Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
1979. január 7. SrdÉPÜJSÁG 11 6istaw Zemla szobrai Gustaw Zemla lengyel szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, a Műcsarnokban. Képeink a kiállításon készültek: Kitárt karok Ady Endre Női fej Megújulóban az ifjúsági dalosmozgalom Aki szereti a fiatalok közös énekét, s hangversenyekre jár, esetleg maga is énekel valamelyik együttesben, tanúja lehetett annak, hogy a rádió éneklő ifjúsági hangversenyei sem a dalosoknak, sem a közönségnek nem nyújtottak valódi élményt. Nem is nyújthattak, hiszen nem azért szervezték. A rádió számára készítendő hangfelvétel volt a cél, s a cél eleve meghatározta a többi körülményt is. Nemcsak a szó szoros értelmében véve gépiesen — a rádió felvevő gépeinek alárendelve — zajlottak ezek a hangversenyek; ritmusuk, hangulatuk is gépies volt. A gyerekeknek katonásan, pisszenés nélkül, szigorú időrendben kellett fölvonulni- ok a színpadra, szorongva kellett énekelniök, mert ha nem sikerül a felvétel, hosz- szú évek munkája veszítheti el értelmét, s a végén legfeljebb föllélegeztek, de nem örülhettek igazán, hiszen teljes bizonytalanságban várták a döntést, amelyre csak hetek múltán számíthattak. Talán már el is felejtették az egészet, amikor iskolájuk megkapta a hivatalos értesítést, amely az esetek döntő többségében azt tartalmazta, hogy „a kórus felvétele, sajnos, nem sikerült”. Igazi mozgalommá nem válhatott ez az Éneklő ifjúság. Az iskolai éneklő közösségek többségét nem vonzotta, s azok közül is, akik egyszer belekóstoltak, nem egynek örökre elment a kedve attól, hogy ismét vállalkozzék a szereplésre. Sok-sok bírálat, vita, s a valóságos helyzet elfogulatlan felmérése után határozta el a Kórusok Országos Tanácsa, hogy megreformálja az ifjúsági dalosmozgalmat. Vessünk azonban előbb egy pillantást a hagyományokra : Lassan fél évszázada, hogy Kodály munkássága nyomán megfogalmazódtak az Éneklő ifjúság alapelvei, s kialakult az iskolai énekkarok rendszeres ünnepi találkozóinak gyakorlata. Előbb alkalmanként rendeztek ifjúsági hangversenyeket, majd az első margitszigeti Éneklő ifjúság sikere nyomán 1934- től az egész országban elterjedt ez a név, s a névvel együtt a mozgalom is. Az Éneklő ifjúság énekkarai a inépdalból megszülető új magyar kórusmuzsikát vitték diadalra, s hangversenyeik formai újdonsága az volt, hogy nemcsak az egyes kórusok énekeltek kü- lön-külön, hanem egy-egy nagyszabású kánont a részt vevő összes kórus közösen énekelt el. Az éneklés így vált igazán közösségi élménnyé. Rendeztek még néhányszor éneklő ifjúsági hangversenyt a felszabadulás után is, a mozgalom azonban fokozatosan elnémult. A hetvenes évek elején a rádió élesztette fel az Éneklő ifjúságot, az általuk választott út azonban, mint láttuk, nem vezetett célhoz. Az Éneklő ifjúság módosított rendszerében a Kórusok Országos Tanácsa új szervezeti kereteket dolgozott ki az ifjúsági dalosmozgalom számára. A mozgalom gazdái a •megyei kórusszervezetek és az ifjúsági szövetség megyei szervei lesznek, hiszen ők ismerik legjobban saját hagyományaikat, lehetőségeiket, együtteseiket. A Kórusok Országos Tanácsához ezekben a hetekben sorra érkeznek az értesítések az egyes megyékből, hogy alakulófélben vannak, vagy már még is alakultak az- ifjúsági dalosmozgalom irányító stábjai, amelyekben helye van a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjének, a megyei KISZ- bizottság ikultúrfelelősének, a KÖTA-titkárnak, a vezető ének-zene szakfelügyelőnek és minden mozgalmi vagy zenei szakembernek, aki szívügyének érzi az Éneklő ifjúság talpra állítását. Alapvető célja a módosított rendszernek, hogy a kórusok tagjai örömmel énekeljenek, sehol másutt meg nem szerezhető élményt kapjanak az Éneklő ifjúság rendezvényein. Tömegeket akarnak mozgósítani, de úgy, hogy a mércét nem állítják lejjebb. A művészi színvonal és a széles társadalmi bázis egységének biztosítéka lehet, hogy ikét, egymással párhuzamos vágányon jelölték ki az utat: ünnepi, fesztivál jellegű kórustalálkozókat is