Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

1979. február 8. ^EPÜJSÄG 5 FIATALOK [FIATALOK BMa [fjätajm Tolcsvay volt - lesz Bizony, bizony már csak volt, de menjünk sorjába. Róluk tudni kell, hogy: 1. Ott voltak a kezdet kezdetén, az első csapatok között, amikor itthon is beindult az, amit eleinte beat-nak, később pop-nak, aztán rock-nak és ma már senki sem tudja minek hívnak. 2. Játszotta az együttes a maga country stílusú, népies zenéjét, voltak si­keres saját szerzeményeik is, így a Tolcsvay-trió jár­ta a hazai könnyűzenei életben a maga rögös, ám babérokkal kecsegtető út­ját. 3. így mentek, mende- géltek a dolgok, mígnem a nagy feloszlások és újra- alakulások a hetvenes évek közepén átnyargaló ke­reszthuzata el nem sodorta az egyik Tolcsvay-fivért — éppen a Fonográfba. 4. Maradt tehát a másik fivér — Béla — és mind a mai napig makacs elszánt­sággal próbálta bizonygat­ni, hogy egyedül is — új trió élén — boldogul. Hogy boldogult-e, azt nem tudni pontosan, de hogy sikere nem volt, az biztos, a haj­dani fény egyre pislább lett. Legutóbb Bátán, a mű­velődési házban adtak kon­certet. Lapunk messzi ré­paföldeken is híres rock­szakértője megragadta a soha vissza nem térő alkal­mat, hogy néhány közvet­len szót váltson a mester­rel, aki búcsúkoncertjét tartotta, ezúttal Székely István — basszus — és Eg­ri László — gitár — kísé­retével. Béla változatlanul lelkes, hisz ebben a fajta zenében és nemkevésbé önmagában. Dacára ennek, maradt még annyi önkriti­kája, hogy belássa; 1. Valóban egyre pislább lett a hajdani sikerek fé­nye. 2. Ügy érzi viszont, hogy ebben a műfajban neki még van elásva némi gesz­tenye és ezt ki is akarja kaparni... 3. Mégpedig egy új, na­gyobb létszámú formáció élén. Változatlan stílussal. 4. Mindezekről nagyon halkan és titokzatosan me­sélt, miközben izgatottan tologatta orrnyergén szem­üvegét. A zenekarról, már­mint a leendőről pedig mélyen hallgatott olyany- nyira, hogy lapunk messzi híres rock-szakértője sem tudott egyebet kihúzni be­lőle. Tehát megszűnt a Tolcsvay és lesz egy új zenekar. Mi mást tehetünk, mint sikert kívánunk ne­kik. — steiner — Tanítóképző főiskola Elsőévesek vizsgaidőszakban Mór december második fe­lében elcsendesednek az egyetemek, főiskolák folyosói, termei és február elejéig csak időnként népesednek be ün­neplőbe öltözött lányokkal, fiúkkal. Ilyenkor még a leg­jobb idegzetűek is izgalom­mal várják azt a percet, ami­kor kinyílik az ajtó, s belép­het a következő vizsgázó ab­ba a terembe, amelyben a tudás megméretik. A szekszárdi tanítóképző főiskola első éves hallgatói közül beszélgetünk néhány- nyal. Túl vannak az első fő­iskolai vizsgaélményen. Bá­lint Myrtill és Lucska Edit január elején letette a vizs­gák gondját. Frey Istvánnak még egy volt hátra beszélge­tésünk idején. A szorgalmi időszakban a „gólya” kis anekdoták, men­demondák, a népi kultúra kedvelt kommunikációs esz­köze, a szájról szájra útján kap információkat a vizsgák misztikusnak tűnő hangula­táról. Félév végén aztán meg­tudják az időpontokat, s be kell osztani, ki mikor akar vizsgázni. Nem könnyű fel­adat ez sem. Okosan kell gaz­dálkodni az idővel, hogy a kitűzött napra fel tudjon készülni a hallgató. A fel­sőbb évesek tanácsai, tapasz­talatai az elején sokat segí­tenek. Bálint Myrtill az első vizs­gáját az első vizsganapra, de­cember 23-ára tette. — Nem volt korai? — Az eredmény is azt iga­zolja, hogy nem. Négyest kap­tam. Az elejére tettem a leg­könnyebb vizsgát és a végére a legnehezebbet. — Mi volt ez a könnyű vizsga? — Matematika. — Nálam ez a nehezebbek közé tartozott amíg dolgom volt a matematikával — mondom kissé csodálkozva. — Nekem azért volt köny- nyű ez, mert matematika­tagozatra jártam a gimná­ziumban, másrészt a félév so­rán matematikából mindig írtunk dolgozatot, tehát fo­lyamatosan kellett készülni, így a vizsga előtt