Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

1979. január 30. NÉPÚJSÁG 5 „Megértjük a játékvezető bizottság helyzetét” A vitás, kényes dolgokat is megbeszéltük "T". Dombóvári MSC labda- ÍÜ rúgóival a déli órákra g\ — az edzés utánra — —J terveztük a beszélge­tést. Kissé korán érkeztünk, a játékosok egy része még az öltözőben volt, és megkértük a csapat edzőjét, Bancsi Fe­rencet, tegye lehetővé, hogy az eredeti megállapodástól el­térően már az edzés előtt folytassunk beszélgetést a já­tékosokkal. — Ennek semmi akadálya, bár a vezetőség közül még nincs itt senki. — Majd később bekapcso­lódnak a társalgásba — vála­szoltuk, és a pályagondnok máris a szomszédos helyiség­be invitált bennünket, ahol azonnal rátértünk a lényegre. Az edző kezdte: — A megyében sok mindent beszélnek, a mi gondjainkról több olyan mendemonda lá­tott napvilágot, mely szerint nálunk áthidalhatatlan aka­dályok jelentkeztek. Ez a kö­zelmúltban még Szekszárdon is szóba került. El kell mon­danom, hogy semmi más problémánk nem volt, mint az, hogy a játékosok nem tud­tak edzésre járni munkahelyi elfoglaltságuk miatt. Ma már túl vagyunk ezen, sikerült el­érni, hogy a játékosok reggel hatkor kezdenek munkahe­lyüköt. Erről ennyit. Most a hétközi mérkőzésekről: lehet, hogy több helyen előnyös, de nekünk egyáltalán nem ked­vező a hétközi forduló. Első­sorban az ifjúsági csapat szempontjából megoldhatat­lan. Aztán itt van a kiállított játékosok ügye. Hónapok óta húzódik, de a szövetség nem foglal állást, illetve nem tel­jesíti a kérésünket, hogy a ki­állított játékos ügyét még azon a héten tárgyalják. Dobos Ernő is elmondta vé­leményét: — Nem tudom, a nagymányokiak honnan vet­ték, hogy az igazolásokért nem én mentem be a játék­vezetői öltözőbe. Ez az infor­mációjuk téves, az viszont igaz, hogy a legmesszebbme­nőkig helytelenítem, hogy a csapatkapitánynak kell ilyen­nel az idejét tölteni. A csa­patkapitányt ne terheljék ilyen munkával, és az is igaz, hogy mérkőzés után olyan idegállapotban van a játékos, mely nem alkalmas az ilyen feladat elvégzésére. Tulajdon­képpen akkor miért van az intéző, aki ismeri a verseny- kiírás minden csínját-bínját? — Azt kell mondanom, hogy azonos vétségért nem teljesen azonos büntetést kap­nak a játékosok. Közel tíz éve játszom — mondta Vida Jó­zsef — és most állítottak ki először. Akit velem együtt küldött le a játékvezető ugyanazért a vétségért, ő is egy hét eltiltást kapott, pedig a közelmúlt hónapokban több esetben is kiállította a játék­vezető és eltiltotta a fegyelmi bizottság. A megyeválogatott összeál­lítása rosszul sikerült. Dom­bóvárról két játékost hívtak meg, igaz elfoglaltságuk miatt ők sem tudtak elmenni. Ez azt bizonyítja, hogy a tudósító tájékoztatója alapján összeál­lított Hét 11-e nem jó. Ná­lunk ilyen szempontból nincs baj, de ha vidéken gólokkal nyerünk, a keddi újságban meglepetéssel tapasztaljuk, hogy a mezőny legjobbja az ellenféltől, a hazai csapatból került ki. A megyeválogatott összeállításánál feltétlen fi­gyelembe kell venni az edzők javaslatát. Olvastuk, hogy több helyen javasolták: a jö­vőben az edzők osztályzata alapján legyen összeállítva a Hét 11-e. Azonban talán az lenne itt a legjobb változta­tás. ha ez a hónap válogatott­ja lenne. Megértjük a játékvezető bi­zottság helyzetét, csak arra kérjük őket. hogy egy kicsit jobban vigyázzanak a küldés­nél. A kezdő játékvezetőket is kell foglalkoztatni, de őket olyan mérkőzésre küldjék, ahol előre lehet tudni, hogy a hazai csapat nagyarányú győ­zelmet arat. A más megyei játékvezetők működésével mi dombóváriak elégedettek va­gyunk. A dombóvári labdarúgók elidőztek a játékvezetők problémáinál, de kiérződött, hogy megjegyzéseikben, kri­tikájukban a helyes utat sze­retnék megtalálni, javasolni. Elmondták többek között azt is. hogy vidéki mérkőzéseiken kitűnő