Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 10. szám
1979. január 13. Képújság 3 iöSfi öR HRunkősgyOlé* az atomerOmOnél A Paksi Atomerőmű generálkivitelezője, a 22-es Állami Építőipari Vállalat munkás- gyűlést tartott csütörtökön délután. A tágas előadóterem megtelt kék, szürkészöld, csu- paolaj, továbbá civilruhás emberekkel. Munkásbrigádok, vezetői, tagjai, építésvezetők üzemvezetők és más műszakiak, fiatalok, középkorúak és — kisebb számban — idősek jöttek össze, hogy meghallgassák a beruházás helyzetéről, a gondokról és a követelményekről szóló tájékoztatást, s ezzel kapcsolatban véleményt mondjanak. Ezúttal valóban gyűlés zajlott le, nem maradt el a munkások véleménye sem. Részt vett a tanácskozáson Szabó Benjamin, az atomerőmű-beruházás kormánybiztosa, Rigóczky István, a paksi városi pártbizottság első titkára, ott voltak az építkezés szakszervezeti és KlSZ-veze- tői, és természetesen a 22-es ÁÉV egész vezető gárdája, amelyik Pakson dolgozik. Mihályi János főépítésvezető részletesen elemezte az építkezés, s ezen belül a 22- es ÁÉV helyzetét, feladatait, a munka sürgősségére való tekintettel. Egyebek között elmondta: — A paksi atomerőmű J. számú reaktorának 1980. december 1-én történő beindításához az 1979-es év döntő fontosságú. Vállalatunkra eddig nem tapasztalt elvárás nehezedik. Munkásgyűlésünk célja, hogy a több mint ezer főt számláló kollektívánknak önökön keresztül tájékoztatást adjunk a rendkívülinek minősíthető feladatokról. — A Minisztertanács határozatának végrehajtására több miniszteri és vállalat- vezetői utasítás született a legfontosabb problémák kiküszöbölésére. Az MSZMP Politikai Bizottsága megtárgyalta a beruházás helyzetét és határozatában a szükséges intézkedéseket megfogalmazta a gazdasági és pártszervek részére. — Nagy súllyal elemezte munkánkat a beruházási és a vállalati pártbizottság, főépítésvezetőségünk pártalap- szervezete pedig hatékonyabb irányító és ellenőrző tevékenységre törekedett. — Köztudott, hogy a VI. ötéves tervre előirányzott villamosenergia-növekmény 80 százalékát a paksi atomerőmű termelésével kell biztosítani, mivel ebben a tervidőszakban más erőművi kapacitásbővítéssel nem számolhat a népgazdaság. Villa- mosenergia-importunk sem növelhető. Az energiatermelés fejlesztése ugyanakkor gazdasági életünkben és életszínvonal-politikánkban alapvetően fontos, nélkülözhetetlen. — A kormány és az érintett minisztériumok azzal kívánják a szervező és irányító munka hatékonyságát növelni, hogy kormánybiztost és miniszteri biztost neveztek ki. Fokozódik a vállalatok és a helyi termelő kollektívák felelőssége. A főépítésvezető így folytatta tájékoztatóját: — A több éves szorgalmas építő munka lenyűgözi nemcsak a laikus szemlélődőt, hanem a munka alkotó részeseit is. Ki-ki látja benne saját verejtékét, megoldott gondjait. Ugyanakkor rá kell döbbenni, hogy az eredetileg elképzelt és tervezett ütemhez viszonyítva jelentős a lemaradás. Ma nem az a dolgunk, hogy felelősök után kutassunk, vagy okokra hivatkozzunk. Erőfeszítésre van szükség, amellyel megvalósíthatjuk az eredeti célkitűzéseket az atomerőmű építésében. Mihályi János ezután ismertetett néhány tervszámot, határidő-megjelölést, felsorolta a legkritikusabb munkákat és hogy mikorra kell feltétlenül elvégezni ezeket. Hozzátette: — A sikeres teljesítés érdekében néhány más területen is szükséges az előrelépés. Ezek olyan erőforrások, melyeknek fokozottabb kiaknázása nem jelent rendkívüli igényt: a szocialista versenymozgalom erősítése, a munkaidő jobb kihasználása, az igazolatlan mulasztások megszüntetése, brigádon belül jó szervezettség, a kiadott utasítások maradéktalan -végrehajtása. — A megnövekedett építési feladatok csak jelentős létszámnöveléssel oldhatók meg, a már említett szigorú intézkedések mellett. Tehát a magasabban szervezett munka és a létszámbeli gyarapodás egyaránt szükséges. (Ismertette a főépítésvezető, honnan várhatók újabb erők, szakmunkáscsoportok.) — A