Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-22 / 44. szám
1979. február 22, NÉPÚJSÁG 5 Kisdobosok Úttörővezetők Egy régen szavalt vers sorai zsongnak a fülemben, amikor az úttörővezetők munkájára gondolok. „Kézen fogott és megmutatta, / hogy milyen szép a mi világunk / az ő szemével kezdtük el nézni / s ma már a magunkéval látunk” A vers a tanítók, a pedagógusok áldozatkész, embert formáló munkájáról szól. A hivatás bűvöletében nap mint nap új küzdelembe induló, a gyermekért és soha sem ellene harcoló, jobbító szándéktól vezérelt pedagógusokról. A pedagógust az úttörővezetőtől elválasztani nehéz. A legtöbb esetben lehetetlen is, hiszen ugyanarról a személyről van szó. Ha pedig nem lapul a zsebében tanári, vagy tanítói diploma, a szí; vében akkor is őrizhet annyi elkötelezettséget, gyermeknevelő ambíciót, mint akármelyik pedagógus úttörővezető. Ma róluk kell beszélnünk Számadás, visszatekintő és előrenéző mérlegelés elé kerül megyénk úttörőmozgalma, az úttörővezetők munkája. Szekszárdon az oktatási igazgatóság ^ nagytermében ma rendezik az úttörővezetők hetedik megyei konferenciáját. Számvetésre készül az a 125 küldött, aki megyénk több mint huszonhétezer úttörő és kisdobos pajtását képviseli a konferencián. Nők és férfiak, az általános iskolapadból épphogy kikerült ifivezetők és több mint negyedszázados tapasztalattal bíró úttörővezetők lesznek ott a mai tanácskozáson. Tolna megye mind a hetvenhat úttörőcsapanátál megtörtént az elmúlt országos konferencia óta végzett munka értékelése. Mindenhol meghatározták az úttörőélet soron következő mozgalmi feladatait is. Míg a csapatszintű értekezleteken elsősorban a helyi feladatok, megoldásra váró problémák kerültek napirendre, a járási konferenciákon már fokozottabban érvényesültek az egész úttörőmozgalmat érintő kérdések. Ezek a konferenciák értékeléseikkel javaslataikkal hozzájárultak az úttörőmozgalom egészének minősítéséhez, továbbfejlesztéséhez is. Természetes is ez. A mozgalmi élettel még csak ismerkedő gyerekek nevelése, a társadalom hasznos tagjává, aktív építőjévé formálása közös ügy kell hogy legyen. Uttörővezetőé és gyereket szerető, a jövőért aggódó felnőtté egyaránt. Mindig fontos feladat az úttörővezetők munkája, de most, a nemzetközi gyermekévben talán még az átlagnál is nagyobb figyelmet érdemel. Sikert kívánni a konferencia munkájához azonban mégsem kell, mert az oda eljutott úttörővezetők lelkesedése, tudása és lelkiismeretes akarása a siker biztos záloga. TAMÁSI Karnevál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Igazi farsangi hangulatban búcsúztatták a telet a bonyhádi II. számú iskola tanulói. A február 17-én és 18-án tartott kétnapos rendezvény mottója: A gyermekek nemzetközi éve. Sok ötletes, színes jelmezt láthatott az a nagyszámú érdeklődő, akiket a jelmezesek kis műsorral köszöntöttek. BAYER BÉLA Járási konferenciák után Uttörőszö vétségünk készül az új számadásra, a Magyar Úttörők Szövetsége VII. országos konferenciájára. Az előkészületek első lépcsői a csapatszintű tanácskozások, majd a járási konferenciák voltak. A mai megyei konferencián megválasztott küldöttek a Tolna megyei úttörővezetők képviseletében ott lesznek az országos tanácskozáson. Ilyenkor, a konferencia előtt minden megyében áttekintik az elmúlt konferencia óta végzett munkát. Az úttörővezetőkkel együtt a megyei, járási, városi párt- bizottságok és községi alapszervezetek is napirendre tűzték területük úttörőmozgalmi tevékenységének helyzetét. Már az úttörőcsapatoknál rendezett tanácskozások is jelentős eredményeket értek el. Áttekintették a csapat munkáját, a helyi adottságokból kiindulva meghatározták