszültség eny­hítését, békés körülmények között élhessen barátaival és szövetségeseivel együtt. Ez­zel kapcsolatban méltatta a béke és a szocializmus erői­nek fejlődését, a testvér­országok kapcsolatainak el­mélyülését, kiszélesítését, po­litikai és gazdasági rendsze­rük további erősödését. Kü­lön kitért a KGST szerepé-' re, amely — mint mondotta — fontos eszköze lett a szo­cialista országok nemzetgaz­daságának fejlesztésével kap­csolatos feladatok megoldá­sának. A szovjet-amerikai kapcsolatok A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke ismételten aláhúzta: ma az emberiség legfontosabb feladata az, hogy véget ves­sen a fegyverkezési verseny­nek, elhárítsa a nukleáris világháború fenyegetését. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország nem sajnálja erőfeszítéseit ennek meg­valósítására. A Varsói Szer­ződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének nem­rég elfogadott nyilatkozata számos olyan jelentős, új esz­mét tartalmaz, amely a nem­zetközi légkör megjavításá­ra, a leszerelésre irányul. Ezzel összefüggésben hang­súlyozta: nagy fontosságú az új szovjet—amerikai szerző­dés kidolgozása a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról. A munka befejezése most már közelinek tűnik. Bár a szerződés a Szovjet­unió szempontjából nézve.le­hetne jobb is, mégis olyan ész­szerű kompromiszumot je­lent, ami mindkét fél érde­keit figyelembe veszi. így egészében nagy jelentőségű, hasznos lépés, amely — ha aláírják, ratifikálják és ér­vénybe lép — 1985-ig számos fontos területen megakadá­lyozná a leginkább pusztító és a legdrágább fegyverek további felhalmozását. A szerződésben kifejezésre jut a felek egyenlőségének, egyenlő biztonságának elve. A SALT—2 megállapodás megkötése után megkezdődik a munka a SALT—3 megál­lapodás előkészítésére, s ez még tovább mehet: megaka­dályozhatja az új fegyver- fajták fejlesztését: nemcsak korlátozhatja a fegyverzet növekedését, hanem elősegít­heti annak csökkentését a két fél részéről. A SALT—2 megállapodás megkötése minden bizonnyal megélén­kítheti a munkát a most fo­lyó egyéb tárgyalásokon, kedvező hatást gyakorol a nemzetközi légkörre. Ha az új szerződés előkészítése be­fejeződik. azt minden bi­zonnyal Carter elnökkel sor­ra kerülő találkozómon ír­juk alá. remélem, a nem tá­voli jövőben — mondotta Brezsnyev. — ..Arra számí­tunk, hogy egyúttal megvitat­juk a szov j et—a me ri ka i kap­csolatok továbbfejlesztésének több más kérdését, az enyhü­lés megszilárdításának, a bé­ke megszilárdításának egyéb problémáit.” Brezsnyev kitért a fegyver­kezést korlátozó egyéb meg­állapodásokra, az eddig elért eredményekre, az ENSZ- közgyűlés ezzel összefüggő állásfoglalásaira, az ott elő­terjesztett szovjet javaslatok kedvező fogadtatására. Hang­súlyozta: a Szovjetunió kész a tárgyalások megkezdésére a nukleáris fegyverek gyár­tásának teljes tilalmáról, a meglévő készletek csökken­téséről. Méltatta az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia eredményét, a helsinki záróokmányt, rá­mutatva: ma az elsőrendű fontosságú feladat, hogy a politikai enyhülést kiterjesz- szék katonai területre is. Ez különösen azért fontos, mert a NATO-tömb rendkívül gyorsan fejleszti fegyverzetét, ezzel bonyolítja az európai helyzetet. Brezsnyev szólt a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sokról is, rámutatva: az ed­digi eredménytelenségért a nyugati hatalmak a felelősek. Európában általában katonai egyensúly áll fenn, akkor is, ha a felek fegyveres erői szerkezetében eltérés van. Ebből a tényből kell kiindul­ni a rendezésnél — hangoz­tatta az SZKP KB főtitkára. Kitért a Pentagon terveire, amelyek szerint az NSZK- ban középhatósugarú raké­tákat kell elhelyezni a Szov­jetunió elleni felhasználásra, s kijelentette: ha ezeket a terveket, vagy a neutron- fegyverre vonatkozó ameri­kai terveket megvalósítanák, akkor