Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

1979. január 25. Képújság 3 Atomerőmű-építkezés Vállalások, többletmunkára Jelentős létszámnövekedés várható az idén az atomerő* mű-építkezésnél, keli az erő­sítés, rendkívül nagyok a Jel­adótok. De a mar Pakson dolgozó szakmunkások vállá­ra is több teher nehezedik. A kitűzött határidő tartásához erőfeszítésekre, többletmunká­ra van szükség. - , A munkások és a műszaki­ak megértették a helyzet sú­lyosságát, azt, hogy az egész ország Paksra figyel most, el­készül-e időben az atomerő­mű, nem lesz-e szükség ener­giakorlátozásra. Rengeteg munkacsoport, brigád, üzem tett vállalást. Tartani akarják a legnehe­zebben teljesíthető határidő­ket is, más esetekben pedig előbb teljesítenek. Jobb szer­vezéssel, előkészítéssel, koope­rációval rövidítik a kivitele­zési időt és egyéb módjait ke­resik a folyamatos, lendüle­tes munkának. Az atomerőműnél sok al­vállalkozó van, a vállalások­ból ők is kiveszik a részüket. Nem lehet felsorolni, mi min­dent akarnak megvalósítani, csak a két generálkivitelező­nél tett vállalásokból idézünk néhányat. Érzékelhető ezek­ből, hogy a néhány nap alatt kibontakozott és valóságos mozgalommá nőtt tenniaka- rás milyen sok erőt képvisel az ország legnagyobb beruhá­zásán. A 22-es Állami Építőipari Vállalat a generálkivitelezője az atomerőműnek, az üzemi főépületnek. Munkásgyűlésén elhangzott a felhívás és a je­len lévő vezetők, főként bri­gádvezetők közül sokan tet­tek ígéretet a még jobb, illet­ve gyorsabb munkára. Senki nem olvasta a vállalásokat, nem volt az előre eldöntve, megfogalmazva, mint általá­ban a munkaversenyeknél. Jasinka György elmondta: soron kívül elvégezik a gépek karbantartását. Éjszakai szer­vizt állítanak fel, ha ehhez megteremtik számukra a fel­tételeket. Ezenkívül még 100 óra társadalmi munkát vál­lalnak a gépészet dolgozói. A betonszivattyúsok vállal­ják, hogy a hibákat maguk hárítják el, minél kevesebb legyen az állásidő. Sós Mihály létesítményfele­lős kérte az ÉRBE műszaki ellenőreit — a 32. számú épí­tésvezetőség műszaki állo­mánya nevében —, vállalják szocialista szerződésben a többletmunkát, a jobb együttműködést a gyorsabb megvalósítás érdekében. Pordán József, a lakatos-he­gesztő ifjúsági brigád nevé­ben, Péter Béla, a KlSZ-épí- tőbrigád kőművesei nevében. Török Ferenc a betonszállító gépkocsivezetők nevében be­szélt, vállalt és így tovább mások is. Elhangzott néhány­szor: biztosítsák számukra a munka feltételeit. Legyen megfelelő anyag. Szerezzen be a vállalat termelékenyebb munkához szükséges gépeket. Jobb munkarendet dolgozza­nak ki, ami megfelel minden­kinek és akkor a vállalatok közötti összhang is javul. Éli­ás Gyula, a 70. számú acél- szerkezeti üzem három szo­cialista brigádja nevében kér­te. biztosítsanak mindig mun­katerületet ahhoz, hogy ők határidőre elkészíthessék az acélszerkezeti szerelő mun­kákat. Ez utóbbit, a határidő betartását vállalják. Almási Gyula ifjúsági ácsbrigád.ia 100 óra társadalmi munkát vállal az egészségügyi épület­nél. Hosszú a lista. A másik generálkivitelező, a 26-os Állami Építőipari Vál­lalat. Legnagyobb, legjelentő­sebb munkáit az 51. számú építésvezetőség készíti el. Az itt felajánlott erőfeszítések, többletmunkák közül idézünk néhányat. Január közepén ta­nácskoztak a szocialista bri­gádvezetők, a művezetőkkel, létesítményfelelősökkel, Har­cos Ignác építésvezetővel, Pruzsina István párttitkárral, Vidák Antal KISZ-titkárral, Lang Ferenc műhelybizottsági titkárral. A vállalások 'pon­tos felmérések alapján szület­tek, napra