Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
a Képújság 1979. március 15. taltaÉlos kai(§Dd®silkép A helyreállított egri minaret Jubileumi könyvkiállítás A magyar könyvkiadók mintegy félszáz kötetet jelentetnek meg a jubileumra. Az első magyar proletárforradalom történetét napjainkig sugárzó hatását elemzi Liptai Ervin a Magyar Tanácsköztársaság című művében. Kötetben eddig még nem publikált írások is megtalálhatók „A Tanács- köztársaság és szomszédaink” című könyvben, amely csehszlovák, jugoszláv, orosz, osztrák, román és ukrán történészek munkáiból összeállított tanulmánygyűjtemény. A Szépirodalmi Kiadó évfordulós kiadványa József Farkas tanulmánya, írók, eszmék, forradalmak címmel. A szerző a magyar irodalom forradalmi, szociális-' ta vonulatát rajzolja meg könyvében az első világháborútól 1945-ig. Ugyancsak a jubileumra jelenik meg ismét Illés Béla: Ég a Tisza című regénye. A Corvina Kiadó Aradi Nóra, A szocialista képzőművészet története című tanulmánykötetét bocsátja közre, második kiadásban. Szintén a Corvina Kiadóműhelyéből kerül ki Siklós Andrásnak magyarul már publikált, nagy sikerű kötete, a Magyarország 1918— 1919, ezúttal német nyelven. Mintegy félszáz kötet megjelentetésével, korabeli dokumentumokból, könyvekből rendezett könyvkiállítással, zenés irodalmi műsorra készül a könyvszakma a Tanácsköztársaság közelgő 60. évfordulójának megünneplésére. A Közoktatásügyi népbiztosság által kiadott Vörös könyvtár füzetei, korabeli folyóiratok láthatók majd egyebek között „A munkás- mozgalom és a könyv” címmel március 20-án a Liszt Ferenc téri könyvklubban megnyíló kiállításon. A tárlatot rendező Állami Könyv- terjesztő Vállalat és a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülése mintegy 300 kötettel, dokumentummal idézi a dicső napok emlékét. Március 20-án a XIV kerületi Teleki Blanka Gimnáziumban reprezentatív könyvkiállítás nyílik a jubileumra megjelent, illetve a történelemformáló napokat idéző művekből. „Az őszirózsától a tűz márciusáig” címmel az Állami Könyvterjesztő Vállalat a kerületi könyvbarát- körök részére zenés irodalmi esteket rendez, irodalmi alkotásokból készült válogatással. A Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályán már tekintélyes mennyiségű értékes anyag gyűlt össze, így a múzeum tulajdonába került többek között a Pécsett élt Várkonyi Nándor irodalmi hagyatéka. Tompa Kálmán ismert műgyűjtő is Pécsre hagyta tízezer kötetes könyvtárát. A hagyatékban számos értékes kézirat, levél, első kiadású, illetve dedikált könyv található. Péchy Blanka érdemes művész ugyancsak gazdag kultúrtörténeti értékű anyagot adományozott szülővárosának. Az adomány tartalmazza férjének, Magyar Lajosnak, a kiváló újságírónak a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának kéziratos hagyatékát és levelezését. Ebből a kiállítás keretében Magyar Lajos-emlékszobát alakítanak ki. A terv szerint a belváros egyik szép, patinás épülete, a Kossuth Lajos utcában lévő. volt Vasváry-ház ad otthont az irodalmi kiállításnak. A negyven méter magas egri minaretet sok éves gondos munkával helyreállították. A karcsú építmény a jövőben csupán látványosságként szolgál majd a turisták számára. Kilencvenhét csigalépcsőfokát ezentúl már nem koptathatják az egri panorámában gyönyörködni kívánó érdeklődők. Mongol amatőrök Az elmúlt tíz év folyamán megnégyszereződött — több mint 2000-re emelkedett — az öntevékeny művészegyüttesek száma Mongóliában. Az új tehetségek kibontakozását segítik a klubok, a kultúrotthonok, a múzeumok, a könyvtárak szerte az országban. Ezek fenntartására, bővítésére 47 millió tug- rikot fordít a mongol állam a most folyó ötéves tervidőszakban. Az átányi „Kakasház” A Heves megyei Átány községben a közelmúltban helyreállítottak egy 1857-ben épült — ma már műemlék parasztházat. A „Kakasház” nevét egykori gazdájától, a Kakas családtól örökölte. A korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal berendezett parasztház híven tükrözi a hajdanán itt lakó család életét. (MTI fotó, Perl Márton felvétele — KS) siMisiÉíDxDyyi mértékű hiányosságot kell felszámolni a fagylalthely' zet terén is — mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Somogyi Néplap A gazdaságok jó részében már készen állnak a másodvetések tervei: a legtöbb helyen