Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
B ^EPÜJSÄG 1979. február 11, lljicsevszk—Vá rna Vonatok a Fekete-tengeren Erdőgazdálkodás Az erdő, amelynek faanyaga — a szén és a kőolaj mellett — a legfontosabb nyersanyagok közé tartozik, 2,95 millió hektár területet borít a Német Demokratikus Köztársaságban, ami nagyjából a közép-európai átlagnak felel meg. A szocialista táboron belül Magyarország után az NDK rendelkezik az egy főre jutó legkisebb erdőterülettel. Az NDK erdei — 78 százalékban tűlevelű, 22 százalékban lombos fákkal — mégis 12— 15 milliárd márka népgazdasági értéket testesítenek meg e természeti kincs sokoldalú és célszerű hasznosításával. Évente 20 ezer hektár területen telepítenek új erdőket. Csupán 1977-ben a Keleti-tenger és a Thüringiai erdő közötti területen 445 millió tűlevelű és lombos csemetét ültettek. A régi és az új erdőállomány felett féltő gonddal őrködnek a szakemberek. Azon fáradoznak, hogy az erózió által veszélyeztetett parti és természetvédelmi területek faállománya ne csökkenjen, ellenkezőleg: gyarapodjék, hogy a nagyvárosok, ipari központok zöldövezetei, a szanatóriumok és üdülők parkjai a felfrissülést, pihenést szolgálják. A haszonfa-felhasználás 1960 és 1976 között 11 százalékkal emelkedett, s a szakemberek becslése szerint a szükséglet e téren évről évre nő. Jelenleg a csaknem kétmillió hektáros haszonerdőterületről évente 8,5 millió tömör köbméter fűrész- és furnérárut, valamint farostanyagot szállítanak a különböző iparágaknak. Ezenkívül az NDK 72 állami erdőgazdasági üzeme számos faárut szállít a falusi családi házak építéséhez A korszerű erdőgazdálkodást jól segíti a szocialista gazdasági integráció, amelynek keretében az NDK szakemberei szovjet, lengyel, csehszlovák, magyar, bolgár, román és kubai kollégáikkal közösen oldanak meg jelentős kutatási feladatokat. A magyar szakemberek a gyorsan növő fafajták és a minőségi Vetőmagvak kutatásában vesznek részt. Vasúti kocsik berakása a komphajóra Iljicsevszkben A „Geroi-Sipki” szovjet komphajó Megnyílt a tengeri vasúti kompközlekedés lljicsevszk szovjet és Várna bolgár kikötő között. A barátságnak ezt az új, sajátos hídját, amely két testvéri állam partjait köti össze, rekordidő, nem egészen két év alatt hozták létre. Ez a szovjet és bolgár munkások és mérnökök önfeláldozó munkájának, szoros együttműködésének köszönhető. Jugoszláv szakemberek is hozzájárultak a kompátkelő helyek kiépítéséhez. Mielőtt a Fekete-tengeren megindultak a hatalmas komphajók, mindkét parton nagy munkálatokat kellett elvégezni. Kikötőket építettek, sok létesítménnyel, vasútvonalakkal, rendező pályaudvarokkal. A bolgár parton ezenkívül alvázcserélő állomást is létesítettek, mert — mint köztudott — a Szovjetunióban szélesebb a vasúti nyomtáv a szabvány európai méretűnél. Az lljicsevszk—Várna vízi útvonalon négy komphajó közlekedik: két szovjet — a „Geroi-Sipki” (A Sipka hősei) és a „Geroi-Plevni” (Pleven hősei) — és két bolgár — a „Geroi-Ogyeszi” (Ogyessza hősei) és a „Geroi-Szevoszto- polja” (Szevasztopoi hősei) — komphajók. Minden komphajó lényegében egy-egy úszó vasútállomás; 108 tehervagonból álló szerelvényt szállít. A fedélzeteken a manőverezést két mozdonnyal végzik. A komphajó irányítása teljesen automatizált: az átkelés idején mindössze négyen teljesítenek szolgálatot. Az új kompátkelés üzembe helyezése imponáló gazdasági eredményt ígér. Egy év alatt a négy komphajó