Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

A ^PÜJSÄG 1979. február 3. Júliustól: csak Szekszárdon A szekszárdi ÁFÉSZ hú­szas számú vegyesüzletének vezetője Pesti László. 1951 februárjában vette át a bol­tot és azóta megszakítás nélkül annak vezetője. Az árukészlet 750 ezer forint, havi forgalom eléri a 400 ezer forintot. A sióagárdiak mindent megtaláltak az üz­letben a televíziótól a cent­rifugáig. A jövőben, július 1-től, ha sióagárdiak televí­ziót, hűtőt, mosógépet, cent­rifugát vagy esetleg kerék­párt akarnak venni, Szek- szárdra, vagy Bonyhádra kell utazni. Július végén ezek árusítása megszűnik. Hogy miért, arra Pesti László adott magyarázatot: — Központi intézkedés alapján csak június végéig árusíthatjuk ezeket. Igaz, hogy televízióból nem tud­tunk olyan választékot biz­tosítani, mint például egy szakbolt Szekszárdon, de szerintem a község lakóinak gondot jelent, ha a jövőben mosógépért, centrifugáért, esetleg kerékpárért Szek- szárdra kell utazni és azt ha­zaszállítani. Mancsi, Szeleczky, Katus, Milyen ismerősen cseng e három név. Páli György — aki ma már nyugdíjas taní­tó — sportköri elnöksége alatt sok tehetség tűnt fel a sióagárdi egyesületben. Sze­leczky éveken át a 100 és 400 méter csúcstartója volt, a spartakiád országos döntőn szerzett első helyet, míg Ka­tus a 400 és 1500 méteren halmozott sikert sikerre. Mancsi Ilonát, mint asztali- teniszezőt emlegetik még ma is. Hiteles adatok szerint a község jelenlegi, keleti területén alakult ki 1063-ban, ettől az időtől beszélhetünk róla, mint lakott településről. A bencés apátság birtokához tartozott, ezt a területet I. Béla király adományozta a szerzetes rendnek. E körülmények folytán a faluban a római katolikus vallás terjedt el egyedül. Az őslakosok magyarok voltak, akik földművelés­sel, halászattal és vadászattal foglalkoztak. A török idők után kezdett kialakulni a község jelenlegi képe és határvonala. Az itt élő jobbágyság telket kapott a szerzetesrendnek végzett ro­bot fejében. A krónika három templom építését jegyezte fel, amelyből az utolsó 1886-ban épült fel, ami szintén bizonyítja az egyházi hatalom érvényesülését. Az első iskoláról 1802 óta van adat. A századforduló változásai a községet nem érintet­ték, a felszabadulásig szinte alig fejlődött valamit. A fel- szabadulás a község életében is kedvezően éreztette hatását. A termelőszövetkezet 1950-ben alakult. A község lakosainak száma: 1502. Kilók, kilométerek Naponta útnak indul Deli Mihályné, jókora bőrtáská­jával. Viszi a község minden utcájába az újságokat, ö ér­zi igazán, mennyit olvasnak ott az emberek. Hét végén, mikor vastagabb az újság, több a hetilap, folyóirat, in- duláskoor több mint harminc kiló húzza vállát. S mire el­fogy a sok újság, megtesz jó pár kilométert. Mennyit? Pontosan nem tudni. Tizen­három éve megmérték, ak­kor a napi fejadag 10 ezer 700 méter volt. Ám azóta Sióagárd is nagyobbodott. A javaslatok alapján Az 1973-as tanácsválasztást megelőző üléseken elhangzott közérdekű javaslatokat, ké­réseket a tanácsi bizottságok elnökeitől községi, társadal­mi, politikai szervek veze­tőiből álló bizottság felül­vizsgálta, és meghatározta a programot. Ebben középtá­vú, valamint éves tervekben konkrétan szerepeltek a fel­adatok. A tanácsciklus ideje alatt 1973-ban a Dózsa utcában köves utat, majd a Bercsé­nyi és Béri Balogh Ádám utcában járdát építettek. A következő évben felújították az általános iskolát, a felső­tagozatosok szaktantermeket kaptak, új egészségügyi épü­let létesült, majd a Kossuth és Széchenyi utcában 1200 méteren járda készült. Mind­ezek természetesen elsősor­ban társadalmi munkában. A harci alsó tagozatos iskola körzetesítése 1975-ben tör­tént meg, elkészült az autó­busz-körforgalom, két kité­rővel, a Széchenyi—Rákóczi —Zrínyi utcában. 