Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

*1? A KÉPÚJSÁG 1979. március 17. Kolostorrom A község legelső telepesei a Földközi-tenger partvidéké­nek kisázsiai részét lakták, onnan nyomultak Görögorszá­gon át, a Duna mentén felfelé. A falu északi részén terje­delmes bronzkori telep és öntőműhely létezett. Az 1880-as években a csordás egy nagy edénybe rejtett, temérdek bronzeszközt tálált. Nagyobb esőzések után még ma is ta­lálnak egy-egy darabot azon a helyen. Már a népvándor­lás előtt is több csoport lakott itt. Rengeteg sirt tártak fel, a feltárók között szerepel Wosinsky Mór is. A török uralom 1687-ben szűnt meg ezen a vidéken. A Rákóczi-szabadság- harc idején a cikói határ Kun Ferenc tulajdonában volt, aki birtokainak egy részét eladta báró Schilsonnak. Ekkor kezdődött meg a németek betelepítése. Ezek a telepesek tanítót is hoztak magukkal. 1725-ben a községnek 284 la­kója volt. Az első termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, 28 családdal, Alkotmány néven. A községben jelenleg 365 házban 1317-en laknak. Véradók Cikón kilencven olyan em­ber van, aki rendszeresen ad vért. A véradóknak ma ünnepséget rendeznek, ame­lyen méltatják az önkéntes véradás jelentőségét. Márci­us 19-én ismét véradás lesz Cikón. Ezen részit vesznek azok is, akik az idén érték el, a 15, illetve húszszoros vér­adó kitüntető címet. Idén tizenkét ilyen véradó van Ci­kón. Rajtuk kívül hárman már a 25-szörös véradó cím birtokosai. Szűk az óvoda Hatvan beiratkozott óvo­dás gyerek van a községben. Minden óvodás korú gyere­ket felvettek. Az óvoda egy régi, átalakított épületben van. Kétcsoportos foglalko­zásokra még alkalmas, de háromcsoportos foglalkoz­tatásra már nem. Márpedig a cikóiak ez utóbbit tervezik. Természetesen ehhez bővítik is az óvodát. Tovább él a hagyomány A mőcsényi Völgység Né­pe Termelőszövetkezet jó helyre építtette szarvasmar­ha-telepét. A cikóiak értenek a szarvasmarha-tenyésztés­hez. Régi, jó hagyománya Van iltt a szarvasmarha- tenyésztésnek. A 30-as évek­ben — bonyhádi fajtát te­nyésztettek — országos átlag feletti összeget kaptak a te­jükért. Csak Véménd előz­te meg őket. Ebben a Bara­nya megyei községben volt csak magasabb a zsírszáza­lék. Akikoriban a községben sajt gyár is volt. Ementáli 6ajtot készítettek: 100—110 kilósakat. Az érlelőt azóta lebontották, az átvevőhelyet meghagyták, a sajtérlelő pincét az iskola használja: olajat tárolnak benne. Cikón most 116 ezer ember dolgozik a mezőgazdaságban. Illetve dolgoztaik, mert hat­van közülük már nyugdíjas. A cikóiakat a Völgység Né­pe Termelőszövetkezeten belül elsősorban a szarvas­marha-tenyésztésben foglal­koztatják. 547 fejős tehenet gondoznak itt a kísérleti te­lepként épült, azóta sok-sok módosítással üzemeltethető, szarvasmarha-telepen. A borjúnevelő 240 férőhelyes. Minit mondják: annyi a bor- -jú, hogy a férőhely mindig kevés. A telepen dólgozók átlagos havi jövedélme 4000 forint. A tehenektől évi átlagban 3457 liter tejet fejnek. Korkép a névben Egy-egy falu vagy határ­rész, folyó vagy patak neve mindig őriz valamilyen tit­kot. Történelmi események­re vet fényt, nagy világégé­sek, áradások borzalmait rej­tegeti, változó földrajzi, gaz­dasági viszonyokat tükröz. Nem egy pedig hajdan volt szép-szomorú szerelmek, el­rabolt, elvarázsolt gyermekek, vagy boldog és szépséges­szép leányzók és ifjak emlé­két őrzi. A mi korunk is fog magá­ról ily módon jegyet hagyni. Például a Cikó közepén folyó csermelynek „Völgység 1. sz. patak” a neve. A XII. században II. Géza johannitákat telepített Esz­tergomba. 