Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-11 / 8. szám
1979. január 11. Három gyerek nagycsalöd A „nagycsaládosok” kifejezés jó néhány esztendeje hétköznapi gyakorisággal fordul elő a sajtóban — de beszélgetéseknél, az élet forgásaiban is. Tartalma egyértelmű: a kifejezéssel mindazokat illetjük, akiknek — kettőnél több gyermekűk van. Kimondatlanul továbbélő ideális családnagyság nálunk a két gyerek! Kettőnél többet a fiataloknak csak töredéke vállal; háromnál többet a népességnek alig 3—4 százaléka. Nem egyedülálló magyar jelenségről van szó. Az iparilag fejlettebb európai országokban — így a szocialista államok többségében is — fokozatosan tolódik el a kétgyerekes családideál felé a közgondolkodás. S jóllehet, nálunk az immár tíz évét betöltött gyermekgondozási segély valamelyest javított a születési számarányókon — elsősorban a harmadik gyermek vállalásának tekintetében —, most is viszonylag kevés a három-, illetve több- gyermekes család. TAKARÉKOSSÁGOT KÖVETEL Ml Akik a „nagycsaládot” választották — örömöket és sok-sok velejáró gondot is vállaltak! Korántsem csak azt, hogy — például — a lakáskiutalásoknál előnyt élveznék; s nemcsak azt, hogy iskolai segélyeknél, karácsonyi külön juttatásoknál, egyéb szociális lehetőségeknél bővebbre tárul előttük a gyári, üzemi, szakszervezeti bizottságok pénztárcája. Ez — ma már természetes. Nemrégiben az egyik budapesti nagyüzem szociálpolitikai tevékenységét vizsgálgatva hallottam: Pest és Baranya megyei fióküzemeikben évente többször is számba veszik, miként tehetnének a nagy- családosok gondjainak enyhítéséért. Nemcsak pénzben kell gondolkodniuk, hanem az étkeztetési lehetőségekről hazavihető ebéd vagy vacsora — egészen az egyedül maradt, több gyermeket nevelő asszonyok műszakbeosztásáig ezerféle, és differenciált segítségadásról is töprengeniük kell. Egynél-kettőnél több gyermek felnevelése — a társadalom minden lehető segítsége, rendelkezésre álló anyagi támogatása mellett is — lemondást, nem csekély áldozatvállalást jelent a szülőknek. Több felmérés és rétegvizsgálat összehasonlító adatai szerint a harmadik gyermek vállalása — átlagos jövedelmi viszonyok mellett — már erősen csökkenti a családi költségvetésben a kulturálódásra, szabad időre, sőt a ruházkodásra fordítható költségkereteket is. Szigorúbb beosztást és megfontolt takarékosságot követel; lemondást az esetek java részében például a gépkocsitartás- ról a drágább külföldi utakról, esetenként a családos üdülés is ritka, hosszabb elő- takarékosságot feltételez. negatív szemlelet Ami szintén nem közömbös, (sőt sokszor az anyagi gondoknál is nehezebben leküzdhető) : a társadalomban létező negatív szemlélettel is meg kell birkózniuk időről időre ezeknek a családoknak. „Azért kínlódik, mert egymás után szülte a gyerekeket”, hallottam nemrégiben a véleményt egy nagykátai, négygyermekes munkásasz- szonyról. Arról nem esett szó, hogy ez az asszony egyszerűségében is példamutatóan nevelő családanya, lakása tiszta és rendes, a gyerekei kiegyensúlyozottak és tisztességesek — s a gyárból, amelynek szocialista brigádvezetője, évente tíz-tizenöt- ezer forintnyi nevelési segítséget, anyagi támogatást is kap. Természetes társadalmi törekvés, hogy a nagycsaládosok sajátos terhein, a szocialista állam — lehetőségeihez mérten — enyhítsen. A lakáskiutalás, az adható