Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 50. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. március 1., csütörtök NŐK A GÉPEK MELLETT (3. old.) KISTAPÉRA KÉT ÜTŐN KELL BEMENNI (3. old.) FIATALOK (5 old.) ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS (3. old.) l ii PárttaBiyűlés vagy termelési tanácskozás? VAGY EZ, VAGY AZ — mondhatná az olvasó —, micsoda dolog az, megkérdőjelezni egy értekezlet mibenlétét? S joggal, de higgye el, nem egyszer tapasztaltam már, hogy a gyűlések és tanácskozások szóvivői összekeverték e fogalmakat. Napjainkban folynak a beszámoló taggyűlések és el is tartanak még jó néhány hétig, míg a pártalapszervezetek és csúcsvezetőségek megtárgyalják elmúlt évi munkájukat és meghatározzák ez évi teendőiket. Mostanában pedig, amikor oly nagy hangsúlyt kapott a gazdasági munka, a termelékenység, a hatékonyság kérdése, amikor az V. ötéves tervnek jócskán a második felében járunk, amikor egyre inkább szorítanak bennünket vállalásaink és elképzeléseink, a termékszerkezet változtatásai, az energiatakarékossági gondok, a nyersanyagok felhasználásának lehetőségei és a minden téren való takarékosság, nos, mostanában óhatatlanul előtérbe kerül a párttaggyűléseken is a gazdasági munka. Hasznos is. szükséges is erről beszélni. Hol is szólhatnának a vállalatok, üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek felelős vezetői az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalóiról, ha nem a kommunisták üzemi fórumán? Hol kérhetnének a dolgozóktól igazi segítséget, ha nem éppen a párttaggyűléseken? A taggyűlés valóban erre való. És természetesen arra, hogy a nép- gazdasági tervekből, célkitűzésekből az egyes termelő egységekre bontott feladatokat éppen ezekben az egységekben tárgyalják meg. Mégis azt mondom, ne keverjük össze a párttaggyűléseket a termelési tanácskozásokkal. A politikai elhivatottság ugyanis nem merülhet ki csak a gazdasági munkában. Sőt. a párttaggyűlés témája nem szorítható le az adott közösség tevékenységére sem. Mert kiragadni a kisebb közösségeket az egészből, értelmetlen dolog, hiszen az összefüggésekből ragadnánk ki a részt, az alkotó elemet. Lássunk egy példát: egy nem gazdaságos, rosszul termelő üzemet maholnap megszüntetnek. Ha ennek az üzemnek a kommunistái nem látják a körülöttük lévő világot, annak mozgását, fejlődését, akkor nem fogják megérteni, miért kellett az ő üzemüket megszüntetni, hiszen nem lesz viszonyítási alapjuk. Ennek hiányában pedig nem is mondhatjuk rájuk azt, hogy rosszul, gazdaságtalanul termeltek. De bármilyen sikeres volt a beszámoló taggyűlés, nem mehet haza az a párttitkár sem nyugodt lelkiismerettel, aki nem említette meg a Magyar Szocialista Munkáspárt egészét foglalkoztató gondokat, az MSZMP véleményét a nagyobb — ha tetszik — világpolitikai kérdésekről. Mert nem nevezhető igazi párttaggyűlésnek az, ahol csak a legszűkebb környezettel foglalkoztak. MA MINDEN KOMMUNISTÁNAK tudni illik, hogy mi történik Iránban. Kambodzsában, hogy hol tart a SALT—II., mért csak ezeknek az összefüggéseknek ismeretében tudja igazán megítélni saját helyzetét. Félre ne értsen az olvasó, én nem a Szabad Nép félórákat kérem számon, csupán annyit, hogy legyen téma az üzemen, gyáron belül is minden olyan esemény, amely a világban történik, amely események a haladást szolgálják, vagy éppen gátolják. És ahol ezek tárgyalását a legjobban kérhetjük, az a párttaggyűlés. A világpolitikai események és belső gazdasági helyzetünk ugyanis olyan szoros kapcsolatban állnak, hogy szétválaszthatatlanok egymástól. A párttaggyűléseken bizonyára szóba kerülnek például a benzin-áremelkedések. Nos. miért kellett a benzin árát felemelni nálunk? A választ minden gyermek fújja már: mert energia- és nyersanyagválság uralkodik a nyugati világban. De hogy ez a válság mitől van — attól-e, hogy egyik pillanatról a másikra elfogytak az energia- és nyersanyagtartalékok, vagy valami más-oka van. — azt már nem tudja a felnőttek jó része sem. A példa nagyon egyszerű, mondhatnánk, túl egyszerű. De ezzel nem az olvasót akarom lebecsülni, hanem azt szeretném bizonyítani, hogy