Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

1979. január 14. Képújság 9 Csehszlovákia Az újjáépülő Vietnam * és a KGST sehszlovákia az elmúlt három évtizedben a gazdaságilag fejlett or­szágok sorába emelke­dett. Nemzetközi jövedelme majdnem hatszorosára, ipari termelése több mint tízszere­sére növekedett s gyorsan fejlődött mezőgazdasága is Amikor Csehszlovákiában ezekről az eredményekről be­szélnek, természetes hogy hangsúlyozzák a KGST jelen­tőségét, hozzájárulását az or­szág fejlődéséhez. 1948. feb­ruárjában a csehszlovák nép a reakciós erők felett aratott győzelmével megteremtette a szocialista építés belső felté­teleit. 1949. január 23-án Csehszlovákia is részt vett a KGST létrehozásában, s ezzel a gazdasági fejlődéshez szük­séges külső feltételeket is biztosította. Csehszlovákia a KGST megalakulása óta sok­oldalúan veszi ki részét an­nak tevékenységéből. Jól illusztrálja ezt a többi között Csehszlovákia külke­reskedelme (milliárd koroná­ban) : n 1948 1960 1970 1975 1977 Szovjetunió 1669 9281 17 504 31 671 41 546 Lengyelország 673 2835 6 493 11 913 14 123 NDK 140 1720 4138 8 974 10 724 Magyarország 313 1480 2 751 5 400 7 056 Románia 368 921 2 098 2 940 4 322 Bulgária 191 854 1347 2 305 3 206 Hong Gai-t, a Haipong környéki szénbányászati központot szinte a földdel tették egyenlővé az amerikai repülők. Képünkön az újjáépített tengerparti bányaváros. A VDK egyik keresett exportcikke a cukros ananász. Önkéntes ifjúsági brigádok több száz hektár szűzterüle­ten létesítettek ananászültetvényt Vinhphu tartomány­ban. Képünkön: a cuk ros ananász szüretelése. A dzsungel fája kincset ér. Képünkön: elefánt segít a rönkfa elszállításában. Thao Ba város helyreállított vízi erőműve 50 százalékkal több energiát ad, mint az amerikai légitámadások által lebombázott. 1962 óta nyitva áll a KGST kapuja az Európán kívül fek­vő országok előtt is. Cseh­szlovákia külkereskedelme ezekkel a tagállamokkal csak a hetvenes években kezdett jelentősebben fejlődni, de így is figyelemre méltó a növe­kedés. így például Csehszlo­vákia kereskedelmi forgalma Kubával az 1960—1977-es években 84 millió koronáról 570 millióra, Vietnammal 70 millióról 230 millióra, Mongó­liával pedig 87 millióról 170 millió koronára növekedett. Figyelemre méltó a forgalom Jugoszláviával is, amely a hatvanas évek elején kap­csolódott be a KGST szervei tevékenységébe. A csehszlo­vák—jugoszláv kereskedelmi forgalom az 1960. évi 350 millió koronáról 1970-ben 1870 millióra, s 1977-ben pe­dig 3742 millió koronára nőtt. Az együttműködés jól be­vált formái közé tartozik a tagállamok ötéves terveinek koordinációja. A KGST tag­országai ezzel biztosíthatják a szükséges fűtőanyag-, nyersanyag-, termelési beren­dezés és fogyasztási cikk szállításokat, és tisztázhatják exportlehetőségeiket is. Eb­ből a szempontból igen jelen­tős, hogy szépen fejlődik a szervezeten belül a gyártási szakosítás is. Így például á prágai Tátra Vagongyár nem csupán hazai megrendelésre gyárt villa­moskocsikat, hanem az NDK és a Szovjetunió több városa, sőt újabban Magyarország számára is. A vállalat lénye­gében ennek köszönheti, hogy évente ezer villamoskocsija talál vevőre, s hogy a városi közlekedési eszközök gyártá­sában ma már a világ élvo­nalához tartozik. Hasonló eredmények születtek a gép­iparban is. Csupán tavaly ti­zennyolc új többoldalú szer­ződést és huszonhárom két­oldalú szakosítási egyezményt kötött Csehszlovákia a KGST-tagállamökkal és Ju­goszláviával, s az idén 130 kétoldalú és 100 többoldalú megállapodás jön létre ezen a területen. A csehszlovák Tatra-Koprivnice Vállalat például a K&ST-tagállamok egyetlen, 12 tonna teherbírá­sú, nehéz terepen való közle­kedésre is alkalmas, teher­gépkocsi szállítójává fejlő­dött. Egy másik megállapodás alapján a csehszlovák gép­ipar szállítja a szovjet VAZ- gépkocsik fényszóróit. Az atomerőművek berendezései­nek gyártására vonatkozó egyezmény alapján Csehszlo­vákia fogja gyártani a szov­jet tervezésű erőművek atomreaktorait, gőzgeneráto. rait és más berendezéseit. Csehszlovákia a KGST más tagállamaival együtt részt vesz a közös beruházásokban is, amelyek a csehszlovák népgazdaság számára is se­gítséget jelentenek majd. Be­kapcsolódott például az oren. burgi „Szövetség” gázvezeték építésébe is. Most fejeződnek be a szovjetunióbeli Vinnyica és a magyarországi