Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-10 / 7. szám
1979. január 10. “rtÉPÜJSÁG 3 Közérdekű kérdezz-felelek Beszélgetés a telnőttvédelemről Sokan panaszolják, hogy időigényes és nehézkes a szociális otthonokba való beutalások mechanizmusa. Mint azt kiderítettük, nem a „hivatal packázásairól” van szó, hanem arról, hogy 11 szociális otthonunk csupán 1040 idős embernek tud helyet biztosítani. Az intézmények közül négy csak pszichiátriai gondozottakat fogad 450 helyére. A maradék 590 hely Gyönkön, Grábócon, Dombóváros, Értényben, Tengelicen, Sárpilisen és Mázaszászváron nemcsak, hogy telített, túltelített. Ez az egyik magyarázata a kifogásolt „nehézkességnek”, hasonlóképpen a hosszú várakozási időnek, továbbá annak, hogy átlagosan százan várnak bejutásra. A másik magyarázat az, ami miatt dr. Tóth Rudolfot, a Tolna megyei Tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportvezetőjét megkerestük. Tájékozódásunk során tudniillik kiderült, hogy az érdekeltek nem ismerik a szociális otthoni beutalások rendjét. — Sok éves tapasztalatunk, hogy a szociális otthoni ellátásra szoruló idős korúak ősszel és kora télen jelentkeznek a felvételigényükkel. Tavasszal és nyáron nincsenek fűtési, ruházkodási gondjaik, így nem kívánnak megválni megszokott környezetüktől. Aztán, amikor kiderül, hogy mégsem képesek nekivágni már az újabb télnek, kopogtatnak. Nem is hiszik, milyen megoldhatatlan feladatok elé állítanak ezzel bennünket, s milyen nehéz helyzetbe hozzák magukat. Ezért nem győzzük kérni, hogy a szociális otthoni elhelyezésre várakozók ne .halasszák beutalási kérelmeiket október, december hónapokra. — Egyéb nem késlelteti a felvételeket? — Dehogynem! Elég sokan utaznak be hozzánk lakóhelyükről a megyeszékhelyre, úgy gondolván, hogy a személyesen kért elhelyezés a hatásos. Ez megint időhúzó tévedés. Egy-egy beutaló határozat meghozatala a lakóhely szerint illetékes tanács feladata. Részben azért is, hogy az állampolgároknak ne kelljen fölöslegesen utazgat- niok. Mi történik, ha mégis bejönnek? Személyesen hozott kérelmüket vissza kell juttatnunk a helyi tanácshoz, hogy az hozza meg a beutalási határozatot és állapítsa meg a gondozási díjat, vagy javasoljon szükség esetén térítésmentességet. Mi csak ezután jelöljük ki azt az intézetet, ahol éppen üresedés van. Előfordul azonban, hogy kijelölésünket a beutaló nem fogadja el, mert másik, lakóhelyéhez közelebbi intézetbe akar kerülni, arra hivatkozva, hogy ott rokona, barátai, ismerősei vannak. Az ilyen igényt is méltányolnunk kell, noha ez is megnöveli a várakozási időt. — Ki kérheti a szociális otthoni elhelyezést? — A cselekvőképtelen személyek kivételével csak az az idős korú, aki a felvételre jogosult. Ezt a követelményt is kevesen tudják, s ezért sokszor kell visszaküldenünk a házastárs, a gyerek, vagy munkatárs aláírásával érkező kérelmeket. — Ha időben és a beutalásra jogosult kéri a helyi tanácstól a szociális otthoni felvételt, az ügy hivatali elintézésétől számítottan mennyit kell várakozni? — Férfiaknál átlagosan két hónap, nőknél négy hónap a várakozási idő. — Mi vonatkozik a cselekvőképtelenek szociális otthoni felvételének rendjére? — Az elmebetegek elhelyezését szakorvosi vizsgálat előzi meg, amit a megyei kórházban végeznek el. Ennek megtörténte után jelölheti ki a városi vagy járási gyámhatóság az ideiglenes gondnokot, aki kérheti gondnokoltjának szociális otthoni elhelyezését. — Akad a beutalási kérelmek között indokolatlan? — Sajnos, igen. Esetenként egészen jól szituált emberek úgy kívánják megoldani idős és beteg szüleik gondozását, hogy szociális otthoni elhelyezésüket kérik. Pedig az idős szülők ápolása, gondozása elsőrendű feladat, ami csak akkor