mennyire fontos nekünk mindarról tudni, ami körülöttünk történik, hogy mennyire kevés csak azt propagálni a taggyűléseken, hogy mi a dolgunk és feladatunk. ÉS HA MAR ITT TARTUNK, akkor ez utóbbi is megérdemel néhány sort. Arról van ugyanis szó, hogy hajlamosak vagyunk a termelési tanácskozásokon is, a beszámoló taggyűléseken is csak nagy általánosságokban beszélni gazdasági feladatainkról. Nem egy igazgatót, párttitkárt hallottam, aki a legjobb szándékkal bár, de így beszélt: „elvtársak, azon kel) igyekeznünk, hogy hatékonyabban és jobb minőségben termeljünk”. Ez így önmagában nem mond semmit. Ha az illető vezető valóban azt akarja, hogy a munka hatékonyabb legyen és a minőség kevésbé kifogásolható az általa vezetett üzemben vagy gyárban, akkor valami olyasmit kellene mondania: a forgácsolóüzemben a tavaly vásárolt gépet ezután két műszakban kell üzemeltetni. És adhat még ez a vezető helyhez, időhöz, személyekhez, brigádokhoz szóló programot, amikor konkrétan megfogalmazza, melyek azok a módszerek, amelyekkel a munkát termelékenyebben tudják elvégezni. LEGYENEK HÄT ezek a párttaggyűlések olyanok, amelyek összefüggéseiben mutatják be gazdasági életünk gondjait is, a világpolitikai eseményeket is, hogy e taggyűlések hatását másriap már a műhelyekben mérhessük le. MÉRŐ MIKLÓS Szekszárd-paksi Vízitársulat Dinamikus fejlődés, eredményes gazdálkodás Ha figyelembe vesszük, hogy a Szék.szárd—paksi Vízitársulatnak többéit között évente 461 kilométer hosszú árkot, patakot, vízfolyást kell karbantartani, akkor egyáltalán nem gondolunk arra, hogy könnyedén szerezték meg 1978-ban a 26 millió forintos nyereségüket. A társulat taggazdaságai ezeknek a munkáknak az elvégzését természetesen minden évben számon kérik, hiszen a vízlevezető csatornák az ő földjeiken vezetnek végig, nekik okoz gondot a magas vízállás, a rendetlen patak, vízfolyás. Az elmúlt héten Pataki László igazgató számolt be a '.zdaságok — termelőszö- Letek, állami gazdaságok, vállalatok, intézmények — vezetői előtt az 1978-ban végzett munkáról, valamint az idei feladatokról. A beszámoló szerint a társulás 118 százalékra teljesítette 1978-as tervét. Ez a dinamikus fejlődés annak köszönhető, hogy az előző évihez viszonyítva a kapacitás kihasználását a műszaki bázis továbbfejlesztésével, új gépek vásárlásával tudták biztosítani. Ennek érdekében helyezték üzembe a központi telepen a betonkeverő telepet, jelentős mértékben vásároltak ipari kisgépeket és újítások bevezetésével is jelentős eredményeket értek el. A beszámolóban a legfontosabb rész természetesen az, hogy mit végeztek a taggazdaságok részére. A közcélú árkok fenntartási munkáit az előző évihez viszonyítva 144 százalékra teljesítették. A következő nagyobb munkákat végezték el 1978-ban: bonyhádi Pannónia 4,795, zombai Egyesült Erővel 3,346, bátaszéki Búzakalász 7,578, Szekszárdi Állami Gazdaság 8,858, Városi Tanács Szek- szárd 13,568 millió forint értékben. Ezenkívül 40 szövetkezetnek, intézménynek végeztek társulati munkát. Többek között sor került a hardpusztai vízfolyás, az ózsáki határárok, a Fadd- kiserdei árok, a murgai árok, Lajvér-patak és tározója, a Parászta-patak fenntartási munkálataira. Az eredményes év után természetesen könnyebb tervezni, nagyobb feladatokat vállalni, annak ellenére, hogy a gazdálkodás 1979-ben sokkal nehezebb. Többek között a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előírta, hogy az 1978-as eredményekhez viszonyítva az egy fizikai dolgozóra jutó termelési értéket öt százalékkal kell növelni, illetve az egy társulati dolgozóra jutó termelésnövekedést öt százalékkal kell emelni. Az intéző bizottság az 1979- es tervet — figyelembe véve az említett szabályozókat — 110 millió forint termelési értékben határozta meg, jelentős létszámcsökkenés mellett. Ennek érdekében járművekre, 1 090 000, földmunkagépekre 4 672 000, építőipari gépekre 3, és műhelygépekre 1 622 000 forintot fordítanak. A részletes tervekben szerepel; közcélú és rekonstrukciós beruházást 10. fenntartási munkát 12 millió forint értékben végeznek. A Szekszárdi Állami Gazdaság számára 4,5 millió forint értékben