1187-ben Esztergomnak már hat filiáléja volt, köztük Széplak, a mai Cikó határában. A Tolna és Baranya mezsgyéjén álló kolostornak birtokai Tolná­ban voltak. A kolostor csakhamar önállósította magát. A johanniták betegápoló papok és lovagok voltak. Ezért minden kolostornak kórháza is volt. Ma már csak ez a rom maradt a johanniták régi dicsőségéből. Kertbarátkor Van a termelőszövetkezet­nek öt hektárnyi nehezen művelhető területe. ügy döntöttek: tartós használat­ra kiadják ezt négyszáz négyszögölenként a termelő- szövetkezet tagjainak. E te­rületre kertbarátkört szer­veznek és lehetővé teszik, hogy a bérlők „szerszámos- kamrákat” is építsenek. Olyanokat, amilyenekkel már tele van a szőlőhegy. Talicska az unokának Bíró Boldizsár — a Bonyhádi Zománcgyárban dolgozik — faragó ember. Ottjártunkkor éppen egy kis talicskát készített az unokájának. Nem is akármilyent: szépen kimódolva égetett díszekkel. „Tíz évvel ezelőtt farag­tam ki az első tárgyat: egy repülő galamb volt. Haso­gattam a tűzifát az udvaron. Az egyik fejszecsapás után különös alakú fa hasadt le. Nézem, forgatom. Aztán fogtam a bicskám és a galamb lett belőle. Azóta sok mindent faragtam. Állatokat, életképeket, díszeket. Ez a kedvenc időtöltésem.” ügy látszik a mondás a fára is igaz: minden fadarabban egy-egy szobor rejtőzködik, csak a fölösleges részeket le kell fejteni róla. „Vasútiénak lenni egyko­ron rang volt. Reichert Zol­tán a Cikó melletti 63/a jel­zésű őrházban dolgozó so­rompókezelő ma is annak tekinti. 1950 óta MÁV-dol- gozó. 1965 óta szolgál jelen­legi helyén negyedmagával. (Egymást váltják.) Egyéb­ként tanácstag is. „Hogy in­nen megyek-e nyugdíjba? Az a fénysorompókon mú­lik. Ha azokat felszerelik, akkor rám itt már nem lesz szükség. Hogy ez mikor lesz? Nem tudjuk. Mindenesetre ez a vasúti kereszteződés nagyon forgalmas. Naponta átlag 16—20 vonat halad át, az országúton pedig majd­nem 400 jármű. A villany- sorompó biztosan gyorsítaná a forgalmat. Ha a vasúti szabályzatban előírtakat pontosan betartjuk — és er­re törekszünk —, akikor húsz vonatot számítva jó másfél­óráig van zárva naponta a sorompó, ha egybe tennénk az időket. Hogy szidnak-e? Vannak olyanok is. Főleg a fiatalab­bak, mert .azok mindig si­etnek. Én pedig az életükre vi­gyázok. Nem kétséges, hogy ki a vesztes, ha egymásnak megy a 424-es mozdony meg mondjuk a Zsigulii. Sokan még nem tudják, mert képesek lennének a rúd alatt is átbújni. Látja, hogy eresztem lefelé a so­rompót, de azért még fura- kodiik, hátha átcsúszik vala­hogy. Felelősségteljes a mi mun­kánk is. Vigyázunk a vasút­ra, a közlekedés biztonságá­ra. A gép tévedhet — elsza­kadhat a telefondrót, lehet áramszünet —, de az ember soha. Sőt, a gép hibáját is nekünk kell helyrehozni.” Cikói magazinunkat ösz- szeállította: Szalai János, Czakó Sándor, Pordán Já- nosné. Munkatársaink legköze­lebb, március 19-én Szakcs- ra