szociálpolitikai kedvezmények mértéke, a gyermekétkeztetés térítéses módja, a nagy- családosok üdültetése: megannyi rubrika a nagy társadalmi listán. Segít — s a jövőben még többet segít majd az állam, szociálpolitikánknak ez természetes velejárója. Ami viszont nem anyagj kérdés: a nagycsaládosok társadalmi méretű megítélése s helyük a kisebb lakóközösségekben! A gyerek — a több gyerek — a maga kis életét jobbára azokban a közössé- gökben éli, ahol laknak a szülők. Gyermekzsivajtól hangos az új lakótelepek környéke és sűrűn elhangzik a megjegyzés: .„idetelepítettek a nyakunkra egy csomó sokgyerekes családot, itt aztán nem lesz nyugalom”. A gyerek játszik és lármázik; tolong és tolakszik az üzletekben, a villamoson, a távolsági buszon; többgyerekes családban hangosabban szól a rádió, a tv, sűrűn kerül elő a foci és a kis bicikli; dobognak a kis lábak s az alant lakó idegcsillapítót vesz be, „ezek mit művelnek!” — alapon. Ezt látja a kívülálló. S az ilyen jelenségekből fakadnak, születnek a torz, sokszor egoista nézetek; a „csak egyik oldalt” látók vélekedései. Táplálja — sajnos — véleményüket a népes családokban néha valóban tapasztalható elhanyagoltság, tetten érhető magatartási kul- turálatlanság. (Nem ez a jellemző: tegyük hozzá. Jó néhány „nagycsaládot” ismerek: öt, sőt hét gyereket nevelnek úgy, hogy megszégye-. nítik viselkedésben, tisztességben az egykéseket.) Amit nem lát a felületes szemlélő: a több gyereket becsülettel, jó módszerekkel nevelők családi életének gyakran elképzelhetetlen gazdagságát! ÖNZETLENEBB, KÖZÖSSÉGIBB Egy gyermek is számtalan öröm forrása. De nagyobb családban kell élni, hogy át- érezhesse ki-ki, miként sok- szorozódnak meg ezek az örömök, szinte mértani ha- ladvány szerint! Mondjuk: egymást formálja a nagy család; szociológiai megfigyelések százai szolgálnak a bizonysággal: legtöbbször önzetlenebb, közösségibb és reálisabb életszemléletűvé lesz a többgyermekes családok valamennyi tagja. Az igények ezekben a családokban — többségükben — hozzácsiszolódik a realitásokhoz, az élet apró örömei értelmet és rangot kapnak, a munka szeretete és az egyéni teljesítmény becsülése általános, magától értetődő nevelési elv. Megfigyelhető az is — vannak rá kézzelfogható, mérhető tapasztalatok —, hogy a nagyobb családban nevelkedő gyermekek köny- nyebben találják meg helyüket a társadalmi munka- megosztásban, pályavonalaik reálisabbak, mint az egyetlen gyermeket nevelő családok fia, lánya sorsalakulása. Segítő módokon töprengünk, s ez természetes is. Csak ... sohasem szabad elfeledkezni a „másik” oldalról. Arról, hogy a több gyermek sokkal több annál, mint: gondok, takarékosság kelletlen tudomásulvétele. VÄRKONYI MARGIT A vödör és a víz Karl-Marx-Stadtban járván, megkértem ottani kollégáimat, hozzanak össze beszélgetni az NDK-ban dolgozó magyar fiatalokkal. Szívesen segítségemre voltak, a találkozó létrejött. Tolna megyeiek nem voltak jelen, abban az üzemben, sőt a megye- székhelyen, nem dolgoztak, de lévén a tapasztalatok azonosak mindenütt, lehetőségem nyílt bepillantani ott dolgozó ifjaink életébe. Azt, hogy hogyan élnek, mennyit keresnek, hogyan találják föl magukat — most hagyjuk. Pedig esett szó sok mindenről, árakról, bérekről, még lányokról is, meg egyáltalán a szórakozási lehetőségekről. Ez utóbbiról pillanatok alatt megállapítottuk, hogy az NDK-ban