Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-13 / 36. szám
1979. február 13. NÉPÚJSÁG 5 Természetjárás A bonyhádi 504-es számú Szakmunkásképző Intézet — mely a megyében a legtöbb fiatalnak ad sportolási lehetőséget — a hét végére ismét gazdag programot készített. A természetjáró szakosztály közel hetven tagja közül harmincötén szombaton délben autóbusszal Mórra utaznak, a turistaszállóban kapnak elhelyezést. Vasárnap reggel a környező turistahelyeket keresik fel és késő délután utaznak vissza Bonyhádra. Abban az esetben, ha az időjárás elromlik és nagy esőzés lesz, a turistautak helyett Székesfehérvár nevezetességeivel, múzeumaival ismerkednek a bonyhádi természetjárók. BSSESEJElEä A kubai öklözök változatlan fölényét hozta vasárnap Havannában a 15 ezres fedett stadionban megrendezett negyedik Kuba—Egyesült Államok barátságos válogatott mérkőzés. Az összesen 12 összecsapásból (nehézsúlyban két pár lépett a szorí- tóba) a kubaiak kilencet, az Egyesült Államok amatőr ökölvívói hármat nyertek meg. • Az U. Dózsa tengerentúl vendégszereplő labdarúgócsapata a kolumbiai Medellinben 21 ezer néző előtt a perui Alianza Lima ellen lépett pályára. A magyarok 3:l-re vezettek már, de végül 5:3 arányú vereséget szenvedtek. A perui csapat sikerének fő részese, a világbajnokságról jól ismert Cubillas volt, aki három gólt szerzett. • Párizs mellett rendezték meg kilenc ország 123 sportolójának részvételével a Touzard-kupa kardversenyt. A hatos döntő magyar fölényt hozott, s végül Gedővári (4 gy) holtverseny után mevszerezte az elsőséget Hammang előtt. A harmadik helyen az olasz Della Barba végzett, míg Nagyházi ötödik lett. • Párizsban befejeződött a Mo- nal-kupa nemzetközi párbajtőrverseny. A győzelmet a magyar Kulcsár Győző szerezte meg. • A tenisz Király Kupa végeredménye : 1. Csehszlovákia 2. Magyarország 3. Nagy-Britannia 4. Svédország 5. NSZK 6. Franciaország 7. Ausztria 8. Spanyolország Kosárlabda NB I Diósgyör-Sz. Dózsa 102:69 (50:39) Miskolc, 1000 néző. V.: Si- mó, dr. Frizzi. DVTK: Winter <27), Medgyesi (21), Áronné (23), Spisák (18), Tornydné (11). Csere: Nagy- né (2), Bihari (—). Edző: Letek László. Szekszárdi Dózsa: Harsányi (32), Binder (4), Pártos (8), Varga (4), Tarczy (15). Csere: Farkas (2),, Palotás (4), Tóth (—), Sáfrány (—). Edző: Tapodi László. A két válogatott játékost felvonultató diósgyőriek hatalmas iramban kezdtek és az egész mérkőzés során szűnni nem akaró lendülettel játszottak. A 3. percben még 6:5, a 4. percben 11:9 volt az eredmény a Dózsa javára. Gyons ellentámadások végén a 10. percben a hazaiak kilencpontos előnyt szereztek. A közönség hangorkánja újabb rohamokra vezette a DVTK-t. A 13. percben a szekszárdiak ledolgozták hátrányukat, az eredmény 28:28 volt. A következő két percben ismét ötpontos előnyre tett szert a hazai gárda, majd a 16. perc után 40:31-re vezettek. A 19. percben a Dózsa 40:37-re felzárkózott, de nem sikerült megtörni a DVTK lendületét. A félidő befejezése előtt 38 másodperccel három gyors indításból tovább növelték előnyüket a diósgyőriek. A szombat esti győztes mérkőzésen Tarczy tíz pontot szerzett a PVSK ellen el a Diósgyőr. Ezután részben sikerült lassítani