Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
*1? A KÉPÚJSÁG 1979. március 17. Kolostorrom A község legelső telepesei a Földközi-tenger partvidékének kisázsiai részét lakták, onnan nyomultak Görögországon át, a Duna mentén felfelé. A falu északi részén terjedelmes bronzkori telep és öntőműhely létezett. Az 1880-as években a csordás egy nagy edénybe rejtett, temérdek bronzeszközt tálált. Nagyobb esőzések után még ma is találnak egy-egy darabot azon a helyen. Már a népvándorlás előtt is több csoport lakott itt. Rengeteg sirt tártak fel, a feltárók között szerepel Wosinsky Mór is. A török uralom 1687-ben szűnt meg ezen a vidéken. A Rákóczi-szabadság- harc idején a cikói határ Kun Ferenc tulajdonában volt, aki birtokainak egy részét eladta báró Schilsonnak. Ekkor kezdődött meg a németek betelepítése. Ezek a telepesek tanítót is hoztak magukkal. 1725-ben a községnek 284 lakója volt. Az első termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, 28 családdal, Alkotmány néven. A községben jelenleg 365 házban 1317-en laknak. Véradók Cikón kilencven olyan ember van, aki rendszeresen ad vért. A véradóknak ma ünnepséget rendeznek, amelyen méltatják az önkéntes véradás jelentőségét. Március 19-én ismét véradás lesz Cikón. Ezen részit vesznek azok is, akik az idén érték el, a 15, illetve húszszoros véradó kitüntető címet. Idén tizenkét ilyen véradó van Cikón. Rajtuk kívül hárman már a 25-szörös véradó cím birtokosai. Szűk az óvoda Hatvan beiratkozott óvodás gyerek van a községben. Minden óvodás korú gyereket felvettek. Az óvoda egy régi, átalakított épületben van. Kétcsoportos foglalkozásokra még alkalmas, de háromcsoportos foglalkoztatásra már nem. Márpedig a cikóiak ez utóbbit tervezik. Természetesen ehhez bővítik is az óvodát. Tovább él a hagyomány A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet jó helyre építtette szarvasmarha-telepét. A cikóiak értenek a szarvasmarha-tenyésztéshez. Régi, jó hagyománya Van iltt a szarvasmarha- tenyésztésnek. A 30-as években — bonyhádi fajtát tenyésztettek — országos átlag feletti összeget kaptak a tejükért. Csak Véménd előzte meg őket. Ebben a Baranya megyei községben volt csak magasabb a zsírszázalék. Akikoriban a községben sajt gyár is volt. Ementáli 6ajtot készítettek: 100—110 kilósakat. Az érlelőt azóta lebontották, az átvevőhelyet meghagyták, a sajtérlelő pincét az iskola használja: olajat tárolnak benne. Cikón most 116 ezer ember dolgozik a mezőgazdaságban. Illetve dolgoztaik, mert hatvan közülük már nyugdíjas. A cikóiakat a Völgység Népe Termelőszövetkezeten belül elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésben foglalkoztatják. 547 fejős tehenet gondoznak itt a kísérleti telepként épült, azóta sok-sok módosítással üzemeltethető, szarvasmarha-telepen. A borjúnevelő 240 férőhelyes. Minit mondják: annyi a bor- -jú, hogy a férőhely mindig kevés. A telepen dólgozók átlagos havi jövedélme 4000 forint. A tehenektől évi átlagban 3457 liter tejet fejnek. Korkép a névben Egy-egy falu vagy határrész, folyó vagy patak neve mindig őriz valamilyen titkot. Történelmi eseményekre vet fényt, nagy világégések, áradások borzalmait rejtegeti, változó földrajzi, gazdasági viszonyokat tükröz. Nem egy pedig hajdan volt szép-szomorú szerelmek, elrabolt, elvarázsolt gyermekek, vagy boldog és szépségesszép leányzók és ifjak emlékét őrzi. A mi korunk is fog magáról ily módon jegyet hagyni. Például a Cikó közepén folyó csermelynek „Völgység 1. sz. patak” a neve. A XII. században II. Géza johannitákat telepített Esztergomba. 