ez csak a feszültség növekedését hozná magával Európában, a fegyverkezési verseny növekedéséhez vezet­ne, s növelné az NSZK szá­mára a veszélyeket. A Szov­jetunió amellett foglal állást, hogy a teljes kölcsönösség alapján csökkentsék a nuk­leáris rakétafegyvereket és más fegyvereket is. Ez az Európában levő középható­sugarú rakétafegyverekre is kiterjed, természetesen fi­gyelembe véve azt, hogy a kontinensen amerikai kato­nai támaszpontok is vannak. Brezsnyev kitért azokra a szovjet javaslatokra, ame­lyek az európai katonai eny­hülést, a bizalom növelését szolgálják, így arra a ter­vezetre, amely szerint a biztonsági konferencián részt vett országok kötele­zik magukat: nem használ­nák egymás ellen elsőként nukleáris vagy más fegyve­reket. „Más szavakkal kife­jezve, kössünk egymással olyan megállapodást, amely valamilyen formában megfe­lel a biztonsági konferencia, résztvevői közötti meg nem támadási szerződésnek” — mondotta erről. A szovjet külpolitika elvei Beszédében részletesen szólt arról, hogy a Szovjet­unió külpolitikájának elvei közé tartozik a nemzeti füg­getlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek tá­mogatása- Fontos lépésnek nevezte azt, hogy a Szovjet­unió barátsági és együttmű­ködési szerződést kötött An­golával, Etiópiával, Mozam- bikkal, Afganisztánnal. „Ezek nem katonai szövet­ségek, mások ellen irányuló koalíciók, hanem valóban barátsági és együtműködési dokumentumok. A Közel-Keletről szólva az SZKP KB főtitkára is­mét állást foglalt az arab népek törvényes jogainak érvényesítése, az izraeli ag­resszió következményeinek felszámolása mellett, elítélte az imperialista diktátumo­kat, a különutas, kapituláns alkut. Üdvözölte az iráni népi, imperialistaellenes, nemzeti-felszabadító forra­dalom győzelmét. Brezsnyev végül hangsú­lyozta: a Szovjetunió tovább kívánja fejleszteni barátsá­gát a felszabadult országok­kal, az el nem kötelezettek mozgalmának résztvevőivel, a szabadságért és független­ségért harcoló népekkel. — Célunk az, hogy meg­teremtsük a tartós békét és a biztonságot a szovjet em­berek számára, a tartós bé­két és a békés együttműkö­dést a világ minden országa között. Fáradhatatlanul, erőnket és energiánkat nem kímélve harcolunk továbbra is ezért a célért — mondot­ta beszédében Leonyid Brezsnyev. Vietnam folytatja honvédő háborúját Változatlanul kemény harcok folynak Vietnam északi határtérségében a kí­nai agressziós csapatok el­len. Lang Son tartományi székhely ellen három irány­ból támadnak a kínai egy­ségek. A harcok megélén­külését jelzik a Hoang Lien Son tartományból érkező jelentések. Péntek délutáni közlés szerint a vietnami erők több helyütt meghát­rálásra kényszerítették a kínai agresszorókat ebben a tartományban. A vietnami jelentések be­számolnak arról, hogy a kí­nai tüzérség az agresszió kezdeti célpontjaként kisze­melt tartományi székhelye­ket lövi. Megfigyelők úgy vélik, hogy Hanoiban elhúzódó, nagy háborúra készülnek, le­hetségesnek tartva a konf­liktus indokínaivá szélese­dését, amennyiben Kína megtámadná a népi Laoszt. A vietnami fővárosban utal­nak rá, hogy a kínai had­erő a jelek szerint légierejé bevetésére készül. Egyes in­formációk szerint a kínai légierő egynegyedét, ezer harci gépet, a vietnami ha­tártérségben összpontosítot­ták. A Vietnam Hangja rádió- állomás péntéken délután kommentárban válaszolt arra a pekingi diplomáciai kezdeményezésre, amely mi- niszterhelyettesi szinten tár­gyalásokat javasol a határ- konfliktus befejezésére. Az erről szóló okmányt a kínai külügyminisztérium jegy­zékben juttatta el a VSZK pekingi nagykövetségének. A hanoi rádió megállapí­totta: „Kína olyan időpont­ban tette javaslatát, amikor csapatai inváziót hajtanak végre Vietnam ellen, amikor nehézfegyvereket vet be Vietnam népe ellen, házakat rombolva szét, nagyarányú pusztítást okozva”. „Peking indított agresszív háborút