a játékot, ebben közrejátszott az is, hogy a DVTK csapatában három játékosnak négy személyije volt. A 20. percben büntetőből szerezte 100. pontját a hazai gárda, sőt, a végeredményt is mezőnyben elkövetett szabálytalanságért megítélt büntetőből állította be. NB I. ifjúsági mérkőzések: Szekszárd—DVTK 109:54 (67:31), Sz. Dózsa: Farkas (2), Palotás (21), Varga (46), Stella (—), Várkonyi (24). Csere: Támer (8), Somogy- vári (4), Nagy (2), Tóth (2), Knorr (—). Szekszárd—PVSK 78:53 (41:28). Sz. Dózsa: Farkas (6), Palotás (11), Varga (26), Stella (6), Várkonyi (17). Csere: Támer (6), Somogy - vári (4), Nagy (2), Tóth (—), Knorr (—). A bajnokság állása Szünet után folytatódott a hazaiak rohama, gyorsan 20 pontos előnyt szereztek. A 11. percben Tarczy, fél perccel később Varga kipontozódott. A védekezésben elkövetett legkisebb hibát is kihasználva a 15. percben már 90:61-re húzott 1. TFSE 9 6 3 625-638 15 2. KS1 7 7 — 618-483 14 3. Sz.-fehérvár 8 6 2 602-476 14 4. BEAC 7 6 1 537-458 13 5. MTK-VM 7 5 2 631-487 12 6. BSE 6 5 1 569-370 11 7. Bp. Spartacus •6 5 1 519-404 11 8. Bp. V. Izzó 6 5 4 519-404 11 9. Diósgyőr 7 3 4 598-569 10 10. MAFC 7 2 5 420-496 9 11. ZTE 7 2 5 473-605 9 12. Szekszárd 7 1 6 457-539 8 13. Pécs 7 1 6 433-598 8 14. Ganz-MÁVAG 7 1 6 510-547 8 15. Szolnok 7 1 6 497-628 8 16. Nagykanizsa 7 — 7 465-708 7 Kosárlabda NB II A kosárlabda NB II-ben vasárnap megkezdődött a küzdelemsorozat. Három csapatunk közül kettő győzelemmel kezdte az idényt. A Bonyhádi Botond női csapata, valamint a Dombóvári VSE férficsapata Zalaegerszegről tért haza győztesen. A báta- székiek balszerencsés mérkőzésen maradtak alul Kaposvárott. Bonyhádi Botond—Zalahús 62:50 (22:24). A zalaegerszegi mérkőzésen Bonyhád színeiben a következők játszottak: Eszterbauer (14), Verese (7), Falvai (9), Fetzer (7), Vanya (16). Csere: Tamás (4), Erb (5), Deischler (—). Mindkét csapat idény eleji formában játszott, a zalaegerszegiek a második félidőre elfáradtak és a jobb erőnléttel rendelkező bonyhádi lányok biztosan nyertek. Jók: Eszterbauer, Verese és Fetzer. Dombóvári VSE—Zalaegerszegi Bútor 103:81 (51:43). A dombóváriak így álltak fel Zalaegerszegen: Tölgyesi (24), Tamási (17), Ruzicska (11), Kollár (24), Tarján (13). Csere: Tahi (4), Takács (—), Haraszti (—), Bálind (—), - Ács (10). A Dombóvári VSE ilyen arányban is megérdemelt győzelmet szerzett az NB II újonca ellen. Jók: Tamási, Tölgyesi, Kollár és Tahi. Kaposvári ÁÉV—Bátaszék 88:84 (43:44). A kaposvári mérkőzésen így kezdett a vasutascsapat: Illyés (8), Bánhi- di (23), Bovánovics (18), Kunvári (31), Nagy (—). Csere: Zágonyi (—), Gráma (2), Mészáros (2). Az első félidőben kitűnően játszott a Bátaszék, a második félidőre feljött a hazai csapat és némi szerencsével, de megnyerte a mérkőzést. Jók: Bánhidi, Kunvári és Bovánovics. Teremfoci Bonyhádon a tornacsarnok vezetősége szombaton és vasárnap tizenkét csapat részvételével kispályás teremlabdarúgó-tornát rendezett. A csapatokat három csoportba osztották és a három csoport- győztes játszott a végső sorrend kialakításáért. A három csoportban a következő végeredmény született. I. csoport: 1. Bőripari Szövetkezet, 2. Költségvetési