Tolna Megyei Népújság, 1979. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
S KÉPÚJSÁG Alagút a tengerhez? A PRAGOPROJEKT út- és hídépítő tervező intézet munkatársai érdekes munkán dolgoznak, amelyet méltán neveznek a „jövő tervének”. Dr. Karel Zlábek profesz- szor elképzelésének megfelelően lehetséges lenne Dél- Csehországot alagúttal összekötni az Adriai-tenger partjával. Ez az alagút 350 kilométer hosszú, háromrészes létesítmény lenne: egy pályája a tengeri kikötőbe, egy másik a tengeri kikötőből történő szállítást bonyolítaná le, míg a harmadik a nemzetközi utasszállítást szolgálná. Tervezik még az alagútkomp- lexum csővezetékkel történő ellátását is, ami a sótlanított tengervizet vezethetné Dél- Csehországba. A terv készítői szerint az alagút pályája 200 kilométeres óránkénti sebességet tenne lehetővé, azaz az utasok két óra alatt érnének a tengerhez. IX. századi üvegfúvó A brnói morva múzeum munkatársai a dél-morvaor- szági Uherské Hradiste közelében végzett kutatásaik közben érdekes leletre, a IX. századból való üvegfúvó műhely nyomaira bukkantak. A IX. század első feléből származó műhely képet ad az üvegkészítés akkori eljárásáról, valamint arról, milyen színes üvegeket készítettek a rég múlt századokban. Az ezer évvel ezelőtti „divatszínek” — a régészeti leletek tanúsága szerint —: a kobaltkék, a cseresznyepiros és a világoszöld. Növelik a teljesítőképességet A KGST-tagállamok vasútvonalainak hossza 1977-ben 223 ezer kilométer volt. Az európai tagállamok elég sűrű vasúthálózattal rendelkeznek: 1000 négyzetkilométernyi területre számítva az NDK-ban 132 kilométer, Csehszlovákiában 103 kilométer, Magyar- országon 90 kilométer vasútvonal jut. A Szovjetunióban — tekintettel az ország óriási területére — a vasútvonalak minőségi mutatója jóval alacsonyabb: 6,2 kilométer. VILLAMOSÍTÁS Jelenleg a fő feladat a vasúti szállítás átbocsátó- és fuvarozóképességének növelése. Ezt a célt szolgálja a vasútvonalak villamosítása és dí- zelesítése. A KGST-tagállamok villamosított vasútvonalainak együttes hossza 1977 elején meghaladta az 50 ezer, ezen belül a Szovjetunióban a 40 ezer kilométert. A villamosított vonalak hányada a vasutaknál Bulgáriában 33 százalék, Magyarországon 16, az NDK-ban 11, Lengyelországban 25, a Szovjetunióban 29 és Csehszlovákiában 21 százalék volt. A vasúti szállítás villamosítása és dízelesítése révén jelentősen emelkedett a vonatok és szerelvények súlya, a mozdonyok teljesítőképessége és utazósebessége, modern konstrukciójú vagonokkal — fokozott raksúlyú és befogadóképességű vasúti kocsikkal — egészült ki a gördülőállomány. Az 1971—1975. években csupán a szovjet vasúti szállítás 375 ezer tehervagont ka- ■ pott. Bevezették a nyolctengelyes villanymozdonyok sorozatgyártását, megkezdték a 6000 lóerős új Diesel-mozdonyok gyártását. KÖZÖS VAGONPARK A nemzetközi vasúti szállításban a KGTS-tagállamok együttműködése a hatvanas évek közepéig csupán kétoldalú volt, immár több mint tíz esztendeje sokoldalú alapon is kibontakozik. Fontos eszköze ennek az együttműködésnek a KGST-tagállamok nemzetközi szállítási szervezete — a közös teherkocsipark (OPV). A közös teherkocsiparknak az a rendeltetése, hogy a nemzetközi és belső forgalomban hozzájáruljon a teherkocsik üres futásának csökkentéséhez, a kocsifordulók meggyorsításához, az egyes fővonalak leterheltségének csökkentéséhez. A közös kocsipark 95 ezer csukott és fél vagonnal 1964. július 1-vel kezdte meg működését. Jelenleg a teherkocsipark több mint 290 ezer vagonnal rendelkezik. Az OPV tevékenysége a részvételi