messze kevesebb mint nálunk, hanem a kereset-valamivel több. És itt hangzott el a kérdésem, amelyre már a beszélgetés elején készültem. Megkérdeztem; ugye itt nagyobb a munkatempó, mint odahaza, ugye sokkal többet kell dolgozni, mert ugye a német alaposság...? Megnyugtattak. De inkább idézem, amit egyik fiatal, egyébként az üzemben dolgozó magyarok szakszervezeti megbízottja, mondott: — Nézze elvtárs, otthon, nálunk él egy babona, miszerint a német melós menpyit dolgozik. Hogy itt meg kell szakadni. Nos, nem kell megszakadni, és állítom, hogy semmivel se dolgozunk többet, mint otthon. ök se dolgoznak többet, mint a magyar munkások. Ellenben szervezettség az van. Hogy is magyarázzam magának? Nézze, itt ha van vödör, akkor van víz is — és fordítva. Én itt anyaghiány, vagy szervezetlenség miatt még nem álltam. Ezt bizonyították a többiek is. Nos, valahol itt van a -kutya elásva. Mi- nálunk, legalábbis a Tolna megyei üzemekben, az év végi hajrá annyira bevett gyakorlat, hogy enélkül már elképzelhetetlen az élet. Nemegyszer mi is arról számoltunk már be hasábjainkon, hogy ez aztán már ugyancsak szép, hiszen X vagy Y üzem hetek alatt behozta hónapok -késését. Inkább azt kellene megkérdezni, mit csináltak azokban a hónapokban, amikor késésben voltak. Ez a dolog egyik oldala. A másik az, hogy kérdéseinket általában a munkásokhoz intézzük. Rengeteget szólunk a munkafegyelem szigorításának szükségességéről — kell is. Rengeteget szólunk a termelékenység javításának szükségességéről, az intenzitás javításával — kell is. Rengeteget szólunk a munkás felelősségéről, az általa termelt új érték minőségéért — kell is. De eleget szólunk-e arról, hogy a munkát meg kell szervezni, elő kell készíteni, a feltételeket biztosítani, az anyagellátásról gondoskodni stb.? | Nem hiszem, hogy eleget. Van egy keserű vicc, amelyet sokszor emlegetünk, s ennek cáfolatát mondta egy karl-marx- stadti üzemre vonatkoztatva az idézett fiatalember. „Nálunk, ha víz van, vödör nincs, ha vödör van, víz nincs.” Elérhetetlen, hogy mindkettő egyszerre legyen? Nem hiszem, csak jobban kell figyelni az előkészítésre, a szervezésre, a munkavégzés menetközbeni ellenőrzésére. Meg jó végrehajtást csak jó terv birtokában remélhetünk: L. Gy. Tanácskoztak a dombóvári népi ellenőrök __________________________________________^PÜJSÁG 3 ( TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kedd délelőtt Dombóváron a városi tanács nagytermében népi ellenőrök fórumára került sor. A városi népi ellenőrzési bizottság nevében Borsi Sán- dorné, a bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket — üzemvezetőket, népi ellenőröket —, majd vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben is a népi ellenőrök munkája arra irányult, hogy a valóságos helyzet feltárása alapján helyes következtetésekkel, javaslatokkal ösztönzést adjanak a lakosság élet- és munkakörülményeit javító intézkedések megtételére. Változatlanul fontos feladatuknak tekintik a lakosságtól érkező bejelentések, jelzések vizsgálatát és intézését, valamint az elemzésükből adódó politikai következtetések levonását. A népi ellenőrök munkájának eredményessége sokféle intézkedésben, a különböző hibák felszámolásában jut kifejezésre. Emellett azonban a népi ellenőrzésnél végzett társadalmi munka, tevékenység számokban is kifejezhető. A Dombóvár városi NEB- nél 232 népi ellenőr tevékenykedik rendszeresen. Közöttük olyanok is vannak, akik már húsz év óta végzik ez igaz ügy szolgálatát, igaz hittel és nagy akarással. A társadalmi munkában lefolytatott vizsgálatok száma 1978- ban 10 különböző témára irányult. A munkatervben rögzített vizsgálati feladatok mellett visszatérnek néhány előző évi vizsgálattal kapcsolatos intézkedés értékelésére, így a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben élő nők helyzetére, valamint az ifjúsági törvény végrehajtásának eredményességére is. A népi ellenőrök vizsgálatait bizalommal és megértéssel fogadták az érintettek, s több esetben már a vizsgálat végzése közben is történtek hasznos intézkedések. A városi szintű vizsgálatok közül sikeresnek mondható a közművelődési törvény végrehajtásával kapcsolatos vizsgálat. A 14 vizsgált üzem közül 11-ben sikerült elérni, hogy a népi ellenőrök javaslatait a minisztériumi iparhoz tartozó vállalati központok figyelembe vegyék, és a kulturális kereteket gyáregységi szintre lebontsák. Azért is van ennek Dombóváron nagy jelentősége, mert szinte valamennyi üzem csak gyáregysége egy nagy vállalatnak. A tanácskozás vitájában több népi ellenőr elmondta tapasztalatait, s javaslatot tettek munkájuk hatékonyságának növelésére. Kővári Gyula népi ellenőr hozzászólásában elmondta, hogy már húsz éve végez ilyen tevékenységet, összehasonlítást tett a húsz évvel ezelőtti és a mai ellenőrzési formák között. Megállapította, hogy szinte hihetetlenül sokat fejlődött a népi ellenőrök tevékenysége, és igen fontosnak tartja az egyes fontos témákra való későbbi visszatérést. • A tanácskozáson megjelent és felszólalt dr. Tóth Bálint, a Tolna megyei NEB elnöke. Üdvözölte a tanácskozást, s elmondta, hogy a népi ellenőrzési tevékenység állami jellegű társadalmi munka. A népi ellenőrök a szocialista társadalom megbízása alapján járnak el, s éppen ezért az a kötelességük, hogy ne csak a rosszat lássák meg, hanem a jó tapasztalatokat is vegyék észre, és megfelelő módon törekedjenek azok hasznosítására. Szöveg és kép: MAGYARSZÉKI ENDRE Mezőgazdasági és élelmezésügyi vezetők országos értekezlete A mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt álló feladatok, az irányítás színvonalának emelését, a célratörő, racionális vezetői munkát sürgetik — mondotta Ro- mány Pál miniszter a szerdán délelőtt Gödöllőn, az agrártudományi egyetemen kezdődött kétnapos országos tanácskozás bevezető előadásában. Az eszmecserén a mezőgazdasági, az élelmezés- ügyi és az erdészeti ágazat területén dolgozó vezetők, párt-, állami és társadalmi szervezetek, a MÉM, valamint a társtárcák képviselői megvitatják az elmúlt esztendő tapasztalatait, eredményeit és az idei feladatokat. (MTI) Az elmúlt évben 15 millió forint értékű új gépet kapott az MMG szekszárdi gyára. A fokozatosan üzembe állított gépekkel nőtt a termelékenység — az elavultak selejtezésével — növekedett az üzem- biztonság, javult a minőség. Egyes gépek, mint például a három új precíziós hosszautomata gép három-négyszer annyi alkatrészt gyárt egy műszakban mint a tíz évnél idősebb elődeik. A mennyiségi növekedés mellett az új gépek minőségi javulást is eredményeztek, ami jelentősen emelte a tőkés exportot. Fotó: kz Az „elődök” a Ruhla esztergák A három új precíziós hosszautomata Uj gepek az NIMIG-ben Kővári Gyula felszólalása
