Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
A^fepÜJSÁG 1979. február 24. Az újbereki kerület új lakásai-------------------------------------------------------------------------— Sorompóval zárták el a Petőfi utcát a forgalom elől Röviden — Kiss Ferenc vezetésével működik egy MHSZ-klub. A nánai úttól 200 méterre van a lőtér. A klub nagy népszerűségnek örvend, majd minden fiatal volt már foglalkozáson. * — Régi szokás, hogy a KISZ-es fiatalok minden évben egész napos rendezvényen vesznek részt az úttörő- rajokkal. * — Nagyon jó a kapcsolat az általános iskola és a község üzemei között. Az elmúlt években mindkét iskolát felújították, kaptak torna- és úttörőszobát. Legutóbb a MEZŐGÉP 8000 forintos támogatást nyújtott az iskolának. * — 1947 óta vezetik a falukrónikát. A díszes könyv az általános iskolában található és a pedagógusok minden évben vezetik, túlnyomórészt az iskolában történtek kerülnek a könyvbe. * — Dr. Bálint József községi orvos szerint Várdombon az egészségügyi helyzet jó, kevés a táppénz. Van minden házban ivóvíz, legtöbb helyen pedig fürdőszoba is. A sárközi föld olyan mint a nő; kegyeket oszt, vagy tagad meg. Szeszélyes és termékeny. Ha szárazság van, akkor olyan rögös, hogy alig lehet megművelni. A tavalyi száraz őszön tíz normálhektár gépi munka kellett egységnyi területre, míg azt mondhatták, hogy kész az őszi búza vetése. Egy kiadós eső után pedig a másik véglet következik; a föld teleszívja magát akár a szivacs és járhatatlanná válnak a földutak is, nemcsak a táblák. Ilyenkor egyszerre megérti az erre járó, hogy miért nevezik ezt a vidéket Sárköznek. Rövid tehát az az időszak, amikor optimális minőségben elvégezhetők a talajmunkák. Viszont, ha minden összejön, akkor rekordtermést adnak a táblák. Várdomb határában két nagyüzem, a helyi termelőszövetkezet és a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki kerületében dolgozó emberek művelik a földeket. Az állami gazdaság kerületében háromszázhetvenen dolgoznak, a jelek szerint jól; erről beszélnek a múlt évi eredmények. A két fő növény a búza és a kukorica. Hogy mennyit teremnek, ez nagyban meghatározza az eredményességet. Jó év volt a tavalyi, búzából is, kukoricából is. Az eredmények lehetővé tették, hogy újabb ötszáz vagonos tárolóval bővítsék a raktárteret, utakat építsenek. A dolgozók lakás- helyzetét javították. Tavaly tíz új lakást adtak át, tizenötöt felújítottak és tizenkét család jutott lakásvásárlási kölcsönhöz. A várdombi tsz is' jó évet zárt tavaly, bár összevetve az állami gazdasággal, szerényebbek az eredmények. Négy éve szanálták a szövetkezetei, s ez nemcsak azt jelentette, hogy vissza kellett fizetni a tartozást, hanem azt is, hogy a fejlesztési lehetőségek korlátozottak voltak. A tsz technikai színvonala a környékbeli gazdaságoké alatt maradt. Tavaly javult a helyzet: két új, nagy teljesítményű erőgépet vásároltak, így időben vetettek és a szántások is jobban haladtak, mint korábban. A szőlő kivételével a növénytermesztésben valamennyi kultúra nyereséggel termelt, a sertéságazat pedig félmillió forinttal több bevételt hozott, mint az előző évben. Varjú van... Fülöp Ferenc rendőrtörzsőrmester, körzeti megbízott : A községben lelkes és mindenre figyelő önkéntes rendőri csoport dolgozik. Minden korosztály képviselteti magát a csoportban. Az őszi betakarítás ideje alatt szolgálatot tartottak, bűnügy nem volt. A kul- túrház minden rendezvényén ott vannak. A faluban jó a közrend, a köz- biztonság. Varjú egyre több van, szarka pedig egyre kevesebb. Eger, Pécs és Szekszárd után... A három város pincegondjai közismertek. Annak idején nem készültek tervrajzok, dokumentumok. A ma emberét a pincerendszerek nap mint nap megviccelik. Ebben a gondban kisebb méretekkel ugyan, de Várdomb is osztozik Szekszárddal, Egerrel és Péccsel. Valamikor a hegyoldalban a házépítés azzal kezdődött, hogy megkezdték a pince fúrását, a kitermelt földből pedig felhúzták a házak falait. A téglázás, a boltívek kirakása csak pár méteren volt szokásos, tovább se pénz, sem szokás nem volt a pince boltívét megtámasztani. A későbbi generációk pedig — szabad terület lévén — a pincesor fölé építkeztek. A mai Petőfi utca alatt végig pincék húzódnak. Az A község határában lévő nyárfaerdők a varjúk kedvelt költőhelyei. A vasútállomás konyákén a szárítóüzem térségében több ezer varjú tanyázik. A fekete ruhás károgók csapatait minden évben ornitológusok keresik fel, s tanulmányozzák életüket, viselkedésüket, táplálkozási szokásaikat. elmúlt hetekben egy beszakadt, várhatóan ezt még nyolc-tíz fogja követni. Ebben az évben a tanács 500 ezer forintot tervezett a pincegondok megoldására. Ebből a pénzből a Kossuth és a Petőfi utca csapadékvíz-elvezetését is megoldják. ’',l " " .........................'