Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-18 / 65. szám

2 Képújság 1979. március 18. Hétfő: Irán bejelentette, hogy kilép a CENTO katonai szervezetből. — Edward Gierek látogatása Moszkvában. — A közös piaci országok csúcsértekezlete Párizsban. Kedd: Carter Jeruzsálemből jövet Kairóban Szadattal tárgyalt, majd bejelentették, hogy aláírásra kész az egyip­tomi—izraeli különbéke. — Beiktatták az új venezuelai el­nököt. Szerda: Koszigin és Deszai hosszú távú együttműkö­dési egyezményt írtak alá Új-Delhiben. — Törökország is kilépett a CENTO-ból. — Kirchschläger osztrák köztársa­sági elnök befejezte csehszlovákiai látogatását. Csütörtök: Az izraeli kormány után az egyiptomi ka­binet is jóváhagyta a különmegállapodást. — Megkezdő­dött Teheránban Hoveida volt miniszterelnök pere. — A Vatikánban nyilvánosságra hozták II. János Pál pápa első enciklikáját. Péntek: Laoszi közlés arról, hogy kínai csapatok beha­toltak az országba. — Brzezinski, az amerikai elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója Jordániába utazott. — A fran­cia nemzetgyűlés vitája a bizalmatlansági indítványról. Szombat: Tito jugoszláv elnök, és Karamanlisz görög miniszterelnök tárgyalása. — Kamai Hasszán Ali egyip­tomi hadügyminiszter Washingtonban. A hét 3 kérdése A hét első szenzációját a Közel-Keleten Carter ameri­kai elnök ingázásának eredménye szolgáltatta: miután már úgy látszott, hogy Carter személyes tekintélyének a beve­tése sem vezet el az Izrael és Egyiptom közti ellentétek kiküszöböléséhez, a Jeruzsálemből távozó és Kairóban megálló elnök a végén azt adta hírül nagy diadalmasan a világnak: „sikerült!”. Mivel érte el Carter ezt az „ered­ményt”, s az tartósnak ígérkezik-e? — mindenki ezt kérdi ma keleten és nyugaton egyaránt. Az egyiptomi—izraeli különbéke-megállapodás ellen tilta­kozott a megszállt arab területek lakossága. Az izraeli ka­tonák a Jordán folyó nyugati partján, Halhulban (képün­kön) csütörtökön két tüntetőt agyonlőttek. (Képtávírónkon érkezett) Természetesen a Távol-Kelet korántsem került le a napirendről, bár Pekingben szorgalmasan közlik egyre- másra, hogy máris kivonták a csapatokat Vietnamból. A kínai fenyegetés alább hagyott-e? Európa nyugati felén a Közös Piac újabb csúcstalálko­zója szolgáltatta az alkalmat a közös valutarendszer beve­zetésének meghirdetésére. Mit is jelent ez az új pénzügyi rendszer? 1. Mivel érte e| Carter elnök a közel-keleti „eredményt”, s az tartósnak ígérkezik-e? Az amerikai és a nyugat-európai sajtó egvbehangzóan azt állítja, hogv az Egyesült Államok elnökének mélyen bele kellett nyúlnia a zsebébe, helyesebben az amerikai államkasszába, de az Egyiptomnak és Izraelnek kilátásba helyezett dollármilliárdokon kívül még további elkötele­zettségeket is kellett vállalnia. Ezek főleg Izrael érdekei­nek védelmét célozzák. Olvan értesülések láttak napvilágot, hogy Egyiptom négvmilliárd dollárt. Izrael pedig hatmilliárdot kap a kö­vetkező években. Ez úgy hangzik, mint valami amerikai áldozathozatal... Pedig legfeljebb arról van szó. hogy az USA nemcsak Kairónak és Jeruzsálemnek ad ..ajándékot”, hanem az amerikai hadiiparnak is! Tudniillik a segély leg­nagyobb részét harci repülőgépek és egyéb hadfelszerelé­sek teszik ki. Hozzálátnak például az egyiptomi hadsereg­nek (amely eddig szovjet fegyverekkel volt ellátva) ame­rikai fegyverekre való átfegyvérzéséhez ... Látnivaló, hogy az iráni katonai megrendelések kiesése után Washing­ton úi piacokat keresett hadiipara számára. (Az iráni ese­mények úgy is kihatottak Carter alkudozásaira, hogy szá­mot kellett vetnie Izrael új helyzetével: a teheráni kor­mány megszüntette az olajszállításokat az iráni sah ko­rábbi szövetségesének, az izraeli kormánynak.) Az egyiptomi—izraeli megállapodás katonai elemeinek végleges megtárgyalására Washingtonban kerül sor. oda­utazott mind a két ország hadügyminisztere. Az aláírásra csak e tárgyalások végén utazhat Szadat is, Begin is Car­ter elnökhöz... A különmegállapodás híre természetesen heves ellen­zést váltott ki az arab világ túlnyomó részében, az Elutasí­tás Frontja államaiban. Arafat, a PFSZ vezetője arra szó­lította fel az olajtermelőket, ne szállítsanak olajat Egyip­tomnak, ézaúd-Arábiát pedig arra, hogy ne támogassa anyagiakkal (dollár százmilliókkal) Szadat elnököt. Béke helyétt bizonytalanság — ezt nem mi mondjuk, hanem a nyugati polgári sajtó visszhangozza a találó meg­állapítást. Magas szintű szovjet—lengyel tárgyalások voltak a héten Moszkvában. A képen balra Leonyid