négy és fél millió tonna rakományt szállíthat. A szokásos körülmények között ehhez 26 nagy raksúlyú hajóra vagy 11 konténerszállító hajóra lenne szükség. Ezek számára 13 kikötőhelyet kellene létesíteni. A kompátkelés vezérlőasztala Iljicsevszkben A méreteit és felszereltsé- ja a szovjetország és Bulgágét tekintve párját ritkító rja között létrejött szoros nemzetközi tengeri kompátkelés újabb ragyogó példá- testvéri együttműködésnek. Mütüdő Elkészült az első bolgár oxygenerátor, laikus szóval: műtüdő. Az oxygenerátorok- nak két fajtája ismert a világon: a bubble- (habzó) és a membrán típus. A bolgár gyártmány az előbbiek közé tartozik. Mind felnőtteknél, mind gyerekeknél használható. Az ismert amerikai készüléktől abban különbözik, hogy a bolgár oxygenerátor- nál nem alkalmazzák az egészségre ártalmas szilikont. Az oxygenerátort jövőre már sorozatban gyártják. Mini vérnyomásmérő Az új bolgár elektronikus műszerek között nagy érdeklődésre tarthat számot az a minikészülék, amely lehetővé teszi a vérnyomásmérést, orvosi közreműködés nélkül. A készülék mindössze 400 gramm súlyú, kilencvoltos elemmel működik. Bekapcsoláskor felgyullad egy kis lámpa, amely a felső — szisz- tolés — érték elérésekor villogni kezd, az alsó — diasz- tolés — értéknél pedig kikapcsol. A monométeren mindkét érték leolvasható. Nukleáris műszertechnika Az atomsugárzások és a kozmikus sugárzások részecskéinek, a mesterségesen gyorsított részecskéknek, valamint a fény- és röntgensugárzás fotonjainak kimutatása, számlálása és mérése csak akkor vált lehetségessé, amikor az ipar megfelelő műszereket bocsátott a fizikusok, csillagászok és kémikusok rendelkezésére. E műszerek egyik csoportja a szcin- tilláció jelenségeit hasznosítja, a fluoreszkáló anyagoknak azt a tulajdonságát, hogy a beléjük ütköző részecske- sugárzásokra fényfelvillanásokkal „válaszolnak”, amelyek egyébként szemmel is érzékelhetők. Szcintillációs anyagoknak — amelyekben az ütközés következtében előálló fékeződéskor az elnyelt energia számottevő hányada látható fénnyé alakul át — két nagy csoportját különböztetik meg, a szervetlen és a szerves ve- gyületekét. A szervetlen fosz- forvegyületek fényhatásfoka nagyobb és fénykibocsátásuk átlagos időtartama hosszabb, mint a szerveseké. Míg az előbbiek inkább a gamma- sugárzás, az utóbbiak a bétasugárzás kimutatására alkalmasak. A szcintillációs számlálók vonatkozásában igen fontos, hogy a foszforokban keletkezett fény lehetőleg mi-, nél kisebb veszteséggel jusson el a fényelektromos sok- szorozóba, amely a sugárzást elektromos jellé alakítja át, alkalmassá téve az elektronikus készülékkel való regisztrálásra. A jobb hatásfok — kisebb veszteség — elérése céljából meglehetősen nagy kristálydarabokat, vagy egynemű oldatok formájában előállítható szcintillációs anyagokat használnak. Ez utóbbi típusra szolgál például a képen látható két csehszlovák gyártmányú szcin- tillátor, amelyekben p-Terfe- til nevű szcintillációs műanyag van. Marco Polo, a vakmerő velencei világutazó így emlékezett vissza pamíri tartózkodására: „Ebben az országban olyan kövek vannak, melyekből azúrfesték állítható elő; mégpedig nagyszerű azúrfesték, a legjobb a világon...” Marco Polo hét évszázaddal ezelőtt utazott a messzi tájakra, a pamíri azúr híre azonban még ennél is régibb. Ebből készült tárgyakat találtak az egyiptomi fáraók temetkezési helyein, ilyen kövekbe vésték bűvös varázsigéiket az