rendeznek, s vetélkedőket, versenyeket is. A fesztiválokon megszerezhetik a közös éneklés élményét azok is, akik nem szeretnek vagy valamilyen oknál fogva nem akarnak versenyezni, a vetélkedőkön pedig mindenki előtt megnyílik a különböző babérok megszerzésének lehetősége. A rádiós szereplés nem a legfőbb elérendő cél lesz, hanem csupán az egyik természetes következménye a kiemelkedő művészi teljesítménynek. A legjobbak ezenkívül hanglemezfelvételen, jutalomtáborozáson, országos vagy nemzetközi kórus- találkozókon vehetnek részt. Ezeken a versenyeken választják ki az országos diáknapokon szereplő kórusokat is, de a diáknapi szereplésre olyan kórust is meghívhatnak, amely „csak” a fesztivál jellegű találkozón énekelt szépen. A középiskolás énekkarok számára már ebben a tanévben életbe lépett az új forma, s minden jel arra vall, hogy az ifjúsági dalosmozgalom valójában megújul. Az Éneklő ifjúság módosított rendszerét a következő tanév elejére kidolgozzák az általános iskolás kórusok számára is. BALOGH ELEMÉR Műemlék könyvtáraink Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár A könyvtárterem A volt líceum épülete, amelyben ma a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola műkö- dilf, 150 éve ad otthont a tanárképzés intézményeinek. A mostani főiskolát 1950- ben Debrecenből helyezték Egerbe, s 1969 óta viseli a Ho Si Minh nevet. Az épület az alapító Esz- terházy Károly egri püspök terve szerint egyetemnek készült. A munkálatok 1765- ben meg is kezdődték, de mire az egyetem 1793-ban megnyithatta volna kapuit a tanulni vágyók előtt, addigra napvilágot látott Mária Terézia Ratio Educationisa, amely többek között kimondja, hogy az egyetemeket Pestre kell telepíteni. II. József pedig, amikor az építkezés megtekintésére Egerbe érkezett, a legenda szerint azt mondta, hogy kaszárnyának fogja használni az épületet. Ha Eszterházy elképzelése megvalósulhatott volna, akkor az egri lett volna Magyarországon az első négy- fakultásos (teológia, bölcselet, jog- és orvostudomány) egyetem. Az egyre korszerűsödő oktatás követelményeihez igazodva nemcsak kápolnát és könyvtárt helyeztek el az egyetem épületében, hanem — a természettudományok tanításához segítséget nyújtó — csillagvizsgáló tornyot is. Itt, a régies szóhasználattal Spekulának nevezett obszervatóriumban az eredeti, a 18. században legmodernebbnek számító csillagászati műszereket tekinthetik meg az érdeklődők. Eger városában tehát nem lehetett egyetemet létrehozni, így az épületben más, főiskola szintű oktatási intézményeket helyeztek el. Először hittudományi főiskola, majd jogakadémia működött itt. Később, hat éven keresztül, a budapesti orvosi egyetem megnyitásáig, a Magyar Orvosképző Főiskolának adott otthont, 1828 óta pedig tanárképzés folyik falai között. Mivel a könyvtárt egyetemi könyvtárnak szánták, a könyvgyűjtést a tervezett négy fakultás tananyagához igazodva kezdték el. A könyvtár a terv meghiúsulása után nem lett az egymást követő főiskolák iskolai könyvtára, hanem az egyházmegye, illetve az érsekség tulajdonába került, s azóta is nyilvános tudományos könyvtárként működik. Az állományt tehát gyakorlati céloktól vezérelve, az oktatás elősegítésére alakították ki, ezért itt kevesebb a könyvritkaság, mint más műemlék jellegű könyvtárunkban. Inkább arra törekedtek az egyetemes gyűjtőkörű állomány kialakítói; hogy minden jelentős, előre mutató XVI—XVIII. század) művet beszerezzenek. így tett szert a könyvtár, a jelenleg már 106 ezer kötetes, tudománytörténeti szempontból kiváló gyűjteményre, amely a teológiai, a filozófiai, a jogtudományi, a történeti és csillagászati tudományok területén a leggazdagabb. Bőven akad azonban könyvcsemege is a könyvtár 33 középkori kódexe, 94 ősnyomtatványa, 750 régi magyar nyomtatványa és nagyszámú kézirata között. Itt őrzik például az egyetlen, Magyarországon található Mozart-kéziratot, amelyet a híres zeneszerző 1787-ben, édesapja halála után írt leánytestvérének. A könyvtár tárlójában állították ki Mikes Kelemen törökországi leveleskönyvének egyik eredeti, kéziratos példányát. Szintén itt látható Dante Divina Commediájának első latin nyelvű fordítása, a XV. század elejéről. A magyarországin kívül ennek a kódexnek még két példányáról tudunk, az egyiket a British Múzeumban, a másikat pedig a Vatikán könyvtárában őrzik. A három közül az Egerben kiállított a legértékesebb. Ezt a példányt Serevalle, a fordító, a tridenti zsinaton, 1414-ben adta át Zsigmondnak. A magyar királynak címzett ajánláson kívül kommentár, teológiai értelmezés is íródott hozzá, amely különösen a humanizmuskutatók számára nagy kincs. A kódexek közül jelentős még az 1400- as évek elejéről, vagy talán még korábbról származó, misztériumjátékokat és ezek kottáit tartalmazó Erlauber Spiele. 1966-ban adta ki a Corvina Kiadó Horae Beatae Mariae Virginis című miniatú- ra fakszimiléjét, amelynek eredetije szintén az Egri Főegyházmegyei Könyvtár tulajdona. A természettudományok köréből az állomány legjelentősebb darabja a Sorbonne híres csillagászának, John of Hollywoodnak Európa-. szerte híres De Sphaera Mundi című munkája. A főiskola és a főegyházmegye könyvtára egy épületben működik, A két intézmény munkája azonban homlokegyenest eltérő. A főiskola könyvtárában is vannak régi, 1700 körüli könyvek, de ezek egyelőre feltáratlanok. A mintegy 150 ezer kötetes állomány főleg pedagógiai és marxista- leninista szakirodalommal látja el olvasóit. Ezért a főiskola hallgatói, ha kutatómunkára adják fejüket, inkább a főegyházmegye; könyvtárat keresik fel. Ezt a kölcsönzési nyilvántartás is bizonyítja, az érseki könyvtár legtöbb olvasója a főiskola tanára vagy diákja. Egyébként a könyvtár 400— 600 beiratkozott olvasója évente 30—37 ezer kötetet kölcsönöz, tehát három- évenként „kiolvassák” a könyvtárat. A kölcsönzést nem tévedésből írtam. A könyvtár olvasószobája ugyanis egyúttal a könyvtárosok dolgozószobája is. De ez a helyiség sém különül el kellőképpen a műemlék jellegű termektől. így a könyvtárra kiváncsi évi 45 ezer turista zavarná az itt dolgozó kutatókat. Jobb megoldás híján még a folyóiratokat is kénytelenek kölcsönadni. Az, hogy két könyvtár és a főiskola .osztozik” az immár 200 éves épületen, még inkább fokozza a szinte mindenütt jelentkező helyhiányt. Eredetileg csak egy díszes kivitelű könyvtártermet alakítottak ki. Berendezését Fellner Jakab tervezte és Lotter Tamás egri asztalos faragta. A tridenti zsinatot ábrázoló freskó — Kraeker János munkája — az egyébként sima mennyezetet boltívessé varázsolja. Ebben a templomszerű csarnokban helyezték el az állomány alapját képező húszezer kötetet. ' A háborúk sem az épületben, sem az állományban nem okoztak kárt. A debreceni főiskola ideköltözésekor viszont tornateremre is szükség volt. Ezért az új részben őrzött könyveket egy földszinti helyiségbe zsúfolták. Tíz év alatt 1200—1500 könyv, köztük néhány értékes kódex is eltűnt innét. A megmaradt köteteket 1959- ben ideiglenesen a már nem használt kápolnába költöztették. A könyvtár modem anyagát a látogatók ma is itt találják. A kápolnában lévő állványok megteltek, az állomány viszont évente 1000—1500 kötettel gyarapodik. A megoldás pedig várat magára. A távlati tervek szerint, ha a főiskola új épületet kap, a volt líceumban kulturális intézményeket helyeznek el. Ekkor a kápolnában lévő könyvek külön terepibe kerülnek, újabb raktárhelyiségekkel és egy 20—25 férőhelyes olvasóteremmel bővül a könyvtár. A kápolnát pedig — az esztergomi mintájára — egyházi múzeumnak lehetne berendezni. De e szép elképzelés megvalósításáig is tenni kellene valamit. Hiszen mind több kutató keresi fel a könyvtár értékes, szinte minden Egerben nyomtatott és Egerre vonatkozó művet magába foglaló helytörténeti anyaga miatt. Az olvasók kiszolgálása csak úgy oldható meg, ha a könyvek annak rendje- módja szerint polcokon sorakoznak. Ezért néhány fémállványt vásárolnak. Ezek ugyan nem illenek a barokk környezethez, de „ideiglenesen” megoldják a helyhiányt. A távlati terv pedig, reméljük, hamarosan valósággá válik. MÁTRAHÁZI ZSUZSA A liceum épülete
