Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-20 / 66. szám

1979. március 20. “NÉPÚJSÁG 3 Csány kora tavasszal, vagy inkább a tél utolsó heteiben felbolydult méhkashoz ha­sonlít. A falu lakosainak zö­me dinnyés. Szezonkezdetkor már .mindenki be van sózva; pakol, gondosan megnézi még egyszer a dinnyemagot, a termesztéshez szükséges eszközöket, százszor elmon­dott intelmeit újra elsorolja az otthonmaradóknak és el­indul tanyát ütni valahol az országban, ahol alkalmas a terület a dinnye termesztésé­hez. Maradnak a gyerekek és az öregek. Ilyenkor aztán cincognak az egerek. Mire ősszel a családfő hazatér, nem ritka, hogy kiderül, a gyerekek buliztak, ment a diszkó, melléjártak az iskolá­nak, nem ment a tanulás és a többi. Ez is a dinnyének köszön­hető. és persze az is, hogy sok az új. szép ház, gyakori a családokban a személykocsi. De ennek az az ára, hogv még most is vándorolni kell. az év jelentős részét távol tölteni a családtól, otthontól. Egvre ritkábban földből, vesz- szőből összetákolt kunyhóban, és ma már egvre gyakrabban faházakban. Ebben az eset­ben egy fokozottal nagyobb a kényelem, de még messze el­marad egy átlagos családi házé mögött. Nincs víz, für­dőszoba, csak a legszüksége­sebbek. Van viszont több munka, mint ami napi nyolc órába belefér. Klincsok Mihály most negy­ven év körül jár, de lehet, hogy több. Az a fajta ember, aki harminctól ötvenig ugyan­úgy néz ki; magas, szikár, energikus és fülnek kelle­mes, jó ízű tájszólással szövi mondatait. Családjában — amennyire tudja — elődei, ősei dinnyések voltak, termé­szetes, hogy ő is dinnyés — kölyökkorától kezdve. Min­dent tud a dinnyéről, amit meg lehet tudni és kemény munkával tapasztalni. Szeret vele foglalkozni. A dinnye olyan mint a gyerek; babus­gatni, pátyolni kell, kedvezni neki mindenben, akkor hálás növény. Klincsok Mihály feleségé­vel tizenkét éve a szedres! termelőszövetkezetben ter­gít, vagy az, amit a papától, nagypapától hallottál. Egy­szóval, ha csányi vagy. Mert ott minden van, ami ehhez kell, természetesen a szüksé­ges speciális szerszámok is. Ezek egy részét még a fa­házikó melletti kamrában tá­rolják, melynek sarkán egy hőmérő díszeleg — jelenleg tíz fokot mutat, de a dinnyé­sek már elkezdték a munkát. Négy melegágy helyét elő­készítették, ottjártunkkor ép­pen az istállótrágyát hordták bele, ez a melegágyak — fó­liával takart — talpa. Klin­csok Mihály éppen a gyep­tégla vágásához használatos fésűszerű késsort próbálja felerősíteni egy lovas eke ge- rendelyére. A gyeptéglához megfelelő gyep kell, ilyet a dinnyés Medinán talált. Száz­ezer darab hatszor hat centi­méternyi kis négyzetet kell vágni. Ezt kifúrják — állító­lag jobb mint a tápkocka — a füves részével lefele, ebbe kerül a dinnyemag, rá egy- centis finom szemcsés föld, víz és ha kellő hőmérséklet is van, csírázhat a növény. A termesztett fajtákból né­hány: Szigetcsépi, Hevesi fu­tó, Cselszton — ezt angolnak Is mondják, és a sárgadiny­nye, vagyis a Zentai fajta. Válogatás után a dinnyema­got — egyébként hibridek, így évente központi elosztás­ban lehet beszerezni — ala­posan, bő vízzel meg kell mosni, mert a dinnye leve — ami rászárad a magra — csí­rázásgátló anyagokat tartal­maz. Ezután csíráztatják a magot huszonnégy óráig, utá­na ültetik. Ezt a hónap vé­gén csinálják. Ha a palánták megerősödnek, akkor — má­jus eleje felé — kiültetik a földre. A portához tartozik még harminc tyúk és vesznek minden évben egy-két hízó- nakvalót. A hulladék dinnyét így hasznosítják, mivel a disznó nem olyan igényes, hogy meg kelljen lékelni ne­ki a dinnyét, és állítólag et­től gyomrosodnak igazán. Most még nem annyira, de a dinnye érésekor szinte nél­külözhetetlen segítőtárs a két jóindulatúnak nem mondható kutya — Cézár és Betti. Ök segítenek távol tartani azokat, akik olyannyira válogatósak, hogy a