Brezsnyev, a szovjet, jobbra pedig Edward Gierek, a lengyel küldöttség vezetője. (Képtávírónkon érkezett) 2. Alább hagyott-e a kínai fenyegetés? Nem lehet igennel felelni a kérdésre, hiszen a laoszi külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy két kínai zászlóalj hatolt be laoszi területre és meg is szállt bizonyos területet, a laoszi határ kínai oldalán pedig folytatódnak a csapatösszevonások. Ami a Vietnam elleni agressziót illeti, a betört kínai csapatok visszavonultak vagy visszavonulnak; nyomukban szétdúlt városok, fölperzselt falvak. A Hanoiban tett tár­gyalási javaslatok érvényesek. Peking láthatóan nem ezek­re válaszol, hanem a maga feltételei szerint akar tár­gyalni. A sanghaji katonai pártértekezlet, amely a hét köze­pén zajlott le, azt. mutatta, hogy a hadseregnek Vietnam­ban nyújtott „gyönge teljesítménye” láttán meg akarják gyorsítani a hadsereg korszerűsítését és a fegyverkezés üte­mét. Nincs jele, hogy a pekingi vezetés okult volna a Vietnam elleni agresszió negatív hatásából, amely diplo­máciai téren például a kínai—japán viszony hűvössé válá­sát is eredményezte. Ennek jele, hogy Tokióban hivatalo­san megerősítették: változatlanul gazdasági támogatásban részesítik a Vietnami Szocialista Köztársaságot. 3. Mit jelent a nyugat-európai valutarendszer bevezetése? E sorok írója a szemtanú jogán állíthatja, hogy a Kö­zös Piac kilenc országának állam- és kormányfőiből álló, úgynevezett európai Tanács párizsi ülésén épp elég ellen­tétes érdek csapott össze ahhoz, hogy a vélemények ke­mény megütközése közepette már a közös pénzügyi rend­szer. az EMS bevezetésének ünnepélyes meghirdetését is eredménynek, tüntessék fel. Pedig a közös valutarendszert sem fogadták el mindannyian, Nagy-Britannia teljesen ki is maradt belőle, az olaszok és írek pedig sok fenntartás­sal éltek. Az is igaz, hogy egyelőre a kilenc ország főváro­sában, így Párizsban sem tud mit kezdeni az utca embere az „európai pénzegységgel” (még egy új rövidítés: ECU), hiába próbálja például a francia sajtó régmúlt századok híres francia ezüstpénzének, az écunek az értékállóságát emlegetni. A lényeg éppen az lenne, hogy ennek a mai mesterséges pénznek, amely elsősorban a kilenc ország egymás közti pénzforgalmában és árucseréjében lenne használatos, az árfolyamingadozásait minimálisra szorít­sák. Az ECU egy „valutakosár”, amelybe bonyolult számí­tások útján kidolgozott arányok szerint mind a kilenc or­szág pénzéből beleraktak. Az így kiszámított átlagérték majdnem állandó lehet a jövőben: legalábbis csak két és egynegyed százalékos ingadozást tűrnek meg az alapérték­től számítva föl és le. Ha ennél nagyobb lenne az árfo­lyamváltozás egy főváros tőzsdéjén, akkor ott a központi banknak valutaeladásokkal kell ismét helyreállítani az ECU megadott határok közötti értékét. Mondani sem kell, hogy az új mesterséges pénzt az infláció elleni harc egyik fegyvereként emlegetik hivata­los helyeken, az inflációval pedig épp azért is akarnak szembeszállni, hogy a mind ijesztőbb munkanélküliséget csökkentsék. Ma már Párizsban is hat és fél százalékos munkanélküliségről beszélnek, azaz 1000 dolgozó közül 60 nem talál munkát! A Közös Piac országaiban együttvéve már több mint másfél millió ember van ilyen sorsra kár­hoztatva. Ahány ország a Közös Piacban, annyi elképzelés a munkanélküliség felszámolására, de abban közösek, hogy — mind papíron maradnak ... Ellentmondásos a helyzet a mezőgazdasági közös pia­con is: az angolok szeretnék „befagyasztatni” a mezőgaz­dasági termékek árait, de ezt sem a franciák, sem a nyu­gatnémetek nem engedik, viszont Bonn és Párizs között is Iránban az ideiglenes kormány kérésére felfüggesztette Khomeini ajatollah a gyorsított iszlám bírósági eljárások és kivégzések folytatását. Képünkön Amir Abbasz Hoveida volt miniszterelnök (jobbra az első) tárgyalása, kire az ügyész ugyancsak halált kért. (Képtávírónkon érkezett) vita dúl a saját mezőgazdaságuknak nyújtandó előnyök miatt. Talán éppen a mezőgazdasági árak körüli háború­ságban torpedózzák meg az új mesterséges pénzt is. pAlfy József Lázár György Kuvaitba utazott (Folytatás az 1. oldalról.) bért külügyminiszter-helyet­tes és Simon Ferenc, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. A magyar küldöttséghez Szigeti Károly, hazánk ku­vaiti nagykövete Kuvaitban csatlakozik. A búcsúztatásra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ter, Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. Var­ga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője és Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes. Jelen volt Tálát Benler, a Török Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Lázár György a Miniszter- tanács elnöke — hivatalos látogatásra utazva Kuvaitba — szombaton rövid időre megszakította útját a török fővárosban. Az ankarai re­pülőtéren ünnepélyes külső­ségek között Bülent Ecevit, a Török Köztársaság miniszter- elnöke fogadta. A két kor­mányfő eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet néhány kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó kérdéséről, valamint a magyar—török kapcsolatok további fejlesztéséről. Kuvait állam azonos nevű fővárosának magyar és ku­vaiti zászlókkal fellobogózott repülőterére ragyogó napsü­tésben ereszkedett le a ma­gyar kormányfő különgépe. Lázár Györgyöt a repülő lép­csőjénél először Szaad Al- Abdullah Al-Szalem Al-Sza- bah trónörökös, Kuvait mi­niszterelnöke, Szabah Al-Ah- mad Al-Dzsabir Al-Szabah miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, valamint Abdel-Vahab Jusszef Al-Ni- fiszi kereskedelmi és iparügyi miniszter üdvözölte. A fogad­tatáson megjelent a kuvaiti politikai és gazdasági élet számos vezető személyisége, a diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja, ott vol­tak a magyar nagykövetség és kereskedelmi kirendeltség vezetői és munkatársai. Lázár György ezután a trónörökös-miniszterelnök társaságában szállására, a Szalam palotába hajtatott. Kuvait trónörökös-minisz­terelnöke szombaton este díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére, a Saab palotában. A díszvacsorán részt vett a kuvaiti kormány számos tagja és a közélet sok kiemelkedő személyisége, ma­gyar részről pedig a kor­mányfő kíséretének tagjai. Magyarországra látogat a Portugál Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghí­vására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke. (MTI) .“> A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság kormánya növekvő aggoda­lommal és felháborodással ta­pasztalja, hogy a pekingi ve­zetés az egyre szélesedő nem­zetközi tiltakozást semmibe véve nem hagyott fel agresz- sziós háborújával a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. A tények arra mutatnak, hogy a kínai vezetés hegemonista céljait követve, újabb nyílt támadást indítva fokozza di- verzáns tevékenységét a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság ellen, amely bé­kés szocialista építőmunkára, valamennyi szomszédjával baráti kapcsolatokra és együttműködésre törekszik. A Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság fenyegetése és egyes területeinek meg­szállása ismételten bizonyít­ja, hogy a kínai hegemonista, expanzív törekvések súlyos veszélyt jelentenek a délke­let-ázsiai államok független­ségére, szuverenitására, az egész világ békéjére és biz­tonságára.- A Magyar Népköztársaság kormánya a Vietnami Szocia­lista Köztársaság ellen irá­nyuló kínai agresszió határo­zott elítélésével egyidejűleg megbélyegzi a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság függetlenségének, területi sérthetetlenségének súlyos ve­szélyeztetését, és kifejezi szo­lidaritását Laosz kormányá­val és népével. Követeli a nemzetközi jog, az államok közötti kapcsolatok alapvető normáit lábbal tipró kínai cselekmények azonnali be­szüntetését, a kínai csapatok haladéktalan és teljes kivo­nását Vietnam és Laosz te­rületéről, továbbá a'Laosz el­leni agressziós készülődés azonnali beszüntetését. Budapest, 1979. március 17. Ma érkeznek megyénkbe Pártküldöttség Tambovból és Karl-Marx-Stadtból (Folytatás az 1. oldalról.) ság első titkára és Lidia Andrejevna Pavlova, a Tam- bovi Cipőgyár szakszervezeti bizottságának elnöke. A Karl-Marx-Stadt me­gyei pártküldöttség is három tagú. Vezetőjük Wolfgang Enders, a Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei Bizottságának ideoló­giai titkára. A küldöttség tagjai: Éva Maria Roehner, a Karl-Marx-Stadt megyei Pártbizottság tagja, az ESDA Harisnyagyár munkásnője és Gerhard Zippel, a stolbergi járási pártbizottság első titkára. A testvérmegyéinkből ér­kező vendégeink öt napot töltenek megyénkben. Ez idő alatt megismerkednek Tolna megye politikai, gaz­dasági, társadalmi és kultu­rális életével, ellátogatnak ipari és mezőgazdasági üze­mekbe, részt vesznek a Ta­nácsköztársaság megalaku­lása 60. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepségeken. Mindkét küldötség Tolna megyei tartózkodásának első két napjáról lapunk keddi számában számolunk be.

Next

/
Thumbnails
Contents