Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

1979. február 28. "népújság 5 A bonyhádi Pannónia Tsz állattenyésztésében az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a juhászat. A szövetkezet közel hét­száz hektár legelővel ren­delkezik, ezek főleg a me- redekebb domboldalakon fekszenek, hasznosításuk más művelési ággal nehe­zebb lenne. Tavaly a juhászat száz­negyven százalékra teljesí­tette tervét. Hatszáz pecse­nyebárányt értékesítettek, zömmel exportra. — Nyí­ráskor százhúsz mázsa gyapjút vágtak le a juhok­Igatartás, lótenyésztés Wortmann Sándor: A szövetkezeti tejgazdaság fejlődése A könyv történelmi átte­kintést nyújt az ókortól nap­jainkig hazánk tehénállomá­nyának kialakulásáról, a tej­termelés néha nem is zök­kenőmentes időszakairól. Az önmagában nem túl szóra­koztató témát az író úgy pró­bálta színesebbé tenni, hogy adatokat közöl hazánk tej­termelésének és -fogyasztásá­nak összhangnélküliségéről. Megállapítja, hogy „a fo­gyasztás nem tart lépést a termeléssel”. 1976-ban a bel­kereskedelmi élelmiszer- forgalmon belül a tej és tej­termékek értéke 5,9 százalé­kot, a kenyéré 2,8 százalékot, a szeszes italoké viszont 24,1 százalékot képviselt. Ilyen, s ehhez hasonló adatokkal szí­nesítve a szerző áttekintést ad könyvében a tejfeldolgo­zás és -értékesítés fejlődésé­ről, központba állítva a TSZ Tej Együttműködési Iroda feladatait, munkáit, jelentő­ségét. Leírja, milyen gondok­kal, apróbb-nagyobb akadá­lyokkal kellett megküzdeni a szövetkezeteknek, amíg elis­merték a helyi, feldolgozás, értékesítés előnyeit, gazdasá­gosságát. beke— ról. Ez annak is köszönhe­tő, hogy ebben az ágazat­ban dolgoznak a szövetke­zet egyik legjobb szocialis­ta brigádjának tagjai. tak le a tagok. Ilyen nagy­ságrendű háztáji termelés csakis a szövetkezet rendsze­res segítségével lehetséges. A fogatok munkaidejük 80 szá­zalékát a háztáji kiszolgálá­sával töltik. A háztájiba ki­szállítanak évente 300 vagon szerves trágyát, 100 vagon bálázott szalmát, 60—70 va­gon búzát, 200 vagon kukori­cát, de fogatok viszik a nyug­díjasoknak is a fát. A szigeti erdőből fogatokra kerül a kitermelt fa, s a háztáji, vagy bérelt gyümölcsös talajmun­káihoz is befogják a lovat. A szállítást teljes egészében gumis kocsikkal oldják meg.. A lovak ebben a szövetke­zetben is nélkülözhetetlenek, számukra munka az év min­den szakaszában adódik. A lovak: kiegészítői a nagy tel­jesítményű gépeknek. Jelen­leg a községben összesen 80— 90 lovat tartanak. Érdekes­ségként csupán egyetlen adat: a szövetkezetek szerve­zésének idején — húsz éve — a márciusi állatszámlálás­nál 800 lovat írtak össze Bölcskén. Széchenyi István 151 évvel ezelőtt szólt a lótenyésztés­ről, de megállapításai ma is érvényesek. A ló tenyésztése és tartása mindmáig szüksé­ges, mert hasznot és nyeresé­get hoz. dvm Kocaszállás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kétszáz férőhelyes, korsze­rű kocaszállás épül a ma- gyarkeszi Petőfi Mezőgazda, sági Termelőszövetkezetbe"!. Az új beruházás 2 millió 208 ezer forintba kerül. A tech­nológiai berendezés a közel­jövőben érkezik. Az építke­zést a termelőszövetkezet há­zilagos építőbrigádja végzi. A létesítményt ez év július 1-én adják át. Ezzel egyidő- ben a szarvasmarha-telepen 613 ezer forint értékben szo­ciális épületet is építenek, , saját erőből. MINÄRIK LAJOS Az elletés már a múlt év utolsó negyedében meg­kezdődött és ez folyamato­san tart tavaszig. A jerke­bárányokkal a tenyész- anyagot szaporítják, úgy tervezik, hogy év végén kétezer fölötti lesz az anyajuhállomány. A koso­kat hizlalják és az idén ezerkétszáz pecsenyebá- tányt értékesítenek. A lótenyésztés, a -tartás nem „múlott el”, s ez nem­csak annak köszönhető, hogy