hányad keretén belül a bérleti díj fizetése nélküli, egyenértékű mennyiségi vagoncsere elvén alapul. A teherkocsik az adott ország tulajdonában maradnak. A kocsipark struktúrája állandóan tökéletesedik. Az elavult konstrukciójú gördülő- állományt ma már teljesen kicserélték korszerű vagonokkal, amelyek lehetővé teszik az óránkénti több mint 100 kilométeres sebesség elérését. Jelenleg a KGST-tagállamok között a vasúti szállításoknak több mint a felét OPV-eszközökkel bonyolítják le. KONTÉNERSZÁLLÍTÁS A konténeres szállítások előnyei közé tartozik a csomagolásra fordított költségek csökkenése, az átrakodási műveletek teljes gépesítésének lehetősége, a raktárak építési költségeinek csökkentése. a rakományok gyorsabb eljuttatása a fogyasztóhoz. A KGST-tagállamok egész sor megállapodást kötöttek a nagy tonnaterhelésű rakományok nagy hatékonyságú szállítási rendszerének létrehozásáról, az egységes konténerszállítási rendszer bevezetéséről. A KGST-tagállamok sok vasútállomásán különleges bázisokat létesítettek a konténerrakományok kezelésére szolgáló szükséges berendezéssel. TÁVLATI PROGRAM A KGST 1977. júliusában megtartott XXX. ülésszaka a tagállamok közti szállítási kapcsolatok fejlesztési programjával együtt megvizsgálta a szállításban való együttműködés fejlesztésének kérdését is. A program meghatározza a vasutak átbocsátó- és fuvarozóképessége növelésének fő irányait. Egyebek közt a KGST-tagállamok erőfeszítéseinek összefogásával 19 fő szállítási útvonalon elvégzik a nemzetközi jelentőségű vasúthálózat rekonstrukcióját. Ezeken a vonalakon megkezdik a párhuzamos vágányok építését, villamosítását, önműködő térközbiztosító és központi irányítórendszerrel való felszerelését, valamint a pályák rekonstrukcióját. Tervbe vették a Moszkva—Minszk— Breszt—Varsó—Poznan— Berlin útvonal villamosításának befejezését, az NDK és Lengyelország balti-tengeri kikötőiből Csehszlovákia és a Magyar Népköztársaság területén keresztül a fekete-tengeri bolgár és román kikötőkbe vezető, egymáshoz kapcsolódó villamosított fővonalak megépítését, a határállomások átbocsátóképességének növelését. Az egyre növekvő mennyiségű szállítások hatékony lebonyolításával összefüggő fontos, feladatok megoldását hivatott szolgálni a testvéri országok szállítási kapcsolatai fejlesztésének hosszú távú programja, amelynek kidolgozása serényen folyik. Egyebek közt négy új közös határállomás építését tervezik a Szovjetunió és Csehszlovákia, a Szovjetunió és Magyarország, illetve a Szovjetunió és Mongólia között. A programot előreláthatóan a KGST 1979-ben sorra kerülő XXXIII. ülésszaka fogadja majd el. B. BUSZIGIN APN—KS 1979. január 21. Egy nap a kutatóhajón Vízmintát vesznek a Keleti-tengerből a „Professzor Albrecht Penck” NDK kutatóhajó tudósai Hajnali négy óra. A Professzor Albrecht Penck kutatóhajó leállított motorral ringatózik Bornholmtól délkeletre. A szellő gyengén fodrozza a Keleti-tenger tükrét. A hajón még alig van mozgás, hiszen az ébresztő csak 5 óra 20 perckor lesz. A kilenctagú kutatócsoportból ketten azonban már dolgoznak: a kutatóhajó legfontosabb adatszolgáltatója, a mérőlánc nyomásmérője elromlott, azt kell megjavítaniuk. A szolgálat megkezdése után az első tiszt megállapítja, hogy a 39 méter hosszú hajó közben mintegy 1,8 tengeri mérfölddel nyugatra sodródott. Parancsot ad a kormányosnak: vissza a mérőállomáshoz. Percekkel később a mérőláncot a vízbe eresztik. A kutatás vezetője a hanghullámok visszaverődéséből megállapítja, hogy a mélység 63 méter. Azonnal feljegyzik a víz nyomását, hőmérsékletét és