Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
1979. február 11. IfsÉPÜJSÁG 3 Pártmegbízatása: Vöröskereszt-titkár Paks, 1973 Bölcsődékf óvodák, iskolák Szeptember vegére elkészül a 32 tantermes iskola "‘V » Állnak már a Kápolna utcai óvoda falai Sokat halljuk — hangoztatjuk —, hogy 1979 a gyermekek nemzetközi éve. Talán ezért irányul fokozottabb figyelem a gyermekintézményekre is. Megyénk legfiatalabb városában, Pakson 1979 február elején az alábbi képet rögzíthettük. Kezdjük a legifjabbakkal, a bölcsődések ellátásával. Jelenleg három bölcsőde működik Pakson, közülük az egyik a konzervgyár üzemi bölcsődéje. A másik két — tanácsi fenntartású — bölcsőde 135 személyes, á beíratott gyerekek száma azonban 163. Ezenkívül 36 kisgyerek szerepel még a felvettek között, ők is bármelyik pillanatban bekerülhetnek a bölcsődékbe. Húsz esetben utasították el a szülők felvételi kérelmét, ám a statisztika ezzel nem teljes: sokan eleve meg sem kísérelték a felvételt. Nézzük közelebbről a helyzetet! A Dózsa György úti 50 férőhelyes bölcsőde egy lebontásra ítélt régi házban található. Szomszédságában ugyancsak egy szanálásra szánt épületben, 30 férőhely- lyei nyitottak szükségbölcsődét. A 80 férőhelyre 104 gyerek jut. A Villany utcai 55 férőhelyes bölcsőde valaha iskola volt, többszörös átalakítással nyertek belőle bölcsődét. Ide jelenleg 59 gyerek jár. Röviden úgy jellemezhetők a paksi bölcsődék, hogy zsúfoltak. Ennek ellenére évek óta nem történt járványos, fertőző megbetegedés. A gondozónők egy-két kivételtől eltekintve valamennyien szakképzettek, legtöbbjük törzs- gárdatag. A konyhai dolgozók szintén sok évet töltöttek már a bölcsődékben. A megnövekedett gyereklétszám és Paks várossá válása, az atomerőmű építése között szoros összefüggés van. Az ország különböző részeiből Paksra költöző fiatal szakemberek gyakran családostól, kisgyermekekkel érkeznek, másrészt a paksi anyukák — éppen a munkalehetőségek szaporodása folytán — kevesebben veszik igénybe a gyest, mint azelőtt. A dunakömlődi bölcsőde viszont előreláthatóan egyhamar még nem növi ki az igényeket. A számottevő társadalmi munkával átalakította immár állandósított bölcsődében jelenleg húsz kisgyermek ellátásáról gondoskodnak. Hogyan tovább, mi vár a leendő paksi bölcsődésekre? A megoldást az újonnan épülő létesítmények jelentik; sajnos egyik sem készült el határidőre. Az újabb tervek szerint idén adják át a Kápolna utcai 60, és az atomlakótelepen épülő 120 férőhelyes korszerű, minden igényt kielégítő bölcsődét. Szükség lenne a Villany utcai bölcsőde további fenntartására is, hogy a szülőknek ne kelljen a város egyik pontjáról a másikra hordani a gyerekeket. Amellett a Villany utcai bölcsőde megfelelne a kívánalmaknak is, ha a jelenlegi 55 férőhely helyett harminccal üzemeltetnék. A hat paksi óvodáról szintén elmondható, hogy zsúfoltak. Kihasználtságuk évről évre június végére eléri átlagosan a 135 százalékot. A Tolnai úti és a Vörösmarty utcai óvodát egy-két évvel ezelőtt felújították, bővítették. Legkevésbé a Kereszt utcai óvoda bővíthető, mivel épületekkel határolt területen fekszik. A dunakömlődi óvodát tavaly év végén bővítették huszonöt férőhellyel, új épületszárnyat kapott, öltözővel, mosdóval, foglalkoztató teremmel. Az atomlakótelepi egészségügyi és iskolai komplexum részeként tavaly szeptembertől üzemel a 150 férőhelyes óvoda. Egyelőre négy csoportban foglalkoznak a gyerekekkel, a létszám 141. A tervek szerint azonban itt még két csoportot indítanak majd, s a dunakömlődi óvodában is indul egy új