hárítható a tanácsi szociálpolitikai szervekre, a társadalomra, ha a gondozás, ápolás családi körben semmiképpen sem oldható meg. — Köszönjük a kérdéseinkre adott válaszokat, melyeket a segítségadás reményében közvetítünk! —óa— Kiállítás az NDK szocialista mezőgazdaságáról Az NDK szocialista mező- gazdaságának fejlődését és feladatait bemutató kiállítás nyílt kedden az NDK kulturális és tájékoztató központban. A kiállítás tablókkal, grafikonokkal ismerteti az NDK- ban működő több mint ötezer termelőszövetkezet, állami gazdaság, kertészeti szövetkezet és társulás tevékenységét, eredményeit. A tárlat szemlélteti az NDK, Magyarország és a Szovjetunió közötti együttműködést is a növénytermesztésben, az állattenyésztésben. A látogatók ezenkívül megismerkedhetnek különböző szakkönyvekkel és folyóiratokkal, valamint élelmiszeripari termékekkel, főként a konzerv- és fűszerkészítményekkel — és az NDK korszerű mezőgépeinék modelljeivel. A kiállítás idején két fórumot tartanak: az állattenyésztési tapasztalatokról és gondokról, valamint a magyar növénytermes'ztési hozamok állandósításáról. Dunaújvárosi beruházás Növelik a tőkés exportot a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezetben. A tavalyi 24,5 millió helyett idén 38—40 millió forintnyi faipari terméket exportálnak az NSZK- ba. Az iszlám előírásainak is megfelelve Most már esztendők óta — egy-két cikktől eltekintve —, maradéktalanul ki tudjuk elégíteni mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a hazai szükségletet. Az élelmiszer-gazdaság szerepét, jelentőségét az is jelzi azonban, hogy az ágazat export- érdekeltsége egyre inkább növekszik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek ugyanis mintegy 35 százaléka exportra kerül. A szocialista exportból az élelmiszergazdaság részesedése 14—15 százalék, míg a dollárelszámolású exportból 35 —40 százalék. Ahol az összes termelésnek ilyen jelentékeny hányada kivitelre kerül, abban az ágazatban különösen élesen vetődik fel a gazdaságosság, a versenyképesség. Az mindenesetre jó dolog, hogy számos termékünket kedvelik, elismerik. A birkahús, az étolaj, a dobozolt sonka, a marhahús, többféle minőségű bor, néhány konzervünk, tipikus jelzők — ízletes, márványozott, zamatgazdag stb. —, kíséretében honosodott meg sok ország piacán. KEDVEZŐ ÁRAT FIZETNEK És még nem is beszéltünk olyan, évtizedek óta benevezett magyar élelmiszerről, mint például a méz, a paprika, a téliszalámi. Ezek a termékék különleges helyet vívtak ki maguknak az exportban. Szívesen vásárolják, hajlandók érte többet is fizetni, mint a hasonló jellegű, de kevésbé márkás cikkekért. Ez érthető, hiszen például a téliszalámi minden konkurenssel szemben állja a versenyt, s az új technológiával gyártott dobozolt sonka sem marad el ma már a nemzetközi piacon a legismertebb dán, holland és a lengyel áru mögött. Versenyképességünk javítása megköveteli, hogy egyre több ilyen márkás termékkel, piachódító különlegességgel jelenjünk meg a nemzetközi kereskedelemben. Kedvező, magas árat a vevő ugyanis csak annak az eladónak fizet, aki egyöntetűen jó minőségű árut a várt határidőre szállít, és rugalmasan alkalmazkodik a változó igényekhez és kívánságokhoz. És a vevők megelégedettsége nemcsak magasabb árat jelent, hanem nagyobb üzleti biztonságot is nyújt. Kevésbé kell félniök a piacokon a helyzet romlásától, a pangástól, vagy a válságtól azoknak az exportőröknek, akik iránt bizalommal vannak a vevők, akiknek az árui keresettek. Nehezebb gazdasági helyzetben a vevők először azoknál az eladóknál csökkentik vásárlásaikat, akikkel kevésbé elégedettek, akiknek termékei nem egyenletes minőségűek, esetleg nem elég megbízhatóak a szállításban. AZONNAL REAGÁLNI Az természetes, hogy a növekvő verseny kifogástalan minőséget, béltartalmat és esztétikus megjelenésű árut kíván. Ehhez pedig a jó minőségű alapanyag mellett gondos feldolgozás és korszerű csomagolóanyag is szükséges. Ám mindezen túl, az is követelmény, hogy a piac minden rezdülésére képes legyen élelmiszeriparunk azonnal reagálni, ha a vásár- - lók különleges és drága élelmiszert, csomagolást kívánnak, akkor azt is szállíthasson, ha megfizetik. És hogy milyen az exportpiacokhoz való alkalmazkodó képességünk, arra szerencsére már egyre több jó példát lehet találni. Ismert, hogy e népgazdasági ágban a legnagyobb valutaszerző forrásunk ma az állattenyésztés, a hústermelés. Hagyományos exportcikkeink a téliszalámi, a dobozolt sonka, a gyulai kolbász, ebből az ágazatból kerül ki. Szerencsére most már a húsipar nagy beruházásai egyre inkább lehetővé teszik, hogy rugalmasabban alkalmazkodhassunk a piaci követelményekhez. Ez pedig azt jelenti, hogy az árviszonyoktól függően szervezzük exportunkat, ha jó árat fizetnek érte és érdemes, akkor élve exportálhatunk, ha a darabolt húsrészek ára magas, akkor azt szállítunk a vásárlónak és természetesen növekvő mennyiségben gyárthatunk magas fokon feldolgozott termékeket, különlegességeket is. SZALÁMI, BORSSAL Jellemző, hogy milyen gyors karriert futott be a hagyományos szalámi mellett a fekete bélbe töltött, zöldborssal ízesített szalámi. Ez az új termék alig kétéves múltra tekint vissza, és főként az NSZK-nak szállítottunk belőle, de most már megjelent a holland és a belga boltokban is. Ahhoz tehát, hogy új piacokat is megszerezhessünk, ez az új termék is bizonyítja, hogy különleges, a helyi ízlésekhez, szokásokhoz is alkalmazkodnunk kell. Ezt a felismerést tükrözi a húsipar több új gyártmánya. Közismert, hogy a Közel- Keletre és Afrikába ma már eljut a magyar marha, a juh és a baromfi. Ám az export növelésének az is egy új útja, ha ezeken a piacokon feldolgozott húskészítményekkel is megjelenünk. A gondot eddig az okozta, hogy a magyar húskészítmény főként sertéshúsból készült. Az arab piacon ezzel nem lehetett megjelenni. Felvetődött tehát a kérdés, hogy ha a piac igényli, a magyar húskészítményeket miért ne lehetne marhahúsból is előállítani. A múlt esztendei kiállításokon már bemutatták az új különlegességeket: az iszlám előírásainak megfelelően marhahúsból készült, pácolt sonkatömböt, turistaszalámit, cserkészkolbászt, olasz felvágottat, sonkaszalámit. Ezeket a- termékeket arab kereskedők tanácsai szerint fűszerezték, fehér- és zöldborssal, paprikával, sóval. És valamennyi termék máris az újdonság erejével hat az arab piacokon. ZABBAL HIZLALT LIBA Jó kezdeményezés a magyar hűtőiparé, amely a hagyományos termékei mellett, tavaly megkezdte a gyors- fagyasztott hagymakocka gyártását. Ez annál is inkább üdvözlendő, mert így magasabb árat kapunk a hagymáért, így a hagyma jóval tovább tárolható, egész évben ott lehetünk vele tehát bármelyik piacon. Találni más kezdeményezéseket is, amelyek új színfoltot jelentenek az élelmiszer-termelésben, s nem kell hozzá nagyobb jóstehetség, hogy rövid idő alatt megkedvelik az expoirtpiacokon. Ilyen például a zabbal hizlalt liba, jó néhány ételízesítőnk, mint például a piros arany, a gulyáskrém, a fokhagymakrém. Néha nem is kell teljesen új terméket kitalálni, hanem a feldolgozás módjában, a kikészítésben szükséges új eljárásokat alkalmazni. A pulykát például darabolva jobban megfizetik, mint egészben és magasabb árat sikerül elérni, ha a csirkemell kicsontozva, bőr nélkül kerül ki a feldolgozó- üzemből. Nemcsak a nagy tételekre érdemes tehát figyelni. Sok valutát lehet szerezni az úgynevezett apró cikkekért is, ha azok kiváló minőségűek, és különleges igényeket elégítenek ki. Ezért érdemes még nagyobb erőket koncentrálni a termékválaszték bővítésére, újdonságok bevezetésére, mert csak így lehet a meglévő piacok mellé újakat is szerezni, termékeinket gazdaságosan értékesíteni. (Cs. F.) Pártmegbízatása: a politikai irodalom terjesztése Dunaújvárosban, a Dunai V asmű területén jó ütemben épül az új, konverteres acélmű, amely elkészülte után évente több mint egymillió tonna acélt fog előállítani. Az építők a napokban a harminc méter magas oszlopok tetejére emelték a gyártócsarnok százhetven tonnás fő tartóelemét A képen: levegőben a súlyos teher. Kellemes meglepetés érte nemrég Vaszari Józsefnét, a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet belső ellenőrét: néhányad magával kis ünnepségen vett részt a megyei párt- bizottságon, a megyei párt- bizottság titkára köszönte meg nékik azt az eredményes munkát, amit a magyar nyelvű szovjet folyóiratok terjesztésében végeztek és adott át jutalmul egy-egy vásárlási utalványt. Most is, ahogy munkahelyén felkerestük, éppen egyik kolléganője nyitja rá az ajtót: Hallottam Erika, hogy megjött a Fáklya. — Tessék, vigyed. — Tegnap jött a tíz darab, de most már csak öt van belőle az asztalon. — Mióta csinálja? — Tavaly májusban kaptam a megbízást a pártszervezet vezetőségétől, hogy legyek a politikai irodalom, a Kossuth-kiadványok terjesztője. Vállaltam, hiszen szeretek olvasni. Elszomorodtam egy kicsit, amikor láttam a szekrényben felhalmozva a különféle füzeteket, könyveket, amelyeknek korábban az lett a sorsa, hogy az év végére összegyűltek és vissza kellett küldeni őket Szekszárd- ra. Majd nálam másképp lesz — gondoltam. Amikor a párttitkár látta, hogy tetszik a feladat, mondta, hogy a magyar nyelvű szovjet folyóiratokat is vállalhatnám. Belementem. Ezekből akkor mindössze két Fáklya járt a szövetkezetbe, ma tíz. Jár még ide öt példány „Szovjetunió” és ugyancsak öt „Lányok, Asz- szonyok”. — A beszámoló taggyűlésen bizonyára szó esik arról is, hogyan teljesítette pártmegbízatását... — Azt hiszem, csak egy mondatban. Mert decemberben már beszámoltam a pártvezetőségnek. Elismerték, hogy jól dolgoztam. Persze, elmondtam a gondokat is. Megígérték az elvtársak, hogy segítenek. — Nincs- megelégedve az eredményekkel ? — 1977-ben 1700 forint értékű Kossuth-kiadvány fogyott el a szövetkezetben. Ez év májusáig mindössze 600 forint értékű. Az év végéig Vaszari Józsefné már 4200 forint. De lehetne több is, hiszen még mindig csak viszonylag szűk réteg érdeklődik e kiadványok iránt. A párttagok, azok, akik részt vesznek a pártoktatásban. Rendszeresen érdeklődnek, milyen újdonságok vannak, vagy ha a tanulásukhoz kell egy-egy könyv, meghozatják velem. Legutóbb A tőke három kötetét hozattam meg a KISZ-titkárnak. Korábban a Közgazdasági kislexikont, meg A mai monopolkapitalizmust, Itt van a 78-as kiadványokról szóló tájékoztató, ebből tudok ajánlani. Korábbi munkahelyemen már járattam a Nők Magazinját, gondoltam, itt is megpróbálom. Rendeltem húszat. Elfogyott. A következő rendelésem már harminc példányra szólt. Az is elkélt. Sógornőm, Edit kérdezte, hogy tudnék-e ajánlani valamilyen könyvet a gyermeknevelésről. — A Szülők kislexikonét vedd meg — mondtam. — Abban sok mindent megtalálsz. — Nagyon megörült a könyvnek. — Tervei? — Mindenekelőtt azt szeretném elérni, hogy a párt- szervezet minden tagja legalább egy folyóiratot járasson. Erre ígéretet kaptam a legutóbbi taggyűlésen és azóta jóformán már mindenki jelentkezett. Ezenkívül, eljuttatni mindenkihez Olyan könyveket, folyóiratokat, amelyek megfelelnek az illetők érdeklődési körének. Felkelem az érdeklődést, akiben még nincs meg. Úgy érzem, sikerülni fog. (J) Különlegességek az agrárpiacon Többet exportálnak