Üzem, 3. Ruházati Szövetkezet, 4. Területi öregfiúk csapata. II. csoport: 1. Városi Tanács, 2. ZIM- öregfiúk, 3. Cipőgyár, 4. Pannónia Tsz. III. csoport: 1. Vasipari Szövetkezet, 2. Párt- bizottság, 3. ÁFÉSZ, 4. ZIM KISZ. A döntő mérkőzések mintegy százötven néző előtt folytak. Mindössze egy gólon múlott a győzelem megszerzése, ezzel lett első a Vasipari Szövetkezet csapata, 2. helyen a Bőripari Szövetkezet végzett, míg a Városi Tanács csapata a 3. lett. MEDOSZ sakk- és asztalitenisz-verseny Az év első versenyei között találjuk immár hosszú évek óta a MEDOSZ megyebizottsága által rendezett asztalitenisz és sakk tömegsport-vetélkedőt. A téli idő- szákban nagyszerű lehetőséget biztosít ez az egymásra épülő versenysorozat a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók sportolásához, a két sportág népszerűsítéséhez, valamint a területi döntőkre történő legtehetségesebb versenyzők kiválasztásához. Vasárnap Szekszárdon került sor az idei MEDOSZ sportvetélkedőre. A megyei sportszékház nagytermében az asztaliteniszezők mérték össze tudásukat. A női és férfi egyéni, páros és a csapatversenyék során huszonkét sportoló állt asztalhoz. Női egyéniben az öt induló közül Stella Béláné, a Szekszárdi Állami Gazdaság dolgozója veretlenül végzett az első helyen Stelláné számára a párosak versenye is érmet hozott, Sárköziné oldalán második helyen végzett. Nem lehetett panasz a férfiak küzdelmére sem. Itt a legeredményesebben a Dalmandi Állami Gazdaság versenyzői szerepeltek: Békefi az egyéniben, a Békefi—dr. Stam kettős a párosban, míg a Békefi, dr. Stam, Már összeállítású dalmandi együttes a csapatversenyek során bizonyult :a legjobbnak. Az asztali’teniszezők versenyéről a jegyzőkönyvek a 'következő eredményeket rögzítették: nők, egyéni: 1. Stella Béláné (Szekszárd ÁG), 2. Májer Erzsébet (Dalmand ÁG), 3. Babati Gabriella (Dalmand ÁG), 4. Balázs Margit (Szekszárd ÁG), 5. Sárközi Lászlóné (Szekszárd ÁG). Páros: 1. Babati—Májer (Dalmand ÁG), 2. Stelláné— Sárköziné (Szekszárd ÁG). Férfiaknál egyéniben: 1. Békefi György (Dailmand ÁG), 2. Méhész Géza (Tamási SZÓVÁLL), 3. dr. Stam Lajos (Dalmand ÁG), 4. Fritz János (Hogyész ÁG). Párosban: I. Békefi—dr. Stam (Dalmand ÁG), 2. Fonyódi—Klein (Hogyész ÁG), 3. Marosi— Pruk (Tamási SZÖVÁLL), 4. Méhész—Heidt (Tamási SZÖVÁLL). Csapatversenyben: 1. Dalmandi .VG (Békefi, dr. Stam, Már), 2. Tamási SZÖVÁLL II. (Klein, Pruk, Balogh). A sakkozók a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ emeleti termében versenyeztek. Az egyéni és a csapatversenyek során tizenkilencen vetélkedtek. Mint a szervezők elmondották, ennek a tömegsportakciónak csupán az volt a szépséghibája, hogv az indulók mezőnyéből hiányoztak a nők. A svájci rendszerben lebonyolított egyéni versenyt Dudás József, a Dalmandi ÁG dolgozója, míg a csapatversenyt, a Paksi ÁG együttese nyerte. Végeredmény: v egyéniben: 1. Dudás József (Dalmandi ÁG) 6, 2. István Mihály (Hő- gyészi ÁG) 4,5, 3. Durczi László 4, 4. Papp Géza 3, 5. Fülöp Gyula 2 — mindhárom Dalmandi ÁG —, 6. Szabó Ferenc (Hőgyészi ÁG), 1,5, 7. Kaszás László (Tamási ÁG) 0 ponttal. Csapatverseny: 1. Paksi ÁG 6,5, 2. Tamási ÁG 5, 3. Hőgyészi ÁG 0,5 ponttal. A