Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-01 / 50. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 50. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. március 1., csütörtök NŐK A GÉPEK MELLETT (3. old.) KISTAPÉRA KÉT ÜTŐN KELL BEMENNI (3. old.) FIATALOK (5 old.) ATOMERŐMŰ­ÉPÍTKEZÉS (3. old.) l ii PárttaBiyűlés vagy termelési tanácskozás? VAGY EZ, VAGY AZ — mondhatná az olvasó —, micsoda dolog az, megkérdőjelezni egy értekezlet mi­benlétét? S joggal, de higgye el, nem egyszer tapasztal­tam már, hogy a gyűlések és tanácskozások szóvivői összekeverték e fogalmakat. Napjainkban folynak a beszámoló taggyűlések és el is tartanak még jó néhány hétig, míg a pártalapszervezetek és csúcsvezetőségek megtárgyalják elmúlt évi munkájukat és meghatároz­zák ez évi teendőiket. Mostanában pedig, amikor oly nagy hangsúlyt kapott a gazdasági munka, a termelé­kenység, a hatékonyság kérdése, amikor az V. ötéves tervnek jócskán a második felében járunk, amikor egy­re inkább szorítanak bennünket vállalásaink és elkép­zeléseink, a termékszerkezet változtatásai, az energia­takarékossági gondok, a nyersanyagok felhasználásának lehetőségei és a minden téren való takarékosság, nos, mostanában óhatatlanul előtérbe kerül a párttaggyűlé­seken is a gazdasági munka. Hasznos is. szükséges is erről beszélni. Hol is szól­hatnának a vállalatok, üzemek, gyárak, termelőszövet­kezetek felelős vezetői az elkövetkező időszak legfon­tosabb tennivalóiról, ha nem a kommunisták üzemi fórumán? Hol kérhetnének a dolgozóktól igazi segítsé­get, ha nem éppen a párttaggyűléseken? A taggyűlés valóban erre való. És természetesen arra, hogy a nép- gazdasági tervekből, célkitűzésekből az egyes termelő egységekre bontott feladatokat éppen ezekben az egy­ségekben tárgyalják meg. Mégis azt mondom, ne keverjük össze a párttag­gyűléseket a termelési tanácskozásokkal. A politikai elhivatottság ugyanis nem merülhet ki csak a gazda­sági munkában. Sőt. a párttaggyűlés témája nem szo­rítható le az adott közösség tevékenységére sem. Mert kiragadni a kisebb közösségeket az egészből, értelmet­len dolog, hiszen az összefüggésekből ragadnánk ki a részt, az alkotó elemet. Lássunk egy példát: egy nem gazdaságos, rosszul termelő üzemet maholnap megszün­tetnek. Ha ennek az üzemnek a kommunistái nem lát­ják a körülöttük lévő világot, annak mozgását, fejlő­dését, akkor nem fogják megérteni, miért kellett az ő üzemüket megszüntetni, hiszen nem lesz viszonyítási alapjuk. Ennek hiányában pedig nem is mondhatjuk rájuk azt, hogy rosszul, gazdaságtalanul termeltek. De bármilyen sikeres volt a beszámoló taggyűlés, nem me­het haza az a párttitkár sem nyugodt lelkiismerettel, aki nem említette meg a Magyar Szocialista Munkás­párt egészét foglalkoztató gondokat, az MSZMP véle­ményét a nagyobb — ha tetszik — világpolitikai kér­désekről. Mert nem nevezhető igazi párttaggyűlésnek az, ahol csak a legszűkebb környezettel foglalkoztak. MA MINDEN KOMMUNISTÁNAK tudni illik, hogy mi történik Iránban. Kambodzsában, hogy hol tart a SALT—II., mért csak ezeknek az összefüggéseknek is­meretében tudja igazán megítélni saját helyzetét. Félre ne értsen az olvasó, én nem a Szabad Nép félórákat kérem számon, csupán annyit, hogy legyen téma az üze­men, gyáron belül is minden olyan esemény, amely a világban történik, amely események a haladást szol­gálják, vagy éppen gátolják. És ahol ezek tárgyalását a legjobban kérhetjük, az a párttaggyűlés. A világpolitikai események és belső gazdasági hely­zetünk ugyanis olyan szoros kapcsolatban állnak, hogy szétválaszthatatlanok egymástól. A párttaggyűléseken bizonyára szóba kerülnek például a benzin-áremelke­dések. Nos. miért kellett a benzin árát felemelni ná­lunk? A választ minden gyermek fújja már: mert energia- és nyersanyagválság uralkodik a nyugati vi­lágban. De hogy ez a válság mitől van — attól-e, hogy egyik pillanatról a másikra elfogytak az energia- és nyersanyagtartalékok, vagy valami más-oka van. — azt már nem tudja a felnőttek jó része sem. A példa na­gyon egyszerű, mondhatnánk, túl egyszerű. De ezzel nem az olvasót akarom lebecsülni, hanem azt szeret­ném bizonyítani, hogy mennyire fontos nekünk