időzítve, „lebont­va” tudják, mit lehet és kell tenni. Danizs Mihály kőműves­brigádja ígéri egyebek között: a dízelgépház alapozásánál a tervezett március 31. helyett 15-ére vállalják a munkák befejezését, a földvisszatöl­tést, az előregyártást, a váz- szerkezet összeállítását. Molnár Mihály betonozó­brigádjának négy felajánlása közül az egyik: a 400 kilovol­tos szabadtéri létesítmények II. szakaszának műszaki át­adása szeptember 15. helyett már augusztus 20-ra megtör­ténik. Ledneczki Gyula előregyár­tó brigádjának egyik munká­ja: a vízkivételi kábelcsator­na elemeinek gyártása tíz nappal előbb, március 15. he­lyett tötödikére. Tíz nap, de sokat számít. Lehet menni másik helyre. Mathisz István- betonozó­brigádja, Tar Ferenc kőmű- ' vesbrigádja és író József be­tonozóbrigádja ugyancsak derekasan akar dolgozni, még többet az eddigieknél. G. J. Fotó: Gottvald Miniriport I. A nevelő A vevő bemegy a villamossági boltba, elemre van szüksége, miután ezek a Góli­átnak nevezett elemek nem Góliátok, ha­nem a Dávidnál is kisebbek, erejük pedig még a csalafintaságukban sincs, azaz hiába melegítjük a sporherten, alig-alig élede­zik ilyen akció után. így a vevő minden hónapban bejön az üzletbe, megveszi a rá­diójához az elemet és... Most is odamegy a pulthoz, kiválasztja az elemet, gondosan nézi a gyártási időt, mert a vevő úgy tudja, hogy kilenc hétnél öregebb elemet nem lehet forgalmazni. No, kiválasztja az elemet, és odamegy a pénz­tárhoz, hogy fizessen. A pénztáros asz- szonyka kezébe veszi a telepeket, a kis’ lámpával próbálja, mennyire világít, mi-1 lyen erős. Jó az első is, a második is jó. S ekkor megszólal egy kislány, eladó­tanuló: „Tessék arrább menni, söprők!” — a felszólítás a vevőnek szól. A vevő olyan állapotba kerül, hogy se köpni, se nyelni nem tud —, s ijedtségéből a pénztáros szi­gorú szava hozza vissza a valóságba: „Várj, nem látod, hogy a kedves vevő éppen fi­zet, söpörni ráérsz később is!” A leányka, a tanuló megrándítja a vál­lát és söpör tovább.- Pj ­Jó ellátási ígér az AGROKER (Folytatás az 1. oldalról). VEGYSZER, MÉREG PÁLKOVACS JENŐ Fotó: KOMÁROMI ZOLTÁN * A mezőgazdasági üzemek tavaszi igényének megfelelő­en tárolták a szükséges mű­trágyát. Hatóanyagban szá­molva több mint 14 ezer ton­na áll rendelkezésre, ez ab­szolút súlyban mérve közel harmincötezer tonna. Az NPK összetételű műtrágyák­ból az igényeket egész év fo­lyamán kielégítik, előfordul azonban, hogy nem mindig tudják azt adni; amit az üzem kér, mert a gyár ha rá­áll egyfajta termékre, akkor sok időbe telik, mire azt le­futtatja és újat indít a gyár­tási vonalon. Más kérdés, hogy néhány növényvédő szer hiánycikk lesz, azaz nem hoznak be nyugati eredetűt Helyettük vannak jó minőségű, magyar gyártmányúak, amelyek gon­dos felhasználás mellett ugyancsak hatásosak. Az üzemi igények egyébként nagyobbak, mint ami válasz­tékot adni tudnak. A műtrá­gya és növényvédő szer érté­ke négyszázhetvenmillió fo­rint körül alakul. A tíz leg­fontosabb növényvédő szert, illetve gyomirtót központi el­osztás útján 'küldik az üze­mekbe — s főleg olyan te­rületre, ahol a fertőzöttség nagy. Most azt várják a me­gyei vállalatnál, hogy a mü- nőszer-igényeket a gazdasá­gok újból felülvizsgálják és a hiányokat pótló szerekre adnak fel rendelést. A kiskereskedelembe meg­kezdték a növényvédő sze­rek és mérgek kiszállítását, a lakosság ellátása tehát ko­rán megkezdődik és talán jobb lesz, mint a nagyüze­meké. A tröszt csomagoló­üzemeiben készítik az egy­ségcsomagokat, az egyes mérgek dobozolását és eljut­tatását az üzletekbe. A HIÁNYCIKKEKRŐL Végül nem is lennénk hű­ek magunkhoz, ha nem kö­zölnénk, hogy hiánycikk azért a mezőgazdasági ellá­tás területén lesz. Korántsem annyi, mint tavaly. Először a kisgépek: az országos irányí- tószervek úgy döntöttek, hogy az AGROTRÖSZT a gazdája a kistraktoroknak, egyéb motoros háztáji gé­peknek. Így jelenleg az olasz gyártmányú, két lóerős és a tíz lóerős kistraktor vásárol­ható. Motoros háti permetező nincs, nem valószínű, hogy lesz, hacsak a HERMES szö­vetkezet nem hoz be, de ezt nem az AGROKER hozza forgalomba. A szövetkezeti .