1187-ben Esztergomnak már hat filiáléja volt, köztük Széplak, a mai Cikó határában. A Tolna és Baranya mezsgyéjén álló kolostornak birtokai Tolnában voltak. A kolostor csakhamar önállósította magát. A johanniták betegápoló papok és lovagok voltak. Ezért minden kolostornak kórháza is volt. Ma már csak ez a rom maradt a johanniták régi dicsőségéből. Kertbarátkor Van a termelőszövetkezetnek öt hektárnyi nehezen művelhető területe. ügy döntöttek: tartós használatra kiadják ezt négyszáz négyszögölenként a termelő- szövetkezet tagjainak. E területre kertbarátkört szerveznek és lehetővé teszik, hogy a bérlők „szerszámos- kamrákat” is építsenek. Olyanokat, amilyenekkel már tele van a szőlőhegy. Talicska az unokának Bíró Boldizsár — a Bonyhádi Zománcgyárban dolgozik — faragó ember. Ottjártunkkor éppen egy kis talicskát készített az unokájának. Nem is akármilyent: szépen kimódolva égetett díszekkel. „Tíz évvel ezelőtt faragtam ki az első tárgyat: egy repülő galamb volt. Hasogattam a tűzifát az udvaron. Az egyik fejszecsapás után különös alakú fa hasadt le. Nézem, forgatom. Aztán fogtam a bicskám és a galamb lett belőle. Azóta sok mindent faragtam. Állatokat, életképeket, díszeket. Ez a kedvenc időtöltésem.” ügy látszik a mondás a fára is igaz: minden fadarabban egy-egy szobor rejtőzködik, csak a fölösleges részeket le kell fejteni róla. „Vasútiénak lenni egykoron rang volt. Reichert Zoltán a Cikó melletti 63/a jelzésű őrházban dolgozó sorompókezelő ma is annak tekinti. 1950 óta MÁV-dol- gozó. 1965 óta szolgál jelenlegi helyén negyedmagával. (Egymást váltják.) Egyébként tanácstag is. „Hogy innen megyek-e nyugdíjba? Az a fénysorompókon múlik. Ha azokat felszerelik, akkor rám itt már nem lesz szükség. Hogy ez mikor lesz? Nem tudjuk. Mindenesetre ez a vasúti kereszteződés nagyon forgalmas. Naponta átlag 16—20 vonat halad át, az országúton pedig majdnem 400 jármű. A villany- sorompó biztosan gyorsítaná a forgalmat. Ha a vasúti szabályzatban előírtakat pontosan betartjuk — és erre törekszünk —, akikor húsz vonatot számítva jó másfélóráig van zárva naponta a sorompó, ha egybe tennénk az időket. Hogy szidnak-e? Vannak olyanok is. Főleg a fiatalabbak, mert .azok mindig sietnek. Én pedig az életükre vigyázok. Nem kétséges, hogy ki a vesztes, ha egymásnak megy a 424-es mozdony meg mondjuk a Zsigulii. Sokan még nem tudják, mert képesek lennének a rúd alatt is átbújni. Látja, hogy eresztem lefelé a sorompót, de azért még fura- kodiik, hátha átcsúszik valahogy. Felelősségteljes a mi munkánk is. Vigyázunk a vasútra, a közlekedés biztonságára. A gép tévedhet — elszakadhat a telefondrót, lehet áramszünet —, de az ember soha. Sőt, a gép hibáját is nekünk kell helyrehozni.” Cikói magazinunkat ösz- szeállította: Szalai János, Czakó Sándor, Pordán Já- nosné. Munkatársaink legközelebb, március 19-én Szakcs- ra látogatnak. Szaktanárok oktatnak Két helyen van az iskola. Négy tantermes az egyik, négy a másik. Egyik helyen az alsó tagozatosokat, a másik helyen a felsősöket oktatja a 16 tagú tantestület. Az oktatók között csak egy van képesítés nélküli, de őt szeptemberben felváltja egy szakképzett pedagógus, aki cikói születésű és hazajön. Egyébként a tantestületből hatan laknak Cikón, a többiek Bonyhádról járnak ki. Az iskolának jól felszerelt politechnikai műhelye és kertészete van. A politechnikai műhelyben a gyerekek kézügyességét fejlesztik, a kertészetben pedig a természet megismerése mellett hasznos munkát is végeznek. A gyerekek annyi zöldséget, hagymát termelnek, hogy ellátják belőle a napközi otthon konyháját. Nagy takarítás a politechnikai műhelyben Hímző asszonyok A cikói lányok-asszonyok szeretnek hímezni. Nemcsak székely mintát hímeznek a ruhákra, térítőkre, hanem kalocsait, sárközit is. A huszonöt tagú hímzőszakkört a népfront nőbizottsága patronálja és Kiss Mártonná vezeti. Az asszonyok hetenként egyszer jönnek össze. A hímzőszakkör tagjai nemcsak szépérzékükkel, szép munkáikkal tűnnek ki, hanem azzal is, hogy sok társadalmi munkát végeznek. Nincs olyan társadalmi munka, amelyből ők kimaradnának. SPORT A táska A táska, amely ott volt a tanács bejáratánál!, a lépcsőn, akár Cilkó jelképe is tehetne. Esett az eső, a táska félig kilógott az esőbe. Ki-bejövei szemet szúrt. — Ott van egy táska! — jegyeztük meg. — Ázik is, meg esetleg elemeli valaki. A tanácselnök hangon válaszollt. nyugodt A cikói sportkörnek hatvan igazolt labdarúgója van. Van serdülő-, ifjúsági és felnőttcsapata. Labdarúgócsapatuk a járási bajnokságban szerepel. Volt női röplabdacsapatuk is. Híres csapatuk. Az NB II-ben szerepeltek valamikor. Most ismét megszervezik a női röplabdát. Lányok már vannak, akik folytatni szeretnék a régi hagyományt. A röplabdapályát a < tavasszal felújítják és remélik, a cikói lányok ismét hírnevet szereznek községüknek. — Nem emeli el azt senki. Nyugodtam ott lehet hagyni nemcsak a tásikát, a biciklit is. Évek óta nem volt példa arra, hogy toptak volna egymástól az itteniek. A körzeti rendőrt mi nem hívjuk. Sok dolga nincs neki itt. A parkban feltűntek a gyönyörű fiatal fenyők. Épek. Szépek. Senkinek nem jut „eszébe”, hogy karácsonyra hazavigye. Ezt így magyarázzák: — Mi ültettük, miért lopnánk .magunktól?! Bár így gondolkodnának mindenütt. Eljárnak — otthon építenek Cikó lakosságának 70 százaléka a községen kívül dolgozik. A pécsi 12. Volán Vállalat két autóbusza állandóan Cikón tartózkodik. E két autóbusz szállítja a munkásokat a pécsi bányákba. A cikóiak megtalálhatók Bonyhádon: a zománcgyárban, a cipőgyárban, a ktsz-ben, az ÁFÉSZ-nél. Nyolcvan cikói dolgozik a Paksi. Atomerőmű-építkezésen. A cikóiaik eljárnak és hazajárnak. Végleg nem igen hagyják el a községüket. Otthon éoltkeznek. Évente nyolc"tíz építési és felújítási engedélyt ad ki a tanács. Eladó ház kevés van. Ha van is, drága. Majdnem olyan drága, mint Szekszár- don.. A magyarázat egyszerű: Cikónak naponta 29 autó- buszjárata van. A nap minden szakában Cikóról az ország bármely részébe el lehet jutni. A vasúti