mind­arról tudni, ami körülöttünk történik, hogy mennyire kevés csak azt propagálni a taggyűléseken, hogy mi a dolgunk és feladatunk. ÉS HA MAR ITT TARTUNK, akkor ez utóbbi is megérdemel néhány sort. Arról van ugyanis szó, hogy hajlamosak vagyunk a termelési tanácskozásokon is, a beszámoló taggyűléseken is csak nagy általánosságok­ban beszélni gazdasági feladatainkról. Nem egy igaz­gatót, párttitkárt hallottam, aki a legjobb szándékkal bár, de így beszélt: „elvtársak, azon kel) igyekeznünk, hogy hatékonyabban és jobb minőségben termeljünk”. Ez így önmagában nem mond semmit. Ha az illető ve­zető valóban azt akarja, hogy a munka hatékonyabb legyen és a minőség kevésbé kifogásolható az általa vezetett üzemben vagy gyárban, akkor valami olyasmit kellene mondania: a forgácsolóüzemben a tavaly vásá­rolt gépet ezután két műszakban kell üzemeltetni. És adhat még ez a vezető helyhez, időhöz, személyekhez, brigádokhoz szóló programot, amikor konkrétan meg­fogalmazza, melyek azok a módszerek, amelyekkel a munkát termelékenyebben tudják elvégezni. LEGYENEK HÄT ezek a párttaggyűlések olyanok, amelyek összefüggéseiben mutatják be gazdasági éle­tünk gondjait is, a világpolitikai eseményeket is, hogy e taggyűlések hatását másriap már a műhelyekben mérhessük le. MÉRŐ MIKLÓS Szekszárd-paksi Vízitársulat Dinamikus fejlődés, eredményes gazdálkodás Ha figyelembe vesszük, hogy a Szék.szárd—paksi Ví­zitársulatnak többéit között évente 461 kilométer hosszú árkot, patakot, vízfolyást kell karbantartani, akkor egyálta­lán nem gondolunk arra, hogy könnyedén szerezték meg 1978-ban a 26 millió fo­rintos nyereségüket. A társu­lat taggazdaságai ezeknek a munkáknak az elvégzését ter­mészetesen minden évben számon kérik, hiszen a víz­levezető csatornák az ő föld­jeiken vezetnek végig, nekik okoz gondot a magas vízál­lás, a rendetlen patak, víz­folyás. Az elmúlt héten Pataki László igazgató számolt be a '.zdaságok — termelőszö- Letek, állami gazdasá­gok, vállalatok, intézmények — vezetői előtt az 1978-ban végzett munkáról, valamint az idei feladatokról. A beszámoló szerint a tár­sulás 118 százalékra teljesí­tette 1978-as tervét. Ez a di­namikus fejlődés annak kö­szönhető, hogy az előző évi­hez viszonyítva a kapacitás kihasználását a műszaki bá­zis továbbfejlesztésével, új gépek vásárlásával tudták biztosítani. Ennek érdekében helyezték üzembe a központi telepen a betonkeverő tele­pet, jelentős mértékben vá­sároltak ipari kisgépeket és újítások bevezetésével is je­lentős eredményeket értek el. A beszámolóban a legfon­tosabb rész természetesen az, hogy mit végeztek a taggaz­daságok részére. A közcélú árkok fenntartási munkáit az előző évihez viszonyítva 144 százalékra teljesítették. A következő nagyobb munká­kat végezték el 1978-ban: bonyhádi Pannónia 4,795, zombai Egyesült Erővel 3,346, bátaszéki Búzakalász 7,578, Szekszárdi Állami Gazdaság 8,858, Városi Tanács Szek- szárd 13,568 millió forint ér­tékben. Ezenkívül 40 szövet­kezetnek, intézménynek vé­geztek társulati munkát. Többek között sor került a hardpusztai vízfolyás, az ózsáki határárok, a Fadd- kiserdei árok, a murgai árok, Lajvér-patak és tározója, a Parászta-patak fenntartási munkálataira. Az eredményes év után természetesen könnyebb ter­vezni, nagyobb feladatokat vállalni, annak ellenére, hogy a gazdálkodás 1979-ben sok­kal nehezebb. Többek között a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előírta, hogy az 1978-as eredményekhez vi­szonyítva az egy fizikai dol­gozóra jutó termelési értéket öt százalékkal kell növelni, illetve az egy társulati dolgo­zóra jutó termelésnövekedést öt százalékkal kell emelni. Az intéző bizottság az 1979- es tervet — figyelembe véve az említett szabályozókat — 110 millió forint termelési értékben határozta meg, je­lentős létszámcsökkenés mel­lett. Ennek érdekében jár­művekre, 1 090 000, földmun­kagépekre 4 672 000, építőipa­ri gépekre 3, és műhelygé­pekre 1 622 000 forintot fordí­tanak. A részletes tervekben sze­repel; közcélú és rekonstruk­ciós beruházást 10. fenntar­tási munkát 12 millió forint értékben végeznek. A Szek­szárdi Állami Gazdaság szá­mára 4,5 millió forint érték­ben talajvízrendezést, a tej­ipari