Albert- irsa között épülő 750 kilovol­tos távvezeték munkálatai. Csehszlovákia, amely szintén részt vesz ebben az építke­zésben, az új vezeték közve­títésével évente 1,2 milliárd kilowatt villamos energiát kap majd. KGST és Csehszlová­R ; kia gazdasági együtt- í működése formáinak *“T'" felsorolása ezzel még korántsem merült ki. Ez a nem teljes áttekintés azon­ban kétségen kívül bizonyít­ja, hogy a KGST harminc éves fennállása során meny­nyit fejlődött, hatalmas nem­zetközi gazdasági szervezetté vált, amely nélkül hosszú ideje elképzelhetetlen a szo­cialista országok, köztük Csehszlovákia gazdasági cél­kitűzéseinek megvalósítása. ZDENEK M. VESELY (ORBIS — KS) Jégatlasz Szovjet tudósok megkezd­ték a világ hó- és jégtartalé­kai atlaszának összeállítását. A Szovjet Tudományos Aka­démia, a Hidrometeorológiai Szolgálat munkatársai és kül­földi szakemberek közös munkája 1980 végére készül el. A glaciológusok (a termé­szetes jégképződmények vizsgálatával, a gleccserekkel és a jégkorszakok kialakulá­sával foglalkozó tudósok) ha­talmas anyagot gyűjtöttek Földünkről. Ennek rendsze­rezése, kiértékelése és elér­hetővé tétele mind a rokon tudományágak képviselőinek, mind a népgazdasági szak­embereknek nélkülözhetet­lenné vált. Az atlasz terje­delme 250 oldal lesz, a leg­különfélébb térképekkel és fényképekkel. Az atlasz három alapvető fejezetből fog állni. A beve­zető rész Földünk kis lépté­kű térképeit tartalmazza, melyeken a felszíni természe­tes jég minden formájának eloszlását mutatják be. A re­gionális fejezetben rendsze­rezik az alapvető anyagot — a világ különböző területei­nek kisléptékű térképeitől az egyes gleccserek vázlatáig, melyek népgazdasági vi­szonylatban legfontosab­bak és leginkább tipikusak. Részletesebben vizsgálják azokat a területeket, me­lyek természeti viszonyai­ban a glaciológiai képződmé­nyek meghatározó szerepet játszanak. Például ennek a fejezetnek szovjet részében az Északi-sark, a Kaukázus, a Pamír-Altáj, a Tiensan, az Altáj, és Kamcsatka gleccse­reinek térképei, és a Bajkál- —Amúr vasúti fővonal spe­ciális térképei lesznek majd. Helyet kapnak az atlasz­ban a nemzetközi északi- sark; glaciológiai tervezet — a Szovjetunió, az USA, Fran­ciaország, Anglia és Ausztrá­lia vesz részt benne — kere­tében végzett kutatások ered­ményei. Az atlasz alkalmazott tu­dományos fejezetében konk­rét lehetőségeket mutatnak be a hó és a jég felhasználá­sára, a katasztrofális követ­kezményű jelenségekkel foly­tatott harc módszereire, a környezet védelmére. Térké­pek egész sora hasznára vá­lik majd különböző tudo­mányágak . szakembereinek, hegyi utak és vízi erőművek építőinek, tervezőknek, gép­kocsivezetőknek, pilótáknak, tengerészeknek, folyami ha­jósoknak, mezőgazdasági és ércbányászati dolgozóknak, turistáknak és alpinistáknak. Mongol-lengyel kapcsolatok Mongóliát szoros kapcsola­tok fűzik Lengyelországhoz: politikai, kulturális, tudomá­nyos téren egyaránt. E kap­csolatok az 1975-ben megkö­tött kölcsönös barátsági és együttműködési szerződésen alapulnak. A Lengyel Nép- köztársaság sokat tesz a mongol népgazdaság termelő­erőinek a fejlesztéséért. Len­gyel műszaki és gazdasági segítséggel épült a darhani téglagyár, az ulánbátori fa­ipari kombinát, és a beton­üzem, a hőerőmű és a cukor­gyár Karkorin mellett. Lengyelország szállította az építőipari kutatóintézet felszerelését, valamint állat- gyógyászati berendezéseket. Jelentős az a szakmai se­gítség, amit lengyel szakem­berek nyújtanak mongol kol­légáiknak a helyszínen. Je­lenleg több lengyel állator­vos, kutató, geológus dolgo­zik az országban. (BUDAPRESS—MONCAME) Termosznak rövidítik az'új hőálló tisztítószer nevét, ame­lyet a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája szibériai tagozatának szervetlen ké­miai intézetében dolgoztak ki. Az új tisztítószer rendkí­vül hatékonyan használható alkatrészek és különböző fémszerkezetek tisztítására. A szintetikus alapanyagok­ból készített oldat ideálisan tisztítja a fémeket és éghe­tetlen. Jó tulajdonságai ezzel nem merültek ki. Az elhasz­nált oldatot 80 C fokra kell melegíteni. E hőfokon gyors kémiai reakció indul meg, amely során az oldatból ki­csapódnak a szennyeződések s a tisztítószert újra fel lehet használni A reakció másik eredményeként kicsapódott olaj pedig jó minőségű fűtő­anyag kazánok számára.

Next

/
Thumbnails
Contents