Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-10 / 34. szám
2 NÉPÚJSÁG 1979. február 10. Péntek esti kommentárunk. Úgy tűnik, Iránnal kapcsolatban egyre inkább kapkodás váltja föl a megfontolt lépéseket az USA-ban. A közép-keleti ország belső helyzetét rosszul mérték föl Washingtonban, s a térség fejleményei mind nagyobb aggodalmat váltanak ki a Fehér Házban és a Pentagonban. Nyilvánvaló, hogy Harold Brown hadügyminiszter és néhány magas beosztású tábornok pénteken megkezdett közel- keleti útja is a teheráni USA-pozíciók gyöngülésével függ össze. Elegendő egy pillantást vetni a térképre, máris világossá válik az összefüggés: az Egyesült Államok szeretné megerősíteni Szaúd-Arábia katonai befolyását, ezzel egyszersmind ellensúlyozni az Iránban elszenvedett kudarcát. Egyes amerikai szemleírók joggal föltételezik, hogy Brown úticéljai közül nem hiányzik az újfajta együttműködés kialakítása Szaúd- Arábia, Egyiptom, Izrael és Jordánia között. Irán kilépési szándéka a CENTO-ból érzékeny veszteséget jelent az amerikai katonapolitika számára, s ezt Washington mindenképpen ellensúlyozni szeretné. A négy ország ma még sok tekintetben vonakodik attól, hogy átvegye Irán szerepét — értsd: az amerikai érdekek feltétel nélküli politikai és katonai védelmét — a térségben. Tel-Aviv és Kairó a tervezett különbéke ügyében mentőangyalként fogadja majd a hadügyminisztert, de más-más okból. Brownra vár az a csöppet sem könnyű feladat, hogy az izraeli és az egyiptomi kedélyek lecsillapításával egyidejűleg az amerikai elképzeléseknek megnyerje Begint és Szadatot. Jordániában sem lesz könnyű dolga. Husszein király eddig sem mutatott hajlandóságot, hogy csatlakozzék a külön- alkuhoz. Kérdés, most milyen álláspontra helyezkedik, ha egyszer Iránban is megingott Washington pozíciója. A legnehezebb dolga mégis Rijadban lesz Brownnak: a szaúdi vezetés újabban modern amerikai felszereléssel gyarapította haderejét, de kétséges, hogy ennek fejében átveszi-e Teherán szerepét Ománban a felkelők leverésében. Közel- és Közép-Kelet forró pontja az amerikai stratégiának. Irán esetleges elvesztése — márpedig a jelek nem sok jóval kecsegtetnek Washington számára — katonailag és gazdaságilag egyaránt beláthatatlan következményekkel járhat. Nem is szólva a presztízsveszteségről, amit aligha ellensúlyozhat az amerikai hadügyminiszter tíznapos körútja. Brown és a tábornokok most a diplomatákkal cseréltek szerepet. Akár jelképnek is tekinthető, hogy a külügyminiszter és az utazó nagykövet helyébe a katonák léptek, bizonyságául annak, hogy az Egyesült Államok nemcsak politikai, hanem akár katonai eszközökkel is fenn kívánja tartani befolyását a zaklatott térségben. GYAPAY DÉNES Damaszkusz Tito és Asszad a közel-keleti rendezésről Tito jugoszláv elnök közel-keleti kőrútján Szíriába érkezett. Képünkön: vendéglátója, Asszad szíriai elnök társaságában. (Képtávírónkon érkezett) A Damaszkuszban tartózkodó Joszip Broz Tito jugoszláv államfő csütörtökön beszédet mondott azon a vacsorán, amelyet Asszad szíriai elnök adott tiszteletére. Ebben a jugoszláv elnök síkra- szállt a közel-keleti kérdés átfogó és igazságos rendezése mellett. Tito rámutatott, hogy ennek a rendezésnek magában kell foglalnia Izrael teljes és azonnali kivonulását az 1967 óta megszállva tartott arab területekről, a palesztin nép önrendelkezési és államalapítási jogának biztosítását és a PFSZ-nek, mint a palesztin nép kizárólagos és törvényes képviselőjének elismerését. Válaszbeszédében Asszad szíriai elnök kiemelte az ENSZ szerepét a közel-keleti konfliktus rendezésének szempontjából. Asszad ugyanakkor figyelmeztetett: „Jelenleg olyan erőfeszítések történnek az állítólagos rendezéssel kapcsolatosan, amelyek örökre lezárhatják a valódi békéhez vezető utat”. Diplomáciai megfigyelők szerint a két vezető kijelentései szemmelláthatólag kizárják az opportunista politikát folytató Egyiptom és a Szíria vezette Elutasítási Front közötti esetleges jugoszláv közvetítést. Tito jugoszláv államfő vasárnap továbbutazik Amman- ba, ahol Husszein jordániai uralkodóval folytat megbeszéléseket.--- ' Az olasz kormányválság Az OKP parlamenti vizsgálatot követel a Moro-ügyben Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Az Olasz KP vezetősége nem tartja megfelelőnek Andreotti kijelölt kormányfő eddigi javaslatait a kormány- válság megoldására és továbbra is azt tartaná célszerűnek, ha a kommunistákat közvetlen kormányszerephez juttatnák. Ezt Chiaromonte szenátor és Natta, az OKP vezetőségi tagjai jelentették ki a párt vezetőségének csütörtöki ülése után. Rögtönzött sajtóértekezletén a két kommunista vezető közölte, hogy az OKP kész megvizsgálni minden építő javaslatot. Mindketten megerősítették: eddig sem Andreotti, sem a többi párt nem tárt fel olyan megoldást, amellyel rábírhatták volna az OKP-t, hogy visszalépjen abba a parlamenti többségbe, amelyikből kilépett. Értésére adták, hogy az OKP ellenzékbe vonulna, ha továbbra is elutasítanák bevonását a kormányba. „Nem kényszeríthetnek bennünket olyan kormányok támogatására, amelyiknek a politikáját nem tartjuk meggyőzőnek” — mondotta Natta. Az OKP szenátusi csoportja — az OKP vezetőségének csütörtöki határozatával összhangban — törvénytervezetet terjesztett elő egy 30 tagú parlamenti vizsgálóbizottság felállítására, amely a Moro-ügy kivizsgálását kap. ná feladatául. A tervezet szerint a bizottságnak meg kellene állapítania, milyen esetleges felelősség terheli azokat az állami szerveket, amelyek még Moro elrablása előtt birtokába juthattak tervezett terrorakciókra vonatkozó információknak, de nem vették őket komolyan. A bizottság feladatául szabnák azt is, hogy megállapítsa, megfelelő védelemben részesítették-e Morot. Az OKP javaslata szerint a j parlamenti bizottságot széles jogkörrel kellene felruházni, hogy végre kideríthessék az igazságot. Schmidt bírálja Carter Kína-politikáját Bonn, Sándor István, az MTI tudósítója jelenti: Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár óvatosan bírálta Carter amerikai elnököt Kínával kapcsolatos politikájáért és leszögezte: az NSZK számára a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok egyértelműen előnyt élveznek. Schmidt szerint az Egyesült Államok elsőrangú világ- politikai eseményként kezelte a látogatást és szemmel láthatólag azon igyekezett, hogy Kínának a világpolitika színpadán elismert szerepet biztosítson. „A Carter-kor- mány igyekszik egyensúlyban tartani Pekinghez és Moszkvához fűződő kapcsolatait és ez a (Teng)-látogatás idejére úgy tűnik, sikerült is. Az azonban, hogy Amerikának a jövőben is sikerül-e fenntartani ezt a kényes egyensúlyt, döntő mértékben Peking magatartásától függ” — hangsúlyozta Schmidt. „Már a guadeloupei csúcs- találkozón is azon a véleményen voltunk, hogy a Kínához fűződő kapcsolatok nem mehetnek a Szovjetunióval való enyhülési politika rovására” — jelentette ki Schmidt. Moszkvai vélemény Veszélyes kalandot-politika A kínai miniszterelnök-helyettes amerikai útját figyelemmel kísérte a szovjet sajtó. A Novosztyi sajtóügynökség kommentátora aláhúzza: az amerikai—kínai kapcsolatok normalizálásának folyamata nem tette szükségessé ezt a hirtelen látogatást, amelyet a kínai fél nemcsak és nem any- nyira az amerikai—kínai kapcsolatok további normalizálását célzó lépésként agyait ki, mint inkább e kapcsolatok „szovjetellenes tartalmát” erősítő kísérletként. Noha a felek által megvitatott problémák köre elég tág volt, mégis, mint ahogy ezt a Reuter hírügynökség írja „a gyújtópontban Tengnek a Szovjetunióra vonatkozó kijelentései, a Szovjetunió elleni világméretű szövetkezésre szólító felhívások álltak”. Az új „szent szövetség” kínai építésze — írja az APN — abban az időpontban sietett látogatást tenni az Egyesült Államokban, amikor ott kibontakozott a politikai harc a SALT—2 szerződés körül, s a vendég neofita buzgó- sággai kapcsolódott bele ebbe a harcba. Ellenérvként egyebek közt arra az amerikai lapokban megjelent fizetett hirdetésre hivatkozott, amelyben a nyugalmazott tábornokok és tengernagyok igyekeznek megtorpedózni a fontos megállapodást azzal, hogy a Szovjetunió „katonai fölényre” törekszik. Ha figyelembe vesszük, hogy az említett fizetett hirdetést az egyezmény mellett kiálló kormányzat pozícióinak alá- ásására szövegezték meg, akkor Teng Hsziao-ping állásfoglalása a vitába való beavatkozás volt a Fehér Ház politikájának megváltoztatása céljából. Az amerikai sajtó kiemelte továbbá azt is, hogy a vendég minduntalan nehéz helyzetbe hozta a házigazdákat a Szovjetunió elleni durva kirohanásaival. Teng Hsziao-ping befeketítette az enyhülési politikát, olyan megengedhetetlen kifejezéseket használt, mint a „jegesmedvére” való utalások. S általában minden külön diplomáciai ügyeskedés nélkül próbálta — mint ahogy a Washington Post megjegyezte — „bekötni Washingtont a szovjetellenesség fogatába”. Az a körülmény, hogy a tárgyalások befejeztével nem adtak ki részletes hivatalos közleményt, lehetőséget nyújt a felek számára, hogy fenntartsák.véleményüket azokban a kérdésekben, ahol a vélemények eltértek. A sajtó az enyhülés problémáit is idesorolja. Fel kell figyelni azonban arra, hogy a vendég kijelentéseit illetően hiányoznak a hivatalos amerikai magyarázatok. Sőt mi több, a felek „közös stratégiai érdekeket” fedeztek fel. Az amerikai fél kijelentette, hogy nem kívánja kijátszani a „kínai kártyát”, azonban sajtójelentések szerint „egyes hivatalos személyek”, egyebek közt Zbigniew Brze- zinski, úgy vélik, hogy Teng Hsziao-ping látogatásának eredményeként az Egyesült Államok „sokkal erősebbé vált az oroszokkal folytatandó tárgyalásokon”. Ki kell emelnünk Teng Hsziao-ping látogatásának Vietnam-ellenes aspektusát is. A kínai vezető Washingtonban azzal fenyegetőzött, hogy a vietnamiakat „kellőképpen megleckéztetik”. Mindössze néhány évve^ ezelőtt hasonló fejtegetésekbe bocsátkoztak az amerikai tábornokok és politikusok. Igaz, az ügy azzal ért véget, hogy az USA kapott alapos leckét Vietnamtól, de ezt Teng Hsziao-ping rövidlátó módon figyelmen kívül hagyja. A Newsweek című amerikai hetilap február 5-i számában ezért olyan amerikai megfigyelőre hivatkozott, aki a Vietnamba való esetleges kínai benyomulás miatt aggodalmát fejezte ki, „mivel olyan vélekedés alakulhat ki, hogy mi adtunk nekik zöld utat”. Mint látjuk, a kínai vendég kalandor kijelentéseiben csalétekként használta fel határtalan és feltétlen szovjetellenességét. A felelős személyiségek egy sora figyelmeztet erre az USA-ban is. Jellegzetes ebben a tekintetben R. Kleinnek, a CIA volt magas rangú tisztviselőjének véleménye. Klein, aki jelenleg Washingtonban a Georgetown Egyetem Hadászati és Nemzetközi Kutató- központjának ügyvezető igazgatója, figyelmeztet arra, hogy milyen veszélyes lenne az Egyesült Államok számára, ha Kína bevonná a Szovjetunióval való konfliktusba. Emlékeztet rá: „Ez egyáltalán nem az az út, amelyen az amerikaiak többsége kíván haladni.” (KS) LAPZÁRTA PARTVEZETŐK LÁTOGATÁSA Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken Borsod megyébe, Kazincbarcikára látogatott. A városnézés után megtekintette a Borsodi Vegyi Kombinátot, majd a BVK dolgozóival szabad pártnap keretében találkozott, ahol időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára pénteken Óbudára látogatott. A kerület vezetőivel folytatott eszmecsere után felkereste a Budapesti Rádiótechnikai Gyárat, majd a pártbizottság függetlenített munkatársait tájékoztatta időszerű feladatokról. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Békés megyében. Csütörtökön felkereste a Fákon Ruházati Vállalat békéscsabai gyárát és Orosházát, pénteken pedig a Békéscsabai Agráripari Egyesülés vezetőivel találkozott és a szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben fejezte be látogatását. Korom Mihály, az MSZMP KB titkára pénteken Várpalotára látogatott. Rész vett és felszólalt a Jószerencsét Tsz zárszámadási közgyűlésén. Tovább bővül a magyar-NDK árucsere Pénteken Budapesten Szálai Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhardt Nitzschke, az NDK külkereskedelmi miniszterhelyettese aláírta a két ország 1979. évi árucsere-forgalmi jegyző- könyvét. Az aláírásnál jelen volt Bíró József kelkereskedelmi miniszter és Dieter Zibelius, az NDK budapesti nagykövetségének ügyvivője is. Az 1979. évre előirányzott kölcsönös szállítások értéke a tavalyihoz viszonyítva 7 százalékkal .növekszik és meghaladja az 1,3 milliárd rubelt. A gépek és berendezések az összforgalom csaknem 70 százalékát képviselik. A magyar gépkivitelben igen jelentős az autóbuszok, a szerszámgépek, erőművi berendezésék, elktromotorok, műszerek, élelmiszeripari gé_ pék aránya. Fólytatódnak a kölcsönös .nyers- és alapanyag-szállítások. / A lakosság részére több mint 130 ezer hektoliter sör, különféle szövetek, szőnyegek, alsó- és felső kötöttáruk' függönyök, közel 15 ezer moped, fényképezőgépek és különféle fotóműszakicikkek, 10 ezer rádiókészülék, 17 ezer mosógép, 32 ezer háztartási varrógép, 15 ezer eentrifúga, 10 ezer gázkonvéktor és 2000 gázbojler érkezik az NDK- böl. Az NDK 1979-bem a közkedvelt Wartburg és Trabant személygépkocsikból összesen 32 500-at szállít. Magyarország továbbra is az NDK szállítója marad különféle mezőgazdasági és élélmiszeripari termékekből. BUDAPEST Pénteken az Egyesült Államokba utazott Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. A Michael Blumenthal amerikai pénzügyminiszter meghívására sorra kerülő látogatás idejen a pénzügyminiszterek előreláthatólag aláírják a két ország között a kettős adóztatást kizáró megállapodást és vélemény- cserét folytatnak pénzügyi és gazdasági kapcsolataink alakulásáról, valamint időszerű nemzetközi pénzügyi 'kérdéseikről. Faluvégi Lajos megbeszéléseket folytat a kapcsolatok fejlesztésében érdekelt minisztériumok illetékes vezetőivel, s találkozik a bankári és pénzügyi vezető körök képviselőivé!. * Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével — André Cuéllett városügyi miniszter meghívására — pénteken magyar küldöttség utazott Kanadába. A találkozón elsősorban az építő- és építő- anyagipari kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalnak. A megbeszéléseken különösen nagy teret szentelnek az energiatakarékosságot segítő korszerű anyagok, szerkezetek és építési technológiák alkalmazásában, valamint a településfejlesztésben kitér, jeszthető együttműködésnek. A 'tárgyalások alkalmat nyújtanak a magyar és a kanadai vállalatok kooperációjának elősegítésére is. WASHINGTON Az Egyesült Államok újabb föld alatti nukleáris robbantást hajtott végre a nevadai kísérleti telepen. A töltet robbanóereje 20 és 150 kilotonna között volt.
