Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-13 / 36. szám
2 Képújság 1979. február 13. Iránban győzött a forradalom Teheránban a Khomeini ajatollah által kinevezett ellenzéki kormány vette át hétfőn a hatalmat, miután a hadsereg átállt a Bazargan-kormány mellé. Képünkön: egy iráni tiszt saját katonáit szólítja fel fegyverletételre. (Képtávírónkon érkezett.) (Folytatás a 1. oldalról) FEGYVERES FELKELÉS Szombaton délután és vasárnap délelőtt Teheránban széles körű és összefüggő fegyveres felkelés bontakozott ki. Ebben túlnyomórészt polgári személyek vettek részt, akik az átállt katonák révén a fegyverraktárakból és az elfoglalt rendőrőrsökről szereztek fegyvereket. Több ezren, köztük nők is, megrohantak és birtokukba vettek egy Teherán környéki fegyvergyárat. Ostrom alá vették a főpostát és a rádió épületét. A megostromolt hesratabadi laktanyát elfoglalva szintén jelentős mennyiségű fegyverhez jutottak. A laktanya katonáinak többsége átállt. Egy csoport elfoglalta a Golestan-palotát, a sah egykori teheráni rezidenciáinak egyikét is, ahol Reza Pahla- vit 1967-ben megkoronázták, s amely jelenleg vendégházul szolgál kormányfői látogatások alkalmával. Az őrség alig tanúsított ellenállást. A főváros központja és a keleti városrészek teljesen a felkelők ellenőrzése alá kerültek. Nyugati hírforrások szerint Amir Husszein Rahibi tábornok, az iráni légierő parancsnoka, vasárnap éjjel a légierő „teljes támogatásáról biztosította az iráni nép forradalmát”. Khomeini ajatollah vasárnap este már a Szabad Irán Hangja néven jelentkező teheráni rádióban nyilatkozott. Köszönetét mondott híveinek hősies helytállásukért, amely- lyel lehetővé tették az iszlám forradalmat. Ugyanakkor éberségre intett, s figyelmeztetett arra, hogy az ellenség még mindig lesben áll és hogy fegyveres intervenciótól továbbra is tartani lehet. Felszólította az iráni hadsereg tábornokait és felelős vezetőit, hogy ne akadályozzák a katonák és a tisztek átállását a népi mozgalomhoz. Az ajatollah hívei már vasárnap este átvették a teheráni rádió, a televízió, a rendőrőrsök, s ezzel együtt az utcák ellenőrzését is. A teheráni rádió szerint a parlament alsóháza feloszlatta önmagát. A DÖNTŐ FEJLEMÉNY A fegyveres erők legfelső tanácsa — a fegyvernemek parancsnokai — vasárnap délelőtt, miközben Teheránban és más iráni városokban javában állt a fegyveres küzdelem a felkelők és - a kormányhű erők között, értekezletre ültek össze. Kiadott közleményüket kora délután ismertette a rádió. A hadsereg főparancsnoka ebben azért, hogy „elkerülhető legyen a káosz és zűrzavar, a további vérontás”, azonnali hatállyal visszarendelte kaszárnyáikba a fegyveres erőket és kijelentette, hogy a hadsereg semleges. „A fegyveres erők minden erejükkel a népakaratot támogatják” — hangoztatta a közlemény, hozzátéve, hogy a hadsereg feladata az ország területi épségének és függetlenségének biztosítása. Ezzel a sah által kinevezett kormányfő, Sapur Baktiar elveszítette egyetlen és utolsó támaszát, s megnyílt az út ahhoz, hogy Khomeini és támogatói átvegyék a hatalmat Iránban — állapítják meg jelentéseikben a hírügynökségek. A FORRADALOM NAGY PILLANATAI — Megadták magukat a forradalmi erőknek a külföldre menekült iráni sah teheráni palotája biztonsági őrizetének tagjai — közölte a teheráni rádió. A császári gárdisták egyenként, polgári ruhában távoztak a főváros északi részében lévő kaszárnyából. Fegyvereiket a Khomeini vezette népi erők elkobozták. A császári gárda harckocsijaira a kapituláció jeléül kitűzték a fehér lobogót. A sah palotáját teljes egészében a nép ellenőrzi. A rádió azt, is hírül adta, hogy néhány órás harc után, amely az iráni főváros északi negyedében az amerikai tanácsadók központjának és azzal szomszédos iráni katonai létesítményeknek a környékén folyt, szétmorzsolták a Khomeini ajatollah vezette forradalmároknak még ellenszegülők utolsó ellenállási fészkét is. Ezzel