onszágunk ellen” — hangsú­lyozta a rádió, majd így folytatta: „A fenti tárgyalási javas­lat tehát nem más, mint porhintés: célja az, hogy leplezze Peking törekvéseit a háború elmélyítésére”. A világközvélemény azonban nem téveszthető meg ezek­kel a manőverekkel — fi­gyelmeztetett a Vietnam Hangja, hozzátéve: Hanoi álláspontja az, hogy Kíná­nak ki kell vonnia vala­mennyi agressziós egységét Vietnam területéről, tiszte­letben kell tartania a VSZK függetlenségét, szuvereni. tását és területi integritását. Ha Peking folytatja agresz- szív háborúját, akkor min­den újabb tárgyalási javas­lat szemfényvesztés — szö­gezte le a rádió. A VNA hírügynökség tu­dósítójának pénteki jelenté­se a kínai agresszorok Lang Son tartományban elkövetett háborús bűncselekményei­ről számol be. A tudósító olyan vidéken járt, amelyen éppen látogatása előtt sö­pört át egy kínai támadás. — A határtól hét kilomé­terre — írja — érkezésem­kor még lángokban állt an­nak a négyszáz háznak egy része, amelyekben nung nemzetiséghez tartozó viet­namiak éltek. Na Moau fa­lutól Po Lai faluig húsz ki­lométeres sávban letarolták a dohány-, kukorica- és rizs­ültetvényeket. Ta Lai . falut földig rombolták. Egy lö­vészárokban a falu öt lako­sának holttestét találták meg — lángszóróval végez­tek velük. — Ta Nien kommunában az intervenciós csapatok még szörnyűbb bűncselek­ményeket követtek el. A kommuna egyik falujának lakosai az ellenséges csapa­tok közeledtére barlangok­ban rejtőztek el. A kínaiak szuronyokkal kergették ki őket búvóhelyükről, kiválo­gatták a fiatal és egészséges embereket, ezeket magukkal vitték, az összes többieket lángszórókkal elpusztították. A határtól négy kilomé­terre lévő Dong Dán falu a kínai tüzérségi lövedékek áldozatává vált. Valamennyi lakóháza, kórháza és iskolá­ja romhalmaz. Bíró József tájékoztatója a külkereskedelem helyzetéről és feladatairól A külkereskedelem idei legfőbb feladata a tőkés áru­csereforgalom mérlegének javítása, s igen fontos az is, hogy a szocialista országok­ban újabb beszerzési forrá­sokat tárjunk fel az import növelésére — mondotta pén­teken a Parlamentben tar­tott sajtótájékoztatón Bíró József külkereskedelmi mi­niszter. Tavaly nem voltak eléggé eredményesek a külkereske­delmi egyensúly javítására tett intézkedések. A terv a tőkés export 10—12, az im­port 3 százalékos növekedésé­vel számolt, a kivitel azonban 8,9 a behozatal pedig 23,3 százalékkal emelkedett­A kedvezőtlen helyzetet ezúttal :nem a cserearány to­vábbi romlása idézte elő, az árak alakulása a számítottnál nem rosszább, hanem vala­mivel jobb volt. Kiviteli ára­ink dollárban számítva csaknem 7 százalékkal emel­kedtek, miközben behozata­lunk árának növekedése 6 százalék alatt maradt, vagyis körülbelül egy százalékkal javultak a cserearányok. Az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek (közül •a kakaó ára nőtt erőteljeseb­ben. Az importált és expor­tált gépek árai közötti koráb­bi kedvezőtlen különbség ezúttal mérséklődött, köny- nyűipari exportunk pedig a piaci helyzethez jobban al­kalmazkodva az átlagot meg­haladó mértékű javulást ért el az árakban. Mindez azon­ban nem tudta ellensúlyozni a behozatal és a kivitel kö­zötti igen jelentős különbsé­geket. Az európai szocialista or­szágokkal tervszerűen ala­kult külkereskedelmünk- A szocialista országokból szár­mazó importunk összességé­ben az exportnál gyorsabban nőtt, ami megfelel céljaink­nak és a partnerországokkal kötött megállapodásoknak. Nemzetközi gazdasági kö­telezettségeinkről szólva a miniszter rámutatott, hogy hazánk a Gatt alapelveit tiszteletben tartva még -a ne­hezült körülmények között sem vezet be importkorláto­zást és partnereivel szem­ben nem alkalmaz megkü­lönböztetéseket. Ugyanakkor a magyar kormány elvárja, hogy partnerei is jóhiszemű­en teljesítsék szerződéses kö­telezettségeiket és ne hozza­nak gazdasági érdekeinket