a következő évek helyi mozgalmi feladatait. Elemezték a mozgalom politikai és gyermekszervezeti jellegének alakulását, a „Kék nyakkendőért” és a Vörös nyakkendőért” tagfelvételi próba tapasztalatait. Külön szóltak a nevelés és oktatás segítését célzó szakpróbázásról, a gyermek és felnőtt vezetők mozgalmi képzésének továbbfejlesztéséről, korszerűsítéséről, valamint a sport és munkára nevelés, a közművelődés legfontosabb feladatairól. Az értekezletek fontos témája volt, hogy a csapatok cselekvési programja, tevékenységi rendszere biztosít- ja-e a közösségek és az egyes gyerekek fejlődését. Megállapították, hogy elsősorban azok a programok értek el nagy hatást, amelyek érzelmileg is megfogták a gyerekeket, kötődést' nyújtottak, amelyeknek a gyerekek nemcsak résztvevői, hanem alkotói, kezdeményezői is voltak. Az elmúlt úttörőévi programok lehetőséget adtak a társadalmilag hasznos cselekvésekre, de nem vesztették szem elől a játékosságot sem. Az úttörőcsapatok kiemelten kezelték és megkülönböztetett figyelmet fordítottak a világnézeti, erkölcsi és politikai nevelésre. Tudatosult, hogy a marxista—leninista nevelés megalapozása máraz általános iskolai nevelő és oktató munka feladata. Az úttörőcsapatok belső demokratizmusa az elmúlt három évben tovább erősödött. Ennek egyik megnyilvánulási formája az úttörőtanácsok aktív munkája. Nagyon sok gyermek komoly elméleti ismereteket szerzett a különböző, országos felkészítő táborokban, azonban a gyerekek megnövekedett ismereteire még nem mindenütt építenek kellő mértékben. Az úttörő- tanácsok azonban így is jól működtek, a legtöbb helyen a csapatok munkájának gyermekirányítói hasznos ötletekkel, javaslatokkal és lelkes szervező munkával segítették az úttörőcsapat működését. Az otthontanácsok munkája elsősorban ott eredményes, ahol a napközis tevékenységet és az úttörőmozgalom munkáját összehangolták. . Az úttörőcsapatok a maguk eszközeivel kivették részüket a gazdasági építőmunkából is. A közösségeket szolgáló úttörőtetteiktől kezdve segítenek az őszi betakarításban, a hulladékgyűjtésben és a lakóhelyek szépítésében. Tovább erősödött, szorosabbá vált az úttörőcsapatok kapcsolata a KISZ- és pártszervezetekkel. Tovább folytatódott a szülők és felnőttek bevonása a mozgalmi munkába. Ezt az elvet jól szolgálta az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom, amely egyre szélesebb teret nyer megyénkben. Általánossá vált a különböző úttörőrajok és szocialista brigádok kapcsolata. Az úttörőcsapatok és testvér KISZ-szervezeteik szoros kapcsolata mind jellemzőbb lesz. Egyre több a közös program, de a két munkaterv és akcióprogram összehangolása még kevés helyen történt meg. A járási konferenciákon az úttörőmozgalom vezetői mellett ott voltak a helyi párt-, állami és tömegszervezeti vezetők, a KISZ-bizottságok tagjai, valamink a patronáló szervek, a vállalatok, az üzemek és a szocialista brigádok képviselői. A beszámolók helyi sajátosságokból kiinduló nyílt, őszinte elemezése biztosította, hogy minél több úttörővezető mondhasson véleményt. tehessen javaslatot a további munkához. A gondos elemző munkából, az őszinte értékelésből adódott, hogy munkájuk konkrét, sajátos határozatokat valósított meg. A legtöbb helyen javaslatokat is meghatároztak a területi úttörőmunka javítására vonatkozóan. A járási és városi konferenciák előkészítését időarányosan végezték el. Az előkészítésbe az elnökségek mellett a szakbizottságok is bekapcsolódtak. Mindenütt nagy hangsúllyal fogalmazódott meg, hogy az úttörők első és legfontosabb feladata a tanulás, így a különböző úttörőközösségek munkájának egyik fő feladata a tanulmányi munka