egyidejűleg a síita vallási vezetőt támogató fegyveres forradalmárok megrohamozták és elfoglalták a sah megdöntött rezsimjének fő politikai börtönét. A börtönökben őrzött politikai foglyok zömét nyomban az épületek elfoglalása után szabadon engedték. Az AFP teheráni helyszíni tudósításában azt írja, hogy „a jelek szerint végleg elsöpörték a sah rezsimjét: Irán hétfőn élte át Khomeini ajatollah korszakának első napját. Teheránban hétfőn reggel sírtak az emberek örömükben. A forradalom győzött, a sah soha többé nem tér vissza, a hadsereg velünk van — mondták. A forradalom oldalára átállt katonák a lakossággal barátkoznak. AZ ELSŐ INTÉZKEDÉSEK Közben az iráni forradalmi kormányzat hadműveleti parancsnoksága a rádióban többször is beolvasott közleményben szólította fel a Kho- meinit támogató erőket, hogy tartsák ellenőrzésük alatt a főváros kulcsfontosságú létesítményeit, de ne folyamodjanak erőszakhoz és gyújtogatáshoz. „Miután a forradalom győzött, a hadsereg vezérkara és a császári gárda, valamint a hadsereg különböző egységei csatlakoztak a népi mozgalomhoz” — adta hírül hétfőn hajnalban, a teheráni rádióban felolvasott közleményben a Khomeini ajatollah által kinevezett ideiglenes kormányzat hadműveleti parancsnoksága. A kommüniké felszólította a lakosságot, hogy többé ne támadja a kaszárnyákat és a közigazga-^ tási épületeket, minthogy azok a nép tulajdonába mentek át. A teheráni rádió szerint az új forradalmi kormány zsákmányolt fegyvereik beszolgáltatására szólította fel az iráni fővárosban ezrével csoportosuló fegyveres fiatalokat. A Baktiar-rezsim ellen fellázadt katonák beszolgáltatott fegyvereit a parlament közelében, Khomeini főhadiszállásán gyűjtik össze. CSATLAKOZNAK A DIPLOMATÁK Washingtonban akkreditált iráni diplomaták egy csoportja, akik Khomeini aja- tollahot támogatják, vasárnap megszállták saját nagykövetségüket. Hétfőn Irán ankarai nagy- követségének összes tisztviselői és alkalmazottai — a nagykövet kivételével — kijelentették, hogy támogatják Mehdi Bazargan miniszterelnök új, ideiglenes forradalmi kormányát. Pekingben akkreditált iráni diplomaták vasárnap éjjel faliújságot helyeztek el a „demokrácia falán”, a faliújságok utcájában. A sah- ellenes szöveget és karikatúrákat tartalmazó tacepaőn „Irán pekingi nagykövetségének tagjai” aláírás szerepel. MEGLEPETÉS WASHINGTONBAN Az amerikai kormányt a jelek szerint megint váratlanul érték az iráni fejlemények. Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó Baktiar bukásának hírére vasárnap sürgős, rendkívüli tanácskozásra hívta össze a Fehér Házba a külügy-, a hadügyminisztérium, a hírszerzés illetékes vezetőit. A tanácskozás után, amelyben Camp David-i üdülőjében telefonon bekapcsolódott Carter elnök is, bizonyos katonai intézkedéseket jelentettek be r— mint hangsúlyozták, az Iránban lévő amerikaiak védelmére. Khomeini ajatollah hívei kórházzá alakították át a teheráni Hilton Hotelt. A zömében amerikai vendégeket kiparancsolták a szállodából. (Képtávírónkon érkezett.) Az Országos Béketanács elnöksége ülése Tudományos konferenciát rendez február 22—23-án a nemzetközi gyermekév jegyében az Országos Béketanács, megvitatják, miképp érvényesül a gyermekek védelme Magyarországon és a világ más részein — ezt tartalmazza egyebek között a magyar békemozgalom 1979. évi munkaprogramja, amelyet az OBT hétfői elnökségi ülésén fogadtak el. A Hazafias Népfront Belgrad rakparti székházában megtartott tanácskozás résztvevőit Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tájékoztatta az időszerű belpolitikai kérdésekről. Ezt követően Sebestyén BUDAPEST Budapest felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából hétfőn a városházán ünnepi külsőségek között adták át a Fővárosi Tanács Pro űrbe aranyérmeit. Az ünnepségen megjelent Polinszky Károly oktatási miniszter, Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter, Héhes