látogatnak. Szaktanárok oktatnak Két helyen van az iskola. Négy tantermes az egyik, négy a másik. Egyik helyen az alsó tagozatosokat, a másik helyen a felsősöket oktatja a 16 tagú tantestület. Az okta­tók között csak egy van ké­pesítés nélküli, de őt szep­temberben felváltja egy szak­képzett pedagógus, aki cikói születésű és hazajön. Egyéb­ként a tantestületből hatan laknak Cikón, a többiek Bonyhádról járnak ki. Az iskolának jól felszerelt politechnikai műhelye és ker­tészete van. A politechnikai műhelyben a gyerekek kéz­ügyességét fejlesztik, a kerté­szetben pedig a természet megismerése mellett hasznos munkát is végeznek. A gye­rekek annyi zöldséget, hagy­mát termelnek, hogy ellátják belőle a napközi otthon kony­háját. Nagy takarítás a politechnikai műhelyben Hímző asszonyok A cikói lányok-asszonyok szeretnek hímezni. Nemcsak székely mintát hímeznek a ruhákra, térítőkre, hanem kalocsait, sárközit is. A hu­szonöt tagú hímzőszakkört a népfront nőbizottsága patro­nálja és Kiss Mártonná veze­ti. Az asszonyok hetenként egyszer jönnek össze. A hímzőszakkör tagjai nemcsak szépérzékükkel, szép mun­káikkal tűnnek ki, hanem azzal is, hogy sok társadalmi munkát végeznek. Nincs olyan társadalmi munka, amelyből ők kimaradnának. SPORT A táska A táska, amely ott volt a tanács bejáratánál!, a lép­csőn, akár Cilkó jelképe is tehetne. Esett az eső, a tás­ka félig kilógott az esőbe. Ki-bejövei szemet szúrt. — Ott van egy táska! — jegyeztük meg. — Ázik is, meg esetleg elemeli valaki. A tanácselnök hangon válaszollt. nyugodt A cikói sportkörnek hatvan igazolt labdarúgója van. Van serdülő-, ifjúsági és felnőtt­csapata. Labdarúgócsapatuk a járási bajnokságban szere­pel. Volt női röplabdacsapatuk is. Híres csapatuk. Az NB II-ben szerepeltek valamikor. Most ismét megszervezik a női röplabdát. Lányok már vannak, akik folytatni szeret­nék a régi hagyományt. A röplabdapályát a < tavasszal felújítják és remélik, a cikói lányok ismét hírnevet szerez­nek községüknek. — Nem emeli el azt senki. Nyugodtam ott lehet hagyni nemcsak a tásikát, a biciklit is. Évek óta nem volt példa arra, hogy toptak volna egy­mástól az itteniek. A körzeti rendőrt mi nem hívjuk. Sok dolga nincs neki itt. A parkban feltűntek a gyönyörű fiatal fenyők. Épek. Szépek. Senkinek nem jut „eszébe”, hogy kará­csonyra hazavigye. Ezt így magyarázzák: — Mi ültettük, miért lop­nánk .magunktól?! Bár így gondolkodnának mindenütt. Eljárnak — otthon építenek Cikó lakosságának 70 szá­zaléka a községen kívül dolgozik. A pécsi 12. Volán Vállalat két autóbusza ál­landóan Cikón tartózkodik. E két autóbusz szállítja a munkásokat a pécsi bá­nyákba. A cikóiak megtalál­hatók Bonyhádon: a zo­máncgyárban, a cipőgyárban, a ktsz-ben, az ÁFÉSZ-nél. Nyolcvan cikói dolgozik a Paksi. Atomerőmű-építkezé­sen. A cikóiaik eljárnak és haza­járnak. Végleg nem igen hagyják el a községüket. Otthon éoltkeznek. Évente nyolc"tíz építési és felújítási engedélyt ad ki a tanács. Eladó ház kevés van. Ha van is, drága. Majdnem olyan drága, mint Szekszár- don.. A magyarázat egyszerű: Cikónak naponta 29 autó- buszjárata van. A nap min­den szakában Cikóról az or­szág bármely részébe el le­het jutni. A vasúti

Next

/
Thumbnails
Contents