Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-20 / 66. szám
1979. március 20. “NÉPÚJSÁG 3 Csány kora tavasszal, vagy inkább a tél utolsó heteiben felbolydult méhkashoz hasonlít. A falu lakosainak zöme dinnyés. Szezonkezdetkor már .mindenki be van sózva; pakol, gondosan megnézi még egyszer a dinnyemagot, a termesztéshez szükséges eszközöket, százszor elmondott intelmeit újra elsorolja az otthonmaradóknak és elindul tanyát ütni valahol az országban, ahol alkalmas a terület a dinnye termesztéséhez. Maradnak a gyerekek és az öregek. Ilyenkor aztán cincognak az egerek. Mire ősszel a családfő hazatér, nem ritka, hogy kiderül, a gyerekek buliztak, ment a diszkó, melléjártak az iskolának, nem ment a tanulás és a többi. Ez is a dinnyének köszönhető. és persze az is, hogy sok az új. szép ház, gyakori a családokban a személykocsi. De ennek az az ára, hogv még most is vándorolni kell. az év jelentős részét távol tölteni a családtól, otthontól. Egvre ritkábban földből, vesz- szőből összetákolt kunyhóban, és ma már egvre gyakrabban faházakban. Ebben az esetben egy fokozottal nagyobb a kényelem, de még messze elmarad egy átlagos családi házé mögött. Nincs víz, fürdőszoba, csak a legszükségesebbek. Van viszont több munka, mint ami napi nyolc órába belefér. Klincsok Mihály most negyven év körül jár, de lehet, hogy több. Az a fajta ember, aki harminctól ötvenig ugyanúgy néz ki; magas, szikár, energikus és fülnek kellemes, jó ízű tájszólással szövi mondatait. Családjában — amennyire tudja — elődei, ősei dinnyések voltak, természetes, hogy ő is dinnyés — kölyökkorától kezdve. Mindent tud a dinnyéről, amit meg lehet tudni és kemény munkával tapasztalni. Szeret vele foglalkozni. A dinnye olyan mint a gyerek; babusgatni, pátyolni kell, kedvezni neki mindenben, akkor hálás növény. Klincsok Mihály feleségével tizenkét éve a szedres! termelőszövetkezetben tergít, vagy az, amit a papától, nagypapától hallottál. Egyszóval, ha csányi vagy. Mert ott minden van, ami ehhez kell, természetesen a szükséges speciális szerszámok is. Ezek egy részét még a faházikó melletti kamrában tárolják, melynek sarkán egy hőmérő díszeleg — jelenleg tíz fokot mutat, de a dinnyések már elkezdték a munkát. Négy melegágy helyét előkészítették, ottjártunkkor éppen az istállótrágyát hordták bele, ez a melegágyak — fóliával takart — talpa. Klincsok Mihály éppen a gyeptégla vágásához használatos fésűszerű késsort próbálja felerősíteni egy lovas eke ge- rendelyére. A gyeptéglához megfelelő gyep kell, ilyet a dinnyés Medinán talált. Százezer darab hatszor hat centiméternyi kis négyzetet kell vágni. Ezt kifúrják — állítólag jobb mint a tápkocka — a füves részével lefele, ebbe kerül a dinnyemag, rá egy- centis finom szemcsés föld, víz és ha kellő hőmérséklet is van, csírázhat a növény. A termesztett fajtákból néhány: Szigetcsépi, Hevesi futó, Cselszton — ezt angolnak Is mondják, és a sárgadinynye, vagyis a Zentai fajta. Válogatás után a dinnyemagot — egyébként hibridek, így évente központi elosztásban lehet beszerezni — alaposan, bő vízzel meg kell mosni, mert a dinnye leve — ami rászárad a magra — csírázásgátló anyagokat tartalmaz. Ezután csíráztatják a magot huszonnégy óráig, utána ültetik. Ezt a hónap végén csinálják. Ha a palánták megerősödnek, akkor — május eleje felé — kiültetik a földre. A portához tartozik még harminc tyúk és vesznek minden évben egy-két hízó- nakvalót. A hulladék dinnyét így hasznosítják, mivel a disznó nem olyan igényes, hogy meg kelljen lékelni neki a dinnyét, és állítólag ettől gyomrosodnak igazán. Most még nem annyira, de a dinnye érésekor szinte nélkülözhetetlen segítőtárs a két jóindulatúnak nem mondható kutya — Cézár és Betti. Ök segítenek távol tartani azokat, akik olyannyira válogatósak, hogy