Lajos, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes, s ott volt a főváros társadalmi és kulturális életének sok ismert személyisége. BRÜSSZEL Hétfőn reggel Brüsszel egyik katonai repülőteréről elindult Zairébe annak a 250 belga ejtőernyősnek az első csoportja, akiket a belga kormány állítólag azért küld a közép-afrikai országba, hogy segítséget nyújtsanak az ingatag Mobutu-rendszer hadseregének kiképzéséhez. BELGRAD Tito jugoszláv párt- és államelnök hétfőn hazaérkezett hivatalos közel-keleti körútjáról, amelynek során Kuvaitot, Irakot, Szíriát és Jordániát látogatta meg. A négy arab ország vezetőivel folytatott tárgyalásai középpontjában a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, a közel- keleti helyzet és az el nem kötelezett mozgalom témaköre állt. PEKING Hétfőn este hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszter, hogy tárgyalásokat folytasson Huang Hua kínai külügyminiszterrel a két ország kapcsolatának kérdéseiről és nemzetközi problémákról. NAIROBI ' Az ugandai rádió Nairobiban lehallgatott jelentése szerint hétfőn reggel a szomszédos Tanzániából páncélos egységek hatoltak be Ugandába. A jelentés hozzáfűzi, hogy a tüzérségtől támogatott tanzániai egységek mintegy ötven kilométerre nyomultak be ugandai területre. JERUZSÁLEM Az iraeli kormány — az AFP jól tájékozott jeruzsá- lemi forrásai szerint — vasárnapi ülésén úgy döntött: arra kéri az Egyesült Államokat, hogy párhuzamosan a Camp David—2-nek elnevezett egyiptomi—izraeli— amerikai tárgyalásokkal, kezdjenek kétoldalú amerikai—izraeli megbeszéléseket. Ez utóbbiak fő témája az idézett források szerint az Izraelnek ’ nyújtandó amerikai segítség lenne, különös tekintettel az olajszállításokra. Izráel legfőbb szállítója, Irán, beszüntette az olajeladást Izraelnek. Nándomé, az OBT elnöke a Béke-világtanács közelmúltban befejeződött berlini ülésének munkájáról számolt be. Kovács Béla, az OBT főtitkára pedig a BVT akció- programjához kapcsolódó 1979-es békemozgalmi terveket terjesztette a testület elé. A BVT ülésén 89 ország és Nyugat-Berlin, valamint 36 nemzetközi szervezet — köztük az ENSZ — mintegy 500 képviselője a nemzetközi enyhülés erősítésére, a világ közvéleményét mozgósító leszerelési programot fogadott el. A hagyományoknak megfelelően az idei év kiemelkedő eseménye lesz a május 7-én kezdődő béke és barátsági hónap, amelynek rendezvényein .a legfontosabb nemzetközi politikai kérdések megvitatása, a népek közötti barátság és szolidaritás erősítése mellett az atomfegyverek gyártása ellen, és a meglévő arzenálok megsemmisítéséért is síkra szállnak a világ jövőjéért felelősséget érzők. Az elnökségi ülésen felszólalók rámutattak, hogy a IX. magyar békekongresszus állásfoglalásának megfelelően tovább kell szélesíteni a békemozgalom tömegbefo. lyását, tökéletesítve a munkamódszereket is. A tanácskozás résztvevői végül megválasztották az OBT 14 tagú titkárságát. Magyar vezetők részvétlávirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezték ki részvétüket Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének Edward Kardeljnek, a JSZSZK elnöksége és a JKSZ KB elnöksége tagjának elhunyta alkalmából. Az iráni fordulat Hétfő esti kommentárunk A- fantasztikus feszültséghez képest maga a robbanás — legalábbis egyelőre — nem tűnik olyan pusztítónak, mint amilyen lehetett volna. Voltak ugyan fegyveres összecsapások Khomeini ajatollah és a császári gárda erői között, de a számok vasitörvénye döntött: a tömegek a szó szoros értelmében elsöpörték a régi közigazgatást és megteremtették a főpap által kijelölt kormányfő, Mehdi Bazargan országiásónak feltét éleit. A régi-jó igazság — vagyis az, hogy jósolni nagyon nehéz — Irán vonatkozásában is érvényes. Az azonban vitathatatlan, hogy a drámai eseményekben bővelkedő iráni politikai színpadon új felvonás kezdődött a hét végén. Nehéz lenne persze arra a kérdésre egyértelmű választ adni, vajon váratlannak