csoport. Távlati elképzelés a Munkácsy utca sarkán épülő 75 férőhelyes ' óvoda, valamint az atomlakótelepen egy újabb 120 személyes bölcsőde és 150 férőhelyes óvoda átadása. Az óvodák felszereltsége jó, az 52 óvónőből csak egy nem rendelkezik szakképzettséggel. Pakson nincs iskolaelőkészítő tanfolyam, mert valamennyi ötéves gyereknek biztosítják a félnapos óvodát. Etűdig minden esetben felvételt nyertek az óvodába azok a gyerekek, akiknek mindkét szülője dolgozik. Az elutasítottak hatvan- kilencen voltak. Az óvodások étkeztetését a Mecsek- vidéki Vendéglátóipari Vállalat végzi. Ez a vállalat látja el a III. számú általános iskola tanulóit is, míg a többi helyen az étkeztetés a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat feladata. A tanulók létszáma a két általános iskolában együttesen 1600 feletti. A Be- zerédj iskola 1975-ben az I-es és Il-es számú iskola összevonásával jött létre. A III-as számú iskolához tartozik szeptembertől az atomlakótelepen átadott nyolc tanterem is. Idén szeptemberre ígérik a 32 tantermes iskola teljes átadását, amely korszerűségével és tantermeivel jobb körülményekhez segíti az általános iskolásokat. További adatok: a dunakömlődi iskola 190 főt számlál, a zeneiskola — bölcskei, dunaföldvári és nagydorogi kihelyezett tagozatával együtt — 350 főt, a kisegítő iskola pedig 73-at. Váltott műszakos tanítás nincs, a legnagyobb osztálylétszám 36 fő, átlagosan 29 gyerek jut egy osztályra. A napközis csoportlétszám viszont magasabb, nem ritka a negyven fő feletti csoport sem. A bejáró gyerekeket — mintegy 130 tanulót — különbusz szállítja a környező pusztákról. Gondok leginkább a Beze- rédj iskolában jelentkeznek. A Kossuth Lajos utcai épületben 9 szükségtanteremben tanítanak, de az ifjúsági házba és az MHSZ épületébe is került egy-egy tanulócsoport. A Bezerédj iskolában ugyanis öt tantermet lebontottak, a helyette tervezett nyolc tanterem munkálatai viszont csúsznak, mivel az alapozáskor pincékre bukkantak. Ha a szomszédos műemlék jellegű épületet sikerül felújítani, akkor az 1980—81-es tanévtől plusz 12 tanteremmel számolhatnak. A paksi pedagógusok szakképzettsége jó arányt mutat, a szakos ellátottság 95 százaléknál magasabb és a dunakömlődi iskolában is 87 százalékos. A tények, számadatok önmagukban is jól tükrözik a paksi bölcsődék, óvodák, iskolák jelenlegi helyzetét, ösz- szegzésként csupán annyit, hogy a várossá válás ugyan magával hoz bizonyos gondokat, ám egyúttal megteremti a fejlődés feltételeit, a jövő lehetőségeit is. K. M. Fotó: G. K. A szekszárdi bőrdíszműüzem pártszervezetének beszámoló taggyűlésén elismerést, dicséretet kapott a gyár Vöröskereszt-szervezete is. — Jól dolgoztak, számos új kezdeményezéssel bővítették a szervezet tevékenységét. Nagy érdeme van ebben a szervezet vezetőségének, de különösen Michl Jánosné titkárnak. A megállapítás nem új. Tavaly is, azelőtt is szerepelt a beszámolóban. Két okból: egyrészt, mert valóban dicséretet érdemelnek azok, akik a gyári Vöröskereszt-szervezetet irányítják, másrészt; Michl Jánosné — akit munkatársai csak Marikának szólítanak — tizenötödik éve titkára a szervezetnek. Tagja a városi vezetőségnek is. „Emellett” birtokosa a „Kiváló dolgozó” és a „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetésnek, tagja a Zrínyi Ilona szocialista szabászbrigádnak. — Nálunk a tömegszervezetben kifejtett tevékenységet egyenrangúnak tekintjük a pártszervezetben végzett munkával — mondja Berta János párttitkár. Michlné pártmegbízatást teljesít és a pártvezetőség egyöntetű álláspontja: évek óta nagy lelkesedéssel, odaadással végzi ezt a munkát. Hogy hogyan kezdődött? — Erre nehezen válaszol Michl Jánosné, hiszen olyan régen volt. Azt azonban elmondja, hogy azelőtt soha semmilyen szervezetben nem dolgozott, egyszerűen, „csak” elvégezte a rábízott munkát — 1961 óta dolgozik az üzemben — tagja volt a szakszervezetnek. Közéleti tevékenységéről semmit sem tud mondani. Másoktól tudom meg, hogy miért figyeltek föl rá. Ha valakinek családi vagy a munkával kapcsolatban volt gondja a brigádban, Michlné észrevette és volt néhány vigasztaló szava, vagy tanácsa. — 1965-ben szólt nekem Szegedi Erzsi, pártvezetőségi tag, hogy kilépett az üzemből a vöröskeresztes titkár. Rám gondoltak, alkalmas lennék rá, úgy vélik. Meglepetésként ért, hiszen énnekem addig semmiféle funkcióm nem volt, nem értek én ehA Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója jó lehetőséget jelent a népfrontmozgalomnak arra, hogy erősítse az emberekben a szocialista hazafiság, a munkásnemzetköziség tudatát és érzelmeit — mondotta Juhász Róbert, a' Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában. — Az évfordulóval kapcsolatos 1979-es terveink megvalósításával hozzá kívánunk járulni a forradalmi hagyományok ápolásához, a helyes történelmi és nemzeti tudat elmélyítésé, hez, valamint a békéért, a társadalmi haladásért vívott harc erősítéséhez. — A népfront területi és helyi bizottságai — társadalmi munkák szervezésével — nagy figyelmet fordítanak az évfordulóval kapcsolatos emlékek megóvására, felújítására, rendbehozatalára, s egyebek között Borsod, Győr, valamint Heves megyében máris eredményekről számolhatnak be. A Győr megyei aktivisták például az iskoláknak másolatokat készítenek a kor dokumentumairól, más megyék honismereti szakkörei pedig a könyvtárakkal, a múzeumokkal és a levéltárakkal É hez. De amikor Erzsi megígérte, hogy segítenek, ráálltam. 1970-ben, amikor a pártba való felvételemet kértem, ajánlóim azzal indokolták javaslatukat, hogy nemcsak a termelésben állom meg helyemet, hanem vezetésemmel fellendült a gyári Vöröskereszt-szervezet munkája is. Néhány adat erről a felien, dülésről, amit a párttitkár mond el: Tizenöt éve a gyár nyolcszáz dolgozójából nyolcvan volt tagja a Vöröskeresztnek. Ma négyszázhúszból kétszázötven. Kétszáznegyven Családi Lap jár az üzembe — ezzel elsők vagyunk a városban — százhúsz rendszeres véradónk van, tavaly megalakították a készenléti véradó brigádot — két szocialista brigád véradóinak címe, vércsoportja ott van az állomásnál, bármikor „mozgósíthatók”, ha azonnali segítségre van szükség. Üzemegészségügyi előadásokat rendeznek, megszervezték a rendszeres rákszűrővizsgálatot, két éve patronálják a csecsemőotthont. Michlnéről még annyit, hogy tagja a Vöröskereszt megyei vezetőségének, küldött volt a Vöröskereszt legutóbbi kongresszusán. — Sok elfoglaltsággal, de nem kevés örömmel is jár ez a munka — mondja Michl Jánosné. — Van úgy, hogy több napon át egyfolytában, közösen ugyancsak helyi kiállításokat szerveznek. Nagy érdeklődés kíséri az I. országos üzemtörténeti konferencián meghirtetett honismereti, helytörténeti pályázatot is, amelynek résztvevői a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szerveinek megalakulásáról és tevékenységéről', a Tanácsköztársaság helyi hatalmi szerveinek történetéről, a politikai, társadalmi mozgalmak hat évtizeddel ezelőtti eseményeiről készítenek munkákat. — A Tanácsköztársaság évfordulójának megünnepléséhez a szocialista brigádoknak művelődési programajánlatokat dolgoznak ki az Olvasó