Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

"népújság 1979. február 4. Traktorexport A Szovjetunió az utóbbi években az egyik legnagyobb traktorexportőrré vált. Csu­pán az utóbbi két évben a minszki traktorgyárban gyár­tott Belorusz típusú univer­zális kerekes traktorból több mint 20 ezer darabot szállí­tott 12 országba. A mezőgazdasági gépek ex­portjával és importjával fog­lalkozó Traktoroexport 66 állam különböző cégeivel áll kapcsolatban, és külkereske­delmi forgalma 1977-ben meghaladta az 1,2 milliárd rubelt. Jelentős mértékű a szovjet gabonabetakarító kombájnok exportja is, különösen a Ko- losz típusú SZK—6 (II)-es és a Herszonyec—200-as önjáró, hatsoros kukoricakombájn kivitele. 1971 és 1975 között a Szov­jetunió 168 ezer traktort, 19 500 gabonakombájnt szál­lított külföldre. 1976 óta a külföldi vállalatok és cégek már 125 ezer traktort, több mint 8 ezer gabonakombájnt vásároltak. A mezőgazdasági gépek berendezések és esz­közök 1978. augusztus 31. és szeptember 14. között Moszk­vában rendezett kiállításán jelentős üzleteket kötöttek a szovjet traktorok szállítására angol, dán, kanadai és új- zélandi üzletfelekkel. A traktorgyártás mennyi­ségét tekintve a Szovjetunió 1962-ben vezető helyet fog­lalt el a világon. Ma a trak­torokba szerelt motorok össz­teljesítményét tekintve fog­lalja el az első helyet világ- viszonylatban. Gyártásuk 1980-ig évi 580—600 ezer da­rabbal növekszik, s össztel­jesítményük eléri az 55 mil­lió lóerőt. A szovjet traktorgyártás­ban az a tendencia figyelhe­tő meg, hogy fokozzák a gé­pek energiatelítettségét, a szerkezeti részegységek, al­katrészek, gépcsoportok egy­ségesítését. jelenleg például ilyen tulajdonságokkal ren­delkezik a 165 lóerős T— 150K típusú és a K—701-es, 300 lóerős traktor. Ezeket a traktorokat a Szovjetunió so­rozatban gyártja. A távlati tervekben szerepel az 500 lóerős K—710-es és az MTZ —142-es, 150 lóerős univerzá­lis traktorok sorozatgyártása is. Virágok a föld alatt A murmanszki terület Raszvumcsorrszki bányájá­ban 600 méterrel a föld alatt kísérleti telepen aszpa­ráguszok zöldellnek, kínai rózsák és más virágféleségek nyílnak. Ezeket a növénye­ket a Sarkköri-Alpesi Bota­nikus Kert munkatársai akklimatizálták a föld alatti körülményekhez. A botanikusoknak még fényszerető növényeket is si­került meghonosítani. A föld alatt termesztett növények­ből a napokban csokrokat kötöttek és az első hófehér virágokkal a bányászok .csa­ládjait köszöntötték. A lengyel tengergazdaság Kiépítik a tengeri kikötőket AZ UTÓBBI években gyors kötő), amelyek manapság már ütemben fejlesztették a len- 65 millió tonna áru fogadásá- gyel kikötőket (Gdanskban ra, több ezer lengyel és kül- például felépült az Északi Ki- földi hajó ki- és berakására Az Északi Kikötő Gdanskban képesek. Tekintettel azonban az állandóan növekvő lengyel exportra és a tranzitforgalom­ra— az igények lényegesen nagyobbak. Így a lengyel ki­kötőkben folytatódnak a be­ruházások: az Északi Kikötő­ben két speciális szén- és üzemanyag-rakodó bázis át­adása után jelenleg vasérc-, vegyianyag-, darabáru-forgal­mat lebonyolító részek épül­nek. A beruházás átadását 1979 közepére tervezik. Gdyniában konténerkikötő épül, az első konténerhajót szintén 1979 közepére várják. A Szczeczin—Swinoujscie-i kikötőben két újabb létesít­mény épül a vegyi nyersanya­gok és szén-vasérc átrakodá­sához, melyet szintén ez év­ben adnak át. MINIKOMPUTEREK A HAJÓKON A Lengyel Tengerhajózási Vállalat több járművén vizs­gálják a minikomputerek al­kalmazásának lehetőségét — többek között statikai vizsgá­latoknál, a terhelési és a konténerforgalom terveinek elkészítésénél. A minikompu­terek igen hasznosak lehetnek a navigációban is. BANÁNSZÁLLÍTÓ HAJÓK A lengyel flotta hamarosan három olyan hajóval lesz gazdagabb, amelyeket gyü­mölcs (mindenekelőtt banán) szállítására alkalmaznak. A hajók befogadóképessége: 2500 tonna. A banánt Dél- Amerikából szállítják majd. VÍZEN AZ ÓRIÁS VONTATÓ A Westerplatte Hősei nevű gdanski hajógyárban átadták a szovjet megrendelőknek a Szprut óriás vontatót, mely jelenleg a legnagyobb ilyen típusú halászhajó a világon. A 7200 