kukoricával, tavaszi búzával és napraforgóval akarják pótolni a kiesést. Sok az ősszel elmaradt mélyszántás és a más években ilyenkor már befejezett közeledő műtrágyaszórás is csak félidejénél tart. Mindez mutatja, hogy sok a tennivaló, egy- csapásra égetővé vált. Súlyosabb géphiány, vetőmag-, vagy növényvédő szer gond nem akadályozza a munkát, de még így is több helyi panaszt kellett továbbítaniuk a járások szakvezetőinek. Továbbra is rossz az IFA-al- katrészellátás, s több üzem panaszolta, hogy nem tudja beszerezni az ígért síkfóliázó gépet. A ZÖLDÉRT képviselője ez utóbbival kapcsolatban megnyugatató választ adott. A vetőmagvak közül hiánycikk a csillagfürt, holott a megyére rótt takarmánytermesztési feladatok jobb ellátást indokolnak. A kemikáliák közül néhány „kapós” cikk beszerzését — mint kiderült — nemcsak valutáris nehézségek akadályozták. Helyenként — például egy cukorrépagyomirtó esetében — a nem megfelelő igényfelmérés és a megrendelések „nagyvonalú” továbbítása okozta, hogy a kaposvári járás egyik üzeme már a vetésterület kényszerű csökkentését fontolgatja. Dunántúlt napló Baranya — különös tekintettel arra, hogy határmenti megye — jelentős idegenforgalmat bonyolít le, mégpedig kettős arculatút: egyrészt nagy a vendégforgalma, másrészt ennél százalékban kifejezve még nagyobb a tranzitforgalma. A három megyei határállomáson az elmúlt évben egymillió 239 ezer belépő vendéget fogadtak, szemben az 1977-es 740 ezerrel. Baranyában a legtöbb belföldi és külföldi vendég Pécset és Harkányt keresi fel. Ezekre a helyekre éves napi átlagot számolva ötezei-ötezer-öt- száz vendég jut, ez a szám télen 1800-ra csökken, nyári csúcsban pedig 25 ezerre is emelkedik. Ez a hatalmas tömeg nehéz feladatot ró a vendéglátásra, kereskedelemre, s elsősorban azokra, akiknek a turisták elszállásolásáról kell gondoskodniuk. Noha tavaly a korábbinál 7,6 százalékkal több íerunely volt, mint azelőtt, ez a meglévő 7816 szálláshely sem bizonyul elegendőnek. Márpedig a jelek arra mutatnak, hogy ebben az évben megsokszorozódik a turisták száma, hiszen már januárban negyvenezran, februárban pedig 64 ezren lépték át a határt Baranya területén — máris négyszer annyian, mint a megelőző év azonos időszakában. A problémák és gondok ellenére tavaly több területen is előbbre lépett a vendéglátás: megnyílt a Szliven- étterem, korszerűsítették a 100 éves borozót; nyáron három egység előtt alakítottak ki járdapresszót, a siklósi várkertnél reggelizőhelyet, ételbárt nyitottak, Szajkón újjáalakították a csárdát. Ugyanakkor továbbra is az étkeztetés legnagyobb gondja a reggeliztetés megoldatlansága: ez ma még leginkább a kereskedelemre hárul, legalább ugyanilyen FEJER MEGYEI HÍRLAPI Divat lett a gyógyszer- fogyasztás. Sokszor az időjárás megbeszélése után következik: ki milyen gyógyszert szed. Például a lengyel nyugtatószer, az Elenium elegáns, apró, könnyen bevehető, szépen csomagolt orvosság. Többen elővették már a presszóban, italozás közben is. Pedig nem ártalmatlan ez a közepesen erős szer, főképpen, ha túladagolják. De ez az igazság minden orvosságra vonatkozik, hiszen mindegyiknek van mellékhatása is. Egyrészt természetes hatás — ami kikerülhetetlen —, másrészt olyan hatások, amelyek a túlzott dózis miatt a szervezet ellen fordulnak, azaz rombolnak, esetleg, mikor valóban szükség lenne rájuk, már hatástalanná válnak. Fejér megyében szerencsére a gyógyszerfogyasztás emelkedése elmarad az országos átlagtól, de a becslések szerint így is legalább egyharmaddal lehetne csökkenteni. A megyében tavaly 78,6 millió forintot költöttek gyógyszerre. Az állami dotáció csaknem ugyanennyi volt, 64 millió forint. A tavalyi gyógyszerforgalom a térítésdíjas gyógyszereknél emelkedett jelentősen. így a sulfeonamidok- ból 28,1 az antibiotikumokból 12 százalékkal fogyasztottunk többet. Ez utóbbi jóval magasabb az országos átlagnál. Feloluasouerseny gyermekek reszere A Német Szövetségi Köztársaságban kedvelik a felolvasóversenyeket, kitűnő módszernek tartják arra, hogy felébresszék és fokozzák a gyermekeknek a jó könyvek iránti érdeklődését. Országos viszonylatban 1959-ben rendezték meg az első ilyen vetélkedőt. A versenyen csak egy korosztály vehet részt: a tizenkét évesek. A korosztály kiválasztását azzal indokolják, hogy a gyerekek először a