mi magyarok „hazafiúi sze- retetből” ragaszkodunk ahhoz az állathoz, amelynek hátán bebarangoltuk — és félelem­ben tartottuk — fél Európát és Ázsiát. A lótartásnak hasz­na van. Tavaly a IV. fogat­hajtó világbajnokságon iga­zolta a magyar hajtássport, hogy nem véletlenül miénk a világelsőség: a maratonhaj­tásban elsők lettünk, s az egyéni világbajnok is ma­gyar versenyző lett. A fényes, látványos ered­mények mellett azonban ne feledkezzünk meg az igába fogott lovakról: ezek haszna nem érmekben, valutában, hanem a termelés eredmé­nyeiben mutatkozik meg. Ab­ban például, hogy lovakkal • azt a „dirib-darab” földet is meg lehet művelni, amelyre a nagy gépek nem tudnak bemenni. Márpedig ilyen szórványterülettel minden gazdaság rendelkezik, s igaz, hogy ezek haszna nem vethe­tő össze az intenzív termelés­ből származó eredményekkel, de a sok kicsi sokra megy. Az, hogy hány pár lovat tart egy-egy gazdaság, függ a gépekkel művelhetetlen te­rület nagyságától, s attól, hogy a háztáji üzemág nagy-e vagy kicsi. Általában ott tartanak több fogatot, ahol sokan foglalkoznak ház­táji állattartással, s művel­nek pár száz négyszögöles te­rületet. Kiszámították: lófo­gattal olcsóbban, gyorsabban tudják kiszolgálni a kister­melést, s ráadásul így nem kell a . közös munkából hosz- szabb-rövidebb időre kivon­ni az erő- és munkagépeket. A közelmúltban a mezőgaz­dasági szaklapban olvashat­tuk a hirdetést: „A bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet 15 db 2—3 éves csikót kínál eladásra.” A hirdetésből arra következtettünk, hogy a szö­vetkezetben nemcsak igába fogják az állatokat, hanem céltudatosan tenyésztik is, s a versenylótenyésztés mellett ma még létjogosultsága van igás lovak tenyésztésének is. A szövetkezetben jelenleg 62 lovat tartanak, a három­évesnél fiatalabb csikók szá­ma 22, ebből az idén 15-öt adnak el. A 40 igáslóból ket­tő heréit, a többi kanca, s évente 15—16 csikó jön a vi­lágra. A szövetkezet tíz éve foglalkozik a sodrott lovak szaporításával, s minthogy egy-egy csikót 20—30 ezer forintért sikerül eladni, a te­nyésztés gazdaságos. A vevők főleg az Alföldről jönnek: Karcagra, Nagykőrösre, Oros­házára, Kiskunmajsára vit­tek többek között Bölcskéről csikót, de Magyar Sándor fo- gatos brigádvezető különösen tavasszal gyakran elviszi az állatokat vásárra is. De hát mivel is foglalkozik a 20 fogatos, és a húsz pár ló? Évente 30 millió forint származik a háztáji termelés­ből, ennek durván kéthar­madát a hízó sertés és hízó marha adja. Az elmúlt évben 3100 ^hektoliter tejet, 110 va­gon zöldséget, gyümölcsöt ad­„A1 mely gazdaságbéli tárgy hasznot nem hajt, annak előbb utóbb vége szakad, el­múlik... Én tehát a nyereséget teszem ki ingerlés jutalomul a' lótenyésztők iparkodásá- nak” — írja Széchenyi István 1823-ban megjelent, a ló- tenyésztésről szóló könyvében. Tóth János és Frigy er József fogatosok kukoricát szállíta­nak a magtárból a háztájiba Létszámellenőrzés a bárányoknál Anyajuhok az idei szaporulattal Termesztés fólia alatt gerfnccsó ^föliapalael bordp oIgJö«ívf'to W cm Fdliahclrz.. A fólia alatti kertészkedés­sel, ahol arra lehetőség van, érdemes foglalkozni. Ma már a kiskerttulajdonosok is tö­rekednek arra, hogy otthoni felhasználásra, vagy értéke- sétésre primőröket termesz- szeneik. Erre mutat az is, hogy az utóbbi időszakban a kertbarátok és a kertészeti szakcsoporttagok nagy szor- galomnial tanulják az újabb és a korszerűbb termesztési eljárásokat. Ezért is terjedt el sok helyen a fólia alatti zöldséghajtatás. A hajtatáshoz viszonylag költséges berendezést kell építeni. A beruházáshoz többféle anyagi támogatást 'kaphatnak a vállalkozó kis­termelők. Egyrészt a lakhely szerinti OTP-fióknál, illetve