tekinthető-e a sah-féle adminisztráció utolsó, de annál félelmetesebb bázisának, a hadseregnek hirtelen semlegessé válása. A főparancsnokság vasárnap ugyanis közölte: felhagy a Baktiar-kormány támogatásával és a katonákat visszarendeli a laktanyáikba. Bármilyen kivételezett helyzetet élvezett is a hadsereg, az utóbbi időben már sejteni lehetett, hogy az iráni nép egyenruhás fiai nem sokáig maradhatnak érzéketlenek az egyetemes tömegmozgalommal szemben. ArróL, milyen lesz a születő új rendszer, mennyire lesz képes megoldani az ország kétségtelenül súlyos problémáit, semmit nem tudhatunk még. Ebben a pillanatban azonban nem is ez a lényeg Sőt még az sem, hogy az ellenzék derékhadának a vallási mozgalom bizonyult. A történelem már sOk példával szolgált arra, hogy a vallási köntösben jelentkező tömegmozgalmak gyakran társadalmi érdekeket fejeznek ki. Ez a huszadik század harmadik harmadában Irántól Észak- Irországig fokozottan igaz. Khomeini mozgalmának nem a világnézeti alapja döntő az események mérlegelésénél, hanem az, hogy egyesíteni tudta nemcsak a nép, hanem a nemzet minden, a császári diktatúrával elégedetlen rétegét. Azt sem lehet tudni, hogy a jelenlegi impozáns nemzeti egység menynyire lesz tartós, a győzelem után. Lehet valami igazuk azoknak, akik úgy vélik: a győzelmes iráni ellenzék sokkal egységesebb abban, amit nem akar, mint abban, amit e pillanatban akar. Ezek a kérdőjelek azonban nem változtatnak a dolog lényegén. Azon, hogy egy olajban gazdag, a tőkés világ legnagyobb hatalma, az Egyesült Államok által alaposan támogatott, kifelé oly sokáig rendkívül erősnek látszott diktatúra meglepő gyorsasággal széthullott. Szinte szimbolikusnak tekinthető, hogy az utolsó — valóban utolsó?- — felvonás kezdetén már csak a szuperelit császári gárda képviselte a monarchia folyamatosságát, immár valóban az egész nemzettel szemben. Mi az iráni fordulat közvetlen következménye? Belpolitikailag az, hogy egy lehetőségekben gazdag ország jó esetben valóban ráléphet a társadalmi felemelkedés útjára. A nemzetközi porondon pedig az, hogy a földkerekség egyik legérzékenyebb térségében megszűnt létezni egy olyan rezsim, amely fenntartás nélkül vállalta az amerikai érdekek kiszolgálását. _ ----B ármennyi kérdőjel sorakozik Khomeini és Bazargan belpolitikai elképzelései körül (milyen lesz az iszlám állam iráni modellje, milyen társadalmi töltést hordoz, stb.), a külpolitikai orientáció terén minden jel szerint lényeges változás következik be. Csaknem biztosra vehető, hogy az új rendspr felhagy a „csendőrszereppél”, azzal, hogy a megyvenmilliárd dolláros költséggel félfejlesztett, ultramodern fegyverekkel felszerelt hadsereg Washington céljainak megfelelően tartsa sakkban a térség gyengébb országait. Ebből minden logika szerint az következik, hogy az új teheráni kabinet lépéseket tesz majd az el nem kötelezett országok csoportja felé. Ha meglesznek a lehetőségek a stabilizációra, ez nem kevesebbet jelentene, mint hogy egy fontos geopolitikai helyen megszűnik létezni a nyugati katonapolitikai szövetség előretolt bástyája és helyét egy alapvetően békepollitikát folytató kormányzat veszi át. Éppen egy ilyen fordulat hordereje teszi nagyon jogossá a kérdést: hogyan reagál majd az iráni fordulat első számú vesztese, az Egyesült Államok? Carter sikertelen Camp David-i kalandja után amúgy is megerősödtek a kongresszusi támadások az amerikai elnök ellen. Ezek nemcsak az iráni összeomlásért teszik felelőssé a Fehér Ház, a külügyminisztérium, a Pentagon és a CIA „gyengeségét”, hanem a térség változásaiért is, Etiópiától kezdve Dél-Jemenen át egészen Afganisztánig. Minden vagy majdnem minden attól függ, hogy ez a belső nyomás nem vezet-e meggondolatlan, súlyos következményekkel fenyegető amerikai lépésekre egy olyan Irán ellen, amely megújhodása lényegének éppen azt tartja, hogy csatlósállamból valóban független országgá válják. HARMAT ENDRE