mechanikus-technikai olvasókészséget sajátítják el, még a tizedik életév előtt. A logikai olvasókészség kifejlődése nagyjából a tizenkettedik évben fejeződik be, s ekkor kezdődik az esztétikai olvasókészségé, tehát ez a legalkalmasabb idő arra, hogy a fejlődést felolvasóversennyel segítsék elő. A gyerekek kedvenc könyvükből olvasnak fel a versenyen egy-egy részletet. Az erre fordítható idő nem több öt percnél. Előtte megnevezik a szerzőt, címet, s pár mondatban ismertetik a könyv tartalmát, hogy a választott szemelvény a hallgatók előtt érthető legyen. A versenynek különböző fokozatai vannak. Az első a tanév befejezése előtt az osztályokban és iskolákban játszódik le. Az iskolagyőztesek a nyári hónapokban körzeti és városi versenyeken találkoznak, ezek győztesei pedig ősszel a tartományiakon, s a tartományi első helyezettek közül kerül ki az ország legjobb felolvasója. A győztesek minden fokozatban könyv- jutalmat kapnak. A helyi, tartományi döntőket a polgármester, ismert író vagy más, az ifjúság körében népszerű személy nyitja meg. Meghívják rá a szülőkön, tanárokon kívül a rádió, sajtó, televízió képviselőit. A cél az, hogy a rendezvény az olvasás ünnepélyévé váljék. Az országos döntőt a frankfurti Goethe- ház kerti pavilonjában tartják. A rendező a német könyvkereskedelem egyesülete, de a szervezés munkája, a felolvasások pontozásába bekapcsolódhat mindenki, aki szívügyének érzi az ifjúsági irodalmat, így tanítók, tanárok, könyvtárosok, könyvkereskedők, pedagógiával foglalkozó tisztviselők, a rádió munkatársai, stb. Néha vakokat is felkérnek zsüritagságra. Ezzel azt akarják hangsúlyozni, hogy a lényeg a felolvasáson van, nem pedig a versenyző külső megjelenésén, arcjátékán, gesztikulálásán. A teljesítmények értékelésénél általában három szempontot vesznek figyelembe. A legdöntőbb természetesen a felolvasás milyensége, a világos kiejtés, a Jpnyv hangulatát érzékeltető hangsúlyozás, a könyvvel való együttélés. Aki színpadiasán kicifrázva, vagy felolvasás helyett kívülről betanulva mondja el a szöveget, az 0 pontot kap. Tekintettel vannak arra is, hogv a kiválasztott szöveg valóban értékes-e, színvonalas könyvből származik-e, il- lik-e a felolvasó egyéniségéhez. A tartományi és országos döntőkön az után is érdeklődik a zsűri, hogy a gyerek mennyit tud a szerzőről, ismer-e hasonló műveket. A verseny jelszava: „A felolvasás öröm”. A pedagógusok úgy vélekednek, hogy ez valóban így van. Örömet okoz a gyerekeknek, ha kedvenc könyvüket mással is megismertethetik; ha szüleiket, barátaikat is részesíthetik abban a nagy élményben, amit a jó könvv olvasása közben éreznek. Ezzel magyarázható, hogy a résztvevők száma több százezerre rúg. A felolvasások és meghallgatásuk kitűnő propagandát jelent az értékes művek számára, sokan szerették meg e réven az igazi jó könyvet. Ez az eredmény különösen fontos egy kapitalista országban, ahol a fiatalság kezébe jóval több ponyva kerülhet, mint nálunk. A verseny első fordulója az osztályokban történik, mégpedig a tanítási idő alatt. Ez elvesz az irodalom tanítására fordított időből egykét órát, a veszteségért azonban megvan a kárpótlás: az irodalmi képzés elmélyül. Az alapos összeszedettséget követelő felolvasás a legcélravezetőbb módszer a figyelmes olvasás megtanulására és a stílus finomságának átérzésé- re. Ezzel kapcsolatban érdemes emlékezetbe idézni az öreg Goethe egyik nyilatkozatát: „Az emberek nem tudják, hogy mennyi időbe és fáradságba kerül az olvasás megtanulása. Én nyolcvan évet fordítottam rá, és még most sem mondhatom, hogy a célnál vagyok.” A felolvasóversenyek hatására a gyerekek a korábbinál sokkal többet beszélgetnek olvasmányaikról, több könyvet vásárolnak és többen látogatják a könyvtárakat. Jó eszköz a tiszta, világos, helyes kiejtés elsajátítására. Hasznos lenne nálunk is bevezetni valamilyen formában a felolvasóversenyeket. Az első kísérleteket ott érdemes megtenni, ahol eddig is a legtöbbet olvastak fel, vagyis falun. Sok család él még ma is, ahol h legállandóbb kulturális élményt az iskolás gyerekek felolvasása jelenti a téli estéken. A felolvasóversenyekkel szerezzünk új barátokat a jó olvasmányoknak, erősítsük meg öregnek-fiatalnak a könyvvel való kapcsolatát, rendezzük meg az olvasás ünnepét! VÉRTESY MIKLÓS Állandó irodalmi kiállítás Pécsett