üzemeknek nem tudnak ad­ni traktoros gereblyét, senki nem gyártja itthon, sőt ló- fogatos gereblye sem kapha­tó. A PF 05-ös homlokrako­dóból a gazdaságok hetvenet kérnek, jó ha tízet tudnak adni. E néhány felszerelés hiá­nya végül is nem azt jelen­ti, hogy a mezőgazdaság el­látása rossz lesz. Mint fen­tebb írtuk a legfontosabb eszközök, mérgek a mező- gazdasági üzemek rendelke­zésére állnak. Sőt: az egyes hiányokat hazaiakkal lehet pótolni, ezentúl a mezőgaz­dasági üzemeket kötelezik már a talajvizsgálatra, úgy­hogy ez a tény is egyfajta szabályozóvá válik, tehát gondosabban állítják össze egy-egy kultúrára, illetve en­nek területére szükséges ha­tóanyagot. Ékszíj minden mennyiségben, választékban most kapható. Nem akkor kell utána szaladni, amikor a gabonaföldön elszakad a kombájn variátorszíja ötvenezer alkatrészből tízezret a szekszárdi korszerű rak­tárban tartanak (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Csak úgy zakóban, alatta gyapjúpulóver, úgy volt kint brigádjával a határban, pe­dig a hőmérők ugyancsak magas számot mutattak, mí­nuszban. Ahogy leszáll a von­tatóról, pirospozsgás arca a csípős hideg széltől még pi­rosabbnak tűnik, és egyálta­lán nem árulkodik hatvankét esztendejéről. Orbán György Magyarkeszin á legrégibb ter­melőszövetkezeti vezető. 1959. március 1-én a közgyűlés nö­vénytermesztő brigádvezető­nek választotta. Azóta két hónap híjával húsz éven át ebben a beosztásban dolgo­zik. Most megy nyugdíjba. Két évtizeden át kora reggeltől késő estig szolgálta a terme­lőszövetkezetet. Úttörője volt a kollektivizálás után a kez­deti nehézségekkel küzdő szövetkezetnek. Nem csüggedt a kudarcok után, nem biza­kodott el a sikerek láttán. Nem akart több lenni, mint amire képes volt. Amit vál­lalt ötvenkilencben, azt vé­gezte 1979. január 1-ig. ö volt a termelőszövetkezetben a mindenki Gyuri bácsija. — öt elnököt és tíz agro- nómust szolgáltam a húsz év alatt — mondja. — Mind­egyikkel jól kijöttem. Vitat­kozni nem szerettem, inkább a megoldást kerestem. — Észrevették-e a munká­ját, részesítették-e elismerés­ben? — Igen. 1968-ban .kiváló mezőgazdasági dolgozónak járó jelvényt és a vele járó oklevelet kaptam. Ugyanab­ban az évben jutalomutazá­son vettem részt az NDK- ban. De nem is ez a lényeg. Szerettem dolgozni. Öröm volt számomra, hogy megis­merkedtem a kezdetleges és a mai modern mezőgazdasági gépekkel, amelyek könnyeb­bé tették a nehéz paraszti munkát, ugyanakkor követel­ményeket támasztottak a ke­zelőik és a szakvezetők elé. — Ha újból kezdhetné, vál­lalná még egyszer? — Igen, ha még egyszer negyvenkét éves lennék — mondja mosolyogva. — . De most már átadom a helyem fiatalabbnak. — Mit csinál majd, amikor nyugdíjas lesz? — Nem fogok unatkozni! Vettem két bikaborjút. Van két anyakoca, meg aztán szerződtem is, a tsz-en ke­resztül tíz süldő hizlalására. Ha meg a termelőszövetke­zetben szükség lesz rám, hát ott is segítek. MLNÁRIK LAJOS A gépházban a 2. turbinaasztal alá is elhelyezték már a kondenzátorokat ,

Next

/
Thumbnails
Contents