elegendő volt két nap, hogy felkészül­jek. Lucska Edit viszont a leg­nehezebb tárggyal, a didak­tikával kezdte. — Úgy gondoltam: minél előbb túllenni a nehezén, az­tán jöhetnek a könnyebbek! Január 17-én fejeztem be a vizsgákat. Frey István még az óév utolsó napjaiban tette le az első vizsgáját. — December 29-én anató­miából mentem. Egy csomó elnevezést be kellett vágni, latinul is. Kissé nehezen ment, de azért átvittem a lécet. — Miért kellett elhalaszta­nia az egyik vizsgáját? — Menet közben derült ki, hogy kevés időt hagytam ma­tematikára. így a közbeeső pszichológiát halasztottam el. Most ez van még hátra. — Egyik ismerősöm mon­dogatta tréfásan a vizsga­időszakról: ilyenkor vizsgáz­ni kell, s ha megtetszik vala­ki az egyik vizsgáztatónak, akár többször is visszahívják. Volt akire kíváncsi volt a vizsgáztató még egyszer? — Nem — mondják. — Ed­dig még egyikünket se „tap­solták” vissza. Az első vizsgaidőszak so­rán a hallgató kénytelen át­tekinteni addigi tanulási mód­szereit. A középiskolában egyik napról a másikra vi­szonylag nem nagy mennyi­ségű anyagot kell elsajátíta­ni. Egyetemen, főiskolán na­pok alatt több száz, vagy ezer oldalakat kell átnézni és meg­tanulni. Sőt az oldal már nem is jó mértékegység sok eset­ben, hiszen egyes vizsgákra kilókban lehet mérni az elsa­játítandó anyagot. Ezért a kérdés: — Milyen módszer­rel, időbeosztással lehet a fel­készülés feladatával megbir­kózni? — Én egyszer végigolvasom az anyagot — kezdi Lucska Edit. — Ezután már tételek szerint tanulok. Minden nap­ra jut néhány tétel és az utolsó napon átismétlem az egészet. A könyvben vagy a jegyzeteimben pedig aláhú­zom a fontosnak ítélt dolgo­kat. Az ismétlésnél már csak ezeket kell nézni. — Ilyen módszerrel dolgo­zom nagyjából én is — foly­tatja Myrtill. — Persze, ahány tantárgy, annyi módszert kí­ván. A vizsga előtti utolsó . napon azonban már nem ta­nulok, hogy kipihenjem a ta­nulás fáradalmait. — Könyvbe sosem írok semmit, így az aláhúzásos módszert én nem alkalma­zom — mondja Frey István. — A jegyzetben a fontosabb dolgok egyébként is alá van­nak már húzva. Inkább jegy­zetelek. A könyv mellett ott van a papír. Tanulás közben erre írogatok. — Hány órát lehet tanulni egy nap? — Inkább este szeretek ta­nulni — veszi át a szót ismét István. És éjszaka is. Éjjel egy-két óráig, amíg bírom. — Nekem legfeljebb este hétig megy — mondja Edit. — Éjszaka képtelen lennék tanulni, mert elaludnék. A kávét pedig, ami elűzné az álmosságot, nem szeretem. — Én általában a délelőtti, délutáni órákban tudok ta­nulni — mondja Myrtill. — De azért előfordul az is, hogy este, éjszaka tanulok. Hangu­lattól is függ. Elsőévesek. Túl vannak az első vizsgák izgalmán, kezde­ti bizonytalanságuk feloldó­dott. A vizsgák választ adtak feszültségteljes várakozásuk­ra: a szívás, kitartó munka nem volt hiábavaló. MAJOROS ISTVÁN Edzett ifjúságért Van aki így képzeli Készüljünk a módszervásárra! (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Megyénk fiatal politikai agitátorai előtt bizonyára nem ismeretlen a fogadom: propagandistatanácskozás és módszervásár. Az elmúlt év őszén első alkalommal ren­deztünk megyénkben ilyen­fajta, vásárral egybekötött módszertani, politikai fóru­mot. A tapasztalatok, az eredmények azt bizonyítot­ták, hogy fiataljaink igénylik e rendezvény rendszeressé tételét. Pár hét múlva — február 23-án — ismét sor kerül egy ilyen megyei szintű rendez­vényre. Fiatalok! Készüljetek ti is a módszervásárra! Gyűjtse- tek össze kérdéseket, rend­szerezzétek eddigi mozgalmi tapasztalataitokat! Közeleg a tavasz. Mit je­lent ez egy KISZ-esnek? A tavasz három ünnepét össze­fogó forradalmi ifjúsági na­pok rendezvénysorozatát. Célja a módszervásárnak, hogy új ötleteket adjon a FIN megünnepléséhez, egy­ben módszertani anyagot nyújtva az erre az időszak­ra javasolt Jközéletiség” té­makör