takarékszövetkezetnél „me­zőgazdasági termelési hitel” vehető igénybe, melyekből fólia vázszerkezet is vásárol­ható. Ha viszont a ZÖLDÉRT, vagy az ÁFÉSZ felvásárló- telepével áruértékesítési szerződést köt a kiskerttulaj­donos, akkor 40 százalékos ártámogatással vásárolhatja meg a haj'tatáshoz szükséges fóliát és alumínium bordákat. Egyetlen feltétel csupán, hogy a szerződést három évre kössék meg. A hidegfóliás hajtatásra fóliaágyat, fóliasátrat vagy fóliaházat használhatunk. A vázat építhetjük fából, mű­anyag csőből vagy alumíni­umból. Sokan azonban vi­szonylag olcsón vascsöveket vásárolnak a MÉH haszon- vastelepéről, s ebből készítik a fóliaházat. A vascsőből haj- lítóval készíthető megfelelő ívelésű borda. A hajlításnak azonban van házi módszere is. Leverünk két cöveket szorosan egymás mellé, aho­vá a vascső vége beakasztha­tó. Aztán a kívánt ívet a földre rajzoljuk, s a palást vonalán 20—25 centiméteren­ként újabb cövekeket verünk. A vascsövet — esetleg a cső végébe dugott rúd segítségé­vel — a cövekek mellé haj­lítjuk. Divatos még ma is a fából konstruált fóliaház. A TÜZÉP-telepeken, vagy a fűrészüzemektől úgynevezett tetőléceket vásárolhatunk. Sok helyen .akácfa kerítés- oszlopokból készített vázra erősítik fel ezeket a léceket. A fából készített fóliaházak hátránya, hogy sok a kiálló szeglet, sarok, ahol könnyen megsérülhet a fólia. Az ilyen részeket ne felejtsük el gon­dosan bevonni használt fóliá­val, vagy valamilyen rongy­darabbal. A termelési gyakorlat bi­zonyította, hogy a nagyobb légterű fóliaházak a legalkal­masabbak a hajtatásra. A nö­vények fejlődése az ilyen fóliaházakban a legkedve- zőhb. A nagy légtér miatt ki­egyenlítettebb a hőgazdálko­dás. A. jelenleg vásárolható „Aluváz” elnevezésű fólia­házak 4,5 és 7,5 fesztávolság- ban készülnek. Alapanyaguk alumínium, illetve annak öt­vözete. A szélesebb fóliahá­zaknál az ötvözéssel növelhe­tő a teherbírás és a stabili­tás. A 4,5 méter széles fólia­házakat főként a kisebb ker­tészetekben használhatják ki eredményesen, ahol esetleg még megoldható a Vándorol- tatásos hajtatás. Az előre­gyártott fóliaházakat a me­zőgazdasági áruházakban, vagy a megyei AGROKER vállalatoknál vásárolhatják meg a kistermelők, összeállí­tásuk nem igényel különö­sebb szakértelmet. A szőlő- termesztésben ismert ültető- fúróval 150 centiméterenként a földbe lyukat fúrunk, s ezekbe szúrjuk a bordákat. Az összeállított fóliaház takarására polietilén fóliát használhatunk, amit általá­ban „Agrofólia” néven áru­sítanak az üzletekben. A műanyag fólia előnyös tulaj­donsága, hogy a lúgoknak és a savaknak ellenáll, szakító­szilárdsága 150 kilogramm négyzetcentiméterenként, fényáteresztő képessége és hővisszatartó képessége jobb, mint az üvegé. Jó a hőtágu­lása is, mínusz .negyven és plusz ötven Celsius fok kö­zött biztonságosan alkalmaz­ható. A fóliás berendezések többnyire fűtetlenek. Nö­velhető a hideg fólia alatti hajtatás sikere, ha kettős ta­karást alkalmazunk. A leg­egyszerűbb megoldás, nagy légterű fóliaházban kisebb ágyásokat alakítunk ki, s ezeket külön is takarjuk. Jó idő esetén az ágyásokxól le­húzzuk a fóliát és csak a hi­degebb éjszakákon húzzuk vissza. Lehet csipeszekkel is felerősíteni belülről pótlólag fóliatakarót. Csipeszek ké­szíthetők, ha műanyagcsövet négy-öt centis darabkákra el­fűrészelünk, s belőle egy kis szeletet kivágunk. Az így ki­alakított szétfeszíthető mű- anyagszorítót könnyen rá­pattinthatjuk a bordára, s egyúttal odafogjuk a belső fóliát is. A harmadik válto­zat, hogy újabb fóliasátrat emelünk a meglévő fölé. En­nek előnye, a takarást a hi­deg idő elmúltával áttelepít­hetjük és másutt ismét fel­állíthatjuk. V Juhászat — teleit

Next

/
Thumbnails
Contents