Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

1979. január 13. Képújság 3 iöSfi öR HRunkősgyOlé* az atomerOmOnél A Paksi Atomerőmű gene­rálkivitelezője, a 22-es Állami Építőipari Vállalat munkás- gyűlést tartott csütörtökön délután. A tágas előadóterem megtelt kék, szürkészöld, csu- paolaj, továbbá civilruhás emberekkel. Munkásbrigádok, vezetői, tagjai, építésvezetők üzemvezetők és más műszaki­ak, fiatalok, középkorúak és — kisebb számban — idősek jöttek össze, hogy meghall­gassák a beruházás helyze­téről, a gondokról és a kö­vetelményekről szóló tájékoz­tatást, s ezzel kapcsolatban véleményt mondjanak. Ezúttal valóban gyűlés zaj­lott le, nem maradt el a munkások véleménye sem. Részt vett a tanácskozáson Szabó Benjamin, az atomerő­mű-beruházás kormánybizto­sa, Rigóczky István, a paksi városi pártbizottság első tit­kára, ott voltak az építkezés szakszervezeti és KlSZ-veze- tői, és természetesen a 22-es ÁÉV egész vezető gárdája, amelyik Pakson dolgozik. Mihályi János főépítés­vezető részletesen elemezte az építkezés, s ezen belül a 22- es ÁÉV helyzetét, feladatait, a munka sürgősségére való tekintettel. Egyebek között el­mondta: — A paksi atomerőmű J. számú reaktorának 1980. de­cember 1-én történő beindí­tásához az 1979-es év döntő fontosságú. Vállalatunkra ed­dig nem tapasztalt elvárás nehezedik. Munkásgyűlésünk célja, hogy a több mint ezer főt számláló kollektívánknak önökön keresztül tájékozta­tást adjunk a rendkívülinek minősíthető feladatokról. — A Minisztertanács hatá­rozatának végrehajtására több miniszteri és vállalat- vezetői utasítás született a legfontosabb problémák ki­küszöbölésére. Az MSZMP Politikai Bizottsága megtár­gyalta a beruházás helyzetét és határozatában a szükséges intézkedéseket megfogalmaz­ta a gazdasági és pártszervek részére. — Nagy súllyal elemezte munkánkat a beruházási és a vállalati pártbizottság, fő­építésvezetőségünk pártalap- szervezete pedig hatékonyabb irányító és ellenőrző tevé­kenységre törekedett. — Köztudott, hogy a VI. ötéves tervre előirányzott villamosenergia-növekmény 80 százalékát a paksi atomerő­mű termelésével kell bizto­sítani, mivel ebben a terv­időszakban más erőművi ka­pacitásbővítéssel nem szá­molhat a népgazdaság. Villa- mosenergia-importunk sem növelhető. Az energiaterme­lés fejlesztése ugyanakkor gazdasági életünkben és élet­színvonal-politikánkban alap­vetően fontos, nélkülözhetet­len. — A kormány és az érin­tett minisztériumok azzal kí­vánják a szervező és irányító munka hatékonyságát növel­ni, hogy kormánybiztost és miniszteri biztost neveztek ki. Fokozódik a vállalatok és a helyi termelő kollektívák fe­lelőssége. A főépítésvezető így foly­tatta tájékoztatóját: — A több éves szorgalmas építő munka lenyűgözi nem­csak a laikus szemlélődőt, ha­nem a munka alkotó része­seit is. Ki-ki látja benne sa­ját verejtékét, megoldott gondjait. Ugyanakkor rá kell döbbenni, hogy az eredetileg elképzelt és tervezett ütem­hez viszonyítva jelentős a le­maradás. Ma nem az a dol­gunk, hogy felelősök után ku­tassunk, vagy okokra hivat­kozzunk. Erőfeszítésre van szükség, amellyel megvalósít­hatjuk az eredeti célkitűzése­ket az atomerőmű építésé­ben. Mihályi János ezután is­mertetett néhány tervszámot, határidő-megjelölést, felso­rolta a legkritikusabb mun­kákat és hogy mikorra kell feltétlenül elvégezni ezeket. Hozzátette: — A sikeres teljesítés ér­dekében néhány más terüle­ten is szükséges az előrelé­pés. Ezek olyan erőforrások, melyeknek fokozottabb kiak­názása nem jelent rendkívüli igényt: a szocialista verseny­mozgalom erősítése, a munka­idő jobb kihasználása, az igazolatlan mulasztások meg­szüntetése, brigádon belül jó szervezettség, a kiadott uta­sítások maradéktalan -végre­hajtása. — A megnövekedett épí­tési feladatok csak jelentős létszámnöveléssel oldhatók meg, a már említett szigorú intézkedések mellett. Tehát a magasabban szervezett mun­ka és a létszámbeli gyarapo­dás egyaránt szükséges. (Is­mertette a főépítésvezető, honnan várhatók újabb erők, szakmunkáscsoportok.) — A felfokozott építési ütem hatása már érződik. Az intézkedések egyre inkább előrelendítik munkánkat — mondotta a 22-es ÁÉV fő­építésvezetője. — A szokat­lan leterhelés, a megvalósít- hatatlannak látszó határidők kételyeket, csüggedést is ered­ményezhetnek, de nem sza­bad engedni ilyen hangulat­nak. A higgadtság, az egymás iránt érzett fokozottabb fele-' lősség és bizalom nyújthat le­hetőséget a kritikus felada­tok megoldásához. , — Várjuk dolgozóink több­letmunkára tett vállalásait. Vezetőségünk célja, hogy minden dolgozónk részesül­hessen a többletjövedelmek­ből, természetesen a teljesítés arányában. A főépítésvezető szavai után csaknem húsz brigád­vezető, illetve üzemvezető tett vállalást a még jobb és több munkára, az együttműködés, a szervezettség fokozására. Vita is volt arról, mennyi fe­lelősség terheli az elmaradá­sért a munkásokat, végül tisztázódott á kérdés: illeté­kes „magasabb” helyeken rendet teremtenek minde­nütt, ahol azért kell teljes erővel dolgozni, hogy az épít­kezéshez meglegyen minden tárgyi és egyéb feltétel. G. J. Tanácskozás a vezetőkről Több mint százezer közép­vezető és megközelítően tíz­ezer felső vezető irányítja a vállalatok, üzemek, szövet­kezetek munkáját. Az ő te­vékenységükről, továbbkép­zésükről kezdődött pénteken kétnapos tanácskozás a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság szervezésében a Technika Házában. A tanácskozás azért külö­nösen időszerű, mert az új, szigorúbb gazdálkodási felté­telek a vezetőkkel szemben is nagyobb követelményeket támasztanak, s ezeknek csak az arra rátermett, megfelelő képességekkel rendelkező ve­zetők tudnak eleget tenni. Most az egyik legfontosabb feladat — mutatott rá több előadó is — a megfelelő ká­derutánpótlás biztosítása a magasabb követelmények­hez. A kádermunka már a kiválasztásnál kezdődik, ez pedig a személyzeti vezetők körültekintő tevékenységén alapszik. Fontos, hogy a ve­zetőképzésben az eddigieknél is nagyobb arányban vegye­nek részt munkások és fia­tal szakemberek. Nagyobb teret kell adni a nőknek is a vezetésben, különösen azok­ban az ágazatokban, ahol létszámukhoz képest arány­talanul kevesen vesznek részt az irányításban. A tanácskozás tapasztala­tait ajánlások formájában foglalják össze, s közreadják majd az illetékes szerveknek felhasználásra. (MTI) A távfűtési) lakások hidegben (Folytatás az 1. oldalról). A Kadarka utcai főtűmű- ben probléma nem volt. Vi­szont érezhető volt a hőmér­séklet-csökkenés az itteni la­kásokban is, mert hibásak a nyílászáró szerkezetek. Ezért sok függ attól is, hogy mi­lyen fekvésű az épület. Erre példa az, hogy mintegy száz­hatvan lakást átfújt a szél. A szakemberek kérik a la­kóktól, hogy az ajtók, abla­kok tömítését a legrövidebb idő alatt végezzék vagy vé­geztessék el, s akkor sok baj egycsapásra megoldódik. Sajnos, különösebb javu­lásra nem számíthatnak a távfűtésű épületek lakói — tudtuk meg a felvilágosítás­ból. Üzemzavarra a fűtés ki­maradására a jövőben is le­het számítani, mert pótvíz- vezetók és tartalékkazánok nincsenek. Egyedül a villa­mos kábelekből van három betáplálásuk, de ezek csak az elektromos meghibásodá­sokat küszöbölik ki. Sajnos, egyelőre csak a szélcsendes napokon tudják az épületek kielégítő fűtését megoldani, mert — mint az elmúlt napok viharos időjá­rása is igazolja — a nagy szélben, a 'keletkezett huzat a meleg nagy részét kiviszi. 1976-tól próbálják a rend­szeres épület-tmk-t Szek­szárdim megvalósítani. Ez, eddig csak részben- sikerült. Itt azonban tisztázni kell, hogy csak a tanácsi bérla­kásokban tudnak javításokat végezni. Az OTP- és szövet­kezeti lakásoknál a karban­tartás nem megoldott. A hibás nyílászáró szerke­zetek javításában jelentke­ző problémák gyökeres meg­oldását a jövőben csak má­sokkal együttműködve tud­ják ígérni. Itt az épületek tervezőire, beruházóira és kivitelezőire gondolnak a városgazdálkodásiak. Sok éve tevékenykednek egy ügyeleti rendszer létre­hozásán, s jó működtetésén, ami a meleget is garantálná. Hibabejelentést fűtés ügy­ben — más hibákkal együtt — éjjel, nappal a 12-889-es telefonon lehet tenni. Ezt azért közöljük, mert a Szek­szárdi Városgazdálkodíisi Vállalat többszöri írásos tá­jékoztatója ellenére sem ke­rült át a lakosság zömének tudatába. A hibabejelentést követően sajnos, a lakásán tartózkodó ügyeletes szerelő beérkezésétől függ a kijaví­tás gyorsasága, no meg ter­mészetesen a hiba nagyságá­tól, aztán a bejelentések mennyiségétől. Az átlagos javítási idő, így kiszámítha­tatlan, mivel a hibák nem egyenlő eloszlásban jelent­keznek. Ennek ellenére azon fáradoznak az illetékesek, hogy a probléma megvizsgá­lását egy órán belülre szo­rítsák. Ezt úgy kell érteni, hogy ott kell lenni a szere­lőnek ez idő alatt. Hogy mi­korra hárítják el a hibát, az a dolgok természetétől függ. A városgazdálkodási vál­lalat főmérnöke elpanaszol­ta, hogy sokszor indokolat­lanul hívják a szerelőket. Sokan nem tudják, hogy az egycsöves ■' fűtésű épületek lakásainak fűtőtestjeit csak a legfelső lakásokban tudják elzárni. Ennek viszont olyan következménye van, hogy az épületben az egymás fölött elhelyezkedő lakások fűtése kimarad. Ezért kérik az itt lakókat, hogy semmi esetben se zárják el a fűtésüket. Ez­zel rengeteg bosszúságtól óvhatják meg a lakótársakat, de a szerelőket is. Több ide­jük marad a valódi hibák el­hárítására. — bekel — Fotó: Gk. Rendelkezés a személygépkocsik forgalmáról A Minisztertanács csütörtöki ülésén a belkereskedelmi miniszter előterjesztésére határozatot hozott a személygépkocsi­értékesítés egyes kérdéseiről. Ennek megfelelően az új személygép­kocsi megrendelésekor az eddigi 20 százalék helyett 50 százalék előleget kell fizetni. Ez az előírás — azok kivételével, akiknek a MERKUR 1979-re igazolta vissza a kocsi kiadását — vonatkozik mindenkire, azokra is, akik a rendelkezés hatályba lépése előtt rendelték meg az autót. Ezeknek a vásárlók­nak 1979. november 30-ig kell kiegészíte­niük az előleget a vételár 50 százalékára. Természetesen, aki ezt nem kívánja, visz- szavonhatja megrendelését, ez esetben a MERKUR a már befizetett előleget vissza­téríti és a szerződést felbontja. A Minisztertanács rendelkezése előírja azt is, hogy a MERKUR-tól vásárolt új sze­mélygépkocsi három éven belül csak az ar­ra kijelölt vállalatoknak, szövetkezeteknek, vagy azok közvetítésével adható el, magán- forgalomban tehát nem értékesíthető. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közeli hozzá­tartozók — például a házastársak, egyenes­ágbeli rokonok és testvérek — közötti gép­kocsik értékesítésére vagy ajándékozására. Intézkedéseit a Minisztertanács a kereslet és a kínálat egyensúlyának javítása, a reá­lisabb igények kialakulása, nem utolsósor­ban a spekuláció visszaszorítása és az ezzel kapcsolatos jogtalan jövedelemszerzés meg­szüntetése érdekében hozta meg. Ugyanis az autópiacon az utóbbi időben erősödtek a spekulációs jelenségek, a ma­gánforgalomban a használt autók ára irreá­lisan emelkedett, nem egyszer meghaladta az új autó értékét. Ismeretes, hogy az utóbbi években az életszínvonal növekedése nyomán a lakos­ság személygépkocsi iránti kereslete jelen­tősen megnőtt, az igények jóval meghalad­ják az import beszerzés lehetőségeit. A MERKUR jelenleg már több mint félmillió megrendelőt tart nyilván, s a kocsikra — a típustól függően — három-hat évig kell várakozni. Az előjegyzések jelenlegi nagy száma azonban nem a valós keresletet tük­rözi. Emögött sok esetben a számítás, a spekulációból eredő jövedelemszerzési szán­dék is meghúzódik. Befizették az előleget például olyanok is, akiknek egyébként nincs, vagy nem lenne kocsira szükségük. így azoknak is hosszú ideig kell várakozniuk a személygépkocsira, akik — bár kedvezőtle­nebb az anyagi helyzetük — tényleges szük­ségletüknek megfelelően, nem pedig speku­lációs céllal kívánnak autót vásárolni. Mind­ezek joggal keltettek visszatetszést a lakos­ság körében. (MTI) Avagy a tél sok arca közül, a zordonabb után, most a kedves, mosolygósat mutatja ... (Fotó: Czakó.) Az egyik kazán SZEKSZARD, J A ül U URI HAPSÜTESBEIU

Next

/
Thumbnails
Contents