Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
u Képújság 1979. január 27. Schönberger Márton tanácsi kirendeltségvezető, Both István népfront-elnök, Ónodi János plébános a falu múltjáról sok mindent tud. Igaz, adatok is vannak bőségesen, hisz megmaradtak a hajdani anyakönyvek 1745-től, amivel kevés falu dicsekedhet. Az első telepesek a XVIII. század elején érkeztek Mucsiba, ahol a török kiűzése után 14 ház maradt épen, mig a szomszédos Hőgyészen egy sem. A német betelepülők anyanyelvűket mindvégig megőrizték. Az őslakosságtól a Volksbund sem volt idegen, aminek következtében a második világháború után csaknem az egész falut kitelepítették. Ezek az évek voltak a legmozgalmasabbak Mucsi történetében, úgy mondják, a megye legnépesebb települése volt, hisz a telepesek egymás kezébe adták a kapukulcsot. Volt, aki megmaradt, a legtöbb azonban továbbállt, sőt jó néhányon a házat is magukkal vitték. Szó szerint: lebontották, s az építőanyagot eladták vagy elvitték. A háború előtthöz képest ma Mucsiban körülbelül 250-nel kevesebb ház van. A lakók száma most 830, akik 230 épületben laknak. A jelek szerint mindenki megszerette a falut, s bár építkezés nincs, de üresen sem áll egy ház sem. Kicsi a tsz, de erős Az Egyetértés Tsz 1960-ban alakult, s arról nevezetes, hogy a megye legkisebb közös gazdasága. „De nem a leggyengébb” — mondja jogos büszkeséggel Berta János elnök. 803 hektáron a 79 szövetkezeti gazda tavaly 13,5 millió termelési értéket hozott létre, az idei terv pedig 16 millió forint. A munkaképes lakosságnak körülbelül 20 százaléka találja meg boldogulását a szövetkezetben, mégpedig jól, a tavalyi esztendő munkája után ugyanis átlagban 41 000 forint volt a jövedelmük. — Ma is gyakran kopognak az új belépni szándékozók — mondja az elnök —, de bizony megnézzük, hogy kit veszünk fel. Elv például, hogy aki egyszer hátat fordított a szövetkezetnek, az később hiába bánja meg lépését. Arra is van példa, bár most már egyre ritkábban, hogy talajukat vesztett emberek akarnak szerencsét próbálni nálunk. A falu lakossága megállapodott, a tsz is megerősödött. Azt hiszem, senkinek sem lenne jó, ha olyan embereket próbálnánk letelepíteni, akik sehol se találják a helyüket. Egyébként is csak szakemberekre van szükségünk. Hírük van a mucsi nyulak- nak Itáliában, az NSZK-ban föltétlenül, mert itthon ritkán kerül asztalunkra nyúlpecsenye, jóllehet sokan esküsznek rá. Mucsiban is inkább tenyésztik, mint eszik, bár a tenyésztői kedv elapadóban van: a szakcsoportnak tavaly még 15 tagja volt, az idén már csak hét. Azt mondják, sok a gond vele, az állat is kényes, jóllehet a Bikali Állami Gazdaságból gyorsan növő, erőteljes fajtát vittek Mucsiba. Az ára inkább a nyugati étvágyhoz, mint a hazai kereslethez igazodik, ugyanis egy kiló élőnyúlért 38 forintot fizetnek. Amikor ott jártunk, éppen nyúlátvételi nap volt: bár a tenyésztők száma megfogyatkozott, 256 kiló nyulat adtak el. A szakértők egyébként azt mondják, hogy 15 anyanyúl évente garantáltan 10 000 forint jövedelmet hoz, persze csak annak, aki ért hozzá és kedvvel is csinálja. Kovács Ferencné ÁFÉSZ- felvásárló egyébként az elmúlt évben körülbelül 400 000 forintot fizetett ki a falu nyúl- tenyésztőinek. Tisztes summa. — Öreg faoszlop Vegyesbolt az öreg ház előtt A bor letűnt dicsősége Valamikor minden családnak volt szőleje, s úgy emlékeznek, körülbelül száz hold lehetett a hajdani szőlőterület. Mindenekelőtt oportót termeltek és kadarkát, a riz- ling inkább a szomszédos dúzsiaknak volt kedvelt itala. Arról is vannak adatok, hogy kiváló minőségű bor termett Mucsiban, 1902-ben például az egyik gazda aranyérmet kapott a bécsi kiállításon. A bor dicsősége lehanyatlott, ma legföljebb 25 hold szőlő van, amelyből 5 hold a tsz-é. Sok vesződséggel jár a szőlő, az emberek inkább sört isznak. Azt viszont derekasan, mert az egyetlen italboltban a havi fogyasztás 35 hektó, nyáron természetesen több. Ezenkívül újdonság a rummal kevert kóla, s valószínűleg ennek tudható be, hogy a havi üdítőital-fogyasztás 100 000 forintot tesz ki, míg a pálinkaféléké ennek duplája. Az italbolt évi terve 1150 ezer forint, amit rendszeresen túlteljesít. A kiszikkadt torkokon azonban ennél jóval több ital csúszik le, ugyanis körülbelül százan eljárnak a faluból dolgozni, akik csak hétvégeken lehetnek az italbolt vendégei. Országos dicsőség Ma is okosabbak lettünk. Most már csak az a kérdés, hogy mi lesz az ebéd? Többen is figyelmeztetnek: el ne mulasszuk