1976-ban egészségház, orvoslakás és rendelő épült, az új meg­állóhoz autóbuszváró készült, tatarozták a művelődési há­zat. Az 1977. év is jelentős volt: elkezdték a sportudvar építését, a Rákóczi utcában felújították a járdát, az is­kola előtt buszvárót építet­tek. Tavaly az útkorszerűsí­tés mellett jutott erejük a tájház felújításához, vala­mint a sportöltöző korsze­rűsítéséhez. A komoly eredmények el­érésében nagy szerepe van a község lakosságának, akik a társadalmi munkából mindig részt vállalnak. A községi tanácsot a helyi termelőszö­vetkezet, annak szocialista brigádjai, a Szekszárd és Vi­déke ÁFÉSZ, a Tolna me­gyei Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet jelentősen segíti. Amire külön büszke a község két vezetője, Végh Józsefné tanácselnök, és Horváth János vb-titkár, hogy a községben mindössze egy utca van, melynek nincs végig szilárd burkolata, így 98 százalékig az útjaik ki­tűnőek. A vízvezeték-ellátás is jó: mindössze negyven házban nincs bevezetve a víz. Amit többször is hang­súlyoztak: mindezt a község lakóinak szorgalma, összefo­gása eredményezte. Finta néni Az idősebbek még ma is jól emlékeznek a sióagárdi szo­kásra, szerdán és szomba­ton hajnalban negyven-öt- ven asszony indult Szekszárd- ra, hogy értékesítse a barom­fit, a tojást, a túrót, tejfölt és egyéb terméket. A leg­több a hátán vitte a batyut, de volt aki tekercset tett fe­jére,és azon hozta a kosarat, kezükből szinte elmaradha­tatlan volt a tejes kanna. Az utat természetesen gyalog tették meg. A sióagárdlak még ma is emlegetik a 80 éves Finta nénit, akinek olyan gyors járása volt, hogy a hátán batyuval, a kezében kosárral egy óra alatt ért be Szekszárdra. A sióagárdiak még ma is látogatják árujukkal a szek­szárdi piacot, de már nem gyalogolnak, autóbuszai utaz­nak. Kétszáz gépkocsi A községben a házak szá­ma 511. Ebből 348-ban talál­ható televízió, és 355 rádió előfizetőt tartanak nyilván. A személygépkocsik száma eléri a kétszázat, és emellett közel félszáz motorkerékpár után is fizetnek adót. Leg­alább ilyen számban talál­ható olyan moped, mély 50 köbcenti alatti, és a tizen­évesek kedvenc járműve. Meglepetés A közelmúltban egy felmé­rés után nagy meglepetés ér­te a község vezetőit. Kide­rült, lényegesen több a gáz- fogyasztók száma a község­ben, mint ahány ház van. Az­tán kutatni kezdték az okát, és kiderült: van olyan ház, ahol több helyen is használ­nak gáztűzhelyet, és mellette tartalékpalackjuk is van. Ma már egyre kevesebb helyen íőznek fa-, vagy széntüzelésű tűzhelyen. Amikor felvették a válla­lathoz, első útja 1952. május 5-én Sióagárdra vezetett. Rendszeresen 1954 február óta vezeti a sióagárd—szek­szárd—sióagárdi járatot. A közel 6500 munkanap során ki tudja hány százezer em­bert szállított ezen a távon. Az utolsó évét dolgozza, nyugdíj előtt áll. Mint mondta: amikor végleg le­száll az autóbuszról, vesz egy Trabantot és csak a község és a Leányvár kö­zötti úton jár. Ott van a kétszáz négyszögöles szőlő­je, hétvégi alpesi házával. Nincs az a pénz, amiért akár csak egy napra is munkát vállalna, mint gép­kocsivezető. Elég volt har­minc éven át a feszültség. Horváth Györgyöt nem­csak szülőfalujában, Sióagár. dón ismerik és szeretik, de köztiszteletben áll a Volán Vállalat valamennyi dolgo­zója előtt. Rászolgált, példamutatóan dolgozott, becsülettel helyt­állt. Jó pihenést kívánunk a leányvári szőlőben, a hét­végi házban. Könyvtár Kilián György, a könyv­tár vezetője büszkén mutat­ja „kincseit”. Szép, -világos könyvtárszoba, 4808 könyv­vel. — Tiszteletdíjas könyvtár- vezető vagyok, hetenként két