népért mozgalom aktivistái. Számos megyében ajánló bibliográfiákat készítenek, s arról is gondoskodnak, hogy az 1979- es olvasótáborok résztvevői megismerkedjenek a Tanács- köztársaság emlékét őrző értékes irodalmi alkotásokkal. — A szocialista országok Budapesten működő kulturális és tájékoztató központjaival közösen rendezvényekkel, barátsági estekkel járulunk hozzá ahhoz, hogy a települések lakói még többet tudjanak az első magyar proletárdiktatúra nemzetközi hatásáról, valamint a kor más országokban lezajlott forradalmi mozgalmairól. nem jutok egyenesen haza, ha letelt a műszak. Hol egy nyugdíjba vonuló vöröskeresztesünk búcsúztatását kell előkészíteni, hol a csecsemő- otthonba látogatni, hol gyűlést tartani. De megéri. Látni azt az örömöt, amivel a csecsemőotthon apróságai fogadják látogatásunkat ajándékainkat, ünnepelni az eredményes véradást, hallgatni, ahogy a nyugdíjba vonuló megköszöni a megemlékezést, látni, ahogy az új dolgozók ismerkednek az elsősegélynyújtás tudnivalóival. December 22-én rendeztünk véradónapot. Százhúszan adtak vért. Utána jött a véradólakoma. Az egész vezetőség dolgozott, hetven tojással csináltuk a csipetkét, főztünk, tálaltunk, majd vidám hangulatban elfogyasztottuk a vacsorát. — A gyár kétszázötven tagú Vöröskereszt szervezetének irányítása sok elfoglaltsággal jár... — Igen, de ma már nem egyedül csinálom, öt éve vezetőséget választottunk, ki- nek-kinek megvan a reszortja. Az elnök üzemorvosunk, dr. Balogh Judit, a családvédelmi felelős Czeider Károly- né, a gazdasági felelős Dudás Antalné. A véradófelelős kilépett, utódját a legközelebbi taggyűlésen választjuk meg. Munkaterv alapján dolgozunk, a pártvezetőség félévenként számoltat be bennünket, ad tanácsot, segítséget munkánkhoz. De sokat segít a gyár vezetősége is. Huszonnyolc éves koromig nem végeztem mozgalmi munkát. De most valahogy úgy érzem, ezzel a sok elfoglaltsággal járó közéleti munkával vált teljesebbé az életem. — És a család? — Férjem taxisofőr. Géza fiúnk Szegeden, a természet- tudományi karon tanul. A családnak is megvan mindig a programja, csak egy alkalommal volt majdnem ütközés. Ahogy megjöttünk a Fekete-tengeri túránkról, másnap indultam a Szovjetunióba. Az előbbi „maszek” program volt, az utóbbi jutalom- utazás a Szovjetunióba. (J) Huszonöt éves tudományos intézet Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepségre került sor szombaton délelőtt, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbjének dísztermében. Az ünnepi eseményt dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter nyitotta meg. Méltatta a jubiláló idegsébészeti intézetnek a magyar egészségügyben betöltött kiemelkedő jelentőségű szerepét, s az elmúlt inegyed század alatt a gyógyításban és a tudományos kutatásban elért, nemzetközileg is elismert eredményeit. Az ünnepségen ott volt dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az MTI munkatársának elmondták, hogy az intézetben az alapítás óta 30 ezer műtétet végeztek. A korszerű műszerek alkalmazásával lehetővé vált, hogy ma már olyan betegeken is segítenek műtéttel, akiknél öt-tíz évvel ezelőtt meg sem kísérelhették. * Az intézet orvoskollektívája hat nagyobb, az Égészség- ügyi Minisztérium és az MTA által is támogatott kutatási témán dolgozik. Ezek mindegyike olyan, amelynek problémái világviszonylatban megoldatlanok vagy csak részben ismertek, s valamennyinek gyakorlati jelentősége van a mindennapi gyógyítómunkában. Átrendezik az állványokat Népfront-előkészületek a Tanácsköztársaság évfordulójára Michl Jánosné