téli sakk- és asztalitenisz-verseny csak kezdete a MEDOSZ-dolgozók idei spor- toltatásának, hisz márciusban kezdődnek a szabadtéri játékokban az üzemrészek, illetve az üzemek közötti versenyek, melyet majd augusztusban Hőgyészen nagyszabású versenysorozat zár. Gladiátorok a pályán A LEGUTOLSÓ labdarúgóvilágbajnokságon új taktikai fegyvert, a torokütést vetették be a csapatok. A gégére mért csapások gyorsasága, pontossága, a kivitelezés betanulását sejtette. A szovjet jégkorongozók pontos csapatmunkáját az ellenfelek rendszeresen verekedéssel próbálják megtörni. A vízilabdához lassan úgy hozzátartozik a pofon, mint a gól. Kézilabdában csontja törik, agya rázkódik a levegőből földre (salakra, parkettára) lökött játékosnak. A profibox évente menetrendszerű pontossággal szállítja a maga agyonvert áldozatát. A pályákon egyre durvább jeleneteket láthatunk. Sportemberek helyett gladiátorok küzdenek, semmibe véve a játékszabályokat, saját és ellenfeleik testi épségét. Visz- szatetsző — s ami nagyobb baj — megtűrt jelenségről van szó. Nem véletlen az amerikai futball, a boksz, a rögbi és az ugyancsak emberéletet kockáztató autóversenyzés népszerűsége. Nyugaton évekig volt filmsiker a Rollerball. A cím egy képzeletbeli sportág, a jövő játékának neve. Világbajnoki döntőjén a motoron és görkorcsolyán száguldó csapatoknak egymást kell kiirtaniuk. A SZÉLSŐSÉGEK könnyen szülnek szélsőségeket. Az erőszak, a vadság azokra a pályákra tör be, ahonan hiányzik a kemény, fogcsikorgató küzdelem. A szurkolók elfordulnak a lanyha iramú, a pontokat inkább vevő, mint szerző mérkőzésektől. Ha a belépőjegy áráért nem kapják meg az őket jogosan megillető szolgáltatást (színvonalat), akkor nemcsak a sportágnak, de annak írott szabályainak is hátat fordítanak. Minderre példa néhány országban a futball és atlétika visszaesése. Igaz, ez egészséges közép- útra, a játék tisztaságát elsődlegesnek tartó küzdeniakarásra is bőven akad példa. Gondoljunk csak az NDK atlétiára, a Szovjetunió vívóira, a jugoszláv férfi kosárlabdázókra, s a sportáguk magas színvonalát biztosító nemzeti bajnokságra. Az ő közönségük szép akciókat, nagy egyéniségeket, tiszta eredményeket követel és kap. Persze egyszerű lenne mindent a bundára, s a látszateredményeket feledtetni akaró lelkesedésre fogni. A sportágban elterjedő erőszak okai ennél összetettebbek. Ma a tudományban, a művészetekben, a technikában megfigyelhető az emberek szakosodása. Mindenki egyvalamihez akar érteni, de ahhoz jól. A sportágban sincs másként. A profi a pénzért, a minél kedvezőbb szerződésért küzd. Az amatőr a szintekért, a szintekkel járó kedvezményért: lakásért, külföldi útért, a pályafutása végén várható edzői, gebinesi állásért hajt. Egy mérkőzés több mint bajnoki pontvadászat, vagy a továbbijutást eldöntő selejtező. Óhatatlanul formálódik a mondás; a tét szentesíti az eszközt. AZ URBANIZÁCIÓ, miközben uszodákat, aszfalt teniszpályákat, beton pingpongasztalokat, kocogópályákat hoz létre, tönkreteszi a sportágak alapjait. Eltűnnek a grundok... A futballt, a vízi- és a kézilabdát jelenleg szinte könyvből tanulják a legifjabbak : súlyzót emelnek, ugróköteleznek, futnak, de nem találnak