talajvízrendezést, a tejipari vállalatnak 4,5 millióért belső vízrendezést, a szekszárdi Séd-patak lefedését pedig nyolcmillió forintért végzik el. A fentebb említettek természetesen csak a nagyobb munkákat jelentik, a tagszövetkezetek részére ebben az évben is 461 kilométer hosszon elvégzik , a vízfolyások. árkok. patakok fenntartási munkálatait. A taggyűlésen elfogadták az 1978-as évről szóló beszámolót és meghatározták 1979- re a tennivalókat. A belkereskedelmi miniszterhelyettes Szekszárdon Együttes ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége és a KPVDSZ megyebizottsága Laután Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével február 28-án megyénkbe látogattak a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZŐ VOSZ vezetői. A vendégeket Szekszárdon, a megyei tanács épületében dr. Szabópál Antal megyei tanácselnök és dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára fogadta. A minisztériumi vezetők az elmúlt évek kialakult gyakorlatának megfelelően az aktuális kereskedelempolitikai célkitűzéseket és a soron következő feladatokat tárgyalták meg a megyei párt- és tanácsi vezetéssel. Délután a vendégek Tamásiba látogattak. Itt tájékoztatást kaptak a nagyközség kereskedelmi hálózatának helyzetéről és a VI. ötéves terv kereskedelemfejlesztési elképzeléseiről, majd hálózatlátogatáson vettek részt. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap a MÉSZÖV székházában Horváth János elnökletével tartotta ülését a MÉSZÖV elnöksége és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottsága. A MÉSZÖV általános sző. vetségi titkárság és a KPVDSZ közgazdasági bizottság előterjesztése alapján, értékelte az együttes ülés az ÁFÉSZ-ek, takarék- és lakásszövetkezetek 1978. évi munkaversenyét. A szövetkezeti dolgozók körében — kapcsolódva a Láng Gépgyár felhívásához — egész évben intenzív versenyszellem bontakozott ki. 1978 első hónapjaiban a megyében mintegy 3500 ÁFÉSZ, és takarékszövetkezeti dolgozó tett felajánlást. A Kiváló egység címért 481 dolgozó kollektíva versenyzett, nyolcvaneggyel több, mint az előző évben. A munkaverseny bázisát 1978-ban is a szocialista brigádok képviselték. Míg 1977- ben 186 brigád 1545 taggal, 1978-ban 194 brigád 1649 taggal küzdött a megtisztelő cím elnyeréséért. A szövetkezetek igazgatóságai, szakszervezeti bizottságai egész évben biztosították a verseny nyíltságát, elvégezték az időszakos értékeléseket. A verseny eredményei az áruellátás javulásában, a háztáji és kis gazdaságok termelésének segítésében, a takarékszövetkezeti betét- és kölcsönállomány növekedésé, ben, a hatékony gazdálkodásban jutottak kifejezésre. Az együttes ülés elismerését és köszönetét fejezte ki a versenyben eredményt elérő egységeknek, szocialista brigádoknak, szövetkezeteknek, Ezt követően a MÉSZÖV elnöksége jelentéseket fogadott el a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd jóváhagyta Izsák Lajosnak, a szekszárdi ÁFÉSZ elnökének jelentését a -szék. szárdi Skála áruház megnyitásának előkészületeiről. Elfogadta a MÉSZÖV ellenőrzési irodájának jelentését az 1978. évi feladatok teljesítéséről, valamint az 1979. évi munkatervéről. Vitatott napirend volt az ÁFÉSZ-ek göngyöleggazdálkodásának helyzetéről készített előterjesztés. Az előterjesztést készítő ÁFÉSZ-tit- kárság arra mutatott rá, hogy a göngyöleg-gazdálkodásra nagyobb gondot kell fordítani. Olyan volumenű és összetételű göngyölegkészletek legyenek az egységekben, amelyek jól szolgálják a célt, emellett a legkisebb pénzesz. közlekötóst jelentik. A testületi ülés megállapította, hogy a göngyöleggazdálkodásban jelentős tar- talákok rejlenek. Ezek feltárása hozzájárulhat az 1979. évi tervek teljesítéséhez, a gazdálkodási hatékonyság növeléséhez. Utolsó napirendként az elnökség a fogyasztási szövetkezetek 1978 évi tömegsportmozgalmának tapasztalatait összegezte és meghatározta az 1979. évi feladatokat. Az előterjesztéshez Sebestyén Zsigmond, a paksi ÁFÉSZ és Horváth István, a tolnai ÁFÉSZ elnöke készített kiegészítő jelentést. SZOBOSZLAI JENŐ \ Az intézőbizottság beszámolóját Uhrin Vendel társulati elnök terjesztette be