. ■ ...... " • ¥ 1 : { •• «< j. Su t * Harminc i&u A kapun következő a felirat: „MEZŐGÉP Vállalat 5. számú gyáregysége, Várdomb.” 1949-ben 5 traktorral, 3 cséplőgéppel és egy szerszám- készlettel rendelkezett a várdombi gépállomás. 1952—5p-ban Hofherr és Zetor traktor típusokkal bővült a gépállomány. 1955-ben jelentős korszerűsítés. 1964-ben gépjavítóvá alakult át. A MEZŐGÉP tröszt megalakulása óta gyáregység. Napjainkban a fő tevékenységet az önjáró öntöző- berendezések gyártása teszi ki. A 172 dolgozó 10 szocialista brigádban tömörül. 1979-ben 158 millió forint árbevétel a tervük. Az év első két hónapjában a program szerinti ütemet tartják. Harmincéves az üzem. Sportközpont Űjberekben A község és a gazdaság kapcsolata kitűnő. A sportolni vágyó fiatalok Ujberekbe járnak sportolni. A járási bajnokságban szereplő csapat ott játssza mérkőzéseit. Van lehetőség asztaliteniszmérkőzéseket játszani és itt is nagy divat a kispályás labdarúgás. Az üzemrészek közötti verseny minden évben eseményszámba megy. A községi sportkör irányítását 1978-ban vette át a gazdaság. A tanács ötezer forint támogatást biztosít. Várdombi magazinunkat összeállította Hazafi József, Pordán Jánosné és Steiner István. A fényképeket Steiner István készítette. Következő magazinunk elkészítésére munkatársaink február 26-án Dunaszentgyörgyre látogatnak. Jankovics József Jankovics Józsi bácsi Uj- berekben mindenkinek ismerőse. ő pedig mindennek tudója a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki kerületében. Ott volt az üzem alakulásánál, az új, korszerű technika minden darabjának beszerzésénél. — Mária Terézia alapítványi birtok volt Üjberek, Óberek, Orbó. A háború előtt a nemzeti földmívelő részvény- társaság műveltette a területet — mondja. Józsi bácsi 1934-ben szegődött. A Baranyai Állami Gazdaság alakulásakor, 1949-ben fogatos beosztást kapott, majd kiküldték családostól Óberekbe állattenyésztési brigádvezetőnek. Tavaly hűtlen lett a kolóniához. A gazdaság támogatásával házat vett bent a faluban, Várdombon. Hogy mi tartotta 1934-től ott? „Itt a rokonság, a família. Hat testvérem közül négyen itt dolgoznak.” Egy éve van Józsi bácsinak vissza és jön a nyugdíj. „Marad minden a régiben, ha a főnökség is akarja. Hiába, nem tudok én munka nélkül megmaradni.” — Ki van itt még alapító? — Az öreg Horváth Misa bácsi, Pisti az öcsém, Kizi Antal magtáros és Jankovics Régi gond Nincs a községben fodrász. Ezen hamarosan segítenek. A tanács vásárolt egy épületet, a község lakói társadalmi munkában tatarozzák, és a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezettel már szerződést is kötöttek a’ fodrászműhely megnyitásáról. Két- három hónap, és nem kell vidékre járni szépítkezni. A másik régi szolgáltatási gondon egyhamar nehezen változtathatnak. Egyetlen bolt van Várdombon. Az újtelepi részen két házhelynyi területet az ÁFÉSZ részére szabadon hagytak. Hogy ott mikor lesz bolt, a jövő titka. — „A honfoglalás után a Gut-Keled nemzetiség teszi rá a kezét. Előzőleg a lázadó Koppány vezér főhadiszállása. 1214-ben egy egyházi oklevél plébániáját említi. A XIV. században átmenetileg a királynők birtokában találjuk. A török hódoltság idején úgyszólván teljesen elpusztult. A XVIII. század elején újra benépesült, főként Németországból idetelepített családokkal. Lakói azóta túlnyomóan német anyanyelvűek. Területe 620 kataszteri hold, házainak száma 179, lélekszáma 723.” (Dunántúli vármegyék 589. oldal. 1940.) A község ma a bátaszéki nagyközségi tanács igazgatása alá tartozik. Gazdasági egységei: a MEZŐGÉP 5. számú gyáregysége, a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki kerülete és az Oj Tavasz termelőszövetkezet. Lakóinak száma a külterületiekkel együtt 1180, a belterületen 830-an élnek. ■Cet gaidasag Jó házasság volt Köztudomású, hogy minden községben berzenkednek a társulástól, főleg akkor, ha az ő falujuk lesz társközség, így volt ez Várdombon is. A Bátaszékhez tartozás nehéz falat volt a falu lakóinak. Azóta azonban eltelt közel nyolc esztendő, s ma már Hajnal Ádám kirendeltségvezető szerint „jó házasság volt”. Várdomb a községfejlesztésre annak idején 70 ezer forintot költhetett évente. A társulás óta ötmillió 596 ezer forintot kaptak. Többek között az orvosi rendelőre és a szolgálati lakásra Várdomb 25 évig spórolhatott volna. Kar