feldolgozásához. Haté. kony segítséget szeretne adni a vásár a politikai képzési év soron következő feladatainak a megoldásához. Sokoldalú, gazdag prog­rammal várjuk a KISZ-tit­károkat, a propagandistákat, s mindenkit, akit a politikai képzés módszertana érdekel. A nap folyamán a fő téma­körök összefüggéseit taglaló előadások mellett bemutató foglalkozásokon vehetnek részt a jelenlévők. Különböző járások feldolgozásában ke­rülnek terítékre többek kö­zött a közéleti beszéd- és írásformák, szituációs játé­kok, emellett azonban a Ta­nácsköztársaság 60. év­fordulójának megünneplésé­hez készült anyagok gazdag választéka is vár mindenkit. S akit a technika érdekel, az sem fog unatkozni! Audio­vizuális központunk egész nap az érdeklődők rendelke­zésére áll. Felmerül a kérdés: milyen vásár az, ahol „igazából” nem is lehet majd vásárolni? A válasz cáfolat: igenis lehet! Hiszen árusítással egybekö­tött bemutatkozást tart az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, a Kossuth Könyvkiadó és a szekszárdi Babits könyves­bolt. Sok-sok újság, könyv, dia, hanglemez és magnó­szalag várja majd új gazdá­it. Kiállításon ismerkedhet­nek a résztvevők a politikai képzés foglalkozásait segítő ötletverseny anyagával, s az ünnepi taggyűlésekre készí­tett fargatókönyvekkel. Eze­ket is itt értékelik és díjaz­zák. Az igazi „vásárfiát” azon­ban az „ingyenpolc” fogja nyújtani, ahol különböző foglalkozásvázlatok, dalszö­vegek, játékajánlások és más, a politikai képzést se­gítő anyagok várják, hogy el­vigye őlket valaki. S az igazi vásár sem vásár zene nélkül. Igaz, itt nem cigányprímások húzzák az ember nótáját, hanem olyan fiatalok szórakoztatnak ben­nünket, akik dallal és gitár­ral agitálnak, serkentik tett­re társaikat. S mindez a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ­ban lesz, ahol február 23-án, 9 órától egész napos prog­rammal várják a felkészült propagandisták az érdeklő­dőket. HABERSHUSZ ERZSÉBET Uj klubbal gyarapodott ez év elején a szekszárdi Ba­bits Mihály Megyei Művelő­dési Központ. A jazz rajon­góinak örömére megalakult — és egyelőre kéthetenként hétfőn tartja foglalkozásait — a jazzklub. Az új klub programjáról még nehezen lehetne beszól­ni, de a tervek mindenkép­pen vonzóak, akár a jazz- rajongók, akár a zenei isme­retterjesztők szempontjából nézzük. A jazztörténeti elő­adássorozat célja, hogy a klubtagsággal megismertes­sék a jazz-zene kialakulását, első mestereit. Később pedig a mai jazzirányzaitokról sze­retnének átfogó ismereteket nyújtani egy több előadásból álló sorozattal A klubfoglal­hozásokra neves szakembe­rek meghívását tervezték. Felkérték többek között Fridrich Károlyt, a jazz-kon- zervatórium tanárát is elő­adás megtartására. Kamara jazz-esteket is terveznek ren­dezni, amelyekre a hazai jazz'kiválóságokat — így Gonda Jánost, Csík Gusztá­vot és Kovács Andort — hív­ják meg. A klub keretein belül le­hetőség nyílik arra is, hogy a klubtagok kedvenc lemezei­ket, jazz-felvételeiket bemu­tassák egy-egy foglalkozáson. Távlati tervük, hogy a kap­csolatok kiépítése után segí­tik a város, illetve a megye ifjúsági klubjainak működé­sét azzal, hogy jazz-esteket, műsorbemutatókat rendez­nek a klubokban. Erre egyéb­ként máris tudunk példát hozni. A Tolna megyei Nép­bolt Vállalat ifjúsági klubjá­ban január 5-én sikeres jazz- rock bemutatót rendeztek. A klub munkájához jelen­tős segítséget kaptak a váro­si KISZ-bizottságtól is. Jó­részt a bizottságnak köszön­hető, hogy az induló klub jelentős, mintegy negyven­lemezes, saját jazzlemezkész- lettel rendelkezik. így saját anyagából is tud jazzbemuta- tót rendezni. Képünkön: Nagy sikerű bemutatót rendeztek január 29-én Szekszárdon, ahol a hazai jazz-élet két jelentős személyisége Vukán György és Bontovics Kati lépett szín­padra. Felvételünk Bontovics Katiról készült. BONTOVICS KATI

Next

/
Thumbnails
Contents