felkeresni az iskolát! A felső tagozatot ugyan Hőgyészre vitték, de az itt maradt alsó tagozat / — Csöglei Imre iskolavezető és felesége vezetésével —, ideális körülmények között tanul. Még tornateremre is futotta, igaz ugyan, hogy az építők nem remekeltek, mert a parkett felpúposodott, valóságos domb emelkedik a terem közepén, de szerencsére a gyerekeket nem zavarja. Az iskola országos hírnevet szerzett: tavaly vasgyűjtésben a második lett, minden gyerek átlagban 316 mázsa vasat gyűjtött. Hol lehet Mucsiban ennyi vasat találni? — Az állami gazdaság évek, évtizedek során sok gépet kiselejtezett, — mondja Csög-I lei Imre. — Ezeket egy helyre hordták, ahol afféle rozsdatemető keletkezett, a gaz is alaposan benőtte, úgy, hogy megtalálni se volt könnyű. Ez volt vasgyűjtésünk alapja, innen a dicsőség és a jutalom. Ugyanis ebből a pénzből rendeztünk egy budapesti kirándulást, közben a MÉH vállalat még 2000 forintot adott, ez az összeg az idei iskolai kirándulás alapja. , Nem akarjuk, hogy a gyerekeink úgy érezzék, a világ végén élnek. Ezért rendszeresen visszük őket kirándulni. A gyermeknapot például Gunarasban szoktuk megtartani, Szekszárdon pedig eddig kétszer néztük meg a gyerek- színház előadását. Falu kertekkel Sok az üres telek, a lebontott házak helyén a tanács bérbe adja, a bérlők pedig beültetik. így aztán mindenki jól jár: nincs parlagföld, a kertekben pedig nemcsak a háztáji szükséglet terem meg, hanem piacra is jut belőle. Tekintélyes területről van szó: a 2—300 öles vagy még nagyobb kertek körülbelül 25 holdat tesznek ki. Erre a boltra valóban ráillik az elnevezése. Keidl Vil- mosné, a hőgyészi ÁFÉSZ 30- as számú boltjának vezetője így tájékoztat: — Fogy itt minden, ami kelendő áru. Tulajdonképpen az volna a célunk, hogy az egérfogótól kezdve — ami jelenleg nem kapható a boltban — mindent árusíthassunk. Az természetes, hogy aki eljár a községből dolgozni, másutt is beszerezheti, amire szüksége van. De a faluban jó pár egyedülálló ember lakik, aki itt, ebben a boltban szeretne mindent megvásárolni. Ez nem biztos, hogy sikerül neki. — Többen akartak véndőt vásárolni most, amikor a disznóvágások ideje volt. Nem kaptunk, pedig rendeltünk. Lábasból, . fazékból sincs választék! Baj van a síküvegellátással is. Ha valakinél betörik az ablak, mehet Dombóvárra, Hőgyészre, Szekszárdra beszerezni. Persze, nem mindenkinek van gépkocsija. Autóbuszon pedig képtelenség szállítani. Nem is lehet! A havi forgalmunk 320 ezer forint. — Huszonhét éve dolgozom ebben a boltban, 13 éve boltvezetőként. Ez alatt az idő alatt hétszer tartoztunk más központhoz. Most majd a KOP-KA ÁFÉSZ-hez kerülünk. A nyereségrészesedésnél soha nem kapunk törzsgárda- tagot megillető többletpénzt, mert mire elérnénk a kollektív szerződésben meghatározott időt, addigra nekünk már máshonnét osztogatják a parancsokat. Fogy itt minden... Könyvre évi 10000 forint Évi tízezer forintot kapunk könyvek beszerzésére A könyvtár vezetője Lotz Gyuláné. Szép, világos a könyvtárhelyiség, bár éppenséggel lehetne nagyobb is, de főleg néhány polc hiányzik. Az állomány ugyanis rendszeresen gyarapodik, egyre nagyobb gond az elhelyezése. Jelenleg 5000 kötet között válogathatnak az olvasók, akiknek száma 139, Közülük 14 éven aluli 45. Az elmúlt évben 1300 kötetet kölcsönöztek ki, ez a szám azonban nem fejezi ki az olvasott könyvek számát. A felső tagozatos diákok ugyanis Hőgyészre járnak, s bár Mucsiban olvasnak, a hőgyészi statisztikát javítják. A közös tanács egyébként évi 10 000 forintot juttat a könyvtár fejlesztésére, s mint Lotz Gyuláné mondja, a rendelt könyveket mindig hiánytalanul megkapja. Stifolder Az öregebbek még emlékeznek rá. Az eredeti recept szerint darált, nyers disznóhúsból készült, amit kockára vágott, fagyasztott szalonnával kevertek össze, és paprikával ízesítették. Egyéb fűszer nem került bele. Ma már nem csinálják, miután a disznóölést is gépesítették, nem akad vállalkozó, aki apró kockára vágná a szalonnát. A stifoldernek eredete is van: az első telepesek hozták magukkal a receptjét Fuldából. Nevében is ezt őrizte meg: Stift Fnlda, vagyis a ful- dai szerzetesek agyalták ki rendházukban, s így maradt fenn neve is, íze is. A mucsi magazint Csányi László, Bakó Jenő és Pordán Jánosné készitette. A fényképek Bakó Jenő munkái. Következő magazinösszeállításunkat Sióagárdon készítjük, január 30-án. Nagy út előtt állnak a tapsifülesek. Nyugatnémet, olasz konyhákban teszik változatosabbá az étrendet