vezetőképességét. Az így nyert adatokat betáplálják a kis számítógépekbe. Biológiai és kémiai célokra, megfelelő mélységből további próbákat vesznek. A vegyész a többi között megállapítja a víz nyomelem- és mikroanyag- tartalmát. A mérések elvégzése után indulás a következő mérőpontra. Déltájban a „Penck” déli irányba fordul és a greifswaldi öböl közelében megkezdik a mérést az úgynevezett Ystad-metszet 12 állomásának egyikén. Az expedíció vezetője elmondja, hogy a 386 000 négyzetkilométer felületű Keleti-tenger mérési pontjait a környező országok együttesen határozták meg. Éjfélre jár, mire a „Penck” befejezi munkanapját. A kutatócsoport vezetője összegezi az eredményeket. Megállapítja, hogy bár az elmúlt hónapokban volt vízcsere az Északi- és a Kelet-tenger között, a benyomult víztömeg nem volt elegendő ahhoz, hogy átmossa a Keleti-tenger medencéjét és felfrissítse a vk- zet. A talaj közelében csökkent a víz oxigéntartalma. Egy helyen a vegyészek kénhidrogént találtak, ami arra mutat, hogy a mélyvízi oxigéntartalékok már elhasználódtak. A Keleti-tengert környező országok tudósai közös munkával arra törekszenek, hogy a tenger élővilágát megóvják a környezet ártalmaitól. S> I. sának fejlesztésén, amelyéknek termékéből jelentős mértékben fejleszthető majd a testvérországok gazdasága. Az ötéves tervidőszak harmadik évében, mint fontos KGST- létesítményt, üzembe helyezték a Szövetség gázvezetéket, a 750 kilovoltos Vinnyica— Albertirsa elektromos távvezetéket, a szovjet—bolgár tengeri kompjáratot, a szovjet—román vízi erőművet a Prut folyón, valamint az „Er- denet” szovjet—mongol kombinát első részlegét. 1979-ben folytatódnak a hasonló integrációs nagyberuházások. Az első közöttük a Szövetség gázvezeték teljes beféjezése. Megkezdi próbaüzemelését az uszty-ilimszki faipari és cel- lulózkombinát, felépül az azbesztüzem a kijembaji ércdúsító kombinátban. Ezek a barátság építkezései. A Szovjetunió, más államokhoz hasonlóan, igyekszik kiaknázni a nemzetközi munkamegosztás előnyeit. 1979- ben tovább is intenzíven fejleszti kapcsolatait a Nyugattal. Hiszen a bizalom polli- til ai légkörének megteremtése és az üzleti együttműködés kiszélesítése, két egymásra kedvezően ható folyamat. A gyakorlat szerint a hosz- szú távú együttműködés új formái a hagyományos kereskedelem keretein túl — igen hatékonyak. Gondolunk itt a kompenzációs megállapodásokra, a különböző ipari kooperációkra, a közös tudományos kutatásokra. Ebben az évben a tőkés országok kompenzációs alapon vegyipari berendezéseket és anyagokat, színesfémipari berendezéseket szállítanak a Szovjetuniónak. Moszkva ezért különféle nyersanyagokkal fizet. Az optimális munkamegosztás érdekében a Szovjetunió célul tűzte 'ki, hogy növelje a gépek és berendezések exportjának arányát. így például az 1979-es szovjet— finn áruszállítási jegyzőkönyv szerint növekszik a szovjet berendezések finn importja. OLGA TROFIMOVA A barátság építkezései A Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolataiban a KGST-partnerek aránya szakadatlanul növekszik. 1979- ben a múlt évi 59 százalékkal szemben eléri a 61 százalékot. A KGST tevékenységének központi kérdése az együttműködés három hosz- szú távú célprogramjának megvalósítása és újak kidolgozása. Ebben az irányban munkálkodik majd a Szovjetunió és valamennyi KGSTpartnere 1979-ben. A lényeg a termelés szakosítása és koo- perálása a legfontosabb gazdasági ágakban. A KGST-or- szágok továbbra is közösen munkálkodnak egyes szovjét iparágak termelési kapacitáA bogorodcsányl kompresszorállomás vezcrlőtermo