felfokozott építési ütem hatása már érződik. Az intézkedések egyre inkább előrelendítik munkánkat — mondotta a 22-es ÁÉV főépítésvezetője. — A szokatlan leterhelés, a megvalósít- hatatlannak látszó határidők kételyeket, csüggedést is eredményezhetnek, de nem szabad engedni ilyen hangulatnak. A higgadtság, az egymás iránt érzett fokozottabb fele-' lősség és bizalom nyújthat lehetőséget a kritikus feladatok megoldásához. , — Várjuk dolgozóink többletmunkára tett vállalásait. Vezetőségünk célja, hogy minden dolgozónk részesülhessen a többletjövedelmekből, természetesen a teljesítés arányában. A főépítésvezető szavai után csaknem húsz brigádvezető, illetve üzemvezető tett vállalást a még jobb és több munkára, az együttműködés, a szervezettség fokozására. Vita is volt arról, mennyi felelősség terheli az elmaradásért a munkásokat, végül tisztázódott á kérdés: illetékes „magasabb” helyeken rendet teremtenek mindenütt, ahol azért kell teljes erővel dolgozni, hogy az építkezéshez meglegyen minden tárgyi és egyéb feltétel. G. J. Tanácskozás a vezetőkről Több mint százezer középvezető és megközelítően tízezer felső vezető irányítja a vállalatok, üzemek, szövetkezetek munkáját. Az ő tevékenységükről, továbbképzésükről kezdődött pénteken kétnapos tanácskozás a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezésében a Technika Házában. A tanácskozás azért különösen időszerű, mert az új, szigorúbb gazdálkodási feltételek a vezetőkkel szemben is nagyobb követelményeket támasztanak, s ezeknek csak az arra rátermett, megfelelő képességekkel rendelkező vezetők tudnak eleget tenni. Most az egyik legfontosabb feladat — mutatott rá több előadó is — a megfelelő káderutánpótlás biztosítása a magasabb követelményekhez. A kádermunka már a kiválasztásnál kezdődik, ez pedig a személyzeti vezetők körültekintő tevékenységén alapszik. Fontos, hogy a vezetőképzésben az eddigieknél is nagyobb arányban vegyenek részt munkások és fiatal szakemberek. Nagyobb teret kell adni a nőknek is a vezetésben, különösen azokban az ágazatokban, ahol létszámukhoz képest aránytalanul kevesen vesznek részt az irányításban. A tanácskozás tapasztalatait ajánlások formájában foglalják össze, s közreadják majd az illetékes szerveknek felhasználásra. (MTI) A távfűtési) lakások hidegben (Folytatás az 1. oldalról). A Kadarka utcai főtűmű- ben probléma nem volt. Viszont érezhető volt a hőmérséklet-csökkenés az itteni lakásokban is, mert hibásak a nyílászáró szerkezetek. Ezért sok függ attól is, hogy milyen fekvésű az épület. Erre példa az, hogy mintegy százhatvan lakást átfújt a szél. A szakemberek kérik a lakóktól, hogy az ajtók, ablakok tömítését a legrövidebb idő alatt végezzék vagy végeztessék el, s akkor sok baj egycsapásra megoldódik. Sajnos, különösebb javulásra nem számíthatnak a távfűtésű épületek lakói — tudtuk meg a felvilágosításból. Üzemzavarra a fűtés kimaradására a jövőben is lehet számítani, mert pótvíz- vezetók és tartalékkazánok nincsenek. Egyedül a villamos kábelekből van három betáplálásuk, de ezek csak az elektromos meghibásodásokat küszöbölik ki. Sajnos, egyelőre csak a szélcsendes napokon tudják az épületek kielégítő fűtését megoldani, mert — mint az elmúlt napok viharos időjárása is igazolja — a nagy szélben, a 'keletkezett huzat a meleg nagy részét kiviszi. 1976-tól próbálják a rendszeres épület-tmk-t Szekszárdim megvalósítani. Ez, eddig csak részben- sikerült. Itt azonban tisztázni kell, hogy csak a tanácsi bérlakásokban tudnak javításokat végezni. Az OTP- és szövetkezeti lakásoknál a karbantartás nem megoldott. A hibás nyílászáró szerkezetek javításában jelentkező problémák gyökeres megoldását a jövőben csak másokkal együttműködve tudják ígérni. Itt az épületek tervezőire, beruházóira és kivitelezőire gondolnak a városgazdálkodásiak. Sok éve tevékenykednek egy ügyeleti rendszer létrehozásán, s jó működtetésén, ami a meleget is garantálná. Hibabejelentést fűtés ügyben — más hibákkal együtt — éjjel, nappal a 12-889-es telefonon lehet tenni. Ezt azért közöljük, mert a Szekszárdi Városgazdálkodíisi Vállalat többszöri írásos tájékoztatója ellenére sem került át a lakosság zömének tudatába. A hibabejelentést követően sajnos, a lakásán tartózkodó ügyeletes szerelő beérkezésétől függ a kijavítás gyorsasága, no meg természetesen a hiba nagyságától, aztán a bejelentések mennyiségétől. Az átlagos javítási idő, így kiszámíthatatlan, mivel a hibák nem egyenlő eloszlásban jelentkeznek. Ennek ellenére azon fáradoznak az illetékesek, hogy a probléma megvizsgálását egy órán belülre szorítsák. Ezt úgy kell érteni, hogy ott kell lenni a szerelőnek ez idő alatt. Hogy mikorra hárítják el a hibát, az a dolgok természetétől függ. A városgazdálkodási vállalat főmérnöke elpanaszolta, hogy sokszor indokolatlanul hívják a szerelőket. Sokan nem tudják, hogy az egycsöves ■' fűtésű épületek lakásainak fűtőtestjeit csak a legfelső lakásokban tudják elzárni. Ennek viszont olyan következménye van, hogy az épületben az egymás fölött elhelyezkedő lakások fűtése kimarad. Ezért kérik az itt lakókat, hogy semmi esetben se zárják el a fűtésüket. Ezzel rengeteg bosszúságtól óvhatják meg a lakótársakat, de a szerelőket is. Több idejük marad a valódi hibák elhárítására. — bekel — Fotó: Gk. Rendelkezés a személygépkocsik forgalmáról A Minisztertanács csütörtöki ülésén a belkereskedelmi miniszter előterjesztésére határozatot hozott a személygépkocsiértékesítés egyes kérdéseiről. Ennek megfelelően az új személygépkocsi megrendelésekor az eddigi 20 százalék helyett 50 százalék előleget kell fizetni. Ez az előírás — azok kivételével, akiknek a MERKUR 1979-re igazolta vissza a kocsi kiadását — vonatkozik mindenkire, azokra is, akik a rendelkezés hatályba lépése előtt rendelték meg az autót. Ezeknek a vásárlóknak 1979. november 30-ig kell kiegészíteniük az előleget a vételár 50 százalékára. Természetesen, aki ezt nem kívánja, visz- szavonhatja megrendelését, ez esetben a MERKUR a már befizetett előleget visszatéríti és a szerződést felbontja. A Minisztertanács rendelkezése előírja azt is, hogy a MERKUR-tól vásárolt új személygépkocsi három éven belül csak az arra kijelölt vállalatoknak, szövetkezeteknek, vagy azok közvetítésével adható el, magán- forgalomban tehát nem értékesíthető. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közeli hozzátartozók — például a házastársak, egyeneságbeli rokonok és testvérek — közötti gépkocsik értékesítésére vagy ajándékozására. Intézkedéseit a Minisztertanács a kereslet és a kínálat egyensúlyának javítása, a reálisabb igények kialakulása, nem utolsósorban a spekuláció visszaszorítása és az ezzel kapcsolatos jogtalan jövedelemszerzés megszüntetése érdekében hozta meg. Ugyanis az autópiacon az utóbbi időben erősödtek a spekulációs jelenségek, a magánforgalomban a használt autók ára irreálisan emelkedett, nem egyszer meghaladta az új autó értékét. Ismeretes, hogy az utóbbi években az életszínvonal növekedése nyomán a lakosság személygépkocsi iránti kereslete jelentősen megnőtt, az igények jóval meghaladják az import beszerzés lehetőségeit. A MERKUR jelenleg már több mint félmillió megrendelőt tart nyilván, s a kocsikra — a típustól függően — három-hat évig kell várakozni. Az előjegyzések jelenlegi nagy száma azonban nem a valós keresletet tükrözi. Emögött sok esetben a számítás, a spekulációból eredő jövedelemszerzési szándék is meghúzódik. Befizették az előleget például olyanok is, akiknek egyébként nincs, vagy nem lenne kocsira szükségük. így azoknak is hosszú ideig kell várakozniuk a személygépkocsira, akik — bár kedvezőtlenebb az anyagi helyzetük — tényleges szükségletüknek megfelelően, nem pedig spekulációs céllal kívánnak autót vásárolni. Mindezek joggal keltettek visszatetszést a lakosság körében. (MTI) Avagy a tél sok arca közül, a zordonabb után, most a kedves, mosolygósat mutatja ... (Fotó: Czakó.) Az egyik kazán SZEKSZARD, J A ül U URI HAPSÜTESBEIU