a dinnyeföldön szeretnék kiválasztani a csemegét. steiner—gottvald A faházikó, amely az év nagy részében otthon is Vonnak foglallcoiósok, amelyek együtt járnak o vándorlással, Ezeknek űzői — mint hajdanán a nomád pásztorok — tavasszal lelkerekednek, a legszükségesebb ingóságokat (elpakolják és ősszel térnek csak vissza otthonukba. CSANY ÉS KORNYÉKE Húsz négyzetméteren a legszükségesebbek... meszti a dinnyét. Tavaly igen jó évet zártak; másfél milliót hozott a dinnye, ebből negyven százalék a dinnyéseké, hatvan a szövetkezeté. Az idén nemrég jöttek. „Csak ez a hurcolkodás ne lenne, már a hajam égnek áll, ha pakolni kell”, sóhajt Klincsok Mihály. A kis faházikót a szövetkezet építette. Klincsok Mihályné otthonosan berendezte. Persze a húsz négyzet- méterre nem sok kényelmet szolgáló berendezés jut. Csak a legszükségesebbek: ágy, szekrény, asztal székekkel, olajkályha, és mivel van villany, működik a hűtőszekrény is és egy kis képernyős tévé teszi változatosabbá az estéket a tsz központi majorjának tőszomszédságában. Persze ez még cigányélet így is, bár a régebbi időkben: „Jaj kedvesem ne is mondja. Még lánykoromban mikor földgunyhóban voltunk a dinnyeföld sarkában, nem mertünk bemenni a faluba, mert akárhogy felöltöztünk, mindig azt monták; ezek olyanok mint a cigányok, viskóban laknak” — mondja a feleség. Két gyermekük van otthon — a nagymama felügyelete alatt — Csányban. A nevelt fiuk, Bélus tizennyolc éves lesz. Szorgalmas, rendes gyerek, az idén végez a villamossági szakközépben, a kislány, Rózái tizennégy éves. Nyolcadik után egészségügyi pályára készül. Ha vége az iskolának, a gyerekek is lejönnek Tolnába, afféle nyaralásra, meg segíteni szedni a dinnyét. GYEPTÉGLA A dinnye termesztését meg lehet tanulni szakkönyvekből. Egy bizonyos fokig. Ezután már csak az intuíció seA KLINCSOK CSALAD Tudósítóink írják A belvízvédelem NINCS JELENTŐS KAR A Koppány menti Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet területét a Koppány folyó mellett szép számú patak és árak szeli át. Az idei hirtelen olvadás és az esőzések miatt megemelkedett ezek szintje, s a Koppány — mint arról már hírt adtunk —, kilépett medréből, és elöntötte a körülötte lévő területeket. Az árvízkárról és az elvégzendő munkákról érdeklődtünk Komlóczi József elnökhelyettestől — Az idei évben lényegesen javult a belvízhelyzet, annak eredményeként, hogy a Kapos—Koppány völgyi Vízitársulat elvégezte a területükön átfolyó árkok, így többek között a Jégvermi árok, a Kányapatak és az Okrádi árak mederfelújítását közcélú munkaként. A Csapási, a Kápolnai és a Medgyesi árokban, valamint a Bedeigkéri mellékágakban is volt víz bőven. Az említett árkok még a Koppányból visszafolyó vizet is befogadták. A legnagyobb gondot az idén is a Koppány már-már hagyománnyá váló áradása okozta. A Somogyból ránk zúduló víztömeg nem fért meg ,a mederben, s Koppány- szántónál, Eledény ágasvölgyi részénél, valamint Nagykó- nyinál mindkét oldalon elárasztotta a folyóparti sík területeket. Az elöntött terület nagy része rét, illetve legelő, a szántóföld kevesebb. Az évenként megismétlődő árvíz miajtt sürgető, megoldásra váró feladat á folyó ezen szakaszának tisztítása, medrének felújítása. — Milyen feladatokait végeztek, illetve végeznek el? — A vízelvezető árkokat kitisztítottuk, az ár levonulása után visszamaradt vizet levezettük. Vízgyűjtő árkokat készítünk a Koppánnyial párhuzamosan, s ezzel pórbáljuk az ár levonulását meggyorsítani. — Kell-e újra vetni? — Nem, ment vetést nem öntött el a víz. Így nincs jelentős kárunk. A 80 hektár szántóból harmincait kell újra szántani. Ezekre a területekre — ismerve a Koppány „mozgását” — tavasziakat, rövidebb tenyészidejű fajtákat és silótakairmányt vetünk. Mindezek mellett ezeken a