dinnyeföldön szeret­nék kiválasztani a csemegét. steiner—gottvald A faházikó, amely az év nagy részében otthon is Vonnak foglallcoiósok, ame­lyek együtt járnak o vándor­lással, Ezeknek űzői — mint hajdanán a nomád pásztorok — tavasszal lelkerekednek, a legszükségesebb ingóságokat (elpakolják és ősszel térnek csak vissza otthonukba. CSANY ÉS KORNYÉKE Húsz négyzetméteren a legszükségesebbek... meszti a dinnyét. Tavaly igen jó évet zártak; másfél milliót hozott a dinnye, ebből negy­ven százalék a dinnyéseké, hatvan a szövetkezeté. Az idén nemrég jöttek. „Csak ez a hurcolkodás ne lenne, már a hajam égnek áll, ha pakol­ni kell”, sóhajt Klincsok Mi­hály. A kis faházikót a szö­vetkezet építette. Klincsok Mihályné otthonosan beren­dezte. Persze a húsz négyzet- méterre nem sok kényelmet szolgáló berendezés jut. Csak a legszükségesebbek: ágy, szekrény, asztal székekkel, olajkályha, és mivel van vil­lany, működik a hűtőszek­rény is és egy kis képernyős tévé teszi változatosabbá az estéket a tsz központi major­jának tőszomszédságában. Persze ez még cigányélet így is, bár a régebbi időkben: „Jaj kedvesem ne is mondja. Még lánykoromban mikor földgunyhóban voltunk a dinnyeföld sarkában, nem mertünk bemenni a faluba, mert akárhogy felöltöztünk, mindig azt monták; ezek olyanok mint a cigányok, vis­kóban laknak” — mondja a feleség. Két gyermekük van otthon — a nagymama felügyelete alatt — Csányban. A nevelt fiuk, Bélus tizennyolc éves lesz. Szorgalmas, rendes gye­rek, az idén végez a villa­mossági szakközépben, a kis­lány, Rózái tizennégy éves. Nyolcadik után egészségügyi pályára készül. Ha vége az iskolának, a gyerekek is le­jönnek Tolnába, afféle nya­ralásra, meg segíteni szedni a dinnyét. GYEPTÉGLA A dinnye termesztését meg lehet tanulni szakkönyvek­ből. Egy bizonyos fokig. Ez­után már csak az intuíció se­A KLINCSOK CSALAD Tudósítóink írják A belvízvédelem NINCS JELENTŐS KAR A Koppány menti Egyesült Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet területét a Koppány folyó mellett szép számú pa­tak és árak szeli át. Az idei hirtelen olvadás és az eső­zések miatt megemelkedett ezek szintje, s a Koppány — mint arról már hírt adtunk —, kilépett medréből, és el­öntötte a körülötte lévő terü­leteket. Az árvízkárról és az elvégzendő munkákról ér­deklődtünk Komlóczi József elnökhelyettestől — Az idei évben lényege­sen javult a belvízhelyzet, annak eredményeként, hogy a Kapos—Koppány völgyi Ví­zitársulat elvégezte a terü­letükön átfolyó árkok, így többek között a Jégvermi árok, a Kányapatak és az Okrádi árak mederfelújítá­sát közcélú munkaként. A Csapási, a Kápolnai és a Medgyesi árokban, valamint a Bedeigkéri mellékágakban is volt víz bőven. Az említett árkok még a Koppányból visszafolyó vizet is befogad­ták. A legnagyobb gondot az idén is a Koppány már-már hagyománnyá váló áradása okozta. A Somogyból ránk zúduló víztömeg nem fért meg ,a mederben, s Koppány- szántónál, Eledény ágasvölgyi részénél, valamint Nagykó- nyinál mindkét oldalon el­árasztotta a folyóparti sík területeket. Az elöntött terü­let nagy része rét, illetve le­gelő, a szántóföld kevesebb. Az évenként megismétlődő árvíz miajtt sürgető, megol­dásra váró feladat á folyó ezen szakaszának tisztítása, medrének felújítása. — Milyen feladatokait vé­geztek, illetve végeznek el? — A vízelvezető árkokat kitisztítottuk, az ár levonu­lása után visszamaradt vizet levezettük. Vízgyűjtő árkokat készítünk a Koppánnyial pár­huzamosan, s ezzel pórbál­juk az ár levonulását meg­gyorsítani. — Kell-e újra vetni? — Nem, ment vetést nem öntött el a víz. Így nincs je­lentős kárunk. A 80 hektár szántóból harmincait kell új­ra szántani. Ezekre a terüle­tekre — ismerve a Koppány „mozgását” — tavasziakat, rövidebb tenyészidejű fajtá­kat és silótakairmányt ve­tünk. Mindezek mellett eze­ken a területeken az