ókori India és Babilon papjai, a „világ tetejéről'? származó élénk kék színű kövecskékkel ékesítették a kínai mandarinok díszsapkáit, viselőik kivételes érdemeinek jeléül. A. J. Ferszman akadémikus szerint a lazurit olyan kő, amely a földi civilizáció egész, hosszú történetén végigvonul. A pamíri lazurit arról is ismert, hogy már réges-régen alkalmazták a festészetben. Ebből készítették a természetes ultramarin festéket, amelyet előszeretettel használtak a reneszánsz mesterek. E festéknek köszönhető, hogy mindmáig nem halványultak el Raffaello és Perugino, Michelangelo és Leonardo da Vinci, Tiziano és Botticelli képeinek bámulatos égszínkék színárnyalatai... A XVIII. században a bokharai és az afgán kereskedők nagy tételekben szállították a pamíri lazuritot Oroszországba, ahol ezzel a becses kővel a fejlődő Pétervár palotáit ékesítették. És bár Grigorij Permikov orosz mesterember a Bajkálon túl hamarosan felfedezte e kék kő lelőhelyét, a „világ tetejéről” származó lazurit iránti kereslet cseppet sem csökkent: szibériai társa nem volt annyira élénk színű és — mint II. Katalin cárnő megállapította — nem is volt olyan szép. Az emberek azonban nehezen fértek hozzá a pamíri drágakőhöz. Csak a legelszántabb kutatók jutottak el nyomában a gleccserek és a hólepte hegycsúcsok között, öt kilométer magasságban meghúzódó Ljadzsvar-Daráig, a Kék Szakadékig. A XIX. században pedig az odavezető egyetlen ösvényt kőomlás temette be, és így egyáltalán nem lehetett a becses kő lelőhelyéhez hozzáférni. A pamíri kék kőhöz vezető utat a szovjet geológusok tárták fel újra. 1930-ban a pamíri-tadzsik expedíció kicsiny csapata felkapaszkodott a Ljadzsvar-Darához. Újabb egy év múlva teveösvényt vágtak, s megkezdődött a nagyszerű nyersanyag elszállítása a leningrádi Orosz Drágakövek Tröszt feldolgozó üzemébe. * A gazdag lelőhely kiaknázásának minőségileg új szakasza kezdődött a hatvanas években, amikor a pamíri helikopterpilóták megnyitották az ide vezető légi útvonalat, a helyszínre szállították a szükséges fejtési berendezéseket. Hatmillió felnőtt tanul Régi hagyománya van Lengyelországban a felnőttoktatásnak. A lengyel szabad- egyetem 60 évvel ezelőtt kezdte meg működését. A mozgalom igazi fejlődése azonban a népi Lengyelország születésével indult meg. A felnőttoktatás minden fokon — az elemi iskolától az egyetemig — jól bevált szervezeti formák között, ingyenesen történik. Tömegméreteit mi sem jellemzi jobban, minthogy az elmúlt esztendőben hatmillióan vettek részt a különböző üzemi iskolákon, tanfolyamokon szervezett oktatásban. Az, hogy az iskolát közelebb hozták a munkahelyhez, nem várt eredményeket hozott: 1972 és 1978 között 1 200 000 felnőtt szerzett képesítést az üzemi iskolákban, munkás- és népfőiskolákon. Az elért eredmények méltó elismerést kaptak nemzetközi szinten is. Lengyel kezdeményezésre fogott hozzá az UNESCO munkacsoportja a felnőttképzés fejlődésének tanulmányozásához szerte a világon. Ugyancsak egyedülálló lengyel vállalkozás az UNESCO támogatásával néhány éve elkezdett műszaki televíziós egyetem. A tv- egyetem tantervét, munkamenetét lengyel tudósok dolgozták ki. A kísérleti felső- oktatási „tv-intézménynek” igen nagy a sikere. A modern technika felhasználásával azóta újabb ilyen iskolák kezdték meg munkájukat, így többek között a rádióstelevíziós középiskola, a televíziós mezőgazdasági technikum, a tanítók, tanárok rádiós és televíziós egyeteme.