ki új cseleket, nem mernek (vagy legalábbis kevesen) önállóan gondolkozni. Hiányos technikájukat erővel, tudományos alapossággal meghatározott étrenddel, izomerősítő gyógyszerekkel pótolják. Csak hát mit ér az a futballcsapat, ahol 11 erőtől duzzadó, villámgyorsan futó izomember közül egy sem tud labdát kezelni, vagy pontosan passzolni. Márpedig a hiányos technikai képzettségű sportolók csak képességüknek megfelelő feladatokat oldhatnak meg: embert foghatnak, ütközhetnek, vízilabdában kipontozódhatnak az ellenfél legveszélyesebb játékosával. Ilyen taktikai emberekre minden csapatnak szüksége van. De amíg egy-kettő színesíti a játékot, a többi már csak szürkíti. Napjainkban megnőtt a játékvezetők felelőssége is. A különböző díjmérkőzések tétje, s ezzel párhuzamosan a játékvezetők anyagi részesedése egyre nagyobb. Ma, amikor 10 és százezer dollárok sorsát döntheti el egy játékvezetői ítélet, emelkedik a bírók tekintélye. Nemzetközi játékvezetőnek lenni az erkölcsi megbeszélésen túl anyagi biztonságot is jelent. Ha másért nem; szövetségi költségen utazhat oda, ahová magánemberként csak sok pénzért jutna el. Éppen ezért senki nem szeretné minősítését egy-egy szigorú ítéletével elveszíteni. A mérkőzéseken inkább sokat figyelmeztetnek, mintsem véglegesen kiállítanak. -Mert a büntetett játékos egyesülete megsértődhet, sőt óvhat. A vizsgálat hiába bizonyítaná a bíró pártatlanságát, a gyanú megmaradna; tényleg úgy látta az esetet, vagy így akarta meghálálni a szívélyes vendéglátást? Ezeket a kínos kérdéseket a játékvezetők szeretnék elkerülni. Ezért nem ritka, hogy egy fontos mérkőzés közben elcsattanó Dofon láttán diszkréten félrenéznek. AZ ORSZÁGOS és nemzetközi szakszövetségek vezetői gyakran tanácskoznak: miként lehetne a sportpályákat elöntő erőszakhullámot gátak közé szorítani? A megbeszélések többnyire eltiltásokkal, szabálymódosításokkal, a doppingellenőrzés ‘bevezetésével érnek véget. Félő, és az eredmények is ezt igazolják — ennyi kevés. A sport játék — önmagáért, a benne rejlő örömökért űzendő. De amíg a szépségnél fontosabb az eredményesség, addig bele kell törődni a kar- és lábtörésekbe, az agyrázkódásokba, a szurkolók vért követelő csatakiáltásaiba. Talán még nem késő a szemléleten változtatni. HORVÁTH KÁLMÁN I Cselgáncs Vasárnap Miskolcon rendezték az év második felnőtt I. osztályú rangsoroló versenyét. A Szekszárdi Dózsát három cselgáncsozó képviselte. Közülük Varga Ferenc nehézsúlyban első helyen végzett. * Az Újpesti Dózsa SC torna- csarnokában került sor az 1979. év első serdülőrangsorversenyére. öt szőnyegen közel háromszáz fiatal cselgán- csos küzdött az országos rangsorra kerülésért. A Szekszárdi Dózsa judósai szépen helytálltak az ország élmezőnyét tömörítő versenyen. 64 kilogramban Hunyadi József és Kalmár Zoltán bronzérmet szerzett. Kulturált, sportszerű cselgáncsozásával felhívta magára a figyelmet Bese Károly, Szabó József és Szabó Attila. Különösen értékes Kalmár Zoltán helyezése, mivel a saját 60 kilogrammos súlycsoportjában minimális súlyfölösleg miatt nem indulhatott és sikerült a dobogóra jutás az erősebb mezőnyben. A hőgyészi sakkcsapat — jobbról — harmadik helyezést szerzett