alkalommal — csütörtökön és vasárnap vannak a könyv­tári órák. Három éve látom el ezt a munkát, az elődöm Tóth János 25 évig csinál­ta ugyanezt. — Az iskola irodalmi szak­köri foglalkozásait alkal­manként itt tartja és havon­ta egyszer a három napközis csoport is eljön. Ilyenkor könyvtári kölcsönzés is van, meseolvasással, könyvismer­tetéssel egybekötve. Az újon­nan érkezett könyvekből egy-egy részt felolvasunk, ezzel akarjuk felkelteni a kis olvasók érdeklődését, ami sikerül is. Évente 8 ezer fo­rintot költünk új könyvek­re. Háromszáztizennégy az olvasóink száma, akik főleg iskolások, de felnőtt olvasó­ink is vannak szép számmal. Érdekes, hogy kevés nyug­díjas jár hozzánk. Az elmúlt évben rendez­tünk egy író-olvasó találkozót, ami nagyon jól sikerült. Bá­lint Ágnest hívtuk meg, aki könyveit dedikálta. Csak harminc könyvet hoztak ak­kor, de ha mégegyszer any- nyit hoznak, annak is lett volna gazdája. nek. A növénytermesztési ágazathoz tartozik még 150 hektár szántóföldi kertészet. Innen látják el gyökérzöld­séggel a Paksi Konzervgyá­rat. Újdonság a síkfólia- kertészet, s épül egy üzemük, ahol a zöldség feldolgozását készítik elő. Az állattenyésztési ágazat két részből, szarvasmarha- és sertéstenyésztésből áll. A szarvasmarha-állományból folyik a fajtaváltás. A 790 állat közül év végére a tava­lyi 30 helyett 60 százaléknyi lesz a Holstein-Friz. A ser­téstenyésztésben is folyik a rekonstrukció. Idén egy 1080 férőhelyes battériás malac­nevelőt, jövőre pedig egy 600 sertést befogadó hizlaldát építenek. így 1981-ben a mostani 3300-zal szemben már ötezer hízott sertést ad­nak át a feldolgozó iparnak. KK Nagyüzem a földeken Sióagárdon a nagyüzemi gazdálkodást a mezőgazda­ság képviseli. Pontosabban itteni központtal Harcon, Janyapusztán és Sióagárdon működő mezőgazdasági ter­melőszövetkezet. A múltat névsorral illusztrálja Lozsá- nyi Sándor, a szövetkezet el­nöke. Az Uj Élet 1948-ban alakult Janyán. Ez huszon­egy évvel később egyesült a harci Petőfivel. S 1969-ben a Petőfi és a sióagárdi Sió­gyöngye egyesüléséből szüle­tett a Sióvölgye. Ma ez a szövetkezet 3700 hektáron gazdálkodik. Fő növényük a kukorica, ősszel 900 hektáron közel nyolcvan mázsás ter­mésátlagot takarítottak be. Idén hetven hektárral növe­lik a vetésterületét. Tavaly 900 hektár búza mellett volt 150 hektár napraforgó. E he­lyett most cukorrépát vet­Sióagárdi magazinun­kat Nyakas István, Sze­pesi László és Pordán Já- ncsné készítette. A fény­képek Szepesi László munkái. Következő ma­gazinösszeállításunkat Zombán készítjük, feb­ruár 6-án. Azóta elkészült------------------------------------------------------------------------------------------------------­-— A rchív felvétel a sportudvar építéséről Naponta útnak indul Röviden A takarékszövetkezetben, valamint a posta takarék- pénztárában több mint 24 millió forint van. * Tizenöt kisiparos dolgozik a községben. * 1973 óta 39 új családi ház épült, mellette sok épületet korszerűsítettek, felújítottak. * Hatvanhattal több a nők száma, mint a férfiaké. ♦ A községnek van mozija, művelődési otthona, könyv­tárral, napközi otthonos is­kola és óvoda. Található két vegyesbolt, presszós vendéglő, büfé, gázcseretelep, tűzelő- olajkút, terményfelvásárló, és takarmányárusító telep. * A művelődési ház népi tánccsoportja szép sikere­ket könyvelhetett el magá­nak, és ennek hatására az utóbbi években sok fiatal kérte felvételét a népi tánco­sok közé. * Kevés helyen mondhatják el azt, amit Sióagárdon: az iskolai napköziben, valamint az óvodában a hely nincs teljesen kihasználva, egyet­len jelentkezőt sem kell visszautasítani. Huszonöt éve egy útvonalon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents