Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
2 KÉPÚJSÁG 1979. január 24. Gromiko Rómában tárgyal Rómában folytatódtak a szovjet—olasz külügyminiszteri tárgyalások. Baloldalt a negyedik A. A. Gromiko szovjet Külügyminiszter, vele szemben Arnaldo Forlani, az olasz külügyek vezetője. (Képtávirónkon érkezett.) Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: A római Farnesina palotában, az olasz külügyminisztérium épületében 'kedden megkezdődött Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hivatalos tárgyalása Forlanival, az olasz diplomácia vezetőjével. Az első tanácskozás után Forlani díszebédet adott vendégének tiszteletére. A két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott a díszebéden. Gromi'kót késő délután a Quirinale palotában fogadta Sandro Pertini, Olaszország köztársasági elnöke. A szovjet külügyminiszter hivatalos megbeszélései az olasz vezetőkkel csütörtökön folytatódnak. Gromiko szerdán Vatikánvárosba látogat és felkeresi II. János Pál pápát. Az olasz lapok nagy figyelemmel kísérik Gromiko olaszországi látogatását és általában azt remélik tőle, hogy hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok, különösen a gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez. Idézik a szovjet külügyminiszternek Rómába érkezésekor elhangzott kijelentését, amely szerint „baráti látogatásra” jött Rómába. Megemlítik, hogy Gromiko tolmácsolta a szovjet emberek és a moszkvaiak jókívánságait az olasz népnek és a rómaiaknak. Az olasz jobboldali sajtó viszont, így a milánói nagytőke egyik szócsöve, az II Giornale azt javasolja az olasz kormánynak, Gromiko látogatásán adjon nemleges választ Leonyid Brezsnyev- nek arra a levelére, amelyikben a szovjet emberek nevében arra kérte Andreotti kormányfőt, hogy Olaszország ne adjon el fegyvereket Kínának. PEKING Megbízható pekingi forrás szerint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága nemzetközi kapcsolatok osztályának éléről eltávolitották Keng Piaót, -és helyére Csi Peng-fejt, a volt diplomatát nevezték ki. HAVANNA A Kubai Köztársaság és a Togói Köztársaság kulturális és gazdasági kapcsolatainak előmozditására nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít egymással — jelentették be a kubai fővárosban. RÓMA Pokolgépes merényletet követtek el Enzo Pietrosanti, szélsőjobboldali kapcsolatairól ismert római jogászprofesszor ellen. A pokolgép a professzor személygépkocsijában robbant fel, Pietrosanti a merénylet következtében súlyosan megsebesült. Palesztin politikai program Egységes energiarendszer Kedden a kora reggeli órákban, politikai program elfogadásával véget ért a Palesztinái Nemzeti Tanács — a palesztin parlament — 14. ülésszaka. A politikai program — a palesztinai ellenállási mozgalom platformja — a leghatározottabban elveti a Camp David-i megállapodásokat, s azokon belül is azt a tervet, hogy izraeli katonai fennhatóság alatt úgynevezett „önkormányzatot’ ’adjanak Ciszjor- dánia és a Gaza-övezet palesztin lakosságának. Kimondja továbbá: a paleszti- tinai nép — amelynek egyedüli törvényes képviselője a PFSZ — szilárdan ragaszkodik elidegeníthetetlen, törvényes jogaihoz, köztük a független állam megteremtésének jogához, s ennek érdekében folytatja az izraeli ag- resszor elleni politikai és fegyveres harcot. A program kívánatosnak tartja a PFSZ és Jordánia közötti párbeszéd folytatását. Élesen elítéli az Egyesült Államok közel-keleti imperialista törekvéseit, s külön kiemeli a PFSZ-nek a Szovjetunóival és más szocialista országokkal fenntartott kapcsolatai jelentőségét. A Palesztinai Nemzeti Tanács ezenkívül további egy évre meghosszabbította a PFSZ végrehajtó bizottsága tizenöt tagjának mandátumát. A már nyolc napja tartó ülésnek lezárását siettette a PFSZ egyik vezetője. Ali Hasszán Szalameh (Abu Hasszán) meggyilkolásának híre. A PFSZ több vezetője az ülésszak bezárását meg sem várva Bejrútba utazott, hogy meggyorsítsa a gyilkos merénylet kivizsgálását. Mint már jelentettük. Abu Hasszán gépkocsija hétfőn Bejrútban egy rejtett aknára futott, ő maga és négy testőre is meghalt. A PFSZ közleményében izraeli ügynököket vádolt meg a gyilkos merénylet elkövetésével. Működésbe lépett a világ legnagyobb, egységes energia- rendszere. Képünkön a Vinnyica—Albertirsa villamos távvezeték vezérlőterme. (Képtávirónkon érkezett.) Római látogatás A szovjet és az olasz lapok hangvétele egyaránt arról tanúskodik, hogy Moszkva és Róma kapcsolatában rendkívül fontosnak ítélik meg Andrej Gromiko olaszországi látogatását. A hétfő délután Rómába érkezett szovjet külügyminiszter repülőtéri nyilatkozatában méltán emelte ki eszmecseréinek céljaként a két ország politikai és egyéb kapcsolatainak elmélyítését és fejlesztését. Nem mintha eddig is nem fejlődött volna számottevően a Szovjetunió és Olaszország együttműködése. Szakértők szerint annak idején a FIAT Művek és a szovjet cégek megállapodása az évszázad egyik kiemelkedő üzletkötésének számított. Az egyezmény eredményeként évről évre több Lada személygépkocsi gördül ki Togliatti városban a népszerű nevén Zsiguli-gyárnak keresztelt üzem csarnokaiból. Olasz cégek több más korszerű szovjet gyár berendezéséhez szállítottak gépeket, s cserébe Itália nemzetgazdasága számára nélkülözhetetlen földgáz, olaj, műtrágya érkezik. Természetesen a politikai kérdésekről is gyakran eszmét cseréltek a szovjet és olasz államférfiak. Bár a két ország társadalmi és gazdasági berendezkedése különböző, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés alapvető kérdéseiben Moszkva és Róma álláspontja nem áll messze egymástól, s bizonyos témákban egybeesnek a vélemények. Erre utal a kormányzó olasz Kereszténydemokrata Párt lapja, az II Pbpolo, amikor Gromiko látogatása kapcsán hangsúlyozza a két ország kapcsolatainak fejlesztését nem akadályozzák vitás ügyek. Megfigyelők Rómában jelentős megállapodások aláírását várják a szovjet külügyminiszter látogatásától. Egyszersmind azt is, hogy — elsősorban a külügyminiszterek eszmecseréin — a fő figyelmet az európai országok kapcsolatainak fejlesztésére, a kontinens biztonságának megszilárditására irányuló kölcsönös erőfeszítésekre fordítják. Ami a világpolitika áttekintését illeti, közvetve bizonyára Kína is szóba kerül majd a megbeszéléseken. Ezzel összefüggésben Rómában utalnak Leonyid Brezsnyevnek Andreotti miniszterelnökhöz intézett levelére, amelyben a szovjet államfő arra kárte a kormányfőt: ne szállítson Olaszország fegyvereket a háborúra spekuláló Kínának, a nyugatnémet kancellárhoz hasonlóan utasítsa vissza Peking ezzel kapcsolatos kívánságait. Moszkva és Róma kapcsolataiban Gromiko látogatásával előreláthatóan újabb lendületes szakasz kezdődik. Bizonyságául annak, hogy két különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű ország, a Varsói Szerződés és a NATO tagállama a kölcsönös érdekek jegyében sikerrel együttműködhet az egyetemes béke, a leszerelés, a gazdasági együttműködés előmozdításában. GYAPAY DÉNES Tűzpárbaj Dél-Libanonban Néhány órás nyugalom után kedden ismét megszólaltak az ágyúk Dél-Libanonban. Az izraeli alakula- . tok és a dél-libanoni jobboldali milíciák újra tűz alá vették a Litani folyótól északra fekvő palesztin állásokat és menekülttáborokat. A libanoni palesztin és baloldali erők válaszként egy órán át lőtték Izrael határ- menti körzetét. A dél-libanoni helyzet éleződése miatt Fuad Butrosz libanoni külügyminiszter magához kérette az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína bejrúti nagyköveteit. A megbeszélésen a libanoni diplomácia vezetője arra kérte az öt nagyhatalom képviselőit, hogy gyakoroljanak nyomást Izraelre a tűzszünet elérése érdekében. A párt munkastílusáról Beszélgetés Jakab Sándorral» a Központi Bizottság osztályvezetőjével — Az utóbbi időben sok szó esik a párt munkastílusáról, fejlesztésének szükségességéről. Mivel magyarázható ez a megnövekedett figyelem? Gyökeres változásra van-e szükség vagy inkább a mai helyzet követelményeinek megfelelő továbbfejlesztésről van szó? — Valóban, mostanában a korábbiaknál többet foglalkozunk a párt munkastílusát érintő kérdésekkel. Ez azonban nem azért van, mintha az amit eddig követtünk, alapvetően a maga idejében nem felelt volna meg a követelményeknek vagy fő vonásaiban ma rossz lenne. Nem erről van szó. Nincs szükség arra, hogy munkastílusunk alapvető vonásait, legfőbb jellemzőit megváltoztassuk. Olyanokra gondolok, mint a minden előítélettől mentes valóságszemlélet és magas fokú eszmeiség; az új iránti fogékonyság, a haladó felkarolása, a forradalmi magatartás a maradisággal, a konzervativizmussal szemben; elvekben való szigorú következetesség és nagyfokú rugalmasság a gyakorlati megoldásokban; az elméleti igé- pyesség és a gyakorlatiasság; az elvi-politikai irányítás és az operativitás; a 'kollektivitás és a személyi felelősség; az élcsapat jelleg és a tömegekkel való szoros kapcsolat; a történelmi távlatok és a napi feladatok egysége stb. Úgy gondolom, hogy ezek olyan fundamentális jegyei pártunk munkastílusának, amelyeket a jövőben is meg 'kell őriznünk és még következetesebben szükséges érvényesítenünk. Ez azt is jelenti, hogy a mai körülményeknek megfelelően alkalmazzuk, vagyis a mai politikai feladatokkal összhangban továbbfejlesztjük. Tehát a kérdés második fele fejezi ki a munkastílussal kapcsolatos mai törekvéseinknek valódi mozgatórúgóit. — A válaszból egyértelmű, hogy a munkastílussal kapcsolatos kérdéseket nem szabad elvonatkoztatva vizsgálnunk az időszerű politikai feladatoktól. Levonhatunk-e ebből olyan következtetést, hogy a munkastílus mindig alárendelt szerepet játszik a politikához viszonyítva? — A köztük levő valóságos viszonyra talán jobban kifejező a kölcsönhatás, amiben feltétlenül a politikáé az elsődlegesség és a meghatározó szerep. A kettő között megfelelő összhangra van szükség. Akármilyen jó politikai vonal eltorzul egy rossz munkasítlus által, és nincs az a munkastílus, amely tartósan pótolni tudná 'a politika fogyatékosságait, következetlenségeit. Ezeket pártunk története számtalan példával illusztrálta, s ennek tanulságait a mára és a jövőre nézve is kötelességünk szem előtt tartani. — Melyek azok a legfontosabb politikai okok, amelyek napjainkban a munkastílus fejlesztése mellett szólnak? — Hosszúra nyúlna a megváltozott körülmények valamennyi, akár csak lényeges elemeiről szólni, valójában csak a legfontosabbakat lehet itt megemlíteni. Nagy általánosságban arról van szó, hogy a szocialista építésnek mind belső, mind pedig külső körülményeiben olyan lényeges, újszerű vonások tapasztalhatók, amelyek nemcsak összességükben, de bizonyos mértékig külön-külön is érintik a párt munkastílusát. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatjuk, hogy bonyolultabbak lettek építőmunkánk feltételei. Ez mindenekelőtt azt a valóságos helyzetet fejezi ki, hogy a nemzetközi életben, de belső viszonyainkban is erőteljesebb ellentétes tendenciák hatnak. A pozitív folyamatok erősödésével egyidejűleg jobban felszínre kerültek bizonyos negatív tendenciák. Ami a belső társadalmi viszonyainkat illeti, azt látjuk, hogy az extenzív fejlesztés lehetőségeinek kimerülése (amely önmagában is gazdasági fejlődésünk eredménye) minden korábbitól élesebben veti fel az intenzív fejlesztés. útjára való áttérés gondjait, nehézségeit. Ezt még inkább bonyolítják a romló világgazdaság feltételei, nem utolsósorban a tőkés világ- gazdaság válságának hatásai. Az ellentétes tendenciák erőteljesebb mozgása figyelhető meg a társadalmi viszonyok egyéb területein is. Például a fejlett szocializmus építésének körülményei között a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válásával társadalmunkban egy nagyon jelentős egységesülési folyamat bontakozott ki. A szocialista érdekazonosság általánossá válásának talaján ki- szélesedett és elmélyült a társadalom politikai egysége, megnövekedett a közéleti aktivitás. Mindez kifejezésre jut szövetségi politikánk gyakorlatában, a szocialista, népi-nemzeti egységben. A politikai egység megerősödése, a fokozott társadalmi aktivitás jobban felszínre hozza az ideológiai különbözőséget, az eltérő eszmék ütközését és harcát. Nos, csak a legalapvetőbbeket említettem azok közül, amelyeket a munkastílussal kapcsolatban feltétlenül tekintetbe kell vennünk. — Politikai munkánknak ezen általános feltételei konkrétabban hogyan érintik a párt munkastílusát, milyen főbb jegyeit helyezik jobban előtérbe? Lehetne ezt néhány példával illusztrálni? — Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy a munkastílus fejlesztésénél mindenekelőtt a politikai munka tartalmi jegyeit kell erősíteni. Ettől soha nem szabad elvonatkoztatni és a feladatot kizárólag öncélú szervezési, szervezeti működési formulákra redukálni. Tekintettel arra, hogy a két 'kongresszus közötti időszak utolsó évébe érkeztünk, minden erővel a határozatok végrehajtására irányuló cselekvési egységre kell összpontosítanunk. Ez pedig a munkastílusnak olyan jegyeit állítja előtérbe, mint a szervező munka erősítése, a konrét szakmai döntésekre, intézkedésekre való ösztönzés, mozgósítás azok megvalósítására, az ellenőrzés stb. Ezzel párhuzamosan már most napirendre kerülnek a középtávú fejlesztés gondjai. Fel kell mérni az előrehaladás szükségleteit, lehetőségeit, feltételeit stb. Ez viszont az adott terület valóságos viszonyainak alapos tanulmányozását, a felmérő, elemző munkát helyezi előtérbe. Egész politikai munkák szempontjából^ most a gazdasági feladatok, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, megszilárdítása és a hatékonyság mint ennek legfőbb eszköze állnak előtérben. A párt munkastílusának hozzáidomítása a megváltozott gazdasági feltételekhez egész politikai munkánk szempontjából döntő jelentőségű. Olyan munkastílust kell kialakítanunk, amely meghaladja a korábbi mennyiségi szemléletet és a gazdasági hatékonyságot tekinti a politikai megítélés alapvető értékmérőjének. Ez előtérbe állítja a közgazda- sági elemző munkát, a korszerűség követelményeinek érvényesítését, a széles körű kitekintést, a világszínvonal szem előtt tartásához. Olyan munkastílusra van szükség, amely ösztönzi a gazdasági vezetés 'bátor, a kockázattól sem visszariadó, ám a ka- landorságtól mentes kezdeményezését. Támogatja az öntevékenységet, a haladót, az élenjáró termékeknek, technológiának az alkalmazását stb. A hatékonyabb gazdálkodás kialakításának egyik lényeges feltétele a fokozottabb differenciálás az anyagi-erkölcsi ösztönzőkben, a gazdálkodás eszközeinek fel- használásában, a preferenciák tekintetében stb. Számolni kell azzal, hogy az előnyösebb és kevésbé előnyös feltételek, az erőteljesebb differenciálás erősíti a konfrontációt egyes dolgozó rétegek, vállalatok, munkáskollektí- vák között, sőt azokon belül is. Ezen a talajon feltétlenül várható a politikai élet spontán felélénkülése; a különböző viták, szemléletek, magatartási formák élesebb összeütközésére számíthatunk. A megnövekedett politikai aktivitási, a mozgalmi élet spontán felélénkülése növeli a tudatos elemnek, a pártszervezetek irányító munkájának szerepét. Még nagyobb felelősség hárul rájuk a tömegek politikai vezetéséért. Folyamatosan kell reagálni minden spontán megnyilvánulásra, hogy azokat maximálisan a szocialista tudatosság keretei közé terelhessük. Ez pedig a tömegek között végzett sokoldalú ideológiai-politikai és szervező munkát 'követel a pártszervezetektől, a tömegszervezetektől. Sorolhatnám tovább a gazdasági hatékonysággal összefüggésben felvetődő és a párt munkastílusával összefüggő feladatukat. Ennek kifejtésére itt kevés a lehetőség, ezért csak utalni szeretnék olyan fontos dolgokra, mint a dolgozók képzettségének, művelt-