lóerős motoroknak kö­szönhetően a hajó hatalmas hálókkal dolgozhat és 2200 méter mélységig lehet vele halászni. Jövőre a gdanski hajógyár további négy ilyen hajót épít a Szovjetunió ré­szére. KÖRNYEZETVÉDELMI BERENDEZÉSEK Grudziadban, a Warma gyárban megkezdték a tenge­ri környezet védelmét szolgá­ló berendezések gyártását. Többek között olyan berende­zéseket készítenek, mint az olajelválasztó blokk, (mely a hajó gépházából kifolyó ola­jat különválasztja a víztől), valamint az üzemanyagtartá­lyok mosását és a folyékony, valamint szilárd hulladékok égetését biztosító gépek. Magyar­mongol kapcsolatok A Mongólia és Magyaror­szág közötti gazdasági, tudo­mányos és kulturális kapcso­latok évről évre eredmé­nyesebbek. A Magyar Nép- köztársaság szakemberei közreműködtek számos mon. góliai mezőgazdasági és ipari üzem létrehozásában. így többek között magyar segít­séggel épült az Ulan Bator-i ruhagyár, a szonginoi bio­kombinát, a darhani húsipari kombinát, a Szuhe Bator-i és a Közép-Góbi-sivatagi geoló­giai állomások. Magyar szak­emberek iránymutatása alapján épül ki az országban a vízügyi igazgatóságok rend­szere. A segítség azonban nemcsak szakemberek, ha­nem 'kedvező feltételű, hosz- szú lejáratú hitelek nyújtá­sát is magában foglalja. A kapcsolatok igen előnyö­sek Mongólia számára, a most folyó tervidőszakban is. Magyar együttműködéssel épül a Kerlen-Bajan Ulan-i öntözőrendszer, amely lehe­tővé teszi a Kerulen-folyó sokoldalú hasznosítását. Számos ipari berendezést, alkatrészt, orvosi és labora­tóriumi műszert, konfekció­árut, stb. importál Magyar- országról Mongólia. Ezekért az árukért főként mezőgaz- * dasági termékekkel fizet. A Magyarországra irányuló mongol export volumene eb­ben a tervidőszakban 24 szá­zalékkal nő. Szovjet atomerőművek Hány atomerőmű üzemel a Szovjetunióban? Jelenleg a Szovjetunióban 10 atomerőmű üzemel. A világ el­ső atomerőműve Obnyinszkban létesült, majd Novovoronyezs- ben, Belojárszkban, Cserno- bilszkben, Kurszkban, örmény­földön, Leningrádban, a Kóla- félszigeten, Bilibinszkben és Sevcsenkóban üzemel atomerö­A Szprut óriás vontató mű. Ezek közül három az utóbbi két évben kezdte meg munká­ját. Tudásbkf a| jövőért, ?a|békéértyfa haladásért Beszélgetés Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikussal Több mint tíz esztendeje, amikor még hírét sem hal­lottuk az olajválságnak, a szigligeti alkotóház társalgó­jának esti beszélgetésein ar­ról tájékoztatott egy ősz hajú, magas, barnára sült tudós: szinte kimeríthetetlen ener­giaforrásnak ígérkezik a geotermikus energia. A Föld izzó magjának hőjét próbál­ják hasznosítani, világszerte seregnyi tudós dolgozik a gyakorlati megoldáson, ő ma­ga is. A tudós, aki már akkor számolt az energiaszűkével, és a gondok megoldásán fá- radozók nemzetközi élvona­lában tevékenykedett, dr. Szádeczky-Kardoss Elemér, kétszeres Kossuth-díjas aka­démikus volt, a világhírű geokémikus. Most a Magyar Tudományos Akadémia Bu­daörsi úti kutatóházában fo­gadott. A magyar tudomá­nyos élet nagy öregeinek egyike nyugdíjasán is hallat­lanul aktív még, seregnyi tudományos és közéleti po­zícióban irányít, szervez, te­vékenykedik. — Ma már nem a geomtermikus energia a legfőbb reménységünk — kezdi a közös emlékek fel­idézésével indult beszélge­tést. — Az igazi távlati meg­oldás, úgy látszik, a nap­energia lesz. — Lehetséges, hogy a kö­zeljövőben minden háztetőn nemcsak tévéantenna lesz, hanem napelem is? — Nem egészen. A való­színű megoldás: az űrtechni­ka beiktatásával — nevezzük így — a „kozmikus erőmű”. A Földön kívül például ezer kilométer magasságban el­helyezett, a Földdel együtt mozgó, körülbelül egy négy­zetkilométer felületű nap­elemrendszerrel elvileg több gigawatt energiát lehetne termelni, s ez lézerrel vagy más úton földi erőművekbe vezethető. Egyetlen nagy „kozmikus erőmű” fél Euró­pát elláthatja villamos ener­giával. így, a feltevések sze­rint, csaknem korlátlan energiabőség lesz teremthető. — Nagyszerű távlat. Meg- valósíthatók-e az elvi elgon­dolások? — Ha megfigyeli a jelen­legi szovjet űrkísérleteket, nem lehetnek kétségei. A több hónapos űrbéli tartóz­kodás, a hegesztések, a sze­relések, a teherszállítás, az olvasztókemence — ez mind arra vall, hogy a Szovjetunió céltudatosan készül nagy űr­objektumok létesítésére és személyzettel való ellátására. Ha nem csapnak is még nagy hírverést körülötte, meggyőződésem, hogy „koz- .