területeken az idén is sietünk a mezőgazdasági munkákkal!. ÉKES LÁSZLÓ ÉRDEMES VOLT... A pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezetnek nincs olyan vetésterülete, amelyet a téli bőséges csapadék miatt keletkező belvízkár miatt újra kellene vetni. A felmérések alapján jelentéktelen az a terület, .amelyet elön; tött a belvíz. Ha figyelembe vesszük a gazdaság közel 4 ezer hektár nagyságú területét, s azt a tényt, hogy 4 kilométer hosszban megy rajta keresztül a Kapos — a terület jó része mély fekvésű —, akkor elmondhatjuk, hogy sikerült a megelőzés. Szakembereink így nyugtázzák a tényeket: Érdemes volt 1976 —77-ben a vízrendezési munkálatokat elvégezni, hiszen komoly károkozástól mentesült ezáltal a gazdaság. A közelmúlt időszak feladata volt a rét-legelő területen felgyülemlett víz elvezetése. E munkálatokat szivattyúzással, s a Kapósba történő átemléssel lehetett elvégezni, giert az elszívóárkok megteltek. Gondot jelent a mintegy 10—15 hektár olyan nádasterület víztelenítése, amely szivattyúzással sem oldható meg. Akadályozza ezt a vasút alatt lévő áteresz, amely a vizes területnél magasabban helyezkedik el. Ennek átépítése, bővítése a jövő feladatai közé tartozik. DR. MOLNÁR ISTVÁN A KAR NEM ÉRI EL AZ EGY SZÁZALÉKOT A Dombóvár környéki mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül Kocsolán, Kunion és Kaposszekcsőn öntöt el területeket a belvíz. A városi tanács termelés-ellátás felügyeleti osztálya — az előző évi tapasztalatok alapján — több olyan intézkedésre hívta fel a figyelmet, amellyel a védekezést hatékonyabbá tehetik. A közös gazdaságokon belüli vízlevezető árok, belvízcsatornák, átereszek mielőbbi kitisztítása, valamint a szivattyúk és csaitonnyamyitó ekék üzemképes állapotban tartása. A jelenlegi felmérések azt mutatják, hogy a termelő- szövetkezetek területén. a belvízkár mértéke búzavetésben nem éri el még az egy százalékot sem. Dombóváron az alacsonyan fekvő városrészben — a Szuhai dombon — van elöntött terület. Ezen a részen minden évben jelentkezik a belvíz, melynek elhárítására évekkel ezelőtt tanulmányterv készült, de annak megvalósítása csak nagyobb munkaráfordítással, és a vízrendszer teljes átalakítása után lehetséges. MAGYARSZÉKI ENDRE Bonyhád Ünnepi nagygyűlés, KISZ-tagok fogadalomtétele Üttörő harsonások jelére kezdődött szombaton a bonyhádi városi sportcsarnokban a Tanácsköztársaság évfordulójára rendezett ünnepi nagygyűlés. Az elnökségben helyet foglalt Daradics Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, dr. Hegedűs János, a városi tanács elnöke, Kamarás Györgyné, a megyei KISZ-bizottság titkára. A Himnusz elhangzása után Szőts Béla, Heltai Jenő Szabadság című költeményét szavalta el. Ezt követően László Péter, a városi párt- bizottság titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd a nagygyűlés, szónoka, Schwarcz Tibor, a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium igazgatója tartott ünnepi beszédet. A hála, a kegyelet kapcsolja össze nagy ünnepeinket a jelennel — mondotta. — A hatvan évvel ezelőtti események, a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte, egész története azonban a mának is szóló üzenet. Az előadó felidézte a világ második munkáshatalmának történetét, tanulságait. Az ünnepi beszéd elhangzása után 330 fiatal tett ünnepélyes KISZ-fogadalmat. Az Internacionálé elhangzását követően kulturális műsorral folytatódott a nagygyűlés. Doszpod Anikó szavalata után a Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola irodalmi színpada Gálám-, bős Lajos István-napi körmenet című darabjával emlékezett a Tanácsköztársaságra. Az ünnepi nagygyűlés a szekszárdi Madrigálkórus műsorával zárult. A gyepkocka vágásához használatos szerszám Klincsok Mihály a dinnyemagot válogatja
