Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-05 / 3. szám
1979. január 5. Képújság 3 Munkahelyük a világpiac Automata szerszámgépekkel a szorítóban A kétévenként megrendezésre kerülő chichagói nemzetközi szerszámgép-kiállításon 1978 őszén feltűnést keltett a magyar ipar első bemutatkozása. Maga a látvány figyelemfelhívó volt: iparművész tervezte meg valameny- nyi gép és a kezelők munkaruhájának színét is. A kiállított numerikus és számítógépvezérlésű automata szerszámgépek pedig meglepték a tengerentúli szakembereket, akik eladdig nem sokat hallottak Magyarországról. A meglepetés oka: kevés magyar termék jutott el az USA-ba a magas vámkorlátok miatt. Nem káprázat A magyar szerszámgépek hasonlóak, mint a nyugatnémetek, a franciák, a.japánok. A beépített minikomputeren — ez is magyar, a sashalmi EMG terméke — a hozzáértő szakmunkás benyomja a megfelelő gombokat, s a gép önműködően méretre forgácsolja a munkadarabot. Az egyszer már elvégzett program a memória vagy lyukszalag segítségével tetszés szerint megismételhető, így az automatákon a kis sorozatok, sőt az egyedi darabok megmunkálása is rendkívül gyors és gazdaságos. Mindez nem a kirakat, a propaganda káprázata, hanem valós tükör, példa az egyenlőtlen fejlődésre, a magyar gazdaság kiugró teljesítményére. A programvezérlésű szerszámgépek exportjának aránya az NSZK-ban 10—14 százalék, Angliában 8—9, Franciaországban 6—8, Olaszországban 6—7, Magyarországon 17—18 százalék volt 1976-ban. Tehát előkelő helyezésünk volt az európai ranglistán, s ma is az élvonalban állunk a legmodernebb CNC-szerszámgépek gyártási arányával. Megközelítjük a vezető nyugat-európai gyárakat a megmunkálóközpontok, és bizonyos köszörűgépek gyártásában is. Másutt elérjük a jó nemzetközi átlagot. Tévedés persze azt hinni, hogy az amerikai piacot egy- csapásra meghódítottuk. Csak a szerelemben lehet a „hódítás” pillanat műve, a tartós árukapcsolatok megalapozása pénz- és időigényes. A szokásos gyakorlattól eltérően a kiállított gépek legjavát sem értékesíthettük a helyszínen, hanem a nagy távolság ellenére hazaszállítottuk. Mert a piaci munkában sem ugorhatjuk át a fejlődés különböző lépcsőfokait. A hagyományos szerszámgépek bevezetésével kezdjük el a tengerentúl piaci megdolgozását. Ha ezek hídfőállása — szervize, vevőszolgálata — kiépült, a pótalkatrész-ellátás zavartalan, akkor kisebb kockázat- vállalással léphetünk tovább az úgynevezett progresszív, tehát a legfejlettebb technikát képviselő gépek eladásában. A TECHNOIMPEX külkereskedelmi szakemberei hasznosítják valamennyi eddig szerzett tapasztalatot a legigényesebb tőkés piacon. Termékeinket jegyzik Az elmondottaknak köny- nyen olyan látszata lehet, hogy a magyar szerszámgépipar és -kereskedelem már túl van az óvilág, s így Nyu- gat-Európa piacainak meghódításán. Ezt a félreértést nyomban szükséges eloszlatni. Bár nem vagyunk az elsők, de jelen vagyunk, termékeinket jegyzik a rendkívül éles konkurrenciaharc közepette. A japán — és a dollár elértéktelenedése következtében — az amerikai szerszámgépek uralják egyre inkább a nyugat-európai piacokat. Hazánk ilyen helyzetben elsősorban kooperációs megoldások révén erősítheti piaci pozícióit, így koncentrált fejlesztéssel és gyártással 20— 30 százalékkal kedvezőbb árak elérésére nyílik lehetőség. Mind minőségben, mind mennyiségben van azért jócskán pótolnivalónk. A szerviz- hálózat, a vevőszolgálat, a pótalkatrész-ellátás fejlesztése, a gépek megbízhatóságának, üzembiztonságának fokozása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy erősödjék a magyar szerszámgépgyártás és -kereskedelem piaci helyzete a rendkívül éles versenyben. Néhány igen korszerű géptípusból a növekvő igények kielégítése, a piaci lehetőségek hasznosítása, a termelés menryiségének növelését teszi szükségessé. Annál is inkább, mivel a korszerű szerszámgépek a szocialista országban is ma már „kemény cikknek” számítanak és igen előnyösen értékesíthetők. A gyakorlati tapasztalatok azonban egyelőre azt mutatják, hogy a termelési szerkezet fejlesztése ilyen konkrét cél, nyilvánvaló üzleti előny, határozott piaci húzóerő ellenére is csak vontatottan halad. Elemekből automaták Sok késztermékhez hasonlóan a szerszámgépek gyártása a műszaki-gazdasági fejlődéssel mindinkább