vállalatnak 4,5 millióért belső vízrendezést, a szek­szárdi Séd-patak lefedését pedig nyolcmillió forintért végzik el. A fentebb említet­tek természetesen csak a na­gyobb munkákat jelentik, a tagszövetkezetek részére eb­ben az évben is 461 kilomé­ter hosszon elvégzik , a víz­folyások. árkok. patakok fenntartási munkálatait. A taggyűlésen elfogadták az 1978-as évről szóló beszá­molót és meghatározták 1979- re a tennivalókat. A belkereskedelmi miniszterhelyettes Szekszárdon Együttes ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége és a KPVDSZ megyebizottsága Laután Ferenc belkeres­kedelmi miniszterhelyettes vezetésével február 28-án megyénkbe látogattak a Belkereskedelmi Miniszté­rium és a SZŐ VOSZ veze­tői. A vendégeket Szek­szárdon, a megyei tanács épületében dr. Szabópál Antal megyei tanácselnök és dr. Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság titkára fogadta. A minisztériumi vezetők az elmúlt évek ki­alakult gyakorlatának megfelelően az aktuális ke­reskedelempolitikai célki­tűzéseket és a soron követ­kező feladatokat tárgyal­ták meg a megyei párt- és tanácsi vezetéssel. Délután a vendégek Ta­másiba látogattak. Itt tájé­koztatást kaptak a nagy­község kereskedelmi háló­zatának helyzetéről és a VI. ötéves terv kereskede­lemfejlesztési elképzelé­seiről, majd hálózatlátoga­táson vettek részt. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap a MÉSZÖV szék­házában Horváth János el­nökletével tartotta ülését a MÉSZÖV elnöksége és a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizott­sága. A MÉSZÖV általános sző. vetségi titkárság és a KPVDSZ közgazdasági bi­zottság előterjesztése alapján, értékelte az együttes ülés az ÁFÉSZ-ek, takarék- és la­kásszövetkezetek 1978. évi munkaversenyét. A szövetkezeti dolgozók körében — kapcsolódva a Láng Gépgyár felhívásához — egész évben intenzív ver­senyszellem bontakozott ki. 1978 első hónapjaiban a me­gyében mintegy 3500 ÁFÉSZ, és takarékszövetkezeti dolgo­zó tett felajánlást. A Kiváló egység címért 481 dolgozó kollektíva versenyzett, nyolc­vaneggyel több, mint az elő­ző évben. A munkaverseny bázisát 1978-ban is a szocialista bri­gádok képviselték. Míg 1977- ben 186 brigád 1545 taggal, 1978-ban 194 brigád 1649 tag­gal küzdött a megtisztelő cím elnyeréséért. A szövetkezetek igazgató­ságai, szakszervezeti bizott­ságai egész évben biztosítot­ták a verseny nyíltságát, el­végezték az időszakos érté­keléseket. A verseny eredményei az áruellátás javulásában, a háztáji és kis gazdaságok termelésének segítésében, a takarékszövetkezeti betét- és kölcsönállomány növekedésé, ben, a hatékony gazdálko­dásban jutottak kifejezésre. Az együttes ülés elismeré­sét és köszönetét fejezte ki a versenyben eredményt el­érő egységeknek, szocialista brigádoknak, szövetkezetek­nek, Ezt követően a MÉSZÖV elnöksége jelentéseket foga­dott el a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd jóváhagyta Izsák La­josnak, a szekszárdi ÁFÉSZ elnökének jelentését a -szék. szárdi Skála áruház megnyi­tásának előkészületeiről. El­fogadta a MÉSZÖV ellenőr­zési irodájának jelentését az 1978. évi feladatok teljesíté­séről, valamint az 1979. évi munkatervéről. Vitatott napirend volt az ÁFÉSZ-ek göngyöleggazdál­kodásának helyzetéről készí­tett előterjesztés. Az előter­jesztést készítő ÁFÉSZ-tit- kárság arra mutatott rá, hogy a göngyöleg-gazdálko­dásra nagyobb gondot kell fordítani. Olyan volumenű és összetételű göngyölegkészle­tek legyenek az egységekben, amelyek jól szolgálják a célt, emellett a legkisebb pénzesz. közlekötóst jelentik. A testületi ülés megálla­pította, hogy a göngyöleg­gazdálkodásban jelentős tar- talákok rejlenek. Ezek feltá­rása hozzájárulhat az 1979. évi tervek teljesítéséhez, a gazdálkodási hatékonyság növeléséhez. Utolsó napirendként az el­nökség a fogyasztási szövet­kezetek 1978 évi tömegsport­mozgalmának tapasztalatait összegezte és meghatározta az 1979. évi feladatokat. Az előterjesztéshez Sebes­tyén Zsigmond, a paksi ÁFÉSZ és Horváth István, a tolnai ÁFÉSZ elnöke készí­tett kiegészítő jelentést. SZOBOSZLAI JENŐ \ Az intézőbizottság beszámolóját Uhrin Vendel társulati elnök terjesztette be

Next

/
Thumbnails
Contents