Tolna Megyei Népújság, 1979. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból AJÁNLÁS A SZOCIALISTA BRIGÁDOK MŰVELŐDÉSI VÁLLALÁSAIHOZ (3. old.) UTAZÁS A GYÉMÁNT KÖRÜL (4. old.) SZŐT KÉR AZ IFJÜSÁG (5. old.) ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉS (3. old.) XXIX. évfolyam, 26. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1979. február 1., csütörtök Könyvhónap A Földön élő valamennyi élőlénynek folyamatos és nehéz feladata a létfenntartásához szükséges táplálék megszerzése. A halászat, vadászat, gyűjtögetés esetleges és egyenetlen táplálkozáshoz volt csak elégséges, ezért az ember megkezdte a növények és állatok háziasítását, megkezdődött a mezőgazdasági termelés. A Kárpát-medencében ezeréves hagyományai vannak a mezőgazdaságnak. A termelés módszerei, a tenyésztési, tartási szokások a földdel együtt öröklődtek apáról fiúra. Mindenki úgy folytatta a termelést, ahogy elődeitől tanulta, látta. Éppen ezért az új ismeretek nagyon lassan terjedtek, a parasztok óvakodtak az újtól, s a kelleténél talán jobban tisztelték a hagyományokat. Pedig már a rómaiak idejében is akadt nem egy egészen kiváló, mezőgazda- sági témával foglalkozó szakkönyv. Lendületes fejlődést a szakkönyvkiadásban és az ismeretek terjesztésében csak az ipari forradalom hozott. Ez a földművelés eredményeinek növekedésével is igazolható. A hazánkban lévő egyike a legrégibb mezőgazdasági szakoktatásnak. Az első szakkönyvet 1664-ben adták ki. Lippay János Posoni kert című munkája volt. A legnagyobb változásokat ennek a századnak a második fele hozta. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a magyar parasztságnak egy nemzedéken belül kellett áttérni a kaszáról a kombájnra. a lófogatról a Diesel-traktorra, a bordói léről a speciális és nagy hatású növényvédő szerekre. Az új technikai berendezések kezelését, a technológia helyes alkalmazását rövid időn belül el kellett sajátítani, hogy versenyképesek legyünk a világpiacon. A falun élőket olyan szaktudással kellett és kell felkészíteni, hogy az új kor követelményeire, változásaira a szocialista mezőgazdaság minél gyorsabban tudjon reagálni. A szakosított gazdaságok egyre több új gépet, kémiai anyagot, .korszerű berendezést igényelnek. A drága beruházások a mező- gazdaságban sem érhetnek el kellő hatékonyságot, ha nem párosulnak szakértelemmel. Az idén februárban — ezúttal 22. alkalommal — rendezik meg a mezőgazda- sági könyvhónapot, a mezőgazdasági szakirodalom, szakkönyvek és szaklapok ünnepi hónapját. Egyértelmű a cél; az ismeretek áramlását széles körűvé és gyorsabbá tenni, hiszen a tudományos kutatások, a gyakorlati tapasztalatok szinte naponta hoznak valami újat, amelyet érdemes minél előbb a termelés szolgálatába állítani, örvendetes tény, hogy az idei könyvhónapra 41 könyv jelenik meg félmillió példányban. —st— Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások K. Katu sev és Marjai József beszéde Szerdán Moszkvában megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság új ülésszaka. A tanácskozáson a két ország küldöttségét az együttműködési bizottság társelnökei: Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek vezetik. Konsztantyin Katusev üdvözlő beszédében hangsúlyozta; a két ország népe az SZKP és az MSZMP vezetésével valósítja meg a két párt kongresszusain körvonalazott társadalmi és gazdasági fejlesztési terveket. Ebben jelentős szerepe van országaink gazdasági és műszaki tudományos együttműködé. sének. Állandóan növekszik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság árucsere- jnrgalma, a kölcsönös szállításokban bővül a szakosított termékek aránya, fejlődik a termelési kooperáció. Azoknak a feladatoknak teljesítése, amelyeket a két ország ötéves terve az idei évre előirányoz, az együttműködés bővítését és elmélyítését igényli. Az ülésszak napirendjén szereplő kérdések éppen az ebből származó teendők megvalósítására irányulnak — hangoztatja a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese. Marjai József válaszbeszédében hangsúlyozta: a magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés az egyik meghatározó tényező szocialista fejlődésünkben, s ennek az együttműködésnek jelentősége inem csökken, hanem állandóan növekszik. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében még nagyobb jelentősége van annak, hogy a bizottság munkája eredményesebb, konkrétabb, operatívabb legyen — hangoztatta a kormány elnök- helyettese. A bizottság a beszédek elhangzása után megkezdte a napirenden szereplő előterjesztések megvitatását. A többi között áttekintik a két ország között megkötött szabványügyi együttműködési megállapodás teljesítését, a tudományos és műszaki fejlesztési tervek összehangolásának egyes kérdéseit. Szerepel a napirenden a két ország együttműködése a Dunai Vasmű kokszoló blokkjának és dúsítóüzemének építésében, a paksi atomerőmű építésében. Szó lesz a szakosítási és a termelési kooperációs tervek teljesítéséről, újabb programok kidolgozásáról, így például az orvosi berendezések gyártásában és más területéken. Sarlós István Bejrutban Kedden Bejrútban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezette népfrontküldöttség és a PFSZ végrehajtó bizottságának képviselői között. A palesztin tárgyaló küldöttség vezetője Faruk Kad- dumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője tájékoztatást adott a közel-keleti térségben az elmúlt időszakban történt fejleményekről. Elemezte és leleplezte a Camp David-i megállapodások imperialistabarát jellegét, amely figyelmen kívül hagyja az arab népnek és különösképpen a palesztin arab nép érdekeit. Ismertette a Palesztin Nemzeti Tanács 14. ülésszakának határozatait, amelyek a palesztin felszabadítási mozgalom egységének további megszilárdítását hivatottak elősegíteni. Sarlós István a megbeszélésen megerősítette az MSZMP és a Magyar Nép- köztársaság kormányának elvi álláspontját a közel-keleti kérdésben és az egész magyar társadalom szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőit abban a harcban, amelyet a Palesztinái arab nép felszabadításáért és szuverén független államának megteremtéséért folytat. A Hazafias Népfront főtitkára tájékoztatást adott hazánk belső helyzetéről és a HNF előtt álló legfontosabb feladaA SZŐVOSZ elnöke megyénkben Dr. Szlameniczki István, a SZŐ VOSZ elnöke szerdán látogatásra Tolna megyébe érkezett. Ennek során fogadta K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. Tolna megye szövetkezeti mozgalmának helyzetéről tájékoztatta a vendéget Somi Benjamin, a MÉSZÖV elnöke, majd megtekintették a Szekszárdon épülő szövetkezeti áruházat. A délután folyamán Tamásiban találkozott a helyi szövetkezet vezetőivel, azt követően pártnapi előadást tartott. A Tolna megyei Tanács V. B. tárgyalta Kisajátítás, ellenőrzés, gyermekélelmezés Két évvel ezelőtt, 1977. január 1-én léptek érvénybe a kisajátításról és a kisajátítási eljárásról szóló új jogszabályok, melyek azóta a beruházás-politika eszközeként a várakozásnak megfelelően állták ki a gyakorlat kétéves próbáját. Tegnap délelőtti ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága azt tárgyalta meg az elnöki jelentés jóváhagyását követően, milyen tapasztalatai vannak megyénkben az új jogszabály alkalmazásának, a kisajátítási eljárásokban mi módon érvényesültek a jogalkotói célkitűzések; a közérdekűség, a megfelelő kártalanítás elve, a társadalmi és egyéni érdekek összhangja. A tárgyban dr. Lencsés Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője készített beszámolót, amit a Tolna megyei Főügyészségnek az a tájékoztatója egészített ki, mely a kisajátítási eljárások ügyészi vizsgálatának és. elemzésének megállapításait tartalmazta. ' A testület ezen az ülésén tárgyalta meg az 1978. évi ellenőrzési tervének végrehajtásáról szóló beszámolót is, amit Császár József, a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyettese terjesztett elő, részletesen elemezve a költségvetési és vállalati ellenőrzések tapasztalatait. Míg az előző napirend vitájában