szerelőiparrá válik, és Márklin-szerű rendszerben korszerű elemekből építkezik. Ezért a versenyképesség fokozása, az úgynevezett háttéripar megteremtését sürgeti. Valamikor például a szerszámgéphez csupán néhány tartozék és csavar kellett, ma pedig a fő és mellék hajtóművekhez, a különböző mérésekhez, vezérlésekhez, az elemek, a bonyolult műszerek szerkezeti egységek garmada szükséges. Ezek túlnyomó többségét jelenleg importáljuk. A modern szerszámgépek elektronikus szive és elektronikus agya viszont hazai fejlesztéssel és gyártással készül, s kivitelre is jut belőlük. Más elemek — köztük a golyóorsók, az automata szerszámtartó rendszerek, stb. — hazai gyártását külföldi licencek alapján oldjuk meg. A háttéripar devizakímélő és -szerző lehetőségei jövedelmező és biztos megélhetést kínálnak a profilgondokkal küszködő vállalatoknak. Persze nem minden áldozat és kockázat nélkül. Az átállás többnyire jelentős fejlesztést és nagyfokú nemzetközi munkamegosztást igényel. De a műszakilag igényes ágazatokban a fejlődés nem kizárólag a beruházásoktól függ. A korszerű szerszámgépek, s azok legmodernebb elektronikus elemeinek hazai gyártása bizonyító erejű példa rá, hogy kiemelt programok, átfogó rekonstrukciók és új gyárak építése nélkül is lehet maradandó műszakitudományos értéket, nemzetközileg versenyképes terméket alkotni. KOVÁCS JÓZSEF A már ismert közigazgatási átszervezések következtében megszűnt a Bonyhádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság, amelynek tagjait funkciójuk alól felmentették. A bizottság feladatait a Szekszárdi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság vette át. Január elseje óta tehát ehhez a bizottsághoz tartozik Bonyhád, és a városhoz, illetve a szekszárdi járáshoz csatlakozott községek. A terület képviseletéről természetesen gondoskodtak. A megyei tanács decemberi ülésén a szekszárdi járási-városi bizottság tagjának megválasztotta Pintér Gyulánét, a bonyhádi ruhaipari szövetkezet elnökhelyettesét, Amma Lászlót, a bonyhádi ÁFÉSZ-áruház igazgatóját, és Török TivaÖt nap alatt hat boci Kicsi a szövetkezet, de jól gazdálkodik Gv.vaipitypa.ngot, gyapotot, köménymagot, anyarozst és még vagy 18—20-féle növényt termesztettek a szövetkezetben az ötvenes évek elején. Az idő múlásával évről évre korszerűsödött a termelés szerkezete, s mindinkább kevesebb növényféleségről kellett gondoskodni. Ma a takarmánynövényeken kívül csupán búzát, kukoricát és cukorrépát termelnek. Méghozzá igen szép eredménnyel; az elmúlt esztendőben rekordtermést takarítottak be mindhárom növényből. A cukorrépa-területet jövőre 20 hektárral emelik, s így 100 hektáron terem az 1100 hektár közös szántóterületen gazdálkodó tsz-ben. A Rákóczi szövetkezet teljes egészében önellátó, az abrakot, a szálas takarmányt a szarvasmarha- és sertésállomány etetésére használják. A brucellafertözés miatt sajnos a szarvasmarha-állomány teljes cseréjét meg kell oldani, s ez a szövetkezetnek nem kis pénzébe kerül: összesen 15 millió forintba — ami a gazdaság 2 évi tiszta nyereségét jelenti. A mentesítést — a megyei szervekkel történt megegyezés értelmében — 1981. február 20-ig kell befejezni. December 29-én 100 Holstein- Friz Fl-es tehén érkezett a szövetkezetbe az Enyingi Állami Gazdaságból, s közülük 6 tehén már leellett. Sajnos az a bizonyos biológiai egyensúly nem a legszerencsésebben alakult: a 6 bociból öt lett bika. Idén, még az első félévben újabb 60 vemhes üsző érkezik: remélhető, hogy addigra helyre áll az ellések „rendje” s nemcsak bikák, hanem üszők is jönnek a világra. (Gerjeni magazinunk lapunk holnapi számában jelenik meg.) r Uj típusú kazánok Uj típusú kazánokat gyártanak a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységében, melyek lakóházak, lakótelepek fűtésére, mezőgazdasági, ipari létesítmények energiaellátására használhatók A képen: LHD—700-as típusú forróvizes kazánok gyártása. Tsz-lop Gazdag tartalommal jelent meg a decsi „Egyetértés” Termelőszövetkezet üzemi híradójának új száma. A cikkek közül kiemelést érdemel az NDK-beli Genthin tsz-ben tett látogatásról szóló beszámoló és a belső szabályzatból idézett részlet, mely a munkavégzéssel arányosan járó alap- és pótszabadságok rendszerét tartalmazza. Paks jövője A szocialista brigádok fórumán, a