hátrányosan érintő protek­cionista intézkedéseket. A gyártásszakosítás és a kooperáció jelentőségéről szólva a miniszter elmondta, hogy a szocialista országok­kal 90 sokoldalú és csaknem 160 kétoldalú szerződés alap­ján működnek együtt válla­lataink. Tavaly újabb három sokoldalú és 15 kétoldalú szerződés jött létre. A legje­lentősebbek közé tartozik a Szovjetunióval létrejött ba- romfitenyésztési együttműkö­dés,, és a színezékek gyártá­sára kötött sokoldalú olefin­gyártási megállapodás. A KGST-országokba irányuló 3,3 milliárd rubeles magyar exportunknak 38 százaléka, az onnan érkező 3,5 milliárd rubeles importnak pedig 24 százaléka már valamilyen szakosítási szerződés alapján bonyolódott le tavaly. Tőkés exportunknak kö­rülbelül 7—8 százalékát kép­viselik kooperációs termékek. A miniszter az idei felada­tokat összefoglalva elmondta, hogy rubelelszámolású áru­forgalmunkban az export mintegy 12 százalékkal, az import ennél valamivel ki­sebb mértékben, nem rubel- elszámolású külkereskedel­münkben pedig a kivitel 10— 11 százalékkal nő, az impor­tot pedig körülbelül a tava- . lyi szinten tervezik. 1979. a ■következő ötéves időszakra szóló hosszú lejáratú megálla­podások előkészítésének döntő éve- A hatóságoknak és a vállalatoknak egyaránt felelősségteljes kötelezettsé­gük, hogy ezeken a tárgyalá­sokon jól megalapozzák ha­zánk és a többi szocialista ország áruforgalmát, a VI. ötéves terv időszakára. Péntek esti kommentárunk Győzött a papírforma — mondhatnánk a spanyol válasz­tások nem teljesen végleges eredménye tükrében. Amint azt Madridban sokan megjósolták, a parlamenti erőviszonyokban lényeges eltolódás nem következett be. Adolfo Suarez ismét jó taktikusnak bizonyult: pártja, a kormányzó Demokratikus Centrum Unió megerősítette pozícióját, ha nem is sikerült abszolút többséget szereznie. Valamennyi közvéleménykutatás jó előre jelezte, hogy a spanyol kommunisták előretörnek a március 1-i választáso­kon. Bevált a jóslat, Carillo pártja csakugyan növelte man­dátumainak számát. Az SKP, akárcsak korábban, ezentúl is a törvényhozás harmadik legerősebb pártja. Ami némi meglepetést okozott — bizonyára még sok vitára ad okot, —, az a szocialisták titokban várt sikerének elmara­dása. Felipe Gonzalez, úgy tűnik, rosszul mérte fel pártjának helyzetét, s nem tudta visszatartani választóinak egy részét attól, hogy a kommunistákra vagy más pártra adják voksukat. A választások előtt a PSOE vezetői abban reménykedtek, hogy netán a győzelmet is elhódítják Suareztől. Ha egyáltalában meglepetésről beszélhetünk a spanyol vá­lasztásokkal kapcsolatban, az a regionális pártok feltűnő elő­retörése. A mandátumokért versengő több, mint negyven poli­tikai csoportosulás közül elsősorban a Baszk Nacionálista Párt és az Andaluz Szocialista Párt szerzett váratlanul sok mandá­tumot. Persze, ez a körülmény már a jövőre utal. Spanyolország jövendő kormánya — amely élőrelóthatóan március végén, vagy az április 3-án esedékes községtanácsi választások után alakul meg, — a részben szakadéntörekvéseket hangoztató he­lyi pártokkal sok nehéz csatára számíthat. Különösen a szél­sőséges baszkföldi Herri-Batasuna sikere okoz Madridban ag­godalmat : a" három mandátummail rendelkező pártot sokan az ETA terrorszervezet legális bázisának tekintik... Megnyugtató, hogy a jobb- és szélsőjobboldali pártok egy­öntetűen vesztettek népszerűségükből. A demokratikus koalí­ció például be kell, hogy érje korábbi mandátumainak a felé­vel, s többé már nem a negyedik a pártok parlamenti rangso­rában. A spanyol voksokért folytatott küzdelem véget ért, a nyer­tesék örülnek. A közömbösök meghódításában azonban a pár­tok vereséget szenvedtek. A választóknak csaknem egyhar- mada ismét távol maradt az urnáktól, s ez a szembetűnő arány el kell, hogy gondolkodtassa a madridi politika irányí­tóit. GYAPAY DÉNES

Next

/
Thumbnails
Contents