játékvezetéssel talál­koztak, de ha történetesen ők nyertek, akkor a vesztes csa­pat tudósítója a játékvezetőt elmarasztalta, és az újságban olyan kritikát olvashattak, hogy „gyenge játékvezetés”. Sok helyen nem a játékra, ha­nem a játékvezető megfélem­lítésére fordítanak gondot. Ebben természetesen a szur­kolók egy csoportja jár az élen. Ami a vasárnapi tippe- léseket. illeti, jobb lenne, ha több ember véleményét ki­kérnék, és az jelenne meg. Helyesnek tartották, hogy a keddi tudósításokból elmarad a teljesen fölösleges szabvány szöveg, inkább — helyette — keddi napokon néhány ki­emelt mérkőzésről részletes tudósítást adjunk. Nagy meg­elégedést váltott ki az is, hogy a jövőben a csütörtöki lap­számunkban visszatérünk a megyebajnokság egy-egy ér­dekesebb mozzanatára, meg­lepetésére. —Nem értjük a paksiakat — mondták többen is —, mi­ért Fejér vagy Bács megye válogatottjával akarnak ját­szani. Nekünk dombóváriak­nak lényegesen jobb lenne, ha például Somogy vagy Ba­ranya megye válogatottjával venné fel a küzdelmet Tolna megye válogatottja. A vita so­rán aztán kiderült, hogy a paksiak javaslata nagyon jo­gos, hisz nézőszám szempont­jából nincs még egy hely a megyében, ahol annyian áll- nák körül a pályát, mint Pak­son. Ez viszont bevétel szem­pontjából nem lehet közöm­bös, hisz a megyeválogatott szereplésével helytelen lenne terhelni a megyei sporthiva­tal költségvetését. Az érvet a dombóváriak is elfogadták, és azután belátták, hogy ilyen szempontból mégiscsak a paksiaknak van igazuk, ott kell a megyeválogatott mér­kőzését rendezni. Szóba ke­rült az időpont is, melyre pon­tos választ nem adhattunk, csak annyit, hogy az NB II- be jutásért sorra kerülő osz­tályozó befejezése után lehet erről szó. " dombóvári labdarúgók • H elmondták, hogy meg- ítélésük szerint Dombó- ——váron a gazdasági ve­zetők nem újjonganának, ha történetesen a DMSC labda­rúgói nyernék a bajnokságot, és jutnának az NB II-be. Ezen is elvitatkoztunk egy darabig, de az idő sürgetett. Bancsi edző egyre sűrűbben nézte — joggal — az óráját. Megkezdődött a DMSC lab­darúgóinak az edzése. Jó ér­zéssel távoztunk, a vitás, ké­nyes dolgokat is megbeszél­tük, és egyetértettünk. Javas­lataik, elgondolásaik — sze­rintünk — reálisak, és nem kértek különleges dolgokat, csak azt, hogy egy kicsit na­gyobb figyelemmel kísérjék a menet közben felmerülő gon­dokat. — kas — Az NB II rajtjára ké­szülő Bonyhádi Botond női kosárlabdacsapata szom­baton és vasárnap Komlón szerepelt. A bonyhádi együttes négy mérkőzést játszott, de mind a négyet elvesztette. A bonyhádiak első mér­kőzésüket Szigetvár ellen játszották. Különösen az első félidőben játszott nagy fölényben a szigetvári csa­pat, és a félidő végéig 35— 18-as vezetésre tett szert. A második félidőre felja­vult a Bonyhád, és meg tudta akadályozni a sziget­váriak nagyarányú győ­zelmét. A mérkőzés tíz­pontos (60—50) szigetvári győzelemmel fejeződött be. A második mérkőzésü­kön a bonyhádiak a Pécsi Universitas PEAC ellen 91—42 arányú vereséget szenvedtek. Az első félidő­ben az egyetemisták 45— 23 arányú vezetéshez ju­tottak, és ezt az előnyüket úgyszólván végig tartot­ták. Vasárnap először a Bajai Tanítóképző ellen léptek pályára a bonyhádi lá­nyok. Az első félidő válto­zatos, jó iramú küzdelmet hozott, a bajaiaknak mind­össze három pont volt az előnyük. A második félidő­ben a bajaiaknak sikerült erősíteniük, és 29—26-os félidő után 66—54 arány­ban nyerték a mérkőzést. Negyedik mérkőzésüket a Komlói Bányász együtte­se ellen játszották a cipő­gyáriak. A fiatal játéko­sokból álló komlói együttes az első félidőben nem tu­dott jelentős előnyre szert tenni (33—28), de a máso­dik félidőben már lényege­sen növelték előnyüket, és 96—69 arányban nyerték a mérkőzést. Mint Ábrahám János ed­ző elmondta, részükről a Komló-kupa elsődleges célja az erőnlét felmérése volt. Ilyen szempontból elégedett, hisz játékosai végig bírták az iramot. A helyzetkihasználás szem­pontjából — a csapatjáté­kon — azonban még akad javítani való. A február 3 —4-re tervezett kétnapos felkészülési torna egy nap­ra zsugorodott, mivel há­rom csapat lemondta rész­vételét. így február 4-én, vasárnap Bonyhádon, a tornacsarnokban a Komlói Bányász, a Bajai Tanító­képző, valamint a Bonyhá­di Botond együttese talál­kozik egy utolsó erőfelmé­résre a február 11-i bajno­ki rajt előtt. Tornacsarnok IBunafölcluaron Bemelegítő gyakorlatok Az év elejétől vidámab­bak a tornaórák a duna- földvári általános iskolá­ban. Elkészült a tornacsar­nok és nem kell egy szűk kis teremben eltölteni a heti három tesnevelési órát, ahol 10-en végezték a gya­korlatokat, 20-an pedig nézték, mert nem volt hely a mozgásra. Igaz, elsősorban a mintegy ezer általános iskolásé és a gimnazistáké a csarnok, lévén az általános iskola a fenntar­tó, de lehetőséget biztosítanak a sportolni vágyó felnőttek­nek és a szakosztályoknak is. Az iskola igazgatója és a sportkör elnöke között most folynak az egyeztetések az időbeosztásáról. Fontos szere­pet tölthet tehát be az új lé­tesítmény a földvári sport­életben is. Eddig ugyanis nem vagy csak mostoha kö­rülményei voltak a téli fel­készülésnek, az alapozásnak. Mi tagadás, ez az eredmény­ben is tükröződött. A szakosztályok eddig is foglalkoztak általános iskolás gyermekekkel, de a szervezett utánpótlást mégsem tudták megoldani. Pillanatnyilag az atlétikai szakosztály van a Ismerkedés a kosárral legszerencsésebb helyzetben. Konrád Ferenc egy személy­ben testnevelő tanár, s edző­je is a szakosztálynak. Ezt az elért eredmények is mutatják. Tavaly négy országos helye­zést szereztek a 13—14 éves földvári gyerekek. Sziegl Ferenc, az általános iskola igazgatója elmondta: — Ha a sportkör az eddiginél nagyobb figyelmet szentel a labdajátékoknak, akkor nincs akadálya, hogy az iskolában szervezetten foglalkozzunk a kézilabda, a kosárlabda vagy a röplabda utánpótlásának nevelésével. Az iskola három testnevelő tanára közül ket­tőnek jelenleg is van edzői minősítése (atlétika, kézi- és kosárlabda), a harmadik kol­lega jelenleg még képesítés nélküli, levelező tagozaton ta­nárképző főiskolára jár, s emellett hamarosan ő is 'sze­rez edzői képesítést is. Így nincs akadálya annak, hogy a tehetséges gyerekeket szak­képzett edzők ismertessék meg a sportágak alapismere­teivel. Persze, ennek akkor van értelme, ha a sportkör is kiemelten foglalkozik ezekkel a sportágakkal, s az általá­nos iskola befejezése után 'nem szakad meg a gyerekek sportolási lehetősége. — A tornacsarnok elkészül­tével minőségileg megváltoz­tak a testnevelési órák — mondja Szászvári Józsefné orosz—testnevelő szakos ta­nárnő. — Eddig például a szereken való gyakorlásra nem sok lehetőségünk volt. Ezentúl télen is tudjuk foly­tatni a bölcskei általános is­kolásokkal a már hagyomá­nyos sportnapokat. A két is­kola tanulói rendszeresen mérték össze tudásukat kü­lönböző ügyességi versenyek­ben. Jó lehetőséget jelentett és jelent ez az úttörő-olim­piára való készülődésben. — Februárban is újabb at­létikai terembajnokságra ke­rül sor a két iskola között — veszi át a szót Konrád Fe­renc. Délutánonként a tömeg­sportóráknak fontos szerepe a tehetségkutatás amellett, hogy lehetősége nyílik min­den sportolni vágyó gyerek­nek a mozgásra. A faliújsá­gon mindig előre feltüntetjük a programot, a következő fog­lalkozáson például kislabda- dobás és különböző ügyességi váltóversenyek szerepelnek. A lehetőségei tehát adottak, hogy a dunaföldvári sportkör az eddigieknél komolyabb eredményt érjen el. Ahhoz persze, hogy felsőbb osztály­ba lépjenek,^tervszerű és ki­tartó munkára van szükség. — kz — Helyben futás Ügyességi váltóverseny Szekrényugrás

Next

/
Thumbnails
Contents