dr. Liszfcai Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, az utóbbi napirend vitájában Kenyér István, a Pénzügyi Minisztérium képviseletében kért szót. Hosszas és mindvégig szenvedélyes légkörben vitatta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a művelődésügyi osztály vezetőjének, dr. Vadas Ferencnek azt az előterjesztését, mely a gyermekintézmények és gyermekélelmezés megyei helyzetét elemezte. A vitakészség magyarázata nemcsak az, hogy a testület ezt a témát még nem tárgyalta önálló napirendként, hanem döntően az, hogy a gyermekintézmény-hálózat és a gyermekélelmezés imponáló mennyiségi fejlődésének a számbavétele egy sereg minőségi fejlesztési feladatot hozott felszínre. Vegyük csak azt, hogy bármilyen feszítő kérdés is nagyobb településeinken — elsősorban városainkban — az óvodai ellátás az 1970-es évek elejétől az óvodai férőhelyek száma Tolna megyében közel két és fél ezerrel növekedett. Ami tehát az óvodai ellátottságot illeti, megyénk ellátottsága 1978-ban 97 százalékos volt, míg az országos átlag 83 százalék. Nem ilyen kedvező viszont a helyzet, ha az óvodák felszereltségét tekintjük, mert a tizenkilenc megye között a 18. hely a mienk. A körzetesítések, összevonások kapcsán az elmúlt csaknem egy évtized alatt 70-nel csökkent az általános iskolák száma. A szakrendszerű oktatás szükségét és hasznát ma már nem kell bizonyítani. Ugyanakkor kétségkívül évek kérdése azoknak a feszültségeknek a feloldása, melyek a körzeti iskolák zsúfoltságából adódnak akár a tantermi ellátottságra, akár a napközis ellátáshoz szükséges feltételekre gondolunk. Az általános iskolai tanulóknak 54,5 százaléka részesül napköziotthonos ellátásban. Hogy ez az ellátás hatalmas eltéréseket mutat és elenyészően kevés helyen közelíti meg az ideálisát? Tény. De az is az, hogy a mennyiségi fejlesztés iránt megnyilvánuló társadalmi igény még mindig növekedőben van. Egyszóval, ahogy az általában köznapi beszélgetéseink során előfordul, lehetne dramatizálni a helyzetet, hiszen gyermekintézményeink hálózata csakúgy, mint a gyermekélelmezés helyzete óriási eltéréseket mutat. De, mint azt a vita során a NEB megyei elnökét, dr. Tóth Bálintot követően Békés Ferenc, a művelődési és szakmunkásképzési bizottság elnöke is kifejtette: a bizottságnak a NEB-et megelőzően elvégzett vizsgálata óta nagy változás következett be a gyermekélelmezés területén akkor is, ha gyökeres változásról ma még nem beszélhetünk. Zárszavában dr. Szabópál Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermek- intézmények és gyermek- élelmezés helyzetének javítását célzó korábbi intézkedések végrehajtását az eddiginél szigorúbban kell számon kérni, megkövetelve ezek végrehajtását. Mint mondotta; igaz, hogy a felmerülő minőségi fejlesztések feladatainak napirendre tűzését anyagi lehetőségeink nem engedik. De, jobb hozzáállással, összehangoltabb szervezéssel számos mai gond mérsékelhető. A testület ülése rendha- gyóan ért véget. A végrehajtó bizottság nevében a megyei tanács elnöke köszöntötte 50. születésnapja alkalmából Szabó Józsefet, a végrehajtó bizottság régi tagját, átnyújtva neki az ilyenkor szokásos jó kívánságok mellett a vb ajándékát is. Elutazott a magyar küldöttség a BVT berlini ülésére A magyar békemozgalom képviseletében Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének, a Bé- ke-világtanács elnöksége tagjának vezetésével öttagú küldöttség utazott szerdán Berlinbe a Béke-világtanács február 1—5. között tartandó ülésére. A tanácskozás napirendjén olyan fontos kérdések megvitatása szerepel, mint a leszerelés, az enyhülés, a nemzetközi szolidaritás erősítése Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, a társadalmi haladásért küzdő erőkkel. A plenáris és a szekcióülésekkel párhuzamosan tanácskoznak a Béke-világtanács bizottságai is. Százhúsz kilovoltos távvezeték épül Dombóvár és Tamási között. Az OVIT szakemberei jelenleg Szakályban szerelik a távvezetékek tartóoszlopait. Fotó: Komáromi Tá V vezeté k - építők