Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Mai számunkból emlékek a barátsagvonatről (4. old.) AZ UNESCO VÉDELME ALATT (9. old.) MAGYAR ÍRÓK A FORRADALOMBAN (10. old.) A NAGYMAMA (10. old.) XXIX. évfolyam, 23. szám. ARA: 1,— Ft 1979. január 28., vasárnap Körülöttünk Ahány ház, annyi szokás. A környezet tisztaságáról vagy tisztátalanságáról, úgy hiszem, mindenki idézhetne példákat. Rengeteget. Én se vagyok kivétel. Láttam a Népstadiont egy-egy sportesemény után (üres üvegek, újságok, szemét mindenütt), elhaladtam kiborított kukák mellett, ebédeltem már olyan étteremben, ahol pecsétes, piszkos volt az abrosz. Ugyanakkor van tapasztalatom mindennek az ellenkezőjéről is. Csak hát a rend, a tisztaság kevésbé tűnik fel mint az ellenkezője. Mert ez a természetes, ez — sajnos — még csak a követendő példa. Sajnos, mert az előzőekben citált mondást kevesebben követik, mint szükséges lenne ahhoz, hogy elmondhassuk: munkahelyünk, otthonunk környezete rendezett. Aki vállalkozik rá, hogy szabad idejében a környezet védelméért szorgoskodjék, nem kell félnie tőle, hogy munka nélkül marad. Sok helyütt és sokszor tartanak előadásokat a témáról. 1976-ban megszületett a II. törvény is az emberi környezet védelméről, mely általánosan rendezte a legfontosabb tennivalókat — a végeredmény azonban egyelőre még nem mondható ideálisnak. Jogszabály határoz például róla, hogy a környezetet szennyező vállalatok, üzemek bírság fizetésére kötelezhetők. Fizetnek is rendesen, a teljesítésben nincs hiány, ám elgondolkoztató, mi helyett teszik ezt. Egy gazdasági vezető mesélte nemrég, hogy kifizetődőbb időről időre állni a büntetést mint megrendelni, s működtetni a szennyeződést elhárító berendezést. Azt hiszem, úgy mondta, a bírság könnyebben, egyszerűbben betervezhető a költségvetésbe, mint §gy bizonytalan határidőre elkészülő, s ki tudja, mennyire hatásosan működő szűrőberendezés. Inkább fizetnek. Helyreáll egyfajta egyensúly, s felborul egy másik. A követelés fizetést eredményez, ám az üzem, a gyár környékén lakók továbbra is kénytelenek szívni a kormot, a port. Tennivaló tehát akad jócskán a környezet védelméért. A társadalmi szervezetek közül különösen a Hazafias Népfront érzi feladatának a lakóhely tisztaságát, rendjét. Munkabizottságokat alakítottak, környezetvédelmi őrsöket szerveztek, ankétokon számolnak be a változásokról és a változtatha- tatlanról. Csupán a főváros VII. kerületében 273 bejelentést tettek egyetlen félévben a környezetvédelem őrei az észlelt szabálytalanságokról. A leggyakoribb vétkek: a hulladékok eldobálása, az autók a parkokban való szó szerinti „parkolása”, a kutyatartók felelőtlensége, az üres telkek gondozatlanul hagyása. És ezek csupán az észlelt környezet- károsítások. Mindehhez hozzászámíthatok még a „gazdátlan” parkrongálások, a fák, a bokrok megcsonkítása, a virágok „átültetése”. A kép korántsem mondható rózsásnak, különösen, ha hozzátesszük mindehhez: a fenti tapasztalatok csupán a közterületekről mesélnek. A saját kert, a saját porta tisztasága, vagy gondozatlansága nem számíttatott be az összesítésbe. Mód sem volt rá, hiszen a háztulajdonosok többsége kikéri magának, hogy egy kívülálló — ha hivatalos ember, ha nem — szót emeljen az ellen, amit a kerítésen belül lát. Pedig, valljuk be, a kapun túl sem mindenütt az ápoltság a gondozottság az úr. Tippeket, tanácsokat szinte lehetetlen adni ez esetben. Előadásokat már régóta tartanak a témában, jogszabály is született, megalakultak a környezetre vigyázó őrsök. A környezet nem tehet többet a környezetért. Kívülről aligha jöhet több segítség, ösztönzés. A minőségi fordulathoz most már az egyes ember közreműködése szükségeltetik. Haladéktalanul, mert a természet, a föld, a levegő, a víz egyszer csak nem bírja tovább. Elveszti a „türelmét”, s megszűnik az lenni, ami. Deformálódik, eltorzul, a környezet beleolvad környezetébe. A por, a piszok, a szürkeség uralma pedig nem éppen az áhított, biztató jövő. MÁLONYAI PÉTER Tanácskozik az FLN kongresszusa Az algériai fővárosban szombaton megkezdte munkáját a Nemzeti Felszabadí- tási Front (FLN) 4. kongresszusa. A kongresszus munkájában 3100 küldött vesz részt, a párt alapszervezeteinek, vezetőségének, az ország intézményeinek, gyárainak és mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek képviseletében, A kongresszus ideje alatt a küldöttek megvitatják Algéria további fejlődésének problémáit, elfogadják a párt programját, szervezeti szabályzatát és jelöltet választanak az ország elnökének, Bumediennek megüresedett posztjára. Rabah Bitat ügyvezető államfő felkérte a több mint 3000 résztvevőt, hogy egyperces, néma felállással adózzanak Huari Bumedien emlékének. Ezt követően felcsendült a nemzeti himnusz, majd Rabah Bitat ünnepi beszédében a szocialista forradalom folytonosságát, meg- fordíthatatlanságát hangoztatta és Bumedien elnök politikájának folytatását szorgalmazta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Algériai Nemzeti Felszabadítást Front IV. kongresszusát. AZ ÚJÍTÁSI ELŐADÓK SZEREPE AZ Ü JÍTÓMOZG ALOM FEJLESZTÉSÉBEN (5. old.) INTERJÚ DR. SZILAGYI MIKLÓSSAL (6. old.) FERENCZY NOÉMI MŰVÉSZETE (11. old.) A MI HAZUNK (7. old.) KEDVEZŐ SZÉLLEL (12. old.) A PILLANGÓ (14. old.)Újabb tüntetések Fekete gyászruhát viselő emberek tízezrei lepték el szombaton hajnalban Teherán belvárosát, hogy Mohamed próféta halálának évfordulóján hangot adjanak monarchiaellenes érzelmeiknek és követeljék a sah által kinevezett Baktiar-kormány lemondását. A tüntetésre Khomeini ajatollah szólította (Folytatás a 2. oldalon.) LÁTOGATÁS A BAM ÉPÍTŐINÉL (8. old.) FÉNYKÉPEK A VILÁGŰRBŐL (14. old.) Meghizlaljuk, levágjuk, megesszük ■Ip Tolna megyében több mint százezer hízót vágnak le a tél folyamán. Egy disznótorról látható riportunk az 5. oldalon. IRÁN