• ikus erőművek” létesítését is programjukba iktatták már. Úgy vélem, mint sok másban, ebben is a Szovjet­unió lesz az első a világon. — Mikorra várható a koz­mikus erőművek megvalósí­tása? — Én valószínűleg már nem érem meg, de a mai fiatalok bizonyosan. Energia­gondjaink leküzdése három ütemben történhet. A már elkezdődött első ütemben a hagyományos energiaforrá­sok (víz, olaj, szén) gyorsabb feltárása és gazdaságosabb fölhasználása (pl. a szén föld alatti elgázosítása, stb.) fo­lyik. A második ütem az atomenergia fokozottabb ki­használása (talán már fúziós reaktorokkal), valamint a geotermikus és a napenergia fokozottabb kihasználása. A harmadik ütem lesz a kozmi­kus erőművek kiépítése. Az én durva prognózisom: egy- egy ütem 15—20 évig tarthat, tehát úgy 2030 körül már megépülhetnek az erőművek a világűrben. — Elegendő energiával a legtöbb mai gond is meg­oldható. Elmondhatjuk hát, hogy 2030-ra eljön a Kána­án?- — Ha addig nem pusztítja el magát egy új világháború­ban az emberiség. És a só­várgott Kánaán új veszélye­ket is rejt: ha a biztosan várható fejlődés a maihoz hasonlóan egyenlőtlenül osz­lik meg, ha továbbra is'lesz. nek privilegizált haszonélve­zői, még a mainál is súlyo­sabb globális feszültségek tá­madhatnak, még gyilkosabb lehet a versengés az előnyö­kért. — Az „örült majom”, a dúvad ember, a született ag- resszor — ahogyan egyesek prófétálják — akkor is vi­lágkatasztrófát okozhat, ha már tejben-vajban fürödhet­ne? — Az etiológusok bebizo­nyították: az ember nem hord a génjeiben változtat­hatatlan agressziót, illetőleg az agresszív ösztön a civili­zációval együtt ma Is válto­zik, mindinkább vitákban is levezethető intellektuális for­mákat vesz föl. A magatar­tást döntően a környezetha­tások alakítják ki. Az Orszá­gos Béketanácsban, nemzet­közi fórumokon ezért harcol­nak a tudósok is szüntelenül a világ békéjéért, a nemzet­közi együttműködésért, a le­szerelésért. Egyszóval: a nyu­godt fejlődést biztosító világ­környezetért. Ezért figyel­tünk mindnyájan remény­kedve az ENSZ-re, s örül­tünk, hogy végül mégis meg­állapodás született. Ilyen előzményektől remélhető a világkatasztrófa megelőzése. — Szemléleti kérdések és geokémia — elég távol áll­nak egymástól... — Sohasem csontosodtam bele egyetlen disciplinába se, még a szűkebb szakterülete­men sem. Kezdetben kőzet­tannal és tektonikával fog­lalkoztam, aztán az ebből szervesen kialakult geoké­miával, utóbb geonómiával. Most minden másnál jobban a geonómia segítségével ki­alakult cikluselmélet rend­szerelméleti kapcsolatai ér­dekelnek. Ez lényegesen elő­segítheti korunk emberének szemléletváltozását. — Szaktudományos elmé­let hogyan hathat — milliók­ra? — A világ felépítésének és mozgásának széles körű meg­ismertetése egységes belátás­ra bírhatja az embereket: ilyen a világunk, ilyen tör­vények szerint halad, ha ért­jük a mozgásrendszerét, al­kalmazkodunk hozzá, sőt, fejlesztjük, segítjük, akkor könnyebben boldogulunk. Ez a tudományos alapú, ésszerű belátás segíthet ledönteni a mai pszichológiai, ismeret- elméleti, ideológiai, politikai korlátokat, gátakat, amelyek ma még sajnálatosan elvá­lasztják, szembeállítják egy­mással az embereket. — Mi a biztosíték rá, hogy egy ilyen belátás kerekedik felül és nem a rombolás erői? Mikor ismerkedhetünk meg új kutatásainak eredmé­nyeivel? — Kialakulóban van ez a biztosíték. Az ENSZ leszere­lési értekezletének határoza­tai is mutatják ezt. Két esz­tendeje közölt már egy cikk- gyűjteményt erről a Geonó­mia és Bányászat című fo­lyóirat. Készül egy angol nyelvű tanulmánykötet. Kü­lönböző fórumokon, így az Országos Béketanácsban is, előadást tartottam már erről a kérdésről. Ősszel nemzet­közi vitát rendezünk. így be­juthat a tudományos köztu­datba és elindulhat az útján. — Sok sikert kívánok. Kö­szönöm a beszélgetést. HOMORÓDI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents