Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-12 / 9. szám
A rtÉPÜJSÁG A „válási árvák” Okosan szeretni őket Szomorú statisztikát tett közzé a Magyar Jogász Szövetség családjogi tudományos bizottsága: hazánkban évente ezerrel nő a válások száma, s ezt az emelkedést úgy tűnik, lehetetlen megállítani. Beszédes számok tanúskodnak erről: az 1960. évihez képest a válások száma 63,76 százalékkal emelkedett, és tavaly meghaladta a 28 ezret! A szakemberek azt is feltárták, hogy napjainkban a házasságok 30 százaléka (!) bontóperrel végződik, és hogy a válások csupán az elmúlt évtizedben mintegy negyed- millió kiskorú gyermeket érintettek. Ha Bánk bán, a riagyúr annak idején így kiálthatott fel: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!” — mit^mondjanak vajon az elromlott házasságok legfőbb áldozatai: a gyerekek, a válási árvák?! A válások számának 1960. óta „elért” 63,76 százalékos emelkedését messze meghaladta ugyanis a válási árvák számának növekedése: 98,99 százalékos volt, ha csak a felbontott házasságból született gyermekeket tekintjük. Nyilvánvaló azonban, hogy a váló felek első házasságából hozott gyermek is megsínyli a család újabb szétesését. A kívülálló azt hihetné, hogy a gyermek, különösen a több gyermek, mindennél erősebb összetartó kapocs a szülők között. Mit mond ezzel szemben a válóperes bíró? „A kiskorú gyermek amilyen mértékben összetartja a házasfeleket, ugyanolyan mértékben szét is szakíthatja őket.” Válóperi tárgyalásokon gyakori, hogy az anya ezzel kezdi mondanivalóját: „A házasságunk az első (vagy a második) gyermek születése után kezdett elromlani...” A statisztika is erről tanúskodik: Míg a gyermektelen házasfelek válásának száma az elmúlt 18 évben 22,9 százalékkal emelkedett, addig az egygyermekeseké 85,3-mal, a kétgyermekeseké 137,51- gyel (!), a háromgyermekeseké 66,39-cel, a négy- vagy több gyermekeseké 67,51 százalékkal volt magasabbb... „Válási árvák”: a kifejezést nem a stílusművészet, sem a hatásvadászat, hanem az élet szülte, s az esetek többségében szomorú gyerekkort, egy életen át viselt lelki sérüléseket takar. Milyen káros hatások, sérülések érhetik az elvált szülők gyermekeit? Sokfélék, a válás okaitól-körülményeitől, a szülők műveltségi szintjétől, pedagógiai érzékétől, nemritkán anyagi helyzetétől és a gyermek érzelmi életétől függően. Szociológiai felmérések tanúsága, szerint a gyermekek a válás után többnyire az anyánál maradnak. Jól példázzák ,ezt az alábbi adatok: a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1976-ban 1852 házasságot felbontó ítélet született, s ebből 679 esetben kellett a gyermekek elhelyezéséről dönteni: az anya gondozásában maradtak a gyermekek 593, az apánál 81, harmadik személynél pedig 5 esetben. Nos, az elvált szülők sajnálatosan ritka esetben tudják biztosítani gyermekük harmonikus nevelését! Ellenkezőleg: a gyermeket is felhasználják egymás iránti negatív érzelmeik kimutatásához, levezetéséhez. Vegyük azt a — látszólag jobbik — esetet, amikor a volt házasfelek egymást túllicitálva „versengenek” gyerrpekük — vagy gyermekeik — ragaszkodásáért, szeretetéért. Különösen a magukra maradt anyukákra jellemző a kritikátlan majomszeretet, korlátlan elnézés, és — olykor minden józan mértéket meghaladó — anyagi gondoskodás, amivel a felbomlott házasságuk gyümölcsét körülveszik. Hogy miért káros ez? Mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazok a szülők, akik semmilyen áldozattól — túlóráktól, másodállástól, „maszekolástól” — nem riadnak vissza, ha gyermekük testi jólétéről, anyagi gondozásáról van szó, szemernyi gondot sem fordítanak szemükfényé- nek mentálhigiéniájára, s nem veszik észre érzelmi élete, személyisége torzulásait. Az egyik fővárosi lakótelep általános iskolájában így panaszkodik a pedagógus: „Elképesztő megfigyelni, milyen primitív módszerekkel harcolnak gyermekük .kegyeiért’ az elvált asszonyok, a magukra maradt anyák. Van olyan tanítványom, 11 éves, 74 kilós, túltáplált kislány, akinek kórházi takarítónő édesanyja sarkantyús, tűsarkú csizmát, fehér antilopcipővel egybeépített műkorcsolyát és mohairkardigánt vásárolt a születésnapjára. Jobban tette volna pedig, ha ezt a pénzt magára költi vagy a kislány korrepetálására fordítja.” A válás utáni káros hatások másik megnyilvánulása az, amikor a gondozó szülő a másik szülő — s még inkább annak új családja — ellen neveli a gyermeket. Talán ezzel okozza az anya vagy az apa a gyermek személyiségének fejlődésében a legnagyobb kárt, a legsúlyosabb torzulást. Milyen érzelemvilága lesz vajon annak a gyereknek, aki az apját csak „gazembernek”, féltestvéreit pedig „fattyúknak” hallja emlegetni édesanyjától? Kit tiszteljen még az életben az a serdülő, akinek elvált anyjára tíz becsületsértési perhez elegendő mocskot-rágalmat szórnak gondozásával megbízott apai nagyszülei?! A tartásdíj iránti keresetek, a láthatási perek, a gyermek- elhelyezés körüli megmegújuló bírósági procedúrák magas száma arra mutat: keveset tettünk — vagy csak nem volt foganatja? — a kulturált válásokért és a válás utáni kapcsolatok normalizálásáért. Pedig az ár, amit fizetünk ezért, óriási: gyermekeink lelki békéje, kedélyállapota. Nem lenne valósághű a kép, ha elhallgatnánk, hogy a társadalom megkülönböztetett figyelemmel, 'maximális gondoskodással övezi a gyermekét egyedül nevelő szülőt. Ez is közrejátszik bizonyára abban, hogy nem minden elvált szülő gyermekét kell állami gondozásba venni, „elparen- tálni”. Szinte minden munkahelyen találni férfi módra helytálló anyákat, akik egyedül is igazi otthont képesek nyújtani gyermeküknek, vagy áldozatkész apákat, akik igyekeznek az anyát is pótolni fiuknak, lányuknak. Egyet azonban tudni kell: az elvált szülők gyermeke sebet kapott, sérülékenyebb mint a többi. Törődni is másképpen kell hát vele! Ny. É. „Kozmikus” influenza Talán a betegség „titokzatossága” késztette egy évvel ezelőtt Fred Hoyle-1, a világhírű angol asztrofizikust a következő furcsa kijelentésre: az influenza vírusa extra- terresztriális — azaz Földön kívüli — eredetű! Hoyle nemcsak tudós, hanem századunk egyik legkiválóbb scifi-írója ds: „Osszián küldetése” és „A fekete felhő” című könyve magyarul is megjelent. Most melyik Hoyle szólal meg: a tudós vagy a regényíró? Mielőtt erre válaszolnánk, vizsgáljuk meg, honnan is származik ez a furcsa szó. KÉT ÜJ BOLYGÖ Az influenza latin szó, jelentése: hatás, behatás, befolyás. E sorok írójának feltűnt egy régi — asztrológiai — eredeti kifejezés: influen- sa kosmica (vagy cosmica). Ennek a jelentése kozmikus hatás. Mit jelenthet ez? A XVIII. század végén, amikor a földi „bajokat” már nem lehetett folyton az üstökösök és az ismert bolygók nyakába varrni, váratlan fordulat történt. William Her- schel angol csillagász új bolygót fedezett fel 1781-ben. Ez volt az Uranus, a hetedik nagybolygó. Jó fél évszázaddal később Leverrier francia csillagász számításai alapján a berlini Galle és tőle függetlenül az angol Adams felfedezte a Neptunust (1846). A tudományos világ az emberi elme nagy diadalát ünnepelte, hiszen a két bolygó létezését matematikai úton számították ki, anélkül, hogy előzőleg bárki is látta volna. A járványos megbetegedések már régebben is jelentkeztek, de egy új „kórral” — (a magas lázzal és végtagfájdalommal járó, gyakran náthával kísért betegséggel) — nem tudtak mit kezdeni. A betegséget okozó vírusokat akkor még nem tudták izolálni. Ezért az áltudományos asztrológusok új „tulajdonsággal” ruházták fel a két új bolygót, állítván, hogy bizonyos „konstellációban” tömeges megbetegedést, járványt okoznak. Az Uranus és a Neptunus „influensa cosmica”-ja, azaz kozmikus hatása okozná tehát ezt a betegséget. A kifejezésből elmaradt a kozmikus jelző és megmaradt az influenza szó (Az influenzával, mint betegséggel e cikkünkben természetesen nem foglalkozunk. Az influenza és a bolygók között semmiféle összefüggés nincs.) METEOROK ÉS A „PÁNSPERMA” Hetven évvel ezelőtt Swan- te Arrhenius, híres svéd tudós pánsperma-elméletében azt állította, hogy az élet nem a Földön született, mert az élet őscsírái a csillagközi térből" meteorok hátán „vándoroltak be”. Az elméletet elvetették, de az 1960-as években, sajátos tévedés folytán újra felélesztették. Két amerikai kutató (Hen- nessy és Nagy) több kőmeteort vizsgált meg, köztük a híres francia Orgeuil darabot, s azokban „életszerű” — lifelike — nyomokat találtak. Később kiderült, hogy a kőbe zárt buborékok, színes, zárványos, élettelen — és nem szerves — anyagtól származnak. Utóbb az is kiderült, hogy az összes meteor a Naprendszer tagja. Több tízezer radarmérés alapján állíthatjuk, hogy a meteorok 99,99 százaléka nem származhat a csillagközi térből, így az életcsírák sem vándorolhatnak csillagtól csillagig. Több kutató már régebben is állította, hogy a Nap, a tejútrendszerbeli mozgása során nemcsak hidrogén-, hanem más „felhőkkel” is találkozhat. A Naprendszer minden bolygójára eljuthatnak ezek az „idegen.” molekulák. Ám sem ezt, sem az ellenkezőjét nem lehet, bizonyítani. Mai tudásunk szerint kozmikus influenza támadásától nem kell tartanunk. Fred Hoyle kijelentése így scifi regénybe és nem a valóságba illik. GAUSER KAROLY 1979. január 12. Fözőcskózzünk! Régi magyar ételek Mostanában újra divatosak a régi elfelejtett, ősi magyar ételek. Az alábbiakban néhány érdékes receptet közlünk, de értük semminemű felelősséget nem vállalunk. Véreshurka marcipánnal. Egy font veres marcipántésztához (cukros mandulatészta) fél font veres hurkafehérjét kell venni, majd az egészet formátlan kis darabokra kell vágni. Ezután a fehérjétől jól megtisztított sertésbélt keményen meg kell tölteni a marcipándarabokkal és jól le kell préselni. Kezünket mandulaolajjal kell bekenni, hogy amíg ezzel babrálunk, a hurka fényes legyen. Csokoládékrém. Fél font csokoládét egy meszely forró tejben kell elkeverni, amíg az langyossá válik. Ezután öt darab tyúkzúzát finomra kell mozsárban megtörni, majd jól meg kell cukrozni és azután szőrszitán át kell törni és a krémbe bekeverni. Jól lefedve hamura kell tenni, kissé fel kell melegíteni. Ezután a krémet le kell tenni a pincébe, hogy fogyasztásig ott pihenjen... Kolduslé. Egy lábasban sok hagymát, mazsolaszőlőt, ecetet, mézet, borsot, sáfrányt, gyömbért, szerecsendió-virágot kell együtt megfőzni, majd az egészet leszűrni... Hogy ez miért „koldusleves”, azt nem tudjuk, hiszen drága fűszerekből áll, amiket egy koldus igazán nem tudott megszerezni. Mindenesetre érdekes a sokszor össze nem illő ízeknek az a kombinációja, ami ma kissé szokatlan az ételkészítésben. Pirított cipó, az kit trágyás kenyérnek hívunk. „Az cipót, mint ide fel szoktad, metéld meg egy kis bőgős vesszőn, pirítsd meg az szel- delt cipókat, olyan temérde- kesen hagyd, mint akit meg akarsz rántani, kevéssé nádmézeld meg forraszd fel, ha nádméz nincs másféle mézzel, akkor az cipót megpiro- tod, rakd tálban. Nádmézet, gyömbért elegyíts egyben mint trágyának. Az cipót, hogy a tálban rakod, méz- gyömbéres borral öntsd meg az trágyával, mint annak a módja, adja meg az ízit és add fel...” Táplálkozásunk ásványi anyagai Táplálkozásunkban a létszükségletű fehérjék, a vitaminok, szénhidrátok és zsírok mellett szervezetünk működésének szabályozásához ásványi anyagokra is szükségünk van. Különösen fontos a nátrium, a kálcium, a vas és a jód biztosítása. Bár ezek az ásványi anyagok igen kis mértékben szükségesek, mégis hiányt szenvedhetünk, ha táplálékainkkal nem juttatunk szervezetünkbe belőlük. A nátrium a konyhasóban található, s mivel ételeinket sóval ízesítjük, az egészséges embernék soha sincs sóhiánya. Csak ha rendkívüli mértékben megnő a , sószükséglete. Például, ha sokat izzad. Ez nemcsak ínyáron, a nagy melegben fordulhat elő, hanem bizonyos munkakörök szakmai ártalmaként. Például vasöntödékben, ahol sós teát, vagy szódavizet isznak a munkások a sóveszteség ellensúlyozására. í A kalcium, amely a tejben és a sajtokban fordul elő, könnyen kimaradhat étrendünkből. A kalcium a fogak és a csontok felépítésében játszik fontos szerepet. A terhes és szoptatós anyáknak az átlagosnál több kalciumra van szükségük, a magzat, a csecsemő csontjainak felépítéséhez. i A vas is gyakran kimaradhat étrendünkből. Bár vasból igen kevés is biztosítja a szervezet szükségleteit. A vörös vérsejtek színezőanyagának előállítására szolgáló vas igen kevés élelmiszerben van jelen, A húsban és a tojásban található kis mennyiségben. A nőknek több vasra van szükségük, mint a férfiaknak, a rendszeres havi vérveszteségük miatt. Ezért is gyakoribb a nők körében a vérszegénység vagyis a vörösvérsejtek színezőanyagának hiánya. Naponta háromszázezred gramm jódra van szükségünk. Ezt az ásványi anyagot a tengeri eredetű élelmiszerekből nyerjük — tengeri halakból, amelyhez konzerv vagy mélyhűtött formában könnyen hozzájuthatunk. A szervezetünkben nyomokban található réz, cink, mangán, foszfor, magnézium — az úgynevezett nyomelemek, amelyekből a táplálékok is igen keveset tartalmaznak. Ezekből — hacsak valamilyen egészen különös étrendet nem alkalmazunk, nem szokott hiány fellépni. A nő portréja Pataki József művészetében Anya gyermekével Vannak örök témák a művészetben, ilyen például a szerelem, az anyaság, a családi együttes örömteli, boldog pillanatainak művészi rögzítése, melyek az életközösség kifejeződéseivé válnak. Minden egyes rajz, vagy kép újrafogalmazza ezt a mindennapi élményt, ugyanakkor örökíti is hasonuló, belső mozzanatait, megragadja, időállóvá teszi azt, ami természete szerint az elmúlásnak, a változónak van kitéve. Az élet metamorfózisában és örök megújulásában a nő alakja lényegül át a legtermészetesebben. A willendorfi Venus, a termékenység kultuszának — eme. számunkra talán groteszknek tűnhető — megfogalmazása hódolat azelőtt az őserő előtt, mellyel a nő életet táplál, védeni tud. Idézzük csak fel Leonardo da Vinci, az itáliai reneszánsz egyik zseniális művészének gyermeket tápláló Madonnáját, a híres „Madonna del latte” képét, vagy Raffaello „Stiglices Madonnája” angyali ábrázatát, s megérthetjük ezekből az alkotásokból, miért válik az anya, a szépséges, szeretettől sugárzó nő eszményi képpé, ideává. Pataki József művészetében is a nő ábrázolásakor a nő szerepének eme pozitív, a női nagyság egyedülálló sajátosságait, kifejező mozzanatait lelhetjük meg a mindennapi lét tünékeny pillanataiban. Rajzain az egyes élet apróbb mozzanataiban is képes a női sorsok összefonottságára, az általánosra, a közös érzésekre, gondolatokra művészien kifejezést találni. Női sorsok, érzések, megannyi változás: szerelem, anyaság, féltés és gond, védelem és szeretet ezernyi rezdülésein ott tetszenek fel a vonalak, fény és árnyék megszabott rendjéből a nőre bízott szerep, a női sors kikerülhetetlen pillanatainak képei, melyek a szüléstől a fogatlan halálig kísérik és magasztosítják őket. Pataki József művészete a női sorsból megfogalmazott eszmeiség kifejezője, példa művészet és élet elválasztha- tatlanságának jelenvalóságára. —mi—