idén is sietünk a mezőgazdasági munkákkal!. ÉKES LÁSZLÓ ÉRDEMES VOLT... A pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezetnek nincs olyan vetésterülete, amelyet a téli bőséges csapadék mi­att keletkező belvízkár miatt újra kellene vetni. A felmé­rések alapján jelentéktelen az a terület, .amelyet elön; tött a belvíz. Ha figyelembe vesszük a gazdaság közel 4 ezer hektár nagyságú terüle­tét, s azt a tényt, hogy 4 ki­lométer hosszban megy rajta keresztül a Kapos — a terü­let jó része mély fekvésű —, akkor elmondhatjuk, hogy sikerült a megelőzés. Szak­embereink így nyugtázzák a tényeket: Érdemes volt 1976 —77-ben a vízrendezési mun­kálatokat elvégezni, hiszen komoly károkozástól mente­sült ezáltal a gazdaság. A közelmúlt időszak fel­adata volt a rét-legelő terü­leten felgyülemlett víz elve­zetése. E munkálatokat szi­vattyúzással, s a Kapósba történő átemléssel lehetett elvégezni, giert az elszívó­árkok megteltek. Gondot je­lent a mintegy 10—15 hek­tár olyan nádasterület vízte­lenítése, amely szivattyúzás­sal sem oldható meg. Akadá­lyozza ezt a vasút alatt lévő áteresz, amely a vizes terü­letnél magasabban helyezke­dik el. Ennek átépítése, bőví­tése a jövő feladatai közé tartozik. DR. MOLNÁR ISTVÁN A KAR NEM ÉRI EL AZ EGY SZÁZALÉKOT A Dombóvár környéki me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek közül Kocsolán, Kunion és Kaposszekcsőn öntöt el területeket a belvíz. A városi tanács termelés-el­látás felügyeleti osztálya — az előző évi tapasztalatok alapján — több olyan intéz­kedésre hívta fel a figyelmet, amellyel a védekezést haté­konyabbá tehetik. A közös gazdaságokon belüli vízleve­zető árok, belvízcsatornák, átereszek mielőbbi kitisztítá­sa, valamint a szivattyúk és csaitonnyamyitó ekék üzemké­pes állapotban tartása. A jelenlegi felmérések azt mutatják, hogy a termelő- szövetkezetek területén. a belvízkár mértéke búzavetés­ben nem éri el még az egy százalékot sem. Dombóváron az alacsonyan fekvő város­részben — a Szuhai dombon — van elöntött terület. Ezen a részen minden évben je­lentkezik a belvíz, melynek elhárítására évekkel ezelőtt tanulmányterv készült, de annak megvalósítása csak nagyobb munkaráfordítással, és a vízrendszer teljes át­alakítása után lehetséges. MAGYARSZÉKI ENDRE Bonyhád Ünnepi nagygyűlés, KISZ-tagok fogadalomtétele Üttörő harsonások jelére kezdődött szombaton a bony­hádi városi sportcsarnokban a Tanácsköztársaság évfor­dulójára rendezett ünnepi nagygyűlés. Az elnökségben helyet foglalt Daradics Fe­renc, a városi pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, dr. Hegedűs János, a városi tanács elnöke, Ka­marás Györgyné, a megyei KISZ-bizottság titkára. A Himnusz elhangzása után Szőts Béla, Heltai Jenő Szabadság című költeményét szavalta el. Ezt követően László Péter, a városi párt- bizottság titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd a nagygyűlés, szónoka, Schwarcz Tibor, a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium igazgatója tartott ünnepi be­szédet. A hála, a kegyelet kapcsol­ja össze nagy ünnepeinket a jelennel — mondotta. — A hatvan évvel ezelőtti esemé­nyek, a Magyar Tanácsköz­társaság létrejötte, egész tör­ténete azonban a mának is szóló üzenet. Az előadó felidézte a világ második munkáshatalmának történetét, tanulságait. Az ünnepi beszéd elhang­zása után 330 fiatal tett ün­nepélyes KISZ-fogadalmat. Az Internacionálé elhangzá­sát követően kulturális mű­sorral folytatódott a nagy­gyűlés. Doszpod Anikó sza­valata után a Perczel Mór Közgazdasági Szakközépisko­la irodalmi színpada Gálám-, bős Lajos István-napi körme­net című darabjával emléke­zett a Tanácsköztársaságra. Az ünnepi nagygyűlés a szekszárdi Madrigálkórus műsorával zárult. A gyepkocka vágásához használatos szerszám Klincsok Mihály a dinnyemagot válogatja

Next

/
Thumbnails
Contents