Paksi Konzervgyárban tanácsi vezetőkkel találkoznak a brigádok tagjai január 9-én. A beszélgetés témája Paks jövője lesz. dart, az aparhanti termelő- szövetkezet főkönyvelőjét. A munka folyamatossága érdekében és hogy a közérdekű bejelentőket megkíméljék az utazgatástól, január 8-tól Oláh József, a járási-városi NEB elnöke minden hétfőn 9—13 óráig Bonyhádon, a volt járási hivatal épületében fogadónapot tart. Mindemellett kérik a lakosságot, hogy írásos bejelentéseiket ne oda, hanem a bizottságnak címezve, Szekszárdra küldjék (Mártírok tere 11—13.) A népi ellenőröket a bizottság vizsgálatai során a továbbiakban is foglalkoztatja. A közigazgatási átszervezésnek megfelelően Hőgyész és társközségei (Kalaznó és Mucsi) a népi ellenőrzés szempontjából is a tamási járáshoz tartoznak január elsejétől. Az állattenyésztés „nehéziparában”, a szarvasmarhatenyésztésben idén a korábbinál jóval erőteljesebben bonotakozik ki a költség- takarékos beruházási program. A gazdaságok a beruházásra fordított összegeket nem a telepek bővítési, építési munkáinak fékezésével, esetleg leállításával igyekszik csökkenteni, hanem — értelemszerűen — a korábbinál lényegesen gazdaságosabb módszerek alkalmazásával. Az állattartókat erre a kényszer vitte rá; az elmúlt időszakban ugyanis túlságosan sokba kerültek a tehenészeti létesítmények, egy-egy állatra gyakran 90—100 ezer forintos beruházási költség jutott, ami azt jelentette, hogy a telep építésére fordított összegek a gazdaságok számára 20 év alatt sem térültek meg. (Még akkor sem, ha történetesen a legjobb hozamú, évente 5000—5500 liter tejet adó tehénállomány „népesítette” be az istállókat.) A beruházási költségek az elmúlt években egy állatra számítva átlagosan 75 ezer forintot tettek ki a korszerű tehenészetekben. Ahhoz, hogy ezt az összeget csökkenteni lehessen, egyebek között felsőszintű határozatokra, intézkedésékre volt szükség; változtatni kellett „Az utódok meghajtják fejüket a régiek előtt.” E jelmondat. jegyében rendezett megemlékezést a bonyhádi városi KISZ-bizottság a városi úttörőelnökséggel együtt, a KIMSZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A kommunista ifjúsági mozgalom négy nemzedéke találkozott az ünnepségen. Úttörők, KISZ-esek, párttagok játékos vetélkedőjével kezdődött az ünnepség. Ezután Glöckner Jakab városi úttörőelnök megnyitotta az évfordulóra rendezett ünnepi műsort, ahol megjelent dr. Király Ernő, a megyei párt- bizottság titkára, Daradics Ferenc, a Bonyhád városi pártbizottság első titkára, Hauk Ferenc, a városi KISZ- bizottság titkára, valamint a ugyanis több hatósági előíráson, amelyek indokolatlanul növelték az építésiszerelési kiadásokat. Az idevonatkozó rendeletek alapján a tervezők az új tehenészeti telepeken közelebb hozták egymáshoz az épületeket — erre korábban az előírások miatt nem volt lehetőség —■, s ezzel út-, csatorna. és vízvezetéképítési költségeket takarítottak meg. A gyakorlati gazdák tapasztalatait figyelembe véve — az állattenyésztési kutatók útmutatásai alapján — a tervezők változtattak az istállók külső megjelenésén is, a természetes tartás körülményeit igyekeztek felidézni az új nagyüzemi telepeken azzal, hogy az épületek egyik oldalfalát megnyitották, vagy kisebb költségű szigetelést alkalmaztak, számítva arra, hogy az állat- állománynak nincs szüksége különösebb „dajkálásra”. Az adatok szerint az új telepek beruházási költsége 65 ezer forintra csökkenthető egy- egy állatra számítva, s ez — a kiadáscsökkentés nem jár azzal, hogy az „olcsóbb” körülmények miatt netán visszaesik az állomány tejtermelése, takarmányhasznosítása. kommunista ifjúsági mozgalom veteránjai. Először a Vörösmarty Mihály Általános Iskola úttörői mutattak be epizódokat az úttörőéletről, s beszéltek felkészülésükről a KlSZ-munká- ra. Ezután a Perczel Mór Köz- gazdasági Szakközépiskola KISZ-esei a hatvan év történetének egy-egy mozzanatát elevenítették fel irodalmi műsorukkal. Ezt követően Gal- lusz József, a komlói párt- bizottság első titkára emlékezett a felszabadulást követő évek ifjúsági mozgalmára. Gallusz József nagymányoki bányász volt. A negyvenes évek végén, többekkel együtt kapta azt a feladatot, hogy szervezze meg Tolna megye ifjúsági mozgalmát. NÉGY NEMZEDÉK TALÁLKOZÓJA Bonyhád Megszűnt a járási NEB