hatékonyságának segítése, javítása. Az egyéni képességek kibontakoztatását szolgálja az úttörő szakági tevékenység, a szakkörök működése is. A járási konferenciák tapasztalatai alapján elmondható, hogy az úttörőcsapatok irányítását jól felkészült csapatvezetők, vezetőségek végzik, olyan emberek, akik lelkes és aktív úttörővezetők, alkalmasak a vezetői munkára. t----------------------------------------------------------------------A magabiztos vonalvezetést kezdetben apró rajzocskákkal alapozzák meg _________________________________________________ A szekszárdi úttörőház képzőművészeti szakkörét Juhos László szobrászművész irányítja. Szakkör az úttörőházban A Bolvári név ma már nemcsak a megyében, hanem országszerte ismert az asztalitenisz révén. A név jó hírét egyre erőteljesebben növeli a 12 éves Kati, aki a tolnai általános iskola hatodik osztályos tanulója. — A vasárnap befejeződött vidékbajnokságon négy aranyérmet nyertem és egy bronzot. Első lettem az újonc és a serdülő egyéniben, a serdülő párosban Bátorfi Csillával és egy „súlycsoporttal” feljebb az ifi-párosban- Kiss Anikó volt a partnerem. Ez a győzelmük azért is érdekes és értékes, mert a nővéremet, az Ildiéket vertük meg. A bronzom meg ifjúsági vegyes párosban született. — Katika, hogyan lehet ezt erővel bírni? Gondolom, jó egynéhány mérkőzést le kellett játszanod, amíg a dobogóra állhattál? — Nálunk a Sanyi bácsi nagyon kiváló és célszerű erőnléti edzéseket tart. Igaz, nem könnyűek, de aki becsületesen végigcsinálja, annak erőnléti gondjai nem lehetnek még az ilyen hosszú versenyen sem. — Te a 12 éveddel még a serdülők közé tartozol. Két számban is a náladnál idősebb ifjúságiak fölött diadalmaskodtál. — Ez is az edzésnek köszönhető. Általában, napi három órát edzünk, de ha készülünk valamilyen versenyre, akkor még többet is. Reggel fél hattól hétig, délután fél hattól este fél kilencig. Szokványos kérdések, nem szokványos válaszok. — Az időmet nagyon jól és célszerűen osztom be- Nyilván ennek köszönhető, hogy jut időm a tanulásra is. Kir tűnő tanuló vagyok. Az életem főszereplője a pingpong. Nagyon szeretem ezt a sportot. Biztosan ezért van az, hogy nem érzem tehernek az edzéseket, ha sokszor nagyon kimerítőek is és nem fáj a szívem olyan dolgokért, ami más hozzám hasonló gyerekek életében megvan. Nagy csatangolások, diszkó, meg játék, vagy éppen lustálkodás, semmittevés, aztán a szakkörök, zeneórák. Lemondtam a \zongorázásról is a ping pony javára. Németül tanulok. Szeretek olvasni. A kötelező olvasmányok mellett az indiánregények a kedvenceim. Ez lehet, hogy sok embernek furcsa, mert azok nem lányos olvasmányok, de én is egy kicsit fiús természetű vagyok- Lehet, hogy először fiúnak akartam születni csak aztán megváltoztak a dolgok. — Magyar bajnokságot akarok nyerni, hogy kijuthassak Olaszországba az Eu- rópa-bajnokságra. Most erre készülök, ez a célom. — Katikám, ezt az írást biztos több pajtásod is elolvassa. Azaz szinte nem velem, hanem velük beszélgettél most. Mit mondanál a gyerekeknek búcsúzóul? — Azt, hogy ne legyenek lusták a testüket edzeni, a kondijukat javítani- Ha nem is versenyszerűen, de valamit sportoljanak. Aztán az idejüket töltsék ki hasznos dolgokkal. Lehetőleg olyannal, amire egy életei is fel lehet tenni. Ami mindig új meg új célt tűz az ember elé- Szóval hasznos legyen minden fogalkozásunk, mert aki csak úgy céltalanul, unatkozva él, azt előbb- utóbb a legnagyobb baj éri: besötétül az agya. Dr. Rúzsa János, a Városi pártbizottság első titkára köszönti a szekszárdi konferencia résztvevőit